Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)
1974-02-22 / 44. szám
Piros szegélyes kék nyakkendő Huszonhét év telt el azóta Abban az időben istentelen EáerveaeUiek nevezték. Mégis akadtak követői jócskán, A szülők összeszedtek vagy húsz varrógépet, azon varrták meg az egyenruhát. Kék nadrág, fehér ing, piros szegélyes kék nyakkendő; ebből állt a formaruha. 27 év telt el azóta, hogy Salgótarjánban, a Malinovszkij úti iskolában megalakult a megye első úttörőcsapata. A velem szemben ülő Csurda József tanár, aki jelen volt a mozgalom megszületésekor, részt vett annak erősítésében, szinte minden részletre pontosan visszaemlékszik. Hogyne emlékezne, amikor azokat az időket, míg él az ember nem felejti. — Az i6kola mostani igazgat tónője, Nagy Imréné és a férje, Nagy Imre voltak az indítványozói, hogy alakítsuk meg az úttörőcsapatot Nehéz idők jártak; a fiatalok megoszlottak a különféle szervezetekben. Sok tagja volt még a cserkészcsapatnak, a ferences ifjúsági szervezenek, éppen ezért meg kellett nyerni a gyerekeket de elsősorban a szülőket az új mozgalomnak. Az ellenfél gyorsan reagált. A ferences-szervezet vezetője, Péter atya, tangóharmőnikával járkált és csábította a fiatalokat Amikor megalakult az úttörőcsapat 130 taggal, az acélgyár adott pénzt az egyenruhák elkészítésére. Akkoriban a szervezet tartalma — a társa- c'almi viszonyoknak megfelelően érthető módon más volt, mint ma- Az iskolás gyerekek valóban részt vettek a napi lolitikai élet alakításában. Soha nem felejtem el; vagy egy tucat egyenruhás úttörő beállított az országgyűlési képviselőhöz, Oczel Jánoshoz és kerték őt, adjon autót, mivel saeret- nének tevékenykedni az országgyűlési Választási munkában. A délutáni látogatást követően, másnap reggel negyven gyerek teherautóra ült és elindult. Az első állomás Bor- sodnádasd volt; a Légy jó mindhalálig című darabot mutatták be a kis emberkék. Gö- nömböly-Tapolcán, a műsor végén a gyerekek kiálltak a színpadra és bejelentették, hogy se szállásuk, se élelmük. Jó volt nézni, ahogy a lakók pillanatok alatt szétkapkodták a gyerekeket. Azért szórakozásra, kirándulásra is jutott idő. Legnagyobb élmény volt, amikor tanár és diák életükben először pillantották meg a Balatont. — Az első úttörőtábort 1948- ban Balatonszabadiban „véltük fel", ötven fiú és ötven lány töltött gondtalan napokat a magyar tenger partján. Nagyon rossz időt fogtunk ki, szinte végig zuhogott az eső. Mégis mindenki jói érezte magát — Kaptunk autót az acélgyártól, felmentünk Pestre. Óriási élmény volt a főváros mindannyiunk számára. És még ma is keserű emlék, az a múltból visszamaradt ínségkonyha, amelyben ebédeltünk. Képzeljék csak el; 15—20 centi széles asztalok; tányér sehol. ám a tányérok helyeit kivésték az asztal fájában. A kés, meg a villa a mélyedés mellett leláncolva. Megettük a levest, következett a mosogatás. Ez úgy történt, hogy slaggal egyszerűen végiglocsolták az asztalt. Utána tálalták a főzeléket, meg a húst — Milyenek voltak az akkori szervezeti formák? — Kialakulatlanok: nem volt őrsvezető, iflvezető, de volt néhány olyan gyerek, akik élesztőivé váltak a mozgalomnak. Amolyan, talpraesett vezéregyéniségek. Néhányukkál ma is gyakran találkozom; az én szememben semmit nem változtak. Csurda József rámosolyog Lakatos Imrére, az egykori úttörőre és azt mondja: — Itt van ez az Imi. Ma is éppen olyan a stílusa, mint régen. Mindig talpraesett gyerek Volt. magával tudta ragadni a társait. írni, vagyis Lakatos Imre bó- Iogatással jelzi, hogy a tanár úrnak igaza van. — Acélgyári, csóró gyerekek voltunk. Nem tartoztunk sehová. A cserkészekhez nem mehettünk, mert nem tellet a pénzből egyenruhára. A ferencesekhez meg nem mentünk, mert felfogtuk már az akkori ésszel, hogy az ifjúsági mozgalom nem állhat az imád- kozásbóL Lelkesen léptünk be az úttörőcsapatba. Nem tudtuk. dehogy tudtuk, csak éreztük, valahogy ösztönösen, hogy ez az a szer vezet, amelyben helyünk van. És utaztunk, Budapestre, a Balatonra, és politizáltunk anélkül, hogy ezt tudatosan tettük volna. Szervezeti élet? Egymást szerveztük, agitáltuk. Én is, olyan mindenes voltam a csapatban. Tényleg nem változtam sokat; az ifjúkon élmények meghatározzák az ember további lépéseit. Gyöngyösön dolgozom, mint közgazdász — ezen kívül számtalan elfoglaltságom, társadalmi pozícióm van. A nagy rohanásban ritkán jut idő a régi élmények felidézésére. De ha véletlenül öseaeákad, az egykori úttörő a társaival, tanáraival, hát nagyon nehéz az elszakadás. Mert a közös élmény nagyon szoros kapocs, nagy összetartó erő. — vkm — 1 Közlemény A Salgótarján és Vidéke ÁFÉSZ az 1971. TIT. törvény, valamint az alapszabály 13. fejezete alapján részközgyűléseit az alábbi napirendekkel tartja, a felsorolt időpontokban. Napirandi pontok : 1. Az igazgatóság beszámolója a szövetkezet 1973. évi működéséről. 2. A felügyelő bizottság beszámolója az 1973. évi működésről és jelentése az 1973. évi mérleg- és eredménykimutatás felülvizsgálatáról. 3. Az 1973. évi mérleg és mellékleteinek ismertetése, határozat a tiszta nyereség felosztásáról. 4. A szövetkezet 1974. évi üzletpolitikai tervének ismertetése, határozathozatal. 5. Alapszabály-módosítás. Megyei MÉSZÖV küldöttválasztás. Részközgyűlések helye és ideje : Kotyháza-puszta, iskola 1974. március Somoskőújfalu, kultúrház 1974. március Vizslás, presszó 1974. március Sóshartyán I, kultúrház 1974. március Zagyvapálfalva, alsó falu, bisztró 1974. március Bagiyasalja, italbolt 1974. március Zagyvapálfalva, síküveg, műnk. ezöv. tagozat, kultúrház 1974. március Zagyvapálfalva, felső falu, iskola 1974. március Salgótarján, központi iroda, MÉSZÖV tanácst. 1974. március Kishartyán, kultúrház 1974. március Sóshartyán II., kultúrház 1974. március Üjlakpuszta. iskola 1974. március Salgótarján, méhész szakcs., Tarján vendéglő 1974. március Zagyvapálfalva, méhész szakcs., szoc. ép. főporta 1974. március Somo6kő, italbolt 1974. március Salgótarján. Karancslapujtö nyúlteny. szakk. KPVDSZ 1974. március 10 Salgótarján, vásárcsarnok műnk. szakos.. Tarján vendéglő 1974. mán Salgótarján, MÉK, Zagyvaróna, Tarján vendéglő 1974 márt 3. 14 ára. 3. 14 óra. 3. 10 óra. 3. 14 óra. 4. 17 óra. 5. 17 óra. 6. 17 óra. 7. 14 óra. 8. 15 óira. 10. 14 óra. 10. 14 óra. 10. 10 óra. 10. 10 óra. 10. 9 óra. 10. 18 óra. 10. 10 óra. 11. 16 óra. 13. 17 óra. Kéri a szövetkezet igazgatósága az ÁFÉSZ és munkásiszövetkezeti szekciók tagságát, hogy a részközgyűléseken vegyenek részt, észrevételeiket, javaslataikat tegyék meg. A részközgyűlésekre névre szóló meghív •c vdrJ-Vik. . Szövetkezei Igazgatósága Már csak rossz emlék Elhangzott az igazi igen Meglehetősen feszélyezett volt a hangulat, amikor a kisterenyei MÁV-fűtőház KISZ-esei tavaly a választásra összegyűltek. Cók maguk Is érezték, hogy eredményekről. sikerekről nemigen lehet beszélni, inkább a gyengeségek okainak kutatásáról lesz itt szóA hangulat a vezetőségválasztó taggyűlés végére engedett fel. A fiatalok elhatározása egyöntetű volt: — Ismét az élvonalba aláírunk kerülni! * Azóta már elszaladt pár hónap, s — ahogyan a hírekből hallani — a fűtőház felett nem is nyomtalanul. Pifka József szervező titkár rongyba törli olajos kezét; kicsit gondolkodik, aztán azt mondiá: — Rögtön a vezetőségválasztás után elhatároztuk: tiszta vizet öntünk a pohárba. Elbeszélgettünk minden KISZ- tuggal. Megmondtuk, most már döntse el ki-ki magában, akar-e továbbra is tag lenni, s ha igen. vállalja-e az ezzel járó kötelességeket! Ketten ingadoznak még, hogy itt legyenek-e tagok, vagy inkább a falusi szervezethez tartozzanak. De aki a feltett kérdésre kimondta az igent. az most már valóban dolgozik is a közösségért. És ezt akartuk a „rostálással” elérni! Ázólőtt valósággal könyörögtek a fiataloknak: ott a pingpongasztal. a felszerelés, használják hát! Játsszanak, sportoljanak! Ez már Csak rossz emlék. Javában folynak a háziversenyek, sőt, már azon gondolkoznak, hogyan lehetne a sportfelszerelést kiegészíteni, felújítani— Tönkrement a sakkunk, újat kellene venni — mondja Pifka József. — Megvannak még a régi fűtőházi focicsapat mezei is, de hiányosak, elhanyagoltak, meglátszik rajtuk az egy—kétévi kihagyás. Vagonkirakást vállalunk, az ezéxt kapott pénzen rendbehozzuk a felszereléseket. Futball-labdára már nincs gondunk, azt kaptunk. Épp ott szárad a kályha mellett — mutat a sarakba. Persze nem ingyen kapták, megdolgoztak érte. A szocialista brigádok versenyén a KISZ-brigád első helyen végzett, a jó szereplés jutalma volt a labda — A következő verseny valószínűleg Kál-Kápolnán lesz. ha ott is győzünk, akkor mehetünk az igazgatóságira — a kijelentés olyan magától értetődő természetességgel hangzik el, hogy az ember biztos a bizakodás aranyfedezetébenA kellemetlen emlékeket idéző vezetőségválasztó taggyűlésről „Még vagonklub is lehet” címmel jelent meg riport a NÓGKÁD-ban —• Lesz-e hát végül is vagonklub? — Lesz! Megígérték már hozzá a kocsit. Valecsik Ár* pád, a művezetőnk most intézi az ehhez szükséges hivatalos dolgokat. Felkészültünk arra az esetre Is, ha mégsem sikerülne vasúti kocsit kapni a klub céljára. Ha nemleges lesz a válasz, akkor felhúzúnk magunknak egy barátságos kis helyiséget. Ez még talán jobb is lenne. Zártabb, cs'- nosább, szebben berendezhető. Társadalmi munkában meg is tudnánk csinálni, a pályafenntartás kőműveséne irányítása mellett♦ Nem volt hát hiábavaló az önkritikus okimányozás. Íme. az eredmény: a íűtőhazi fiatalok közössége fellendülőben. Most már nem tűni; maximalista követelménynek az elsők közé visszaverekedő i magukat Sőt. a legjobb úton haladnak ahhoz, hogy a kívánságból élő valóság váljon. — szendi — Usern, a tízben Húszfokos meleget Két község idei tervei ígér a Ez bizony nem sfcrandidő!’ Fúj a szél, szitál az eső. A főnök fogja a kalapját, hogy el ne vigye a szél. Télikabátban van. A fehér ing, a rövid nadrág otthon, a szekrényben várja a nyarat. A tóstrandon mindenki Főnöknek hívja nyáron Tuska Istvánt. Állunk a fal mellett, így védve vagyunk az esőtől. Nézzük az üres kabinsorokat, a szürke felhőket, a vizes füvet. — Ne használjuk ezt a „Főnök” megszólítást. —» Jó. Akkor mi a pontos címe? — Strandvezető-gondnok. — Egész évben? — Nyáron strandvezető, télen gondnak. — Hagyjuk a telet. Mégis télen mi a feladata? — Az objektum őrzése, a többmilliós érték védése. Ha rendellenesség van, azonnal jelentem. — Nyáron nyilván felelősségteljesebb és nehezebb a munka. — Lényegesen. Mindenre oda kell figyelni, hgy a kedves vendégek jól érezzék magukat, s ugyanakkor a legfontosabb : balesetmentes legyen az üzemeltetés! — Üzem a vízben! Üzem a vízparton. Veszélyes üzem. — Nem azért mondom, de a strand nyitása óta a vízbe még senki nem fulladt bele. — Kik vigyáznak a strandotokra? — Három úszómester állandóan. — Mennyi a strand egyévi bevétele? — Százhúsiezer forint. — És a kiadás? — Az ott dolgozók munkabérét, a javításokat, a beszerzéseket, és a kertészkedést is beleértve, úgy kétszázezer forint. — Hányán dolgoznak a strandon? — A személyzet létszáma huszonhárom. Mellettük három kertész segédkezik, ügyel a tisztaságra, az esztétikára. — Hány vendéget tudnak fogadni? — Háromezer ember ruháját el tudjuk helyezni. Persze, lényegesen többen van- van a strandon, csak nagyon sokan már levetkőzve jönnek, vagy a ruhájukat nem adják be. Hull, csak hull az eső, késik a busz is, mi meg csak idjz'itj'ik a nyarat, s éppen arról beszélünk, hogy ez a februári szél milyen jó lenne júliusban. — Jó lesz ez áprilisban is, ha majd jön a kánikula. — Jó tréfa ebben az esőben. — Egyáltalán nem! — szól a strandvezető-gondnok, zsebébe nyúl, egy papírlapot vesz elő. Grafikonok, kusza vonalak, s a kérdező csak mereszti a szemét. Megtudom, a lap Pestről érkezett — Tuska István negyedévenként rendszeresen kapja — és meteorológiai előrejelzést tartalmaz. Pestre Belgrádból küldték. — Nézzük akkor, mit mond az írás márciusról? — Azt mondja, a hónap első felében a februáréhoz hasonló, változó időjárás lesz. A hónap derekától gyors felmelegedés következik, s a hónap végére itt lesz a jó idő! — Mit jelent ez hőmérsékletben? — A hónap első felében plusz 10 fokot, majd úgy tizediké körül esetenként null fokra is leeshet a hőmérséklet. Aztán tizenöt—tizennyolc fok is lesz jó pár napig. —És az a bizonyos áprilisi kánikula? — Száraz, meleg idő lesz. És a hőmérséklet az évszakhoz képest magas lesz áprilisban. Ez azt jelenti, a hónap közepéig tizenöt fokos meleggel számolhatunk, a hónap végére pedig húsz fokra, sőt húsz fokon felülre is felmegy a hőmérő higanyszála. — És ezt mind tudják Belgrádban? — Ez az előrejelzés engem még nem csapott be! Egy biztos: megbeszéltem a főnökömmel. hogy áprilisban nyitunk. Ne érjen olyan meglepetés, mint 1972-ben, amikor egyik napról a másikra megérkezett a jó idő. az emberek megrohanták a strandot, mi pedig ott álltunk készületlenül. Egyébként ebben az évben volt az egyik vasárnap rekordforgalmunk, több mint ötezer fürdőző. — A strandvezetőt nemigen látjuk úszni? — Szép lenne. ha ott úszkálnék a vendégek között. Üszőm én reggel is, késő este is. Ezer—ezer métert. De ezt minden nap! Megszoktam a hét év alatt, mert a strand nyitása óta itt vagyok — mondja Tuska István, a 44 éves strandveztő-gondnok, aki szereti a vizet, art a munkát, amit nyolc évvel ezelőtt választott. Beállt az autóbusz. Tarján felé jövünk. (sz. 1.) A tanácstagi beszámolók alkalmával Szügyben az óvodaépítés volt a fő téma. A községben évente 15—20 kisgyereket nem tudnak felvenni az óvodába, s a község vezetői ezért már a konkrét terveket is megtárgyalták az óvodaépítés érdekében. A község lakói külön hozzájárulási összegeket is felajánlottak, ezenkívül társadalmi munkára is lehet számítani, hiszen Szügyben ennek már hagyományai vannak. Nemrégiben a művelődési ház, az orvosi rendelő, és lakás építésekor 750 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a községbeliek, a helyi termelőszövetkezet pedig építőanyagot biztosított. Bár az óvodaépítés miatt a fejlesztési alap nagy részét tartalékolni kell, ez évben is fontos terveket szeretnének megvalósítani Szügyben, és a közigazgatásilag ide tartozó Csesztvén. Csesztve egyébként éppen fordított helyzetben van az óvodával, mert ott a létszámot nem tudják biztosítani. tehát betöltetlen helyek is vannak. A közös tanács néhány napja a művelődés helyzetét tárgyalta. s a községek kulturális intézményeinek munkatervét vitatta meg. Az idei terv legjelentősebb feladata lesz mindkét községben egy-egv ifjúsági klub létrehozása. A helyiséget mindkét helyen biztosítani tudják, s a szügvi művelődési ház igazgatónőié pedig jó ötletekkel, és a szervezési módszerekkel segíti a KISZ-fiatalokat. Szügyben 600 folyóméter járda is elkészül hamarosan. A Rákóczi utat és a Hősök terét járdásítják, a betonlapokat már ki is szállították ezekre az útszakaszokra. A tanácsnak csak az anyagot, és a szakmunkásokat kellett biztosítania, mert a község lakói társadalmi munkában vállalták a járdaépítést. Csesztvén a Madách utca kövezését kezdik meg a vizslást útkarbantartó költsévvete- si üzem dolgozói. A másfél kilométer hosszú útszakasz felújítási költségét részben fei- lesztési alapból fedezi a közüí tanács. Még egy lényeges terv szerepel az Ideiek között: 30 ezer forinttal támogatja a tanács a helybeli sportkör szakosztályait. Ebből a néniből rendbehozzák a snortoálvát. és új felszereléseket is vásárolnak. NÓGRAD — 1974. február 22,, péntek 5
