Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)
1974-02-23 / 45. szám
f Pásztó változik, fejlődik Há§*omszáx> milliós forgalom A nagyközségben és a környező tizenhat faluban nincs Oiyan. család, amely nap mint nap kapcsolatba ne kérdőié az ÁFÉSZ-szel. Már mint úgy. hogy a boltokban vasáról. Hetvenöt élelmiszer-, vegyes-, ruházati, illetve iparcikkbolt, illetőleg 31 ven'déglátóipari üzlet szolgál já a kedves vásárlókat. A választékot és a nagy forgalmat mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy az elmúlt esztendőben háromszázmillió forintot hagytak a vevők az üzletekben. Nyitottak két új élelmiszerboltot Pásztón, egyet Szurdokpüspökiben. Mivel az igények egyre Inkább nőnek, és az itt lakók is a korszerűbb, kényelmesebb életformákhoz ragaszkodnak. a kívánságoknak eleget téve az ÁFÉSZ négy mélyhűtő pultot és huszonöt hűtőszekrényt állított be boltjaiba. Így Mirelite-árukat is bőven lehet vásárolni. Több esetben rendeztek kóstolóval egybekötött bemutatót, amelyeknek nagy sikere volt. Mindezt Vallus István kereskedelmi főosztályvezető sorolta, majd átadta a szót Darankó Gyula felvásárlási és ipari osztályvezetőnek, akinek ugyancsak bőven volt mondanivalója. Elsősorban a szolgáltatások kerítitek „terítékre”. Pásztón például — más helyekkel ellentétben — nincs olajhiány. Egy tízézier és egy háromezer literes olajkút várja a vásárlókat, gázlerakat mind a tizenhat községben található. Külön vásároltak egy négyezer literes olajszállító tartályt, amely csak az ÁFÉSZ-nek fuvaroz. Sót mi több, még parkettacsiszoló g ép is igénybe vehető a lakások csinosítására Szinte az egész megyében ismert a pásztói áruház és bútorbolt. Az utóbbi 27 milliós forgalmat ért el. A szolgáltatásokhoz tartozik, hogy az itt vásárolt bútorokat harminc kilométeres körzetben ingyen házhoz szállítják. Fekete József, az ÁFÉSZ pártti fkára foglalta össze legjobban az itt dolgozók tevékenységét, amikor úgy nyilatkozott, hogy a nagy forgalom, kis haszon elvét követik... Az átlagéletkor huszonöt esztendő A Váci Kötöttárugyár pásztói gyára nemcsak fiatal üzem, hanem a fiatalok gyára is. A modem, szép épületben alig néhány hónapja kezdődött meg a munka. Egyelőre melegítőket kötnek, szabnak, varrnak, na meg szebbnél-szebb anyagokat készítenek. A három üzemrészt, a kötődét, szabászatot és varrodát, november 7-én avatták fel ünnepélyesen. Azóta négyszázhetven dolgozója van a „kötöttnek”, ahogy Pásztón az üzemet emlegetik. A dolgozók kilencven százaléka asszony, lány. Az átlagéletkor huszonöt esztendő körül mozog. A fiatal üzem nemcsak a pásztói nőknek, hanem a járás községeiben élő asz- szomyoknak, lányoknak is munkát ad. Az Igazgató, Széplaki László, maga is fiatalember. — Mivel jellemezhetném legjobban az üzemünket? Talán egy adattal A Váci Kötöttáru- gyár mintegy hatszázmilliós termelési értékének "közel a felét a pásztói gyár adja. A szebbnél-szebb melegítőket nemcsak a hazai üzletekben vásárolhatjuk, bőven szállítanak belőlük a Szovjetunióba, Hollandiába, az NSZK-ba, Belgiumba, meg más országokba is. Az igazgató még hozzáteszi: — Most dolgozunk egy újfajta árun, az úgynevezett szabadidő-ruházat alapanyagán. Reméljük, ennek is sikere lesz. Hogyan élnek és dolgoznak a kötöttárugyár munkásnői? Modem, szép üzemben, az bizonyos. Legtöbbjük ingázó, a környező községekből. Betanított munkások, de kétéves gyakorlat után szakmunkásképző- tanfolyamon szakmunkás-bizonyítványt szerezhetnek. Szépen felszerelt ebédlőben étkeznek, az öltöző, fürdő, a hajszárító, az állandó meleg víz természetes. Nem utolsósorban tavasszal általános iskolai oktatás indul az üzemben. munkaidő-kedvezménnyel, hogy a muinkas- aők szívesebben tanuljanak. A fiatal üzem fiatal dolgozói most kovácsolódnak össze igazán. Idetartozik a kazán üzem is, ők mint teotvérgyár sok segítséget adtak a pásztóiaknak. A segítség nem vész kárba, a pásztói kötöttárugyár munkát ad a lányoknak, asszonyoknak. A varrodában például egy teljes gépsor várja a jelentkezőket, akik a fiatal gyár fiatal kollektívájába kívánkoznak. iskolabusz, jobb feltételek A tanév kezdetétől, tavaly ősztől járnak be a székhelyközségbe a hasz- nosi, és a mátrakeresztesi felső tagozatos Iskolások. Az Iskolakörzetesítéssel feltétlenül előnyösebb helyzetbe kerültek a bejáró gyerekek, hiszen az oktatás a jól felszerelt, szemléltető eszközökkel ellátott pásztói iskolába folyik. S a végzősöknek több esélyük van arra. ha tovább szeretnének tanulni, akkor a középiskolában is megállják a helyüket. A szülők Hasznoson, és Mátra- keresztesen egyetértettek a körzetesítéssel, annál is inkább, mert az iskolabusz megoldja a közlekedést. Probléma mégis van, hisz Hasznoson így csak két. Keresztesen pedig egyetlen pedagógus maradt. és mivel a pedagógusok irányították a községek kulturális életét — például klubvezetői minőségben —, a Pásztóra került tanítók hiányát megérzik a községek. Pásztón viszont újabb beruházásokat igényel az iskolabővítés, vagy egy kollégium felépítése, mert a körzetesítést, a tervek szerint kiterjesztik a közelebb eső cserháti falvakra is. Kátyún földutak Fényképünk Pásztón, a Diófa utcában készült. Bernát Sándor, Szinfalvi Pálné, Markó Sándorné, Dinnyés Jánosné és Viiicze Ferenc tanácstag reménykednek, hogy ez már nem tarthat sokáig. A megyei tanács kétmillió forint támogatást adott, s ebből tavaly kiépítették a Mátyás király út egykilo- méteres szakaszát. A helyi tanács az idén egymillió-háromszázezer forintot költ útépítésre, az Ady Endre út egy részét és a Béke utat javítják. De Pásztón meg 18 kilométeres ká- tyus földút marad. Erre egyenlőre nincs pénz A tanácselnök vallomása Nagy József vagyok, a Pásztó nagyközségi Tanács elnöke, 1973 áprilisától. Azelőtt csaknem tíz évig a Szerszám- és Készülékgyárban mint technológiai d óig óztam. Először furcsa volt számomra az állam hatalom vezetése, irányítaná. Aztán megszoktam. Megszoktam azt, hogy itt minden az emberért, a választópolgárért történik. Nos, mi így is dolgozunk. Ügy, hogy a tanácsi munkát a választópolgárok érdekében az érvényben levő párthatározatok szellemében végezzük. Ha most azt kérdezné tőlem, hogy mi a tanács előtt álló legfontosabb feladat, kettőt jelölnék meg. A lakás- és az óvodaépítés. De talán ismerjük meg Pásztó örömeit és gondjait Szívesen szólok ezekről. Tudom, korlátőzott a hely. ezért csak távirati stílusban. Megváltozott az emberek életkörülménye. A községben megoldottuk a nők és a fiatalok foglalkoztatottsági gondját. A lányok, asszonyok nagyobb többsége szinte a fakanál mellől került a gépek mellé. Űj üzemek települtek a községbe, ezekről máshol már szó esett. Az iparosodás a városiasodás felé vezető utat is jelenti. Az 1967 óta megindult változást a lakosság pozitívan értékeli. Mi a legfontosabb? Nálunk is a lakásépítés. Ebben az évben újabb 25 célcsoportos lakást adunk át rendeltetésének. Átadásra került 24 OTP-lakás már erről is beszélhetünk — az ifjúsági lakásépítési szövetkezet keretében 14 lakást vesznek birtokba a fiatalok. Hogy mennyi lakást építünk? Sokat. Azt szeretnénk elérni, hogy 1976-tól csupán OTP értékesí- tésű lakást évenként ötvenet adjunk át És ha már a lakásoknál tartunk: szeretnénk a községben élő cigámyIako6ság lakáshelyzetén is javítani. Űj területen negyven telket alakítottunk ki, eddig 18 az igény. Más téma a közlekedés. A munkás- és iskolajáratok melj- lett meg kel'l szerveznünk a helyijáratú autóbuszokat is. Ezt indokolttá teszi az iparo- sidás Pásztó—Hasznos—Mátra- keresztes között. Persze, egy új autóbusz-pályaudvar létesítésére is gondolunk. Mit mondjak a szolgáltatásról, a kereskedelemről. Ez a terület az, ahol a választónol- gár mindennap találkozik a pult másik oldalán levő társával. Van gondunk a zöldség és gyümölcs, a tej és kenyér ellátásánál. De indokolt lenne egy új ABC-áruház éoíté«-° is. erre csak 1976-ban kerülhet sor. Itt említeném meg a snévodaMátra keleti, akkor Pásztó a nyugati kapuja. Az idegenforgalom, a kirándulás szükségessé tenné. Azt is megmondjuk őszintén, 198ü-ig erre nincs reális lehetőség. A szolgáltatás. Megnyílt a gyorstisztító szalon; a Vegyesipari Vállalat felvevőhelyet létesített. Csak tavaly 26 kisiparosnak adtunk működési engedélyt. De kellene egy női ruhaszalon is. Keressük a megoldást. Legnagyobb a fejlődés a művelődésügy terén. Erről szó esik az oldalösszeáliltásban. Én inkább a gondokról szólnék. Zsúfolt a napközi otthonunk. Nem tudjuk kielégíteni a bölcsőde-, óvodai igényeket. Kevés a két általános iskola. Igaz, hogy az óvodai férőhelyet ötvennel növeltük, de szükséges az új 100 személyes óvoda megépítése. Négymúlió forint kellene hozzá. Társadalmi összefogással, az Egy nap az óvoda építéséért mozgalom beindításával eddig már több mint félmillió forint összegyűlt. Ez még kevés. De segít a lakosság, még olyanok is. akiknek nincs gyermekük, vagy éppen a nyugdíjasok ajánlják fel forintjaikat. Szép ez az összefogás! is. Az új Lakótelepen — hiszen igényünket. Ha Gyöngyös a Márton József a vasholtból A pásztói vas- és edénybolt vezetőjét szinte kivétel nélkül ismeri Pásztó apraja-nagyja. Tizenöt esztendeje vezeti a boltot, és ami nem csekélység, az évek hosszú során egyetlen egyszer sem volt leltárhiánya, avagy más kellemetlensége. — Miért lett kereskedő? — Az eredeti szakmám műszerész. Pesten dolgoztam. Mivel tőzsgyökeres pásztói vagyok, visszahúzott a szívem. Amikor hívtak, hazajöttem. — Tizenöt év hosszú idő... — Bizony az. Viszont megismertem a kereskedelem fortélyait. Nyugodtan mondhatom, az ország majdnem minden városában megfordultam árubeszerzőként. Sok vállalatnál, gyárban már törzsvendég zagyok. — Nem banta meg? — Megtaláltam a számításomat, szeretem, amit csinálok. — Forgalom? — Tavaly tizenhét és fél millió forintot árultunk. Hozzáteszem, hogy nagyszerű kollektíva a miénk. Így köny- nyű jó eredményeket elérni. Kétszeres aranykoszorús szocialista brigádunk van, közülük mind megállja a helyét. — Hányféle árucikk talál» ható az üzletben? — Kétezer-ötszáznál biztosan több. — Hiánycikk? — Az is akad. Hol ez, hol az. Mikor mi a divat, azt keresik legjobban. Jelenleg fürdőkád. meg vízvezeték-szerelési cikkek. — Ha ismét foglalkozást választana? — Megint kereskedő lennék ... Jogi fogadónap Mint előzetesen hírül adtuk, a Pásztón megszervezett „NÓGRÁD-nap” keretében jogi fogadónapot is tartottunk, amely a lakosság körében előre nem várt igen nagy érdeklődést váltott ki. A jogi fogadónap tapasztalatait ösz- szegezve azt kell megállapítani, hogy a fogadónapon elhangzott kérdések is elsősorban Pásztó nagyközség gyors ütemű iparosodását, városias fejlődését és különösen a nők foglalkoztatásának növekedésével természetesen jelentkező szociális, munkajogi problémákat tükrözték. Pásztó nagyközség ipari átalakulását, de a helybeli mezőgazdasági termelőszövetkezet vezetőinek törvénytisztelő munkáját is bizonyítja, hogy a valamikor majdnem kizárólag paraszti foglalkozású nagyközség lakói sorából megjelent nagyszámú, jogi tanácsot kérők közül mindössze egy személy volt, aki a termelőszövetkezettel szemben fennálló baleseti kártérítési követelés ügyében kért „Legrázósabb” dolog nálunk Pásztón a kommunális ellátás. Jelölő gyűléseken, tanácstagi beszámolókon első helyen szerepel az út, járda, vizel vezetés világítás. Már a vélemények is megoszlanak. Mivel a község területén húsz kilométer hosz- szú út kiépítetlen, vannak, akik felvetik: inkább az út, mint a lakás. Mi más véleményen vagyunk Ezt is. azt is meg kell oldanunk. Ésszerű takarékocssaggal sok mindenre képesek vagyunk. Mivel gazdagodik még a nagyközség ebben a tervidőszakban? Megkezdődött a Szikvíz- és Szeszipari Vállalat, valamint a Faipari és Szolgáltató Vállalat új telephelyének építése. Megkezdjük a gépkocsiszerviz építését. Megkezdődik a gyógypedagógiai intézet kivitelzésé is. hogy a legfontosabbakat említsem. De készül már az ötödik ötéves terv elképzelése is. A lakás és az óvoda mellett legfontosabb az újabb ipari üzemek telepítése. Biztosítani szeretnénk a földgázellátást, az új tejüzem megépítését:. az általános iskola és egy kollégium, valamint a sportcsarnok építését. felvilágosítást. Problémája * tsz-vezetőkkel történt közvetlen beszélgetés hatására reméljük további jogi eljárás nélkül elintézést nyerSzámosán fordultak jogi tanácsért a bérlakások kiutalása, illetőleg elhagyása során fizetendő lakáshasználati díj szabályainak ügyében. Bizonyára a pásztói szervek és egyéni lakástulajdonosok előtt különösen új kötelezettségként jelentkező feladatnak tudható be, hogy esetenként a bizonyított jogosultság ellenére is mereven elzárkóznak, vagy ok nélkül elhúzzák a lakáshasználati díj visszatérítését. A női lakosság foglalkoztatása növekedésével magyarázható. hogy a tanácsot kérők többségben a családi pótlék, a gyermekgondozási segélyhez való jog, illetőleg ezzei kapcsolatban az anyát megillető jogosultságok, valamint a munkaviszonyban álló gyermekes anyákat megillető fizetett szabadság és fizetett munkaszüneti nap szabályairól érdeklődtek. Kérdéseik indokolásaként loben elmondták, hogy ezeken a kérdésekben munkáltatóiktól nem kapnak egyértelmű és világos válaszokat. El* mondásaik szerint igen kevés azoknak a mukáltatóknak a száma, ahol a jogszabályokat helyesen értelmezve, a dolgozó anyát megillető évi tizenkét nap fizetett alap- és a munkaviszonyban töltött minden két év után járó fizetett pótszabadságon felül biztosítanák az Mt. V. 50. § (2.) bejt. alapján a három gyermek, illetve minden további 18 even aluli eltartott gyermek után járó két—két nap pót- szabadságot. valamint az 1974. január 1-től bevezetett fizetett munkaszüneti napokat. A rövid összefoglaló is bizonyítja. hagy a lakosság jogi tájékoztatása szempontjából indokolt és bevált módszer a szerkesztőségünk részéről bevezetett kezdeményezés, a ..NÖGRÁD-nap” keretében helyszínen szervezett jogi fogadónap. Dr- J. S. Az olüalt írta: Csatai Erzsébet, Orosz Júla, Somogyvári László A képeket készítette: Kulcsár József NÓGRAD - 1974. iebruái 23., szombat 5 /
