Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)

1974-02-17 / 40. szám

tj, nagy teljesítményű cézium ágyút helyeztek üzembe a fővárosi Radiológiai Klinika te­rápiás osztályán a daganatos betegségek gyógyítására. TECHNIKA Ki az apa? Kapszulába zárt gyógyszer A gyógyszeripar fejlődését nemcsak az egyre hatásosabb készítmények forgalomba ho­zatala jelzi, hanem a kiszere­lés, a csomagolás módjának szembetűnő változása is. Meg­felelő burkolat segítségével ma már az is elérhető, hogy a gyógyszer a bevételtől szá­mított bizonyos idő eltelté­vel, az emésztőrendszer kívánt Szakaszában szívódjék fel. E célból a gyógyszerkészít­ményt meghatározott falvas­tagságú zselatinból, vagy más anyagból készült kapszulába zárják a gyártás befejező sza­kaszában. A beteg azután ez­zel együtt vásárolhatja meg és veheti be a gyógyszert. A képen látható, holland gyártmányú készülék varrat hélküll, fényes zselatintakok előállítására, s a tokok gyógy­szerrel való megtöltésére szol­gál. Cső form, 'ti megolvasztott zselatin burkolja be a gyógy­szer pontosan meghatározott adagját, mely hűtőfolyadék­ban kéményedik meg. A zse­latinkapszulákat a gép auto­matikusan zsírtalanítja, szá­rítja és higiénikusan csoma­golja. A tokocskák mérete 1 és 30 milligramm közötti ada­gok szerint állítható. A beren­dezés teljesítménye másod­percenként 20 kapszula, az automata tehát egy műszak alatt 600 ezer zselatintokba zárt gyógyszeradagot készít. — Uránlumdúsítö. Az Euro- dif Vállalat közgyűlésén a részvényesek egyhangúlag el­határozták, hogy Lyontól mint­egy 250 kilométernyire délre, a Rhone völgyében építik fel a gázdiffúziós eljárással mű­ködő urániumdúsító üzemet. Az atomenergia békés fel- használását szolgáló üzem épf tése 11 milliárd francia frank­ba kerül majd. Majmers'ezo alkohol A krónikus alkoholizmus rettenetes fizikai következmé­nyei — például a központi idegrendszer degeneralódasa — mindenkit óva intenek a túlzott alkoholfogyasztástól. Tudományos szakkörökben egyelőre heves vita folyik ró­la, hogy mindegeket maga az alkohol okozza-e, vagy pedig a túlzott alkoholfogyasztással gyakran társuló rosszul táp­láltság másodlagos következ­ménye. Amerikai kutatók kí­sérleti patkányokon, nemrégi­ben bebizonyították, hogy a központi' idegrendszeri elfaju­lást maga az alkohol okozza, s most más amerikai kutatók vizsgálataiból az is kitűnt, hogy a májbetegségek sem a rosszul tápláltság másodlagos következményei. A New York-i Mount Sinai orvostudomá­nyi egyetemen kísérleti maj­moknak naponta testsúly- toiilogrammkénit 6 grammnyi alkoholt (etamolt) adtaik. Ki­lenc hónap múlva feliboncoliva a majmokat, májukon olyan anatómiai elváltozásokat ész­lelteik, amilyeneket a krónikus alkoholista emberekén. Máj- zsugorodást nem észleltek — ennek kifejlődéséhez több idő szükséges; embereken általá­ban 15 évi túlzott poharazás után. jelentkezik ez a betegség. A kutatók arra a következte­tésre jutottak, hogy a majmo­kon észlelt krónikus máj- gyulladást maga az alkohol váltja ki. Hibrid­autók Szerte a világon nagy erők­kel fáradoznak a környezetet nem szennyező, csendes üze­mű villamos gépkocsi kifej­lesztésén. A moszkvai autóipa­ri kutatóintézetben most olyan hibridjárművet fejlesztettek ki, amely egyesíti magában a vil­lamos vontatás és a hagyomá­nyos robbanómotor előnyeit. A villamos gépkocsi Achilles- sarka az akkumulátorok nagy mérete és súlya. A szovjet hib­ridjárműben csak kicsiny ak­kumulátor van, s ezt folyama­tosan tölti a benzinmotorral forgatott generátor. Minthogy a belsőégésű motor nincs ösz- szeköttetésben a jármű erőát­vitel-rendszerével, álla1- dó an azonos fordulatszámon dolgo­zik, ennek következtében lé­nyegesen kevesebb mérgező égéstermék kerül belőle a le­vegőbe, mint a változó terhe­lésű benzinmotorokból. A vil­lanymotorok kizárólag a te­lepből kapják hajtóenergiáju­kat, így nincs szükség ten­gelykapcsolóra és sebességvál­tóra. A kísérleti intézetben elkészült prototípus, egy hét­üléses törpe autóbusz 80 ki- lométer/óra legnagyobb sebes­séget érhet el és fél tonnányi árut szállíthat. Előállítási ára már most sem több egy ha­gyományos gépkocsiénál. A bírósági gyakorlatban nem ritkán találkozhatunk olyan perekkel, amikor külön­böző indítékból el kell dön­teni a kérdést; ki az apa? Jellemző ezekre a perekre, hogy az egyik fél megnevez egy konkrét személyt, hogy ő a gyerek apja, a másik vi­szont ezt vitatja, sőt tagadja. A gyermek érdeke — mind erkölcsi, mind anyagi okokból — nyilvánvalóan az, hogy a bíróság megállapítsa az apa­ság tényét, ugyanakkor azon­ban vigyázni kell az apaság téves megállapítására. Az ilyen ügyekben a bíróság el­rendeli az antropológiai vizs­gálatot. tehát a tudományhoz fordul segítségért. A dolog azonban nem egy­szerű. ugyanis ma még a tu­domány sem rendelkezik olyan eszközökkel és módsze­rátkel, amelyekkel egyértel­műen bizonyíthatná az apasá­got. A legtöbb esetben a szak- vélemény csak azt dönti el, hogy ki nem lehet a kérdéses gyerek apja, minden más kér­désre csak valószínűsítő vá­laszt ad. Egy csepp vér vallatása Az apasági vizsgálatok leg­biztosabb és leggyakoribb módszere a vércsoportvizsgá­lat. Közismert, hogy ember vérében bizonyos különbségek léteznek, amelyeket főleg a sebészetben, vértranszfúziók- nál nagyon is figyelembe kell venni. Ezen az ún. ABO-remd- szeren kívül a vérnek más sa­játságai is vannak, amelye­ket a mindennapi orvosi gya­korlatban már nem kell oly szigorúan megkülönböztetni, ilyenek például az A,—A, alcsoportok, az MN- és P-vér­csoportrendszerek, az Rh-fak- tor stb. Összesen 28 vércso­portrendszert ismer a tudo­mány, és ezek közül a vitás származás eldöntésére körül­belül 11—14 alkalmas, mivel a vércsoport-tulajdonságok sajátságos módon öröklődnek. A vércsoportvizsgálatok a vitás származás tisztázására csak azóta alkalmasak, amióta bizonyos törvényszerűségek kétségtelen bizonyítást nyer­tek. Ezek a következőek: — Minden ember meghatá­rozott, jellemző biokémiai sa­játságokkal rendelkezik, ame­lyek őt másoktól megkülön­böztetik. Ezek közül a legegy­szerűbben a vércsoport-tulaj- donságok határozhatók meg. — A magzati életben vagy a szülés utáni első hónapok' ban kialakult egyedi vércso­port-tulajdonságok az élet fo­lyamán változatlanok marad­nak; azokat külső körülmé­nyek nem befolyásolják. — A vércsoport-tulajdonsá­gok kialakulása örökletesen meghatározott, megjelenésü­ket megfelelő törvényszerűsé­gek szabályozzák. A vércsoport-vizsgálatok al­kalmazását a vitás apaság tisztázására az az öröklési sza­bály teszi lehetővé, hogy nem lehet jelen egy gyermekben olyan vércsoport-tulajdonság, amellyel szüleinek legalább egyike nem rendelkezik. Ha megállapítható, hogy a gyer­mek vére rendelkezik olyan tulajdonságokkal, amelyik sem anyjában, sem a vélt apában nincs jelen, akkor — ha az anya személyét Illetően kétség nem merül fel — az apa sze­mélye körül „nincs valami rendben”, vagyis másvalaki a természetes apa. Az az eset Is előfordulhat, amikor a gyer­mek egy vércsoport-tulajdon­ságot „kettős” adagban tartal­maz; ilyenkor mindkét szülő­nek rendelkeznie kellett ez­zel a tulajdonsággal. Ha a vélt apa nem tartalmazza ezt a tu­lajdonságot, a gyermek nem származhat tőle. A vércsoportok öröklési sza­bályaiból következik, hogy a vizsgálatok eredményei a vé­lelmezett apa apaságát csak kizárhatják. Természetesen adott esetben az apaságkizá­rás pozitív közvetett bizonyí­tékként is értékelhető az apa- sag mellett, ha például az ügy­ben két vagy több férfi sze­repel vélelmezett- apaként, és a vizsgálat egy kivételével a többi apaságát kizárta. Ez az eredmény ugyanis a ki nem z&rt férfi apaságának közve- tett bizonyítékát jelenti, ha az anFa a perben szereplő- fér­fiakon kívül mással nemi vi­szonyt nem folytatott. Azt, hogy ezek a vizsgálatok mi-’ lyen döntő hatásúak lehetnek, az alábbi eset Is bizonyítja. Egy példa Az egyik vidéki bíróságon apasági keresetet Indítottak egy magas közéleti állást be­töltő, nős és családos férfi el­len. A férfi a leányanya csa­ládjával jó barátságban volt, házukban sokszor megfordult, és így valószínűnek lehetett tartani a leányanya állítását, hogy wie nemi kapcsolatban volt. A férfi azonban ezt ta­gadta, és a gyermeket sem volt hajlandó magáénak elis­merni. A szülőknek — bizto­sak lévért gyermekük őszinte­ségében — nem volt kétségü az iránt, hogy leányuk gyer­mekének a család barátja az apja, azonban a bíróság altul elrendelt vércsoportvizsgálat >» férfi apaságát kizárta. Az eredmény tragikus fejlemé­nyektől mentette meg a fér­fit, ha ugyanis a vizsgálat nem zárja ki az apaságát, a bíróság biztosan elmarasztal­ta volna, aminek következté­ben állásából elmozdítják. De a per a család életét Is feldúl­ta; felesége otthagyta, gyer­mekei elítélték „ballépése’ miatt, de a kedvező bírói íté­let utóm családi élete rendező­dött Érdekes fejlemény volt, hogy a leányanya az ítélet ha­tására bevallotta, hogy valót lant állított. Magatartását az­zal indokolta, hogy úgy gon­dolta: szülei nem fogják any- nylra rossz néven venni az esetet, és arra Is számított, hogy a férfi — félve a per számára várhatóan hátrányos következményeitől — önként vállalni fogla az apaságot, ha a diszkréciót biztosítják. Mi­dőn a tárgyaláson a leányt az Igazig apa személye felől kér­dezték. elmondta, hogy nem tudja, ki a gyermeke apja. mert egy házibulin történt a „dolog”; ^az ott jelenlevő fiú­kat azelőtt nem ismerte, a7- óta sem találkozott velük, és azt sem tudja, hogy közülük melyik lehet n gyermek apja. A „nyomozás” során azután előkerültek a lehetséges aoók. és n véresoportvizsgálat segít­ségével sikerült is a gyermek valódi apját kiválasztani. Az újabb kísérletek alaolán a vércsoportviasgálatok lehe­tővé teszik, hogy az apaság bizonyítható is, nemcsak ki­zárható. Bizonyos esetekben már Igen értékes valószínűsé­gi bizonyítékot szolgáltathat a vércsooortvlzsgálat az anaság mellett. ha ritkábban előfor­duló jellegek találhatók a gyermeknél, és ugyanakkor i vélelmezett apánál is. ( de zz anvánál nem. Az új vizsgálati módszerrel néldául — a vizs­gálati értékek matematikai elemzése segítségével — vé­lemény nvllvánítható az api’ Ság tekintetében olyan esetek­ben is. amelyekben a vércse- Portvizsgálat nem vezetett eredményre az apaság kizárá­sához. V J Vitaminok a sütőtökben A növénynemesítők kétféle cél érdekében munkálkodnak: mennyiségi és minőségi ered­ményeket akarnak elérni. Az előbbin a nagyobb termésho­zamot, a betegségekkel szem­beni jobb ellenálló képességet és a betakarítás gépesithető- ségének kérdését értjük; az utóbbin a termék kifogásta­lan külső megjelenését, a sok­oldalú felhasználhatóságot és a tökéletes táplálkozási érté­két. Ide tartozik a növény vi­tamintartalma is, mint el nem hanyagolható szempont Kevesen tudják, hogy a leg­újabb hazai sütőtökfajták közt olyanok is találhatók, ame­lyeknek C-vitamin tartalma a citrusfélékével — citrom, na­rancs. graoe-fruit — vetek­szik. De olyanok is vannak, amelyek a legjobb sárgarépa- fajtáik karotinimennyiségeit tartalmazzák (a karotin az A- vitamin elővitaminja). A la­boratóriumokban összehason­lító vizsgálatokkal értékelik az egyes, gyümölcs- és zöldség­félék vitamintartalmát Nincs örök fagy a holdtalajban Az a feltételezés, hogy a holdtalaj állandóan fagyott rétegei vizet rejtenek, leg­alább is az Apollo—14-nek a Era Mauro területén levő le­szállóhelyén nem tartható fenn. Az ún. „aktív” szeizmi­kus kísérletek beható analí­zise vezette az amerikai ku­tatókat erre a megállapításra. Az asztronauták különböző helyeken speciális műszerrel 13 kis robbanótöltetet rob­bantottak, és a hanghullámok­nak a holdtalajba való ter­jedési sebességét három eeo- fon regisztrálta. Ezekből a mérésekből kitűnt, hogy a legfelső réteg, a reglith. kb. 8,5 méter vastag. A 104 m/mp­es hangsebesség arra utal. hogy laza kőzetről van szó. A második, mintegy 16—76 m vastag rétegben a hangsebes­ség 299 m másodpercenként Ezt a kőzetréteget elsősorban a nagy porozitás (35—55 száza­lék) jellemzi. A harmadik rétegről, amelyben a hangse­besség több mint 370 m/mp még nem tudnak közelebbit. Amennyiben a kőzet póru­sait és üregeit jéggé fagyot! víz töltené ki, a hangsebesséu a mértnél jóval nagyobb len­ne. hiszen a Föld állandóan fagyott rétegeiben ez az ér­ték 2400 és 4500 m/mp között mozog. Város a jódtavon Arhangelszk, a fehér-tengeri kikötőváros alatt hatalmas föld alatti tavat fedeztek fel, amely akkora, mint két me­gye, s színültig tele van lód­dal. A tó mindössze száz mé­ternyire fekszik a felszín alatt. s jódtartalma olyan nagy amihez hasonlót Déí-Amerikár kívül sehol sem találtak ed­dig. A jód kitermelése rövi­desen megkezdődhet, mert ? tó vizét különösebb nehézsé: nélkül a Fehér-tengerbe lehel szivattyúzni. NÓGRÁD — 1974. február 17., vasárnap 11

Next

/
Thumbnails
Contents