Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)
1974-02-17 / 40. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek' Tavasz van? A X MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTS ÁG A ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXX. ÉVF., 40. SZÁM ÁRA: 1 FORINT 1974. FEBRUÁR 17., VASÁRNAP Közös munka Salgótarj áuér t Adatok, számok, tények bizonyítják —, hogy érdemes volt útjára bocsátani a Húszezer munkanapot Salgótarjánért mozgalmat. Közüggyé vált a városért végzett társadalmi munka. Ha a csecsemőket is beleszámítjuk, az elmúlt évben a megyeszékhelyen az egy főre jutó társadalmi munka értéke százhetvennégy forint volt. Ennyit a számokról, mert a közös munka lényegében nem mérhető ily módon. Ugyanis az elmúlt évben tizenhat—tizenhétmillió forint értékkel gyarapodott a megyeszékhely. Mindez társadalmi munkával. Figyelemreméltó eredmények ezek. Jelentik, hogy a társadalmi munka, a közös összefogás a városfejlesztés szerves részévé vált. Gyarapítja Salgótarján anyagi és szellemi értékeit, de sokat jelent a szemléletformálásban is. Gyakran mondogatjuk: azt érezzük leginkább magunkénak, amit mi teremtettünk meg. Salgótarjánban ezzel szocialista brigádok, gyárak, üzemek, kisebb-nagyobb közösségek büszkélkedhetnek. Jogosan. Az sem mindegy, hogy a társadalmi munka jelentős tartaléka a városépítésnek hozzájárul a tanácsra háruló gazdasági feladatok jobb, eredményesebb megoldásához. Lényegében saját magunkért, a közösségért dolgozunk. Egyúttal pedig gyorsabban valósulnak meg a tervek, jelölő gyűlési javaslatok, az embereket joggal bosszantó kisebb-nagyobb feladatok. Látható eredményeket mondhat magáénak Salgótarjánban a társadalmi munkamozgalom. Tavaly összesen harmincezer napot dolgoztak az itt lakók városukért. Két évvel ezelőtt az óvodai férőhelyek bővítése országos jelentőségű és hírű akcióvá vált. A jó példák alapján tavaly közös munkával, anyagi segítséggel az iskolai tantermeket bővítették. Lényegében az üzemek patronáló munkája és az egész város társadalmi munkája ehhez kapcsolódott. Ez mindenképpen jó dolog, szolgálja az iskolások, pedagógusok és az oktatás érdekeit. Gondoljuk csak el, Salgótarján általános iskoláiban tizenhárom tantermet bővítettek, vagy építettek át, és tíz egyéb más helyiséget. Ebben szerepel tornaterem, öltöző, szertár, mosdó, — hogy csak a legfontosabbakat említsük, összesen ezer négyzetméterrel nagyobb helyük van a gyerekeknek az iskolában. Ebben a munkában háromezer-háromszáznál többen vettek részt, főként az üzemek, vállalatok szocialista brigádjai, de a szülők is. Közel negyvenötezer órát dolgoztak, főként szabad idejük feláldozásával. Szívesen tették, lelkesedéssel, önzetlenül. Nem egyszer vasárnap is dolgoztak a kollektívák, hogy szeptemberben zavartalanul kezdődhessék a tanítás. Csak megbecsüléssel szólhatunk ezekről az emberekről. Jórészt nekik köszönhető, hogy nem volt szükség váltott tanításra egyik iskolában sem. A gyerekeket el tudták helyezni a napközikben, sőt újabb napközis csoportokat hoztak létre. Nem utolsósorban pedig tornateremhez jutottak a peremkerületi munkáslakta körzetek iskolái is. A város óvodái között elsőként a Malinovszkij úton építettek tornatermet. amelyet nagy örömmel használnak a gyerekek. Még sok-sok számot tudnánk idézni, amelyek mind a mozgalom lendületét támasztják alá. Például, hogy száz- negyvenegy brigád dolgozott, közel huszonhétezer órát teljesítettek. Több mint egymillió forint a kommunista műszakok eredményeként az anyagi hozzájárulás, amit a KISZ- váltótábor, az óvodák, iskolák patronálására, illetve a fenntartási költségekre költhetett a tanács. Tisztább, virágosabb, több zöld területtel rendelkező várost szeretnénk Salgótarjánból. A város tisztaságáért is sokan dolgoztak az elmúlt évben. Lelkesedésben nem volt hiány, ez az eredményekben te. megmutatkozott. Elsősorban a nagyüzemeket illeti dicséret. Ezért furcsa, hogy a ktsz-ek közül csak az Írószer, és az Építő- és Tervező Ktsz dolgozói tevékenykedtek. A többiek úgy látszik nem tartották fontosnak... Ugyanez vonatkozik a kisebb-nagyobb hivatalokra, hosszan lehetne sorolni a neveket. Pedig azok is itt élnek, ebben a városban, és nyilván adódna mód, és alkalom a közös munkára. Annál is inkább, mert az idén tovább folytatódik a Húszezer munkanapot Salgótarjánért mozgalom. Űj feladatokkal, de hasonló lelkesedéssel mint tavaly. Városunk, Salgótarján szépítéséért, tisztaságáért, előbbrelépéséért. — csatai — Egy tsz hullámvölgy után Új szelek fújnak r!..# ,j Karaneslapujtőn ■VmiB mim Megkezdte mnnkáját a Béke-világtanács Fock Jenő üzenete az ülés résztvevőihez Varga László, az eget kémleli, szerinte lesz még hó... Ambrus István, az MTI tudósítója jelenti: Százhúsz ország, az ENSZ és számos más tekintélyes nemzetközi szervezet közel 600 küldöttének részvételével szombaton megkezdte munkáját a Béke-világtanács szófiai ülésszaka. Georgi Dimitrov Goskinnak, a Bolgár Országos Békebizottság elnökének megnyitó szavai után Todor Zsiv- kov üdvözölte az ülés részvevőit. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, az államtanács elnöke hangsúlyozta, hogy a békeerők moszkvai világkongresszusával új fejezet kezdődött a nemzetközi békemozgalomban. A történelem véres tanulságai megmutatták — mondotta —, hogy a béke nem hullik ajándékként az emberiség ölébe: megszilárdításához szervezett, céltudatos és következetes erőfeszítésekre van szükség a nemzetközi enyhülés korszakában is. A szófiai pártszékház tanácstermében a küldöttek óriási tapssal fogadták Ro- mesh Chandrának, a BVT főtitkárának beszédét. Chandra köszönetét mondott a bolgár vendéglátóknak az eredményes munka feltételeinek biztosításáért, majd a békemozgalom eddig elért sikereit és lehetőségeit . elemezte. A főtitkár hangsúlyozta, hogy a népek véleményének súlya, szavuk ereje ma nagyobb, mint a történelem folyamán bármikor. (Fock Jenő üzenete a 2. oldalon.) Zárszámadó közgyűlést tartott szombaton Karancslapúj- tőn a Karancsmente Termelő- szövetkezet. Az elmúlt évet kedvezőtlen körülmények között kezdték, hiszen a közös gazdaságot szanálták, a veszteség összege meghaladta az ötmillió forintot. Intézkedési tervet készítettek, melynek figyelembevétele nyomain a tavalyi pénzügyi és gazdálkodási tervet eredményesen megvalósították. f Ebben jelentős érdemei vannak a tagságnak, de a vezetőség is a helyzet magaslatán állt, igyekezett a kátyúba rekedt szövetkezet szekerét kimozdítani a holtpontról. A vezetőség beszámolóját Gergely Sándor szövetkezeti elnök terjesztette a népes hallgatóság elé. Hangsúlyozta, hogy a szövetkezet adottságai a szarvasmarha- és juhtenyésztésnek kedveznek. Bebizonyosodott, hogy tavaly a tejtermelés gazdaságtalan volt, mivel egy liter tejet 5.8 forintéit állítottak elő. Kedvező tendencia viszont, hogy a juhállomány egy év alatt 682- ről 703-ra növekedett. Csökkentették a lovai: számát. Az állattenyésztés helyzetét a takarmányozás színvonalának taglalása nélkül nem lehet elemezni. Karancslapujtőm tavaly a betakarítás, és a takarmányozás technológiája elavultnak bizonyult. Lucernából nem teljesítették a tervet, ám vörösheréből, füvesheréből és baltacímből túlszárnyalták. Rendkívül fontos, hogy az állattenyésztési főágazat 7,3 millió forintos árbevételi tervét 20 százalékkal túlteljesítette, az elavult tartási és takarmányozási technológia ellenére. A legfontosabb tennivalók: két év alatt tbc-mentesíteni a szarvasmarha-állományt, növelni a szá- lastakarmány-hozamokat. gépesíteni a betakarítást, növelni a juhállományt, a tenyésztési színvonal emelése, a szarvasmarha-programban foglaltak idei teljesítése, csökkenteni a fizikai munkát és javítani az állattenyésztők munkakörülményeit. Szántóföldi művelés alá az elmúlt évben 1730 hektár földterületet vontak. A búza átlagtermése meghaladja az 1971. évi rekordot. Bevételi kiesést jelentett, hogy a sörárpát nem tudták a ter(Folytatás a 2. oldalon) öten indultak a ládához. A barnasapkás vezette őket, kezében kulcs. A zár nehezen engedett. Nyikorogva, de kinyílt a zöld láda teteje. Az emberek a ládába bámultak. Csend volt egy percig. — Megvan! Megvannak! — kiáltott a micisapkás. — Számoljuk meg őket — helyeselt a nyugdíjas. — Számoljuk! És sorra kiszedték a bábukat. A huszárt, a királyt, a bástyákat, a parasztokat. — Ki kezdi világossal? — Kezdje maga! — Kezdem. Menjen át a másik oldalra. Indul a játék, s öt perc sem telik bele, megállnak a kibicek is a tarjáni aszfaltsakk mellett... — Hol találok lot? iagylal— Benn a hűtőben. Ha meg talál... — Elfogyott. — öt perccel ezelőtt, még volt. — Ilyen jó idő lenne? — Akár hiszi, akár nem. egy óra alatt elfogyott hetven doboz fagylalt. — Fagylalt, dobozban? — Szovjet fagylalt. Csokoládés. Hűtött. — Mennyi volt egy csomagban? — Nyolcvan darab — Egy óra alatt 560-at eladtak? — El. Hiszi-e már, hogy ' jön a 'tatasz? — ' kérdi a Pécskő Csemege pénztárosnője és mosolyog. 'ér „Hóvirágot tessék! Szépek a hóvirágok! Csak három forint! Hóvirágot tessék!” Fejkendős asszony kiabál az „aluljáró”, a Pécskő Üzletház fodrászüzletének sarkán. — Honnan jöttek a hóvirágok? — Bernecebarátiból. Velem jöttek. — Mennyit hozott? — Háromszáz csokor van a kosárban. — Mind eladja? — El. Estig elfogy az összes. — Szeretik a tarjániaka virágot? — Látja, hiszen vásárolnak. Várják a tavaszt! A fal megbillent, de nem engedett. A buldózer csi- kordult egyet, aztán újra feszült a kötél. „Húzd meg! Most már meg fog dőlni” — mondja az egyik munkás. Az emberek megálltak a téren és a Karancs oldalánál. Figyelték a gép erőlködését és a dőlni készülő falat. Motorbúgás, az óriás újrakezdte. A fal ledőlt! Porfelő szállt a magasba. A város terére futó Rákóczi út utolsó, még álló fala is ledőlt, a régi utcasor nincs többé! Tavaszra szélesebb lesz az utca. A gép helyet nyitott a napsugárnak... (sz. 1.) A hosszú haj ilyenkor már A fiatalabbak a farsangnak fölösleges örülnek Mg® ■RKPm £ y ~ 2i£yf'T.:. 1 A jó idő kicsalogatja az erőgépeket is a földekre Az eddig bezárt ablakok a Ilyenkor a szabadban legjobb napfényre kinyílnak sportolni- ' Fodor Tamás felvételei £
