Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)

1974-02-17 / 40. szám

Tanácsi ^croké a szó A választópolgárok kérdeztek é — a tanács intézkedett Ezekben a hetekben számos kolatú járdát kémek, vala- A tanácstag másik kérdése tanácstag fordult a Salgótar- mint azt, hogy a közvilágítási arra vonatkozott, hogy miért jani városi Tanács osztályai- lámpákat sűrítsék, hoz kisebb-nagyobb ügyekkel. A válasz ltt sem késett. A Választóik érdekeben emeltek tervosztály és a műszaki osz- Síot £PPen azert- mert köz- tály felvilágosítása a követke­ző: érdekűek az interpellációk, egy csokorra valót kiválogat- t'ink az elhangzott kérdések­A szilárd burkolatú járdára bői. Azt vizsgáltuk, milyen és a közvilágítás sűrítésére a közérdekű kérdésekben emel­tek szót a tanácstagok. Járda és csatorna nem tudja a tanács megoldani rendesen a Pécskő utca végén a szemét összegyűjtését. Egy- egy nagyobb eső az összegyűlt szemetet a városba mossa le. A válasz a műszaki osztály­tól érkezett. Lantos Lóránd tanács egyelőre pénzzel nem közölte: rendelkezik. De egyúttal az őszinteséghez az is hozzátar­tozik, hogy ezeket a munká­kat nem is tartják indokolt­nak a szakemberek. A szóban Fanesik Ferenc, a salgótar- forgó útszakasz ugyanis nem jani ötös számú választókerii let tanácstagja azt kérdezte a városi tanácstól, mikor várha­tó a Berzsenyi, illetve a Ka­zinczy Ferenc út közművesíté­se és az út burkolása? — A Pécskő utcából a sze­mét elszállítása rendszeresen történik, csakúgy, mint a vá­ros többi részén. Sajnos, a Pécskő-dombon a szemétszál­lító kocsi nem tud közleked­ni, ezért a körzetet szemétgyűj­tő edénnyel nem látták el. En­nek ellenére külön figyelmet _ fordítanak a szállításra a jö- WnHHni voben- Vegleges megoldást vi­közlekedési terület, hanem park. És Salgótarjánban még sok olyan lakóterület van, ahol a fő közlekedést szolgáló A választ a pénzügyi, terv- és munkaügyi osztály vezetője adta meg: a Kazinczy és Ber­zsenyi út szennyvíz- és csapa­dékcsatorna tervei már javá­ban készülnek. szont csak a Pécskő-dombi házak lebontása jelenti. kolattal ellátni, vagy jobban világítani pénz híján. A másik panasz, hogy a gáz­vezeték fölött a munkák be- e fejezése után a föld megsüly- Megjavítják O lépcsőt lyedt. Ez valós, éppen ezért a tanács kötelezte a kivitelező Tábori Béláné tanácstagé a vállalatot, hogy az említett szó, aki a tizenötös választő­Az említett utcák közművei- terület feltöltésére a szüksé- kerületet képviseli. Elmondot­nek a Pécskő utcai meglevő ges földmennyiséget szállítsák ta, hogy a Schuyer Ferenc út rendszerbe való bekötése vi- oda. 15—17-es szám közötti döngölt lépcső balesetveszélyes, ezért n , végleges lépcső elkészítését Jtiendsseresett kérik az erre járók. Ugyancsak a műszaki osztály válaszolt: szont gondokat okoz. A Pécs­kő utcai csatornáknak ugyanis eléggé szűk a befogadóképes­sége, és ezért a legjobb meg­oldásra további vizsgálatokra van szükség. A dolog érthető, mert a csatornázás nem olcsó elszállítják ... . ,, — Az említett lépcsőt a vá­Mas jellegű problémával rosgazdálkodási üzem építtet­mulatság, és a tanácsuk meg „"„ff “ ““Stó|ySTzáíS ” ViiffiŰliBjf íffo, SS1,""- ““ “ Yflajttókar».« ?néc,.«ia. ’EK“’ *?££. áros pénzét. Elsőként arra kívánt választ meUetti korábbi lépcsői élj áró­Az is nyilvánvaló, hogy az ka ,tesz a tanács a vá- ra viszont lakóházat építettek, utak burkolására csak a csa- ros koruk parkerdő vedelme- £s a tanács az építőt kötelez- torna megépítése után van le- Te‘ Tudomására jutott ugyan- te, hogy a lakások átadása be tőség, hogy az aszfaltot ne 1S’ tannak, _ akik innen ut^n állítsa helyre a lépcső­kelljen feleslegesen felbonta- „szerzlk tüzelőjüket. feljárót. Ennek nem tettek ele ni. A választ Levenda Józsefné, get. Éopen ezért a tanács úgy ...... a termelésellátás felügyeleti döntött, hogy a lakók jogos Egy másik tanácstag, Zsidai osztályvezetője adta. igényeinek eleget téve, meg­Tléla a tizenegyes számú vá- A Salgótarján város kömye- rendeli az új lépcsőfeljáró lasztokeruletbol azt kérte, kén levő erdőterületek túlnyo- megépítését. A munkálatokat hogy a tanacs műszaki osztá- réSze az Ipolyvidéki Erdő- az Időjárástól függően -r- ép- Iva vizsgálja felül a Lovász és Fafeldolgozó Gazdaság, va- rilis—májusban kezdik. József utca hármas számú lamint küiönféle mezőgazda- „ . . . ház, es a templom közötti rész sá , termelőszövetkezetek ke- . .Tal>0" Béláné még egy kér- allapotát. Ugyanis gázvezeté- zelésében van. A városi tanác3 dest tett fel: m, lesz a sorsa két fektettek. Az itt lakók a felü lete alá tart02Ó erdők a Schuyer Ferenc utcában salakjarda helyett szilárd búr- 6rzését a városi mez56r látja árusító kiskereskedő elhanya­el. Az ő munkájába tartozik *olt bódéjának? A tájékozta­tas szerint a tanács illetékes Végre megoldódott Pásztón lassan két éve okoz gondot a tanácsnak és a la­kosságnak egyaránt, hogy a nagyközségben nincs olyan villanyszerelő, aki a hibabe­jelentéseket felvenné, illető­leg rögtön kijavítaná. A szám­lákkal is Kisterenyére kellett menni, ha valaki netán nem tartózkodott otthon a fizetés idején. Mivel a helyzet egyre tarthatatlanabbá vált, a ta­nács tárgyalásokat kezdemé­nyezett az ÉMÁSZ-szal, és si­került megoldást találni. Hétfőn, február 18-án a Sza­badság úton már meg is nyí­lik egy iroda, ahol be lehet jelenteni a javítanivalókat. Ugyanakkor az elmaradt számlákért járó pénzt is át- . veszik. Ami még ennél is fon­tosabb, márciusban már a Vil­lanyszerelők is munkához lát­nak a nagyközségben, és a be­jelentéseket követően rögtön ellátják a szükséges javításo­kat. Hárommillió tej leeztéere A szécsényl IX. Rákóczi Fe­renc Termelőszövetkezetben az elmúlt év során 380 tag tevékenykedett. Átlagosan 216 napot dolgoztak, és erre 151 ezer forint termelési érték ju­tott. Ez 34 százalékkal maga­sabb az 1972. évihez képest. A nyereség felosztása után fejlesztésre több mint három­millió forintot szavazott meg a tagság, növelték a biztonsági alapot is, csaknem 1,7 millió forinttól Szociális és kulturális alap­ra 170 ezer. szakmunkáskép­ző-alapra pedig 17 ezer forin­tot terveztek. az erdők védelme, ennek ion- ms szenm a tosságára a figyelmét felhív- oszt^Ja Jushász Jo^ef k.ske- tak. Az is igaz, hogy egyma- reskedői iparengedélvét - ga nem képes a fákat megóv- aklf a "ódé — egv esztendővel ni, ehhez társadalmi összefo- bevonta. Ezért ot a ta­gás szükséges. Éppen ezért a kötrf®z* az elhanyagolt tanács tervezi, hogy a Haza- bódé eltüntetésére, fias Népfront segítségével az Egyelőre ennyit válogattunk üzemek, vállalatok munkásait a tanácstagi interpellációkból, is bevonjak az erdő védelmé- a további kérdésekre még be, amelynek jótékony hatása visszatérünk Salgótarján valamennyi lakó­jának érdekeit szolgálja. Cs. E. Pértoktatés és külpolitika A nemzetközi politikai kérdések Iránt egy­re fokozódik az érdeklődés. Egyetlen adatot említek ennek igazolására. Az 1973—74-es oktatási évben megyénk 54 tanfolyamán 957 felnőtt dolgozó tanulmányozza a külpolitikai kérdéseket. De a következő évben növelni kell a tanfolyamok számát, mert a tömeg- propaganda-tanfolyamok közül az előzőnél is többen, választják ezt a témát, ezért az il­letékes szervek úgy döntöttek, hogy a tényle­ges igények szerint több tanfolyamot szer­veznek a nemzetközi politikai kérdések ta­nulmányozására. Gondolkodtam és kérdezősködtem, hogy mi lehet az egyre fokozódó külpolitikai érdeklő­dés oka. Többek között az is, hogy a te­levízió és az újságok naponta „házhoz szál­lítják” a világ eseményeit, méghozzá szinte azonnal. Régen hetek és hónapok múlva ju­tott el hozzánk annak híre, hogy valami fontos esemény történt Európa vagy a világ másik felén. Á hiányos és a lassú informá­ció miatt régen sokkal közömböseb bek vol­tak az emberek, a gazdasági, kulturális kap­csolatok fejletlensége miatt a mainál sokkal elzárkózottabban éltek az országok. Ma nem­csak nyomban értesülünk a világ esemé­nyeiről, de a kommentátorok személy szerint hozzánk is szólnak, saját otthonunkban vi­tathatjuk meg a külpolitikai kérdéseket, és beszédtémává válik a munkahelyen, utazás közben és baráti körben. És többnyire az események hatását közvetlenül érezzük, elő­nyét vagy hátrányát saját sorsunkon, illet­ve az ország fejlődésén lemérhetjük. A gondolkodó, értelmes ember el akar iga­zodni a nemzetközi politika kérdéseiben, ön­magának és környezetének választ akar ad­ni az emberiség nagy kérdéseire. Különösen joga és egyben kötelessége ez a párttagok­nak. A jelenlegi helyzethez és a tényleges igényekhez igazítják a partoktatást. Az ed­diginél több helyen lehetővé teszik, hogy a bonyolult nemzetközi politikai kérdéseket megfelelő előadó irányítása mellett szerve­zetten tanulmányozhassák. A pártalapszerve- zetek titkáránál vagy propagandistájánál le­het érdeklődni és jelentkezni. Lehetővé teszik, hogy olyan, tanfolyamon és azt tanulmányozzuk, ami érdeklődési kö­rünknek leginkább megfelelő. De ez nem jelenti azt. hogy a párt lemondana a terv­szerű és folyamatos oktatásról. Alapelv, hogy párttagok és pártonkívüliek is részt vehet­nek a pártoktatásban, de a beiskolázás során növelni kell, a párttagok arányát. Szükséges, hogy egy-egy alapszervezet vezetőségi, tag­lal lehetőleg különböző tanfolyamokon ta­nuljanak, hogy ezzel a pártmunka valamenv- nvi területéhez segítséget kapjon a vezető­ség, örvendetes a külpolitikai érdeklődés fo­kozódása, de a pártirányítás és a pártélet kérdéseit, a társadalmi és állami élet, a gaz­daságpolitikai és a kulturális kérdések tan­folyamait is megkülönböztetett figyelemmel szervezik. Ide is olyan munkásokat, nőket és fiatalokat várnak, akiknek nagyobb tudásá­ra politikai, társadalmi, gazdasági munkás­ságuk során leginkább szükségük van. Elégedettek az asszonyok Régi kívánsága teljesült a nagyoroszi dolgozó asszonyoknak. A tanács tárgyalásokat foly tatott az ÁFÉSZ vezetőivel, és sikerült megegyezésre jutniok az önkiszolgáló bolt nyit­va tartásában. Eddig ugyanis a nagyoroszi üzemekben dolgozó nők nehezen tudtak be­vásárolni, mert nem tartott egész nap nyitva üzlet. Most az önkiszolgáló bolt reggeltől estig egyfolytában a vásárlók rendelkezésére áll, műszakkezdéskor és müszakvégzéskor egyaránt tudnak vásárolni az asszonyok. A jó kezdeményezéshez csak gratulálni tudunk*. A ldás a közösben a jő szakmunkás. Különö­sen, ha az a szakmai ismerete mellett szolid természetű is. Ipolyvecén Kilmájer József kovácsmester mindkét tulaj­donsággal rendelkezik. Ami­kor Tóth József, az elnök Igen meleg hangon beszélt a kovácsmesterükről, az idő­sebb nemzedékhez tartozónak gondoltam. A mester szó azo­kat Illeti inkább. De aztán összehozott vele a sors. Valósággal nyárias az Idő­járás. Ipolyvecén mindig szebb ilyenkor a világ, mint másutt. Oldalt a Börzsöny kéklik. A falu alatt az Ipoly. Elöntötte a rétet. A víz tükrében csillog a napfény. A folyón túl párá­ba burkolózva a szlovák he­gyek. Az elnök ki az irodából, irány a major felé. Baktattam utána. Nem csak őt, a tsz-be- lieket mind kicsalta a jó Idő. Még az öreg portás is süttette magát a napfénnyel. A többi­ek pedig takarították az iroda környékét, égették a gazt. A fényesség a takarítás, a füst mind az ébredést idézte. A kovácsműhelyből Is az udvarra kívánkoztak az embe­rek. Filyó Laci, a magát tech­nikusnak képező ifiszerelő komor arccal vizsgálta a ré­szeire bontott tárcsát. Aki majd dolgozik vele, az a trak­toros segített neki. A major udvarán példás a rend. A gé­pek kijavítva, szépen, sorjá­ban, akár a seregben. Kom­bájnok. burgonyaszerő. gabo- nabetakaritó, szép piros új Áldás a közösnek traktorok, ekék, boronák, meg ami kell egy gazdaságban. Ta­rn tani kéne ezt a rendet Tóth József, a tsz elnöke mutatta be az embereket Pásztor Jó­zsefet a gépcsoport vezetőjét Szekeres Istvánt, a műhely­főnököt, és végül a kovács- mestert, Kilmájer Józsefet. Az volt aztán a meglepetés. Fiatal, tömzsi, fekete hajú ember. Oiyan Igazi mosolygós. Nem is tudom, kemény vas formálásához szokott ember, hogyan lehet ilyen szelíd, de rűs. Megadta rá a választ: — Miért lennék én mogor­va? Jól érzem magam, minde­nünk megvan. . Nem mannaként, hullott ez Kilmájer József ölébe. Kevés ember járt be olyan kálváriát mint ő, fiatal kora ellenére, ötéves korában, anyjával, egyetlen batyucskával Jugosz­láviából Majsra telepítették. Apját messze sodorta tőlük a háború. Aztán az iskola, a ko­vács tanulóévek, Szfcrácsovics József mellett. Ott meg kellett fognia a kalapács nyelét, ami­kor a meleg vasra vertek. Nem volt andalgás, mert az öreg egyből oda koppintott, ahol legérzékenyebb a test. Mikor elkiáltotta magát: „Fiam. úgy andalogsz. hogy a fenekedre fótot lehet varrni” — akkor már jobb volt iszkol­nd. Az emléktől felderült Kil­májer arca, amit a fény felé fordított. A hajában meg­csillant egy pár ősz száL Na­gyon csendes a hangja. — Aranyos ember volt, sok mindent neki köszönhetek ... A seregigei került a kovács erre a vidékre, és Ittragadt, mert itt talált hites feleséget Szabos Mária személyében, aki két szép gyereket hozott neki a világra. Itt az ő igazi hazája Nógrádban. Még a be­széde is szakasztottan olyan, mint'a bennszülötteké. — Jobb itt a levegő, mint bárhol másutt Nem arra a Börzsöny felől jövő oxigéndús levegőre gon­dolt József, hanem a körül­ményeikre. Mert olyan ki­egyensúlyozottan, mint Vé­cén, nem mindenütt élnek emberek. Mondta is a kovács­mester. hogy az idei zárszám­adáson nyereségrészesedésként huszonegyezer forintot vár. Azóta már meg is kapta. Szá­molgattuk az évi keresetét. Kérdezés nélkül kijelentette: — Nem rossz, nagyon jó. Hát mit mondjak, hatvanezer forinton felül... Elhallgatott. A major udva­rán csend volt. Valamilyen kis szellő pajkoskodott az eső után maradt víztócsán. Apró fodrokat kergetett A szekér is megtelt a takarítás után. Széles hátú nehéz lovak von­tatták a kocsit. Akik a kocsi­val mentek, búcsút intettek a kovácsnak. Tisztelik őt, mert nagyon érti a szakmáját A múltkori,ban valaki megkér­dezte tőle, hogy mennyiért hagyná el a közöst Egyszerű­en válaszolt: — Ez butaság Mondtam az előbb, hogy nem mannaként hullott a jó­lét Kilmájer ölébe. Ipolyve- oén is voltak szűkös eszten­dők. Ö akkortájt nősült és egy albérletben szorongott felesé­gével. A fiatal azért is fiatal, hogy ilyenkor már teperjen, hogy fészket építhessen ma­gának. A forint nehezen jött. Más helyen nézett munka után. Tóth Józsefnek, az el­nöknek abban van nagy ér­deme. hogy görcsösen ragasz­kodik az értékes emberekhez. Kilmájert is fogta, hogy ne csináljon végzetes hibát ma­gának. Micsoda párbeszédek voltak azok! — Maradj gyerek a helye­den. — De ha nincs pénz, házat akarok építeni. — Ha most nincs. majd lesz. Felemelte neki az órabérét. Kilmájar maradt, elkészült a nagy ház, szép a családja, éa nagyon szépen élnek, ö pedig dolgozik, méghozzá nagy ér­téssel. Nemrégen Budapesten mestervizsgázott. így lett Kil­májer József kovácsmester. Valóban mestere a munkájá­nak. Mészáros László, a trak­toros mondta róla, két karjá­val is kifejezve gondolatát: — Hozzáértő ember. Dedig Kilmájer vítat- A kozott már Mészáros­sal a bálázógép miatt. Nem volt meg a szükséges szinkron a dugattyú és a kötözőszer­kezet között, és szakított a gép. Mészáros nem tudott dol­gozni és mérgelődött. Kiírna - jer bebizonyította, hol követ­te el a hibát, A munkából adó­dó kisebb összekoccanások ezek. amik nem járnak harag­gal. Ellenkezőleg, A kovács­mester egyébként nagyon ügyel arra. hogy amihez hoz­zányúl, ahhoz értsen is. Ha jön az új gép. elő a prospek­tust. A legapróbb részéig meg­ismeri a gépet. Azt mondta erre: — Aki nem tanul, az a munkáját nem is értheti. Szóval: áldás a közös gaz­daságban a jó szakmunkás. Kilmájer József, a kovács­mester melléje még olyan bé­kés, jó természetű ember is. Bobál Gyula NÓGRAD - 1974. februcu 17., vasárnap 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents