Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)
1974-02-20 / 42. szám
Emelkedő reálbérek Az idén meggyorsul az életszínvonal-emelés üteme az előző évekhez képest. Az egy keresőre jutó reálbérek tavaly 2,a—3, az egy lakosra jutó reáljövedelmek pedig 4,5— 5 százalékkal növekedtek 1972-höz képest. Az idei terv 3,7 százalékos reálbér- és 5— 5,5 százalékos reáljövedelememelkedést irányoz elő az 1973. évi tényleges szinthez mérten. Ezek az előirányzatok összhangban állnak mind a gazdaság fejlesztésivel, mind a negyedik ötéves terv életszínvonal-politikai célkitűzéseivel. Ha az életszínvonal alakulását jelző két mutatót szem- ügyre vesszük, mindenekelőtt figyelemre méltó a reálbérnövekedés gyorsulása. Az idén — a tavalyi lépések folytatásaként — sor kerül újabb munkásrétegek központi béremelésére az állami szektor iparon kívüli területein. Növelik a kisegítő állományúak és még néhány más dolgozóréteg bérét. Az előző évek átlagánál nagyobb arányú reálbérnövekedés magyarázatát az idei árpolitikai tervekben találjuk meg. Tavaly 3,5, azt megelőzően 1972-ben 3 százalékkal nőt* az átlagos fogyasztói árszínvonal. Viszont az idén és — az 1972. novemberi párt- határozat szerint — 1975-ben az átlagos fogyasztói árszínvonal növekedése nem haladhatja meg a 2 százalékot. A fogyasztói árszínvonal viszonylagos stabilizálása nem lesz könnyű feladat. Mindenekelőtt az energiaválság hatására meggyorsult tőkés világpiaci infláció határainknál való megállítása okoz gondot és a költségvetésnek többlet- kiadásokat. Ma még pontosan számba sem tudjuk venni a kibontakozóban levő tőkés gazdasági válság várható kihatásait hazánkban. A gyorsuló tőkés infláció, s a petrolkémiai termékek különösen magasra szökött árai miatt keletkezett új helyzetet bonyolítja a növekvő turistaforgalom. Csupán gazdasági megfontolásból sem örülhetünk a tőkés világ olajkrízisének, a „fogyasztói társadalom” csődjének. De örülhetünk — ha nem is önfeledten — a hazai árpolitika szerény eredményeinek, az önként kínálkozó összehasonlításokban jobban és többre értékelhetjük azokat. A különbségek eltúlzá- sa azonban felesleges és káros. Mert az árstabilizálásnak nálunk is ára van, s mert az olajválság és a gyorsuló infláció hatásának ránk npzve is lehetnek negatív következményei. De térjünk vissza témánkhoz, a reálbér alakulásához, illetve az életszínvonal-politikához. Az idén — éppen a fogyasztói árszínvonal mérsékeltebb növekedésének hatására — csökken a reálbérek és reáljövedelmek nem kívánatos differenciálódása. Aaial, hogy a foriht vásárlóértéke legfeljebb két százalékkal csökken 1974-ben, így azok, akik az idén sem béremelésben, sem a növekvő szociálpolitikai juttatásokban nem részesülnek, kevésbé kerülnek hátrányos helyzetbe, mint nagyobb mértékű árszfnvonal- emelékedés esetén. A béremelések értéke — köztük a tavalyi munkásbéremeléseké, továbbá az új szociálpolitikai juttatásoké, — pedig növek- szik. Míndez lehetővé teszi, hogy a vállalati saját erőből származó béremeléseket fokozott mértékben a teljesítményeknek megfelelően, differenciáltan hajtsák végre. Tehát az kapjon többet, aki maga is többet ad a vállalatoknak, a társadalomnak. Az anyagi ösztönzés elvének következetes érvényesítése a jó munka. a tehetség, a szorgalom, erkölcsi elismerésének is alapja. Ha a béremelésekre szánt összegekkel mindenütt jól sáfárkodnak. s ennek hatására növekednek a teljesítmények, hatékonyabbá válik a munka, a gazdálkodás, akkor létrejön az életszínvonal-növelés és a viszonylag stabil árszínvonal anyagi fedezete. Vezető szerep és ideológia Lesz-e pedagógiai múzeum Hamarosan költözködünk.. Húsz év korkülöobség AZ MSZMP NÓGRÁD MÉGYfl BIZOTTSÁGA ÉS A M f G Y í I, T A NÁ C;S.l AP.iA XXX. ÉVF„ 42. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1974. FEBRUÁR 20., SZERDA Világ proletárjai, egyesüljetek! Két éa fél ér tapasztalatai Előbbre léptünk a nőpolitikái határozat megvalósításában Amikor négy esztendővel ezelőtt megjelent a nők társadalmi, gazdasági és szociális helyzetének javítását szolgáló határozat, rögtön nyilvánvalóvá vált, hogy évekre szóló, hosz- szú ideig tartó föladatokat tartalmaz. A megyei tanács végrehajtó bizottsága több mint kct évvel ezelőtt készítette el, és fogadta el azt az intézkedési tervei, amely a tanácsok tennivalóit szabta meg. Az azóta eltelt idő tapasztalatait, az eredményeket és a további tennivalókat vitatta meg tegnap délelőtti ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A napirend tárgyalásánál jelen volt dr. Boros Sándor, a megyei pártbizottság titkára, és meghívták Bodor Lászlónét, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa nőfelelősét is. közük a nők gazdasági és szo~ Az intézkedési terv végrehajtásának. tapasztalatait nagy érdeklődés kísérte, sokan mondották el véleményüket, javaslataikat a résztvevők közül. A tanácsok, a tanácsi vállalatok és az intézmények többsége az ügy politikai fontosságának megfelelően, foglalkozott a határozatok végrehajtáséval. Gyakorlati feladatokat megszabó intézkedési tervek készültek. A jó tapasztalatok mellett a végrehajtásiban, illetve az ellenőrzésben adódtak hibák is. Főkénre a kis vállalatok és a kisközségek fogalmazták meg feladataikat általánosan, amiből nem derült ki, mit akarnák megvalósítani, s így ellenőrizni sem lehet azokat. Hiba az is, hogy nem. érvényesült megfelelően az ösz- szehangolás. A feladatok leszűkültek a tanácsokra, az ott dolgozó nőkre, illetve a nőlbi- zottságokra. A végrehajtó bizottság ezt követően részletesen foglalkozott az egyes feladatokkal. Megállapította, hogy Nógrád megyéiben jelentős eredményeket értünk el a nőik foglalkoztatásában. A tanács negyedik ötéves területi és tanácsi fejlesztési terve kiemelten, foglalciális helyzetének javításával. Ma már ott tartunk, hogy minden," munkát igénylő nő elhelyezkedhet a neki legmegfelelőbb munkahelyen. Az utóbbi hat évben harmincöt új vállalat, Intéz kezdte meg a termelést, négyezer nőt foglalkoztatva. Számos tapasztalat bizonyítja, hogy a nők a társadalom Igényeinek megfelelően helyt állnak a mmnkáiban, a közéletben és a vezetésben. Ehhez azoitbea sok segítségre, támogatásra van szükségük. Az említett nőpolitikái határozat megjelenése óta a munkahelyi és társadaltmd szervek komoly erőfeszítéseket tettek, annak érdekében, hogy a nőket bevonják a vezetésibe. Jelentősen, növekedett a női tanácstagok száma, és a tanácsi testületekben a nők aránya harminc százalék. A mostani Iskolaév ben / hat új iskotáigazgatónőt neveztek ki, a helyettesek száma meghaladja a negyvenet. Mindez nem jelenti azt, hogy rózsaszínben lássuk a dolgokat. A köziigazgatásban rossz a női vezetők aránya, és a fentebb említettek ellenére még mindig kevés a női iskolaigazgató. Az okok jórészt közismertek. Van, ahol nem számítanak a nőkre, van ahol a nők nem vállalják a vezető beosztást, különféle elfoglaltságukra, családi okokra hivatkozva. A nők munkáját bölcsődék, óvodák, napközi otthonok könnyítik meg, főként az óvodai. férőhelyek száma növekedett örvendetesen a megyében. Ami a kereskedelmi és ipari szolgáltatásokat illeti, bőven van még mit tenni, hogy a nők háztartási munkáját válóban megkönnyítsék. Külön szükséges említeni a szakmai-politikai műveltség emelését, amely legfőképpen akadályozza a nők előrelátását. A nők között sok a betanított munkás, és nagyon, kevés a szakmunkás. A végrehajtó bizottság éppen ezért felhívta a figyelmet az intézkedési terv további végrehajtására, a legfontosabb tennivalókra. Külön hangsúlyozta, hogy az intézkedések nem máról holnapra javítják meg a nők élet- és. munkakörülményeit. azok még hosszú időt vesznek igénybe. Az ülésen felszólalt dr. Boros Sándor és elmondotta, hogy rendszeresen szükséges vis6zaitémi az intézkedési terv megvalósítására, mert újabb és újabb feladatok jelentkeznek, amelyeket a mindennapi murikéba kell beleilleszteni. Felhívta a figyelmet a nők közéleti munkájának segítésére, és ismételten a dolgozó asszonyok, lányok, szakmai műveltségének emelésiére. A végrehajtó bizottság ezt követően egyéb ügyeket tárgyalt. Készülnek a falburkoló csempék a Finomkerámiaipari Vállalat romhányi eserépkályhagyá rában — kulcsár íelv. — Budapestre érkezett Dzsalíud líbiai A Magyar Népköztársaság kormányának meghívására kedden hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett Abduszalem Dzsalíud, a Líbiai Arab Köztársaság miniszter- elnöke. A líbiai kormányfő kíséretében van Dzsadalla Az- zuz Talhi iparügyi miniszter és Taha Serif Benamer közlekedési és vülamosságügyj miniszter. A líbiai miniszterelnököt ünnepélyesen fogadták a Ferihegyi repülőtéren. Az épület homlokzatát líbiai és magyar zászlók, arab és magyar nyelvű üdvözlő felirat díszítette. A miniszterelnök tiszteletére a betonon csapatzászlóval felsorakozott a magyar néphadsereg díszőrsége. A vendégek fogadására megjelent Fock Jenő. a Minisztertanács elnöke. Fehér Lajos és Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettesei, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, Pulya Frigyes külügyminiszter, dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter, miniszterelnök Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, s a politikai élet több más vezető személyisége. Jelen volt a fogadtatásnál Ezzedin \ Ali Mahmoud al-Ghadamsi, a Líbiai Arab Köztársaság budapesti nagykövete. Ott volt Abdul- Halim Kaddour, a Szíriái Arab Köztársaság, Wagih Mohamed Roushdy, az Egyiptomi Arab Köztársaság nagykövete és Widad A. Ajjam, az Iraki Köztársaság nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A líbiai kormányfő külön- repiilőgépe néhány perccel fél 4 után szállt le a Ferihegyi repülőtéren. A gépből kilépő miniszterelnököt Fock Jenő szívélyes kézfogással üdvözölte. A felsorakozott díszőrség parancsnoka jelentést tett a líbiai kormányfőnek, majd felcsendült a líbiai és a magyar Himnusz. Abduszalem Dzsalíud, Fock Jenő társaságában, eliépett a díszörség előtt, s üdvözölte a katonákat. Piros nyaklcendős úttö- rők virágcsokrokkal kedveskedtek a vendégeknek, akik ezután üdvözölték a fogadásukra megjelent magyar közéleti személyiségeket. Az l'nZdrszámadösí küsgyfilés Lucfalsdn Huszonöt évvel ezelőtt kezdődött. nepélyes fogadtatás a díször- ség dfszmenetével fejeződött be, majd a vendégek magvar államférfiak társaságában gépkocsikon szállásukra kajtattak. ÍMTI) A lucfalvai Kis-Zagy vavöl- gye Termelőszövetkezetben az 1973. gazdasági évet záró közgyűlés a közös gazdaság megalakulásának 25. évfordulója jegyében zajlott le. A Himnusz elhangzása után két szavalat következett; az egyik magyar, a másik szlovák nyelven, majd a tagság és a meghívottak egyperces néma felállással adóztak az elhunyt alapító tagok emlékének. Az elnökségben a többi között helyet foglalt Romany Pál dr. az MSZMP Központi Bizottság tagja, a pártközpont területi gazdaságfejlesztési osztályának vezetője, Géczi János, a megyei pártbizottság első titkára, megyénk ország- gyűlési képviselője, Gerbács István, a csehszlovákiai nagykürtösi járási bizottság titkára, továbbá a salgótarjáni járási pártbizottság és a járási hivatal vezetői. Gáli László elnök elsőnek a történelmi fordulópontot jelentő eseménnyel, a közös gazdaság 25 évvel ezelőtti megalakulásával foglalkozott. A párt hívó szavára akkor hét család 14 taggal, 180 ka- tasztrális holdon alakította meg Nagvkeresztúron, a Nyárjáé völgyében Petőfi néven az első termelőszövetkezetet, vállalva a gondokat, nehézségeket, bízva a párt szavában, az állam segítségében, és két dolgos kezükben. Többszöri egyesülés után a mai formájában 1969 végén alakult ki a termelőszövetkezet. Ma már csaknem 9 ezer holdon gazdálkodnak, a közös vagyon meghaladja a 38 millió forintot, *z elmúlt évben a halmozott ^bruttó termelési érték majdnem eléri a 37 milliót. A közös gazdaságot 1970- ben szanálták. Az eltelt években évről évre javult a gazdálkodás színvonala, rendszeresen fizették a hiteltörlesztéseket, az elmúlt évi munkájuk eredményeként eljutottak addig, ha keveset is, de már saját pénzükből tudtak 447 ezer forintot biztosítani a fejlesztési célokra. Az elmúlt esztendőt 2 millió 522 ezer forint nyereséggel zárták, melyből a mérleg szerinti szövetkezeti eredmény 773 ezer forint volt Az állattenyésztést kivéve — ezen belül is a tehenészetet —, mindegyik nyereséget hozott. Elismerésre méltó, hogy a termelési érték növekedésével együtt. egy százalékkal csökkent a költség. A gazdálkodás kedvezőbb eredményei és az állami dotáció lehetővé tette, hogy a tagság jövedelme az előző évhez képest, 2027 forinttal növekedjék, s az egy tízórás munkanap értéke a tervezett 93 forint helyett 95 forint legyen. A tagok az alapfizetésen kívül megkapták még a 20 százalékot, s azon felül 3 százaléknak megfelelő nyereséget. Az elnöki beszámoló utána különböző bizottságok adtak számot munkájukról, majd megkezdődött a vita. Dr. Romany Pál elöljáróban nagy tisztelettel és meleg szavakkal emlékezett meg az alapító tagokról, akik bátran vállalkoztak az úttörő feladatra, nem félve a gondoktól és nehézségektől, megvalósítva a párt elképzeléseit. Az eltelt rövid emberöltő alatt három agrárforradalmi folyamatnak voltunk tagjai a magyar mezőgazdaságban. Első volt a földreform, ezt követte a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a harmadik pedig a paraszti jövedelmek emelkedésében tükröződik. A párt helyes politikája mellett a felemelkedés útja eddig is a jó munka volt, s ez lesz a jövőben is. Ehhez a jó vezetés mellett szorgalmas tagságra is szükség van. Utalt arra, hogy a párt nagy gondot fordít a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek gazdálkodásának segítésére. A jövőben is ezt fogja tenni az anyagi lehetőségek birtokában. Felhívta a figyelmet a termelési szerkezet egyszerűsítésére, majd meleg szavakkal köszöntötte a tsz nődolgozóit, a kommunistákat. Hangsúlyozta, hogy a kommunisták eddig is élenjárói voltak az újnak, és így cselekszenek majd a jövőben is. Végül a szakmai tudás növelésére hívta fel a figyelmet. Molnár István, a rakodómunkások bérének rendezéséről szólt, majd munkaruhaproblémát tett szóvá. Nagy László, az erdőgazdálkodásban bekövetkezett változásokat említette meg. Tandel László, a csehszlovákiai Szklabonya tsz-elnöke testvéri üdvözletét tolmácsolta, majd jókívánságait fejezte ki. Az elnöki válaszadás után dr. Romany Pál Gáli László elnöknek a Mezőgazdaság' Kiváló Dolgozója kitüntetést és a jubileumi emléklapot nyúj- tott át. A tsz elnöke több dolgozónak a Szövetkezet Kiváló Dolgozója kitüntetést . (Folytam» a 2. oldalon) _ Abduszalem Dzsalíud életrajza Abduszalem Dzsalíud, Libia 29 éves miniszterelnöke katonai iskolát végzett Líbiában mérnöki szakon. Ösztöndíjasként az Egyesült Államokban tanult tovább. Tagja volt a királyi hadseregben megalakult szabad tisztek mozgalmának. Miután az e mozgalomba tömörült katonai csoport megdöntötte a monarchiát, az 1970 elején megalakult kormányban a belügyminiszteri, gazdasági miniszteri, ipari és tervezésügyi miniszteri tárcákat kapta. 1971-ben miniszterelnök-helyettessé nevezték ki; ebben a minőségben termelési kérdésekkel foglalkozott. 1973-ben nevezték ki miniszterelnökké. Abduszalem Dasaíhső, * Líbiai Arab Köztársaság miniszterelnöke. a forradalmi parancsnoki tanács tagja kedden látogatást tett Fock Jenőnél, a Minisztertanács elnökénél az Országházban. A látogatást követően megkezdődtek a magyar—líbiai tárgyalások «MTS» j
