Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)

1974-02-21 / 43. szám

ÍTi közössé^ cucrkuM LeiteieiEenség nincs... Zárs* ámadási küzgf átérek A második nekifutás után már sikerült az elrugaszkodás. Igaz, hogy amikor a balassa­gyarmati Szolgáltatóipari Kisz-nél másodszor került szóba a KISZ-szervezet meg- a'aki tusának gondolata, akkor már apait-anyait beleadtak a szervezésbe a fiatalok. Három’munkahely fiataljai fogtak össze. Így aztán a meg­ái okult KISZ-sze. vezetbon is egyként képviseltetik magú* kát a cipészek, a fodrászok és a „műanyagosok”. A Salgó Cipőipari Ktsz gyarmati tele­pinek. a Szolgáltató Ktsz-nek és a Műanyagtechnikai Ktsz- nek összesen 33 fiatalját fog­ja össze a Madách Imre alap- szervezet. Korábban kevéssé ismerték egymást a fiatalok, a vezető­ség megválasztása mégsem okozott nagy gondot. Vala­mennyi posztra olyan fiatal került, aki régebbi gyakorla­tot, tapasztalatát kamatoztat­hatja. Paris Mihály cipész lett a „vezérkar” főnöke, a KISZ- titkár. A kétbodonyi KISZ- ezervezetben évekig aktívan ténykedett, nem újdonság hát szóméra ez a munka. A sportfelelös. Hugyecz Mi­hály személyében szintén a cipészek közül került ki. Ra sem véletlenül esett a válasz­tási hosszú évekig focizott, s a többiek’ úgy gondolták, há már egyszer a sport gyakor­latában otthon van, nem okoz majd gondot neki a sport szer­vezése sem. Csikány Erzsébet betanított munkás a gazdaságvezetés Posztját kapta. Hogy miért? Most végzi a gimnázium esti tagozatát, nyilván nem esik majd nehezére a gazdasági ügvek intézése sem. Ubrankovics Éva női fod­rász otthon, Nógrádmarcalban, tagja a helyi kultúrcsoport- nak. Ezek után már kézenfek­vő dolog, hogy őrá bízták a kultúros tisztjét. A szervező titkár Kovács Anikó adminisztrátor lett. A párttitkár javaslatát fogadták meg a fiatalok, amikor így döntöttek. — Hogyan fémek meg egy­mással a cipészek, a fodrá­szok és 'a múanyagosok? Páris Mihály KISZ-titkár nevetve válaszol: — Rendeztünk egy ismerke­dési estet, a siker híre mind a hamm munkahelyen szét­szaladt. Ezek után már csak azt tudom mondani, hogy re­mekül megférünk. Nem lesz itt szakmák közti klikkezés, ettől sokkal nagyobb a gyere­kek munkakedve! A Madach Imre alapszerver zethez olyan fiatalok tartoz­nak, akik valóban nem félnek megfogni a munka végét. En­nek már akkor is sokszor je­lét adták, amikor KlSZ-élet- ről még szó sem volt. Iroda- építkezésben, a TMK-műhely felépítésében segítettek, anyagszállításban vettek részt. Legutóbb pedig szabad szom­batos munkaként 100 pár pa­pucs elkészítését vállaltók. — Mindenhez értenek itt a KISZ-esek? — Tonnányi Pali bácsi, a ci­pészrészleg vezetője szokta mondogatni, hogy lehetetlen­ség nincs, csak tehetetlenség — mondja a titkár. — Mi is ezt valljuk. Nem -vagyunk két­balkezesek, kisebb-nagyobb szakmai segítséggel bármi munkát elvégzőnk. Különösen most, amikor annyira kell a pénz. • — Mire? — Mindenekelőtt szeret­nénk egy klubot berendezni magunknak. Ügy volt, hogy a KISZ-lakótelep szolgáltató­házában kapunk egy helyisé­get erre a célra, de most in­kább’ az a valószínű, hogy tanműhelynek rendezik be. Marad viszont még egy lehe­tőség. A ktsz úgyis akar egy férfi öltözőt építeni, ahhoz hozzátoldhatunk magunknak egy klubnak valót. A beren­dezéshez persze pénz kell. Az­tán szeretnénk kirándulásokat rendezni, amit ugyancsak nem ingyen osztogatnak. A politikai előadásokra sem árt néhány üveg kólát, esetleg szendvicset vásárolni. A vetél­kedők helyezettjei is joggal várnak valami apróságot tel­jesítményük elismeréséül. Ezekhez mind kell a forint, tehát mese nincs, dolgozni kell! Három munkahely fiataljait egy közösségbe összefogni nem könnyű feladat. Hosszú távra szólóan együttaratni őket — mégúgy sem könnyű. De ha az új közösség tagjai meg tudják őrizni tenniakarásuk frisseségét, akkor számukra valóban nem lesz lehetetlen­ség. — szendi — A hazafiság iskolája Nemrégiben egy kisvárosi üzem náoany fiataljának sze­geztem a kérdést: hazafiak­nak tartjátok magatokat? A gápbeállító, a műszerész, a tank lakatosa, és a többi fiú zavarba jött a kérdéstő!, majd azt mondogatták, úgy érzik, rendes KISZ-tagok, brigádban dolgoznak, ott voltak az el­múlt vasárnap a városi sport­pálya alapozásánál. De, hogy hazafiak lennének, úgy mint Petőfi, Vasvári, Ságvári volt, nos, nem hiszik. A hazafi har­cos— mondották — ők pedig csak dolgoznak, amint elvár­ják tőlük. Merem hinni, nem állnak egyedül ezek a fiatalok ezzel a véleményükkel. Sok becsü­letesen helytálló fiatal munkás, diák érzi úgy, hogy nekik nem adatik meg a harcos hazafiság kinyilvánításának lehetősége a mi hétköznapjainkban, ami­kor nincsenek barikádok, éles helyzetek, politikai konfliktu­sok. Ebben része lehet annak is, hogy ifjúságunk elődei, a példaképek mind „elégtek” a forradalmakban, a fasizmus etiemi harcban, elszántan ve­rekedtek, a szenvedést kellett, hogy vállalják. A fiatalok kép­zeletét jobban megragadja az előőrsök életmódja, pályája, mint a cél, amiért küzdöttek, harcoltak, hogy a maiakra ne leselkedjenek veszélyek, ré­szük a rendes munka legyen, dolgozhassanak szépen — „ahogy a csillag megy az égen”. Arról a világról álmod­tak. amelyben az ifjú nem­zedék már nem kockáztat, ha­nem alkot. De miért tűnik ez könnyebb­nek, kevésbé hazafias tettnek a -.mai fiatalok szemében? Bizonyára azért, mert még nem mindig nyújtjuk nekik az éoítés élményét, kévéssé mun­káljuk ki bennük a cselekvő hazafiság érzését. A nagy költő a szavakra mondta, hogy szürkék, és a tettet tartotta beszédesnek. Va­lahol tehát hiba lehet, ha egyes fiatalok úay érzik: szür­ke minden tett. Ügylehet, van­nak munkahelyek, települések, ahol sajnál iák a szót, amivel a fiatalok előtt hangsúlyoznák erőfeszítéseik értelmét, célját, meglehet van, ahol a felnőttek, a társadalmi szervezetek nem tágítják a teret az ifjúság ak­tivitására, nem állítanak elébe izgalmas, vonzó feladatokat Példa erre az a gyár is. ahol voltam, és ahol a munkásfia­talok nem tudták, régen a vá­ros iparát mindössze három malom alkotta, s ma már sok ezer szakmunkás, ott neve’ke- dett mérnökök emelik ki a várost régi elmaradottságából. Mindez annak kövei kezménye, hogy a munkások rendesen „brigádban dolgoznak” tették, amit „elvártak tőlük”. Miért nem tudják hát, hogy a ren­des munka ma települést, há­ta műszakokban megtermelt pénzek óvodákba, parkokba épültek be, a mezőgazdaság nagy hasznát látja a nyári építőtáboroknak. Mégsem zát, országot forrnál, új életet mondhatjuk, hogy minden fia­teremt? Mert keveset beszé­lünk erről velük, közhelynek érezzük, elmulasztjuk, hogy er­ről szóljunk. Fiataljaink otthonosan mo­zognak, a szocialista Magyar- országon, sorsuk szebb, gazda­gabb a megelőző nemzedékek sorsánál, mégis ők irigylük né­ha az idősebbektől a néhai harcok élményét, az iskolát, amit kijártak. Pedig a honfog­lalást nehéz idők követik, ami­kor a megtalált hazában em­berhez méltó életet kell terem­teni, s, vállalni sem könnyű bonyolult feladatokat végre­hajtani, Nehezebb akkor mun­kálkodni, amikor a siker csu­pán záloga merészebb célok elérésének, amikor állomásról állomásra haladhatunk előre, s ha valamit megoldunk, azzal még több gond elhárítására támad vágyunk, kedvünk. A fiatalok már így fogják fel az életet, nekik is hamar kevés tesz, amit elértünk, s termé­szetes türelmetlenségük csu­pán akkor lesz jó hajtóerő, ha tettvágyukat — értelmes célok kitűzésével, közhasznú cse­lekvésekre még több alkalom teremtésével — helyes meder­be terelik az üzemekben, a falvakban, a városokban. A fiatalok, mert mindig többre vágynak, nem eléged­hetnék meg a haza iránti sze­retet puszta érzésével életvá­gyaik teljesítéséhez. A KISZ tál nálunk a cselekvő hazaii- ság sodrába került, hogy már nincsenek unatkozó, maguknak élő ifjak. És ha vannak, azért vannak, miért még senki sem került velük „egy hullámhossz­ra” fejlesztett ki bennük igényt a csatlakozásra, nem választott ki senki számukra nekik tetsző feladatot a tenni­valók garmadájából. A pórt ifjúságpolitikai hatá­rozata a pártszervezetek köte­lességévé tette a fiatalok kö­zötti nevelő munka javítását, az ifjúsági törvény megalkotásá­val az állami szerveknek is feladatukká vált a jobb gon­doskodás az ifjúságról. A fia­talokkal szemben valóban, ja­vítható a bánásmód. Az is igaz, jobb feltételeket kell te­remteni számukra az alkotás­hoz, a szórakozáshoz, a pihe­néshez. De a legnagyobb jót azok teszik a fiataloknak, akik talpra állítják őket, megtanít­ják őket a cselekvő kapcsola­tok bizonyítására, az élet és benne önmaguk formálására. Azok segítik leginkább ma az ifjakat, akik részükké teszik a mai nehezebb iskolát, hogy kijárván azt, a siker élményét érezhessék. A fiatalok nem­csak „itthon vannak” nálunk, de azt is tud ják vágyaik beteljesü­lése az ország előrehaladása mértékében történhet. Ezért fontos azoknak a komimunis- tátajak, vezetőknek ..vállalko­jó érzékkel kezdeményezte j&fc évekkel ezelőtt a fiatalok fff félfcemttfcet í városért .mozgalmakat, mari ío- epimere,,..szépítésére, i rintban is mérhető eredménye- ™ennap<3E cselekvő hazafi­két adott a Diákok Buda­pestért — akció, a kommunis­sagara! Komornik Ferenc Csakoem nyolcmillió forint beruházásra A napokban /tartotta meg 13. zárszámadó közgyűlését a kallói Üj Tavasz Tsz tagsága. Az egybegyűltek előtt Dora Janos elnök ismertette az el­múlt év gazdasági eredmé­nyeit, vázolta a gondokat. A beszámolóból megtudtuk, hogy kalászosokból a terve­zettnél nagyobb termést taka­rítottak be. Kenyérgabonából 9,6, árpából 1,3 mázsával ter­mett több hektáronként, mint ahogy tervezték. Mivel az aratást jól megszervezték. 12 nap alatt betakarították a termést. Az elmúlt évben 13 346 mázsa terményt taka­rítottak be. Erre eddig nem volt példa. A növénytermesz­tésből 1 millió többletbevétel származott. A cukorrépa és kukorica, valamint a szálas ta­karmányok a tervezettnél ke­vesebb termést hoztak. A gazdaság másik nagy üzemága a tehenészet. Itt 100 literrel növelték a tejhozamot az előző évhez viszonyítva. Százötvenöt hízómarhát érté­kesítettek, melynek 80 száza­lékát exportálták. A szaksze­rű tenyésztés és az állatgon­dozás eredményeként az ál­lattenyésztésből 1,2 millió fo­rinttal nagyobb bevételt él­tek el a :ulvezettnél. Sajnos, a kölisegszint is emelkedett. Gondoltak a jövőre, ami ki­tűnik a beruházások alakulá­sából. Csaknem 1,8 millió fo­rintot költöttek a gazdaság fejlesztésére. Ebből az összeg­ből megépítettek a forróleve- gós lucemaszántu tizemet, át­építették a villany- és szennyvízhálózatot, elvégezték a belső útépítési, valamint a meliorációs munkákat. Meg­oldották a női cl 3 gőzök téli foglalkoztatását is;# gyógynö­vényt válogatnak. A szorgalmas munka meg­hozta gyümölcsét. Az aktív dolgozók évi keresett 4—5000 forinttal nagyobb, mint az előző esztendőben. Az egy tíz­órás munka napi értéke pe­dig 107 forint volt. A közös gazdaság anyagi efeje lehe­tővé teszi, hogy a nyugdíja­soknak és járadékosoknak ha­vi 101) forint nyugdíjkiegé- szitést adjanak. Három százalék nyereség, plusz jutalom szemben osak ezer forintot A buják! termelőszövetkezet év végi zárszámadó közgyűlé­sén Opolcsiik Imre bevezetőjé­ben arról szólt, hogy a tavalyi termés közepesnek mondható. Nyereséges volt az állatte­nyésztési ágazat, az építőipari tevékenység, valamint a fuva­rozás, bár itt is emelkedtek a költségszíntek. A növénytermesztésben az aprómagvak hoztak megfelelő árbevételt. Mivel a feketeribiz- l'i elkerülte a viharkárt és a jégverést, csaknem 50 százalé­kos. többlettermést hozott 1972- hez viszonyítva. Ennél a ter­méknél az árbevételtervet majdnem, megduplázták. Si­lány termést hozott a zöldbor. só 150 hektáron, csak fedezte a vetőmag árát. Á dohányból előirt egymillió-két­százezer forintos bevétellel pénzjutalomban részesítették. ötszázötvenhat- értek el. Nem sok jót lehet mondani a kuko­ricáról sem. A vezetőség java­solta, hogy számolják fel en­nek termesztését, s helyette jobban termő növényt állítsa­nak programba. A vezetőség időben intézke­dett, hogy az időjárás okozta terméskieséseket ellensúlyozza. Ehhez járult a tagok szorgal­mas munkája is. Eredménye­ként á termelőszövetkezet Tart dék­alapból munkadíjra A vanyarci termelőszöv' +-. kezet zárszámadó közgyűlé. i Hűlik János elnök nehéz heb - zetben volt, mert arról ke ­leti számot adnia, hogy a kü­lönböző erőfeszítések ellen ­re sem sikerült úgy zárni • z esztendőt, ahogy szerették vol­na. A legnagyobb agazat. a növénytermesztés, a tervezet ­hez képest 750 ezer forinttal hozott kevesebbet. Kieses volt uborkából, borsóból, kömén” - magból és kukoricából. Az alacsony termésátlagokat rész­ben a mostoha idj^jártensr? tulajdonítják. ugyanakkor hangsúlyozták, hogv a szak­vezetés nem latta el meg:’’ - lően feladatát, a vetésben részt vevő dolgozók is m"1""'- tást követtek el. Csun-n bú­zából és tavaszi árnából to* karttottak be többet az elő­írtnál. A szarvasmarha-ágazat tel­jesítette a reá ja háruló köte­lezettségeket. A tej térmeb^- nél mutatkozó kiesést a híz - marha-értékesítésből adódó többletbevétel ellensúlyozta A korábbi években nyereséges sertéstenyésztés és 1973-ban ráfizetéses volt. Ezt részben állategészségügyi okokkal magyarázzák a közös gazdaság vezetői. Figyelembe véve a többlet- eredményeket és a kiesést, az elmúlt esztendőt 542 ezer fo­rint nyereséggel zárta a te” ’ me1, ószö vetkezet. Azért, hog” a tagok és az alkalmazott” c munkadíját és munkabérét ki tudják fizetni, hozzányúltak a tartalékalaphoz. A rendel" kezésre álló agymilió 848 ezer forintból egymillió 19 ezer fo* 1973-ban 1681 000 forint nye- rintot vettek el. Ennek révé* neséget ért el. Ennek meg fele- %% egy tagra eső évi jövede­lem az 1972- évi 21 154 forint­ról 22 280 forintra növekedett. Ha a tagság jobban akar élni, akkor ebben, az eszten­dőben jóval szorgalmasabban és hozzáértőbben kell végez" ni a munkáját. Lően növekedett a dolgozók keresete is. Az emelkedés mér­téke eléri az 1900 forintot. Ki­fizették a tagaknak az év köz- , ben visszatartott 20 szazalé- a kot, hozzátettek még három százalék nyereséget, a munká­ban kitűnt 160 dolgozót pedig Cigánygyűlés Nógrádszakálban Cigánygyűlést tartottak a napokban Nógrádszakálban. A szocialista együttélés szabá­lyairól a tanácsi és rendőri szervek adtak tájékoztatót a résztvevőknek. Ismertették a kedvezményes telek- és lakás- vásárlási, építési rendelkezé­seket. A cigánytelepről az utóbbi néhány évben tizen­nyolc család már elköltözött A további harmincöt család a tervek szerint 1985-ig kerül kedvező lakáskörülmények közé. A cigánygyűlés résztve­vői közül hatan nyilvánítot­tak véleményt. Oláh Endre és Oláh Sándor azon lehetőségek kihasználására buzdította tár­sait, melyekkel élhetnek. Vla- dár József tanácsi kirendelt­ségvezető elmondotta, hogy a kedvező tapasztalatok nyomán júliusban a cigánytelepen újabb gyűlést tartanak. Pjilyözati felBiiuäs A Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa értesíti az ér­deklődőket, hogy a SZOT fel­sőfokú munkavédelmi tanfo­lyama felvételi pályázatot hirdet az 1974/75-ös tanévre a munkavédelem bármely ágá­ban dolgozó (biztonsági meg­bízottak. társadalmi munkavé­delmi felügyelők stb.) továb- bä műszaki vezetők és más műszaki képzettséggel rendel­kezők részére. A szakmérnöki és szaktech­nikusi tagozatra okleveles mérnökök, továbbá mindazok jelentkezhetnek, akik ipari, vagy mezőgazdasági techni­kusi képesítő oklevéllel ren­delkeznek. A foglalkozásokat Budapesten tartják, a tanul­mányi idő két és fél év. Az oktatás az egyetemi le­velező rendszer szerint folyik. A tanfolyam hallgatói az aláb­bi főbb tantárgyakkal foglal­koznak: A munkavédelem ál" talános elméleti és módszer-, tani kérdései. A villamosság- biztanságitechniikája. Világí­tástechnika. színdinamika. Zaielhárítás. Az ipari üze­mek szellőzése. Inari létesít­mények munkavédelmi köve­telményei. Anyagmozgatás biztonságtechnikája. Gépek és berendezések biztonságtech­nikája. Munkaegeszséglan, mun ka fi zio! ógia, pszichológi a. Biztonságtechnikai számítások. Vegyi folyamatok biztonság­technikája. A tanulmányok elvégzése után a jelöltek diplomatervet, illetve szakdolgozatot nyújta­nak be, amelynek sikeres meg­védése esetén munkavédelmi szakmérnök, illetve szaktech­nikusi oklevelet nyernek. A jelentkezéshez szükséges nyomtatványokat a Szakszer­vezetek Nógrád megyei Taná­csának munkavédelmi bizott­ságánál lehet igényelni. Az igényléskor az üzem, az intéz­mény vezetőjének javaslatát írásban be kell mutatni. Jelentkezni 1974. április 24- ig lehet. Mire képes a kollektíva ereje ? A targancaállomús dolgozói az anyagmozgatással segítik, illetve előkészítik a folyama­tos termelést a ZIM salgótar­jáni gyárában. Ez a munka nem tartozik a könnyű fela­datok közé, pedig szerves ré­sze az ütemes termelésnek. A targoncaállomás dolgozói nélkül nem üzemelnek a sze­relőszalagok, nem öntenének az öntödék. Az elmúlt években a gyár vezetősége nagy figyelmet fordított a targoncaállomós dolgozóinak tevékenységére, mivel az itt jelentkező prob­lémák jelentős termelési kie­séseket okoztak, s emiatt százezrek, estek ki a terme­lésből. A munka megkönnyítésére több targoncát vásárolt a gyár vezetősége, s ez is elő­segítette az ütemes termelés biztosítását. Egy műszakban egy targoncás öt-hat tonna anyagot mozgat meg. A reá­juk bízott anyag elszállítása nagy figyelmet igényel, mert elég zsúfolt a gyár, s nehéz közlekedni. A műhelyekben pedig a gépek és dolgozók között kell ügyesen közleked­niük. Ez nagy felelősséget és figyelmet követel minden tar­goncavezetőtől. Figyelembe véve eddigi munkájukat, csak elismerés­sel lehet szólni róluk. Az utóbbi időben javult náluk a fegyelem, ennek következté­ben jobb a munkahelyi köz­érzet, jobban óvják, kímélik a gépeket Ezt úgy tudták el­érni, hogy brigádot alakítot­tak. és megpályázták a szo­cialista cím elnyerését. Je­lenleg a targoncaállomáson három brigád: a Jókai Mór, Ady Endre és a Móricz Zsig-- mond brigád tevékenykedik. Komolyan veszik elhatáro­zásukat, mert nagy mérték­ben megváltozott a .dolgozók szemlélete, egymáshoz való viszonya, javult a kollektív szellem, az egymás munkájá­ért érzett felelősség, megszűnt az igazolatlan mulasztás, job­ban segítik egymást. A ko­rábbi italozás is ma már a múlté. A brigádok létrehozásában, szervezésében, rendszeres se­gítésben nagy szerepe és ér­deme van Gyulavári László targoincaállomási művezető­nek, valamint a csoportveze­tőknek. Közreműködésükkel tudták teljesíteni vállalásukat a brigádok. Ez egyúttal a :t jelentette, hogy nagymérték­ben elősegítették a gyár el­múlt évi tervének idő előtti teljesítését. Napi munkájuk mellett d brigádok elismerő tevékeny­séget fejtettek ki a társadat- mi munkában. Részt vettek ; Csizmadia úti Általános Isko­la tanműhelyének építésébe’’. Itt /nyolcvan órát töltöttek el. A 11-es számú óvoda játszó­tere körül kerítést építettek. Rendszeressé vált náluk a szakmai tovúbkéozés, A te­matikának megfelelően ha­vonta szakmai előadásokon vesznek részt. Ugyanakkor a brigád minden tagja politi­kailag is kénezi magát. Az 5 példáiuk bizonyítja,' hogy a kollektíva ereje, a kollektív felelősség a szocia­lista brigád cím elérése érde­kében tett felajánlások jő irányban befolyásolták a bri­gádokat, és nagyon szép ered­ményeket értek el. Molnár István NÓGRÁD - 1974 február 21., csütörtök 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents