Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)
1974-02-17 / 40. szám
Kapcsolószekrény — kazetta Az 1974-es termelési tervük 26 millió forint az Egri Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat énsekvadkerti gyáregységének. Többségében bérmunkát végeznek, nagy volumenben. gyártanak például az Építőiipari Vállalat házgyára részére szerelő segédeszközöket Forgácsolóüzemük a lakatosrészleget szolgálja ki, de azon-, kívül különböző bérmunkákat is készítenek itt. Holes Antal esztergályos ZIL tehergépkocsi fékdobját szabályozza be. A lakatosüzemben készülnek a termelőszövetkezet részére » mezőgazdasági munkákhoz szükséges eszközök, kiegészítő leniek. Csernák József lakatos kapcsolószekrények vázát szereli A vegyes üzemben 40 nő dolgozik. A váci FORTE gyárnak készítik a különböző papírtasakokat, kazettákat és röntgendobozokat. Laczó Andrásné és Kalmár Józsefné a FORTE gyár részére szereli össze a kazettákat líPodor Tamás képriportja Üzemi demokrácia — munkahelyi légkör * V Skwnníaliela demokráciánk állapota, fejlődése kérdéiJfl/UailSIa seiről beszélgetve nem ritkán tapasztaljuk, hogy az üzemi demokrácia és munkahelyi légikor fogalmait keverik, vagy egyszerűen egyenlőség! jelet tesznek közéjük. A demokratizmus fejlődése követelményeinél nemcsak a tennivalókról esik szó, hanem arról is, hogy kinek mi a feladata. S a félreértések egyik forrósa éppen a „szereposztással” kapcsolatos. Ugyanis, amíg a munkahelyi vezetők feladataival kapcsolatban többé-kevésbé elfogadható kép rajzolódik ki, addig a társadalmi szervek megítélésében eléggé szélsőséges vélemények tapasztalhatók. így például az a helytelen álláspont, miszerint a munkahelyi vezető feladata elsősorban a szakmai irányítás, a társadalmi szervek feladata pedig a munkahelyi légkör kialakítása. Tény, hogy az üzemi demokrácia és a munkahelyi légkör egymáshoz igen közel álló fogalmak, de semmiképpen nem azonosíthatók. Az üzemi demokrácia a szocialista állami tulajdonban levő vállalatokkal, intézményekkel munkaviszonyban álló dolgozók — mint tulajdonosok és munkavállalók — által alkotott kollektívák joga annak a vállalatnak, intézménynek a vezetésében, ellenőrzésében való részvételre, amellyel munkaviszonyban állnak, abból a célból, hogy a biztosított keretek között létfeltételeiket maguk alakítsák, érdekeiket a közérdekkel egyeztessék és érvényesítsék. Az üzemi demokrácia a szocialista termelési viszonyokból adódóan mind politikai, mind gazdasági szempontból elengedhetetlen követelmény. Politikai, ideológiai, társadalmi vonatkozásban a demokrácia megvalósítása a vállalatokiban szorosan összefügg a munkásosztály vezető szerepének az érvényesülésével. A munkásosztály konkrétabban és a maga számára érzékelhetőbben akkor gyakorolhatja vezető szerepét a szocialista társadalomban, ha létezik, és állandóan fejlődik az üzemi demokrácia. Munkahelyi légkörön szocialista viszonyok között, egy adott munkahelyen dolgozó kisebb közösség adott időben tapasztalható általános közérzetét értjük. Ez a közérzet különböző hatásokra alakiul ki. Ebben legnagyobb szerepe a dolgozók és a vezetők egymáshoz való kapcsolatának van, valamint a munkához való viszonynak. A munkahelyi légkörben kifejeződik a szocialista társadalommal és az adott munkahellyel szemben, támasztott szubjektív igények és a tényleges helyzet összhangjának foka. Az üzemi demokrácia segíti a jó munkahelyi légkör kialakulását. és a jó munkahelyi légkör biztosítja az üzemi demokrácia kereteinek tartalmas felhasználását. Az üzemi demokrácia szervezeti keretei, fórumai kialakultak. Azonban e fórumok működése, több munkahelyen tartalmában még nem kielégítő. A termelési tanácskozásokat, műszaki konferenciákat, brigádvezetők tanácskozását, a munkaértekezleteket összehívják, mert arról rendelet Intézkedik, de egy részük a felszínes, elvont tájékoztatásnál többet nemigen nyújt. A dolgozók észrevételeit, panaszait kötelesek nyilvántartásba venni, de sok helyen elmarad annak érdemben! figyelembevétele, megválaszolásai. Olykor még az is előfordul, hogy a többség igényének, javaslatának ellenére intézkednek. így nem csoda, ha bizonyos idő utón az ilyen munkahelyek dolgozói, sőt még a legaktívabb munkások egy része is közömbösséget, érdektelenséget tanúsít az üzem, a közösség ügye Iránt. Akadnak még olyan vezetők is, akik nem kötelességnek, hanem szívességnek tartják a dolgozók meghallgatását. Vagy tagadják az egyszemélyi felelősség és az üzemi demokrácia ösezegyeztethetőségét. Nem Ismerik fel, hogy ezzel éppen a munfcásihatalom tartalmát sekélyesítik el. Előfordul, hogy egyszerűen munkás tilusbell különbségnek fogják fel az egyszemélyi, vagy a kollektív vezetést Nem jutnak el odáig, hogy a kollektív vezetés a szocialista vezetés elengedhetetlen része, módszere, az emberek közötti szocialista viszonyok egyik legfőbb kifejezője, és nincs elleniéiben az egyéni felelősséggel A termelési tanácskozásokról mondott véleményekben gyakran elhangzik: „A termelési tanácskozásokon a fizikai dolgozók véleménye ritkán hallható. A vezetésnek jobban kellene bátorítani az embereket a beleszólásra, érdeklődésre. Az elhangzott észrevételeket, javaslatokat gyakran nem veszik figyelembe, nem kapnak kielégítő választ kérdéseikre, s a joggal bíróit hibákért is elmarad a felelősségre vonás.” Igaz, nem minden javaslatot lehet kivitelezni, nem minden panaszt lehet azonnal orvosolni. De ha emberi magatartással, munkahelyi légkörrel kapcsolatos észrevételekről van szó, a legtöbb esetben azonnal lehet intézkedni. Gyakrabban azonban olyan — beruházással, felújítással, szociális létesítménnyel, bérezéssel kapcsolatos — kérdéseket vetnek fel a dolgozók, amelyekben az adott időpontban a vezetés nem tud érdemben intézkedni. De miért vetődnek fel ezek a kérdések? A legtöbb esetben azért, mert a dolgozók tájékozottsága a munkahely, üzem helyzetéről hiányos. A dolgozók jelentős része még a rendszeres tanácskozások ellenére is, csak felszínes ismeretekkel rendelkezik az üzem gazdasági helyzetéről, anyagi lehetőségeiről, terveiről. Megjegyezhető persze az is, hogy sok helyen nincs is nagy érdeklődés az üzem problémái iránt, ezeket csak általában a vezetők dolgának tekintik. Másrészt az üzem, vállalat alapvető problémáiról a termelési tanácskozásokon olyan beszámolók hangzanak el, amelyek nem is alkalmasak az érdeklődés felkeltésére. A párt- és szakmai vezetés felelőssége méllett, a szak- szervezeti szervek egy része is elmarasztalható az üzemi demokrácia érvényesülésében jelentkező gondokért Még mindig nem élnek kellő következetességgel a szakszervezeti tagság, a bérből és fizetésből élő dolgozók által rájuk ruházott törvényekben, rendeletekben biztosított jogaikkal. Előfordul, hogy súlyos mulasztások esetében, is elnézőek, engedékenyek a gazdaságvezetőkkel szemben. Belenyugszanak abba, hogy az üzemi demokrácia fórumain elmarad a konkrét feladatok kialakításának, megoldásuk módjának elemzése. Többször elmulasztják ellenőrizni, hogy a felszólalók kaptak-e érdemi választ javaslataikra, panaszaikra. Nem használják fel kellően a szakszervezeti fórumokat arra, hogy a dolgozókat rendszeresen és időben tájékoztassák a tárgyalásra kerülő témáról, hogy előre megismerjék azt, amiben állást kell foglalniuk. Egyes szakszervezeti vezetőik arról panaszkodnak, hogy nincs elég erejük a gazdasági vezetők helytelen szemléletének megváltoztatásához. Ezt vizsgálva, leginkább azt lehet tapasztalni, hogy egvrészt nem igénylik a pártszervek, és a felsőbb szakszervezeti szervek segítségét sem. Azokon a munkahelyeken, ahol az alap6zervezet vezető szervei, tisztség- viselői, a tagság érdekképviselete és a vállalati, üzemi érdek •A Hazafias Népfront Salgótarjáni Járási Bizottsága által meghirdetett politikai ankét vitaindítója. kellő egyeztetése alapján munkálkodnak, megvan a kellő tekintély és erő az e lőbbrej u táshoz. Az üzemi demokrácia és a kedvező munkahelyi légkör kapcsolatát, egymásra hatását jobban kellene tudatosítani a dolgozókban. Ehhez gazdasági, gazdaságpolitikai propagandánk hatékonyságát is fokozni szükséges. Hangsúlyozni kell, hogy a munkahely nemcsak szervezeti egység, hanem politikai és érzelmi egység is. A munkahelyet — mint szervezeti egységet — felső rendelkezésekkel alakítják ki, meghatározott feladat elvégzésére. A munkahely politikai egysége azt jelenti, hogy a munkahely belső kérdéseivel, az országos belpolitikai és külpolitikai kérdésekkel kapcsolatban az egymásra hatás következtében olyan vélemény alakul ki, amely egészében egységesnek mondható. Az egye« kérdésekben kialakult vélemény attól függ, hogy az adott munkahelyen milyen politikai öntudattal rendelkező emberek dolgoznak, és kinek a véleménye a meghatározó. Ettől füge az is, hogyan alakul a dolgozók munkához való viszonya, hogyan fejlődik a tulajdonosi tudat. A munkahely azonban érzelmi egység is. Jól megfigyelhető rokon- és ellenszem/kapcsolatok alakulnak ki, és létrejön az információs rendszer nem szervezett, nem hivatalos formája. A munkahely szervezeti, politikai és érzelmi egység jellege nem egymástól függetlenül létezik, hanem szerves egységben. Más az ember helyzete, körülménye a munkahelyi közösségben, és más a magánéletben. A munkahelyen aláfölérendel tségi viszony van, ahol vezetője van, aki utasítást ad, ellenőriz, míg a magánéletben az emberekhez való viszonyában nincs ilyen. A munkahelyen a vezető Intézkedési jogköre tágabb, mit a beosztotté. A vezető általában saját munkája megszervezése mellett, szervezi a beosztottak munkáját is, míg a beosztott legfeljebb saját munkáját szervezheti, ha van, illetve kap rá lehetőséget. A dolgozó munkahelyi magatartását, törekvéseit, munkája eredményét nagyrészt munkahelyi közössége határozza meg. A munkahely .szervezeti, politikai, érzelmi egység jellege egymásba kapcsolódik. Egy-egy vezetői döntés nemcsak gazdasági, közigazgatási stb. jellegű utasítás, hanem politikai, érzelmi hangulatot kiváltó intézkedés is. A munkahely jó légkörének kialakításában nagy szerepű It van a társadalmi szerveknek, mindenekelőtt a pártszervezetnek. A pártszervezetek részt vesznek az üzem gazdaságszervező munkájában, irányítják a politikai munkát, felelősek a', alapszervezet eszmei-ideológiai állapotáért is. Minél közelebb kerülünk a szervezet alapvető funkciójához — termelő üzemekben a gazdálkodáshoz — annál nagyobb hangsúlyt kap tevékenységükben a gyakorlati munka politikai befolyásolása. A gyakorlati munkában még a legjobb szervezés melle;; is jelen vannak feszültségek, ellentmondások. Ezek részben objektív, részben szubjektív okokkal magyarázhatók. Feszültség forrása lehet például a munkarend, a feladatok pontatlan elhatárolása, fegyelem megsértése, közösségellenes magatartás stb. Ilyen esetekben a pártszervezet fontos feladata- hogy a szubjektív okokból származó feszültség feloldására törekedjék. Az egyént, a dolgoaókolléktívákat leginkább és legközvetlenebbül a munkahelyükön érik azok a hatások, amelyek pozitív, vagy negatív irányban befolyásolják egyéniségüket, közösségi, társadalmi felfogásukat, szemléletüket. Az osztálypolitika alkalmazásának és megvalósulásának mértéke minden dolgozó számára legfcézaelfoghatóbban a munkahelyeken fejeződik ki. Ezért nem lehet közömbös a szakszervezetek számára, hogy az adott munkahelyen hogyan érvényesülnek a szocialista vezetési elvek, milyen a munkahelyi légkör” Magukénak vallják-e a döntéseket, az intézkedéseket a dolgozók vagy sem, közösséget vállalnak-e a vezetéssel, azok hatásáért, akár eredményesek, akár nem? Elsőrendű érdekük az olyan munkésipolitika megvalósítása, amelyen belül minden dolgozó érzi, tudja, hogy rá számítanak, becsülettel végzett munkáján kívül igénylik véleményét és azt figyelembe is veszik. A szakszervezetek az ily módon végzett következetes nevelő munka eredményeként egyben elősegítik, hogy a munkásemberek látóköre, szemlélete kiterjedjen az üzemen kívülre, hogy az egyes dolgozók a társadalom egésze érdekeiért is képesek aktívan tevékenykedni, jogaikat gyakorolni. Napról napra növeljék, erősítsék a dolgozók ilyen irányú igényét, és formálják azt a szocialista emberekre jellemző vonássá. Végső soron a szakszervezetek így válhatnak a szocialista demokrácia iskoláivá. E szerep maradéktalan betöltése érdekében azonban az eddiginél még tartalmasabb, következetesebb nevelő munkát kell végezniük. A munkahelyi demokrácia és légkör alakulását nagymértékben befolyásolja a munkahelyi vezető magatartása és vezetési stílusa. Szocializmust építő társadalmunk a vezetőkkel szemben magas követelményeket támaszt. Ez társadalmunk lényegéből, jellegéből következik. Pártunk a nép szolgálatát vallja hivatásának. Ebből fakad káderpolitikánknak az az alapgondolata, amely a Központi Bizottság 1973. november 28-i határozatát is áthatja, hogy a szocialista rendszerben vezetőnek lenni : szolgálat. Ennek megértése döntő mindazok számára, akiket a közösség bizalma vezetői munkakörbe állított. A demokratikus vezetési 6b'lus azon alapszik, hogy hazánkban a hatalom oszthatatlanul a dolgozó népé. A társadalom működési mechanizmusában szükségszerű alá-, fölérendeltség nem azt fejezi ki, hogy a döntési joggal felruházott, irányítással megbízott vezető a hatalom birtokosa lenne azokkal szemben, akiknek a végrehajtás a feladatuk. Társadalmunkban mindenki dolgozó. De a társadalom eredményes működése feltételez tagjai között egy célszerű munkamegosztást, amely alapvetően az emberek teljesítőképessége és munkájának jellege alapján alakul ki. VcZGtŐk beosztottak között tehát nem hatalomból való részesedés, nem az emberi rang tekinteteben van különbség. Társadalmunkban vezető és beosztott azonos célt, érdeket szolgál: dolgozó népünk felemelkedésének társadalmunk haladásának ügyét. Ennek mély értelme pedig az, hogy a szocialista Magyarországon a funkció, a vezetői munkakör nem méltóság, nem kiváltság és előjog dolga, hanem népünk, a dolgozók bizalmából végzett munka felelősségteljes megbízatás. A vezetői munka ilyen felfogása és érvényesítése — egyebek mellett — a legjobb biztosíték is arra, hogy tovább fejlődjön a munkahelyek demokráciája, javuljon a munkakol- lektivók egysége, a dolgozó ember munkahelyi közérzete. Dr. Bandűr Károly 1 NÓGRAD - 1974. tebruáf .17,rasárnap s"™
