Nógrád. 1974. január (30. évfolyam. 1-25. szám)

1974-01-15 / 11. szám

193 Képem/C elolt M szinvonol äiondösuiäsa Az utóbbi időben örvendetes kiegyensúlyozottság észlelhető a televízió műsorában. Ezt aHapiäiatjitak meg az. elmúlt hét vonatozásában is. Ki- egyensúiyozEttan já színvonal* tartalmi és műiBajá változatom ság, ezek voltak a legjielfctra- aStobek. Kedden nagy figyelemmel néztük végig a Rongállak cí­mű érdekes összeállítást, melyben egy budapesti épí­tész fényképek sorával doku­mentálja. milyen etsziamosítóv összegszerűségében pedig te­temes károkat okodnak tár­sadalmunknak a legkülönfé­lébb területeken garázdálkodó vandálok. S, bér a dokumen­tumok fővárosi jelenségeket tárnak elénk, bátran általáno­síthatók szűkebb nógrádi kör­nyezetünkre is. Ugyancsak a keddi műsorban láthattuk Tennessee Williams: Orpheus alászáll című, különleges, mindvégig feszült atmoszférá­id drámáját, melynek színte­re az ösztöneiben, indulatai­ban, cselekvéseiben féktelen amerikai Dél. A drámát jó tíz évvel korábban a budapes­ti Vígszínház előadásában már sugározta a televízió, ezúttal a debreceni Csokonai Színház produkciójában nyújtott új­bóli élményt. A debreceniek kitűnő előadásában Dévay Kamilla, Trókán Péter, Lő- rinczy Éva. Sárosdy Rezsői, Lontay Margit Pagonyi Nán­dor teljesítménye volt kiemel­kedő. Szerdán képernyőre került Dosztojevszkij híres regényé­nek filmváltozata, a Fehér éjszakák. Az 1959-ben készült produkció ma is teljes frisse­ségében hat. Csütörtököt!, folytatódott a Leonardo da Vinci életéről szóló olasz tévéfilmsorozat Ezúttal a második részét lát­hattuk, s megállapíthatjuk, hogy a reneszánsz zseniális mesterének élettörténete mind iebilincs élőbbén tárulkozik elénk Renato Castellani hite­les dokumentumokra alapozó vállalkozásában; értékes szol­gálatot tesz a művészettörté­neti ismeretterjesztés ügyé­nek. Hasonlóan jó szolgálatra vállalkozott az a kétrészes tudományos ismeretterjesztő portréfilm, mely világhírű Nóbel-díjas tudósunkat, Szent- Györgyi Albertet, életét és munkásságát hozta emberkö­zelbe csütörtökön és pénteken este. A nagy tudós vallomása a tudomány mai szerepéről, feladatáról társadalmunkban nemcsak igaz utat jelöl meg, de keresetlen egyszerűségében megindítóan szép is. Szombaton kezdődött el az a sokrészes sorozat, melyet a továbbiakban Híres szökések főcímmel láthatunk. Ezúttal A gall rabszolga címif fran­cia film kalandos történetét élvezhettük. Az esti műsorban Szombat este címmel amolyan pótszilveszter keretében szó- raKozhattunk, mindvégig él­vezetes műsoron, melyből a legsikerültebb A legnagyobb szemtelenség című Gyárfás- komédia volt. Feleki Kamillái a főszerepben. Vasárnap befejeződött a Sólyom a sasfészekben című négyrészes magyar tévéfilm. A politikai bűnügyek világá­ból az elhárító szervek egyik eredményes akcióját dolgozta fel az 1940-es évek végéről, s— tegyük hozzá, igen sike­rültén, különösen a harmadik és negyedik részben sok fe­szült pillanatot keltőn. Ugyancsak vasárnap este került sor az Arany páva nemzetközi népzenei verseny harmadik középdötőjére. Ez­úttal osztrák népművészek mutatták be tudásukat és sa­játos folklór-kincseiket. (barna) Mai tévéajánlatunk * 20.00: Bűn és bűnhődés. Magyarul beszélő szovjet film I. részének vetítése. (A második részt pénteken 20.00-kor láthatjuk.) F. M. Bosztojevszkij regénye 1866- ban jelent meg először ma­gyarul. s azóta megszámlál­hatatlan kiadást ért meg. Szinte nincs a világon olyan ország, ahol ne adták volna k} a nagy orosz klasszikus e kétségtelenül leghíresebb, s az író életművében az első nagyregénynek számító mű­vét. Az írótól a minap — a Fehér éjszakák című film ve­títése kapcsán — írtunk e hasábokon, ezúttal a Bűn és bűnhődés filmtörténeti érde­kességeire hívnánk fel a fi­gyelmet. Raszkolnyikov törté­nete igen sokszor került cel­luloid-szalagra. Már az 1910­es években filmet forgattak a regényből Oroszországban, s Magyarországon is megfil­mesítették 1916-ban, Raszkol­nyikov címmel. Franciaor­szágban — a többi között -— 1935-ben és 1956-ban készült film a regényből, Indiában pedig — Radzs Kapurral a főszerepben — 1957-ben, s még sorolhatnánk tucatszám a változatokat Dosztojevszkij minden műfajra hatott; csak példaként említjük, hogy 1969-ben Petrovics Emil ope­rát komponált a Bűn és bűn- hődésből. Imre Lá>miót Két év nyolc hónap Kisregény 7. — Hogy került ez magá­hoz? — Behozták.. — Ki hozta be? — Anyám. — Nem világosították fel az idevonatkozó előírásokról? — De igen. — Akkor miért hozta be? — Csak. — Erre visszatérünk még. — Térjünk. — Ne szájaljon. — Igenis. Hideg lett körülöttünk a le­vegő. A kipukkanni készülő nevetés abbamaradt, hogy a félhomállyal eggyé váljon. Eszükbe jutott, hol vannak, ez itt másmilyen világ, mint amiben -eddig éltek Mint akik egy pillanatra nem értik a szigorúságot de aztán hirtelen vísszahullnak abba a tompa érdektelenségbe, amely egye­seknél később, a szabadulás után sem oldódik fel, talán többé soha. Kicsi, minden­esetre nagy dolgot vitt vég­hez azzal, hogy kizökkentette őket ebből az állapotból, ha csalt rövid időre is. Kapelláró nézte a fiút. megpróbálta ki­találni, miért kerülhetett ide, hiszen kölyök még, mutál a hangja, ezt egyszavas felele­teiből. amiket az őr kérdései­re adott, első pillanatban hal­lani lehetett. Most hagyhatta el az iskolát, alighogy növés­nek indult, kezei, lábai na­gyok, a teste vánnyadt. egé­szen kisfiús, hosszú sovány arcában csak az orra nőtt meg. ez látszik az egészből, meg a bal arcán húzódó forra­dás. hol szerezhette a kis hü­lye, ilyen korán ? 1 li az aki nem vigyázhatott rá. talán az 4 NÓGRÁD - 1974. január 15., kedd üerlín — z&jmohban Berlinnek, a Német De­mokratikus Köztársaság fővá­rosának összterülete 403 négyzetkilométer, a városköz­ponté pedig 31,3 négyzetkilo­méter. Az erdőterület 7908 és a vízterület pedig 2727 hek­tárt tesz ki. Berlin lakossága 1 089 874 millió, a népesség sűrűsége négyzetkilométeren­ként 2704 lakos. A 624 000 kereső egynegye­de az iparban dolgozik. A fő­város legfontosabb iparágai: elektrotechnika. elektronika és szerszámipar. A főváros legfontosabb köz­lekedési eszköze a 360 kilomé­ter hosszú gyorsvasút, utána következnek az autóbusz 358, a villamos 302 és a földalatti vasút 15,7 kilométer hosszú útvonalai. Berlinben 14 színház, 24 filmszínház, 26 múzeum, 36 kultúrház és klub van. Az 587 általános és szakszerve­zeti könyvtárban 3 050 400 könyv (55 százaléka szakiro­dalom) áll az olvasók rendel­kezésére. A két tudományos könyvtárban majd hétmillió könyvet kölcsönözhetnek ki. Az NDK fővárosa lakossá­gának 16 sportstadion, 409 sportpálya, 24 szabad strand, 8 úszóstadion, 184 csónakház. 60 sportotthon és 10 kemping áll rendelkezésére. .Amiről a tam-tam beszel Eredményes félév a főiskolán „A barátság tüze” — ez a címe annak a gyűjteményes kötetnek, amely a külföldi keleti költők alkotásait tar­talmazza és amely a Tasken- tá Kiadó Vállalatnál jelent meg. A versek Uzbegisztán- ról, erről a szovjet közép­ázsiai köztársaságról és fővá­rosról, Taskentről szólnak. Itt rendezték meg ugyanis 1958- ban az ázsiai és afrikai or­szágok haladó íróinak első ér­tekezletét. E két kontinens íróinak újabb találkozóját az idén Alma-Atában, a Kazah SZSZK fővárosában tartják. A találkozó előkészítő mun­káját fémjelzi az indiai írók könyveinek kiadása, valamint a mai neves afrikai költők kötetének a megjelenése. A címe: „Amiről a tam-tam be­szél” és arról a harcról szól, amelyet az afrikai országok néjpei vívnak a függetlenség­ért és a társadalmi hala­dásért A Pénzügyi és Számviteli Főiskola Salgótarjánba kihe­lyezett ipari tagozatán is zaj­lanak az első félévi vizsgák. A vizsgaidőszak december 27- től január 31-ig tart. A vizs­gák derekán járunk, csaknem kétszáz. nappali, esti és leve­lező tagozatos hallgató tesz vizsgát. Az eredményről.' természe­tesen, csak az vizsgaidőszak befejezése után szólhatunk részletesebben. Lonsták Lász­lóval, a tagozat vezetőjével az első félévről beszélgetünk. — A félév szeptember 5-én „indult’*, szeptember 7-én hét új főállású oktató kezdte meg nálunk a munkát — mondja. — Jelenleg tizenhárom főál­lású oktató működik a tago­zaton. Az új oktatók többsé­ge fiatal, úgv látjuk, beillesz-*- kedtek a nálunk folyó mun­kába. A megyei és városi tes­tületek továbbra is sokat tesznek az oktatás feltételei­anyja. aki most acélgolyókat küldözget neki, persze, sze­gény gyerek, mivel játsszon a sitten? Egy szobába, egvmás mellet­ti ágyakra kerültek. Ka-pelláró látta, hogy Kicsi rokonszenv- vel néz rá, magában azzal magyarázta ezt, talán a kor- különbség miatt, vagy a pil­lantására emlékszik, amikor összenéztek az őr ingerült te­kintete fölött, teljesen önkén­telenül. azok néznek így egy­másra, akiket valami termé­szetes szövetség tart össze, a közös kiszolgáltatottság, a bűntudat, de nem tudják még, a számukra merőben új és is­meretlen helyzetben, hogy mi fog ebből kisülni, jó-e. vagy rossz, jónak úgy lehet, csak a társkeresés indokolt igénye mondható benne, az összené- zés biztonságot adó melege, ma az őr háta mögött, s hol­nap. .. Mit kell érteni a bör­tönben az alatt, hogy holnap? Tulajdonképpen csodálkoz­tak, hogy a szoba — szoba volt és nem cella, és a fek­hely nem prices, hanem mat- racos vaságy. Keringtek ugyan szóbeszédek a szigorítottról, akik azt megjárták, azokat a többiek tisztelete vette körül, a tekintetük láttán a félelem­ből eredő tisztelet. — Te miért vagy itt? — kérdezte Kaoelláró. az első kínálkozó alkalommal. nem sokkal a megérkezésüket kö­vető esték egyikén Kicsi mintha már várta volna a kérdést Halkan be­szélt és kérdéssel kezdte 6 is. — Hallottál az Orgonás bandájáról? — Nem én!' — Nahát, nem is hallottál te akkor sen.mit. Tudod meny­nyit kapott Orgonás? Tizen­két évet. Bennünket arról is­mertek — s itt megnevezte Pest egyik külső kerületét —. hogy jajgattak a nők a ke­zünkben. — A te kezedben is? Jó vicc. — Én csak falaztam. Csak a végén engedtek oda. Az el­ső mindig Orgonás volt. nem azért mert a legidősebb volt, hanem mert a legerősebb. Tudod mi volt á listáján a végén? Tizenegy rendbeli erő­szakos nemi közösülés egy- rendbeli garázdaság, három­rendbeli kerítés, meg amit akarsz, jó összejött neki, mi? Munkahelye nem volt. egész nap Zsiga bácsinál piált. a haverok fizettek neki. ha nem volt pénze, soksz/v- n?m volt. aztán estefelé elindultunk a Kis-Dunához. Négyen, öten, néha többen is voltunk, egy­más nélkül nem mentünk se­hová. Ha megláttuk a oioit. az ment oda ismerkedni aki­re Orgonás ráparancsolt. a többiek feltűnés nélkül lekop­tak. húzták a csíkot arrafelé ahol 3 gyülekezést megdu­máltuk valami néDtelen hely­re. (Folytatjuk) nek javításáért, továbbá e fél­évben kaptunk egy lakást. Az oktatók beilleszkedését a tagozat munkájába, Salgó­tarján társadalmába többi között, az is befolyásolhatja: mennyiben nyílik lehetősé­gük a napi oktató-nevelő te­vékenységen túli tudományos munkára. — Minisztériumi, s a Tudo­mánypolitikai Bizottság által kiadott kutatási témába kap­csolódnak oktatóink is — tá­jékoztat Lonsták László. — A szocialista vállalat kutatási témával a Közgazdasági Egye­temet, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főiskolát bízták meg. E kutatási fő irányba illeszkedik a tanszékek kuta­tó munkája. S a mi oktatóink e tanszéki tevékenységhez kapcsolódnak. Természetesen, a tagozat oktatóinak tudo­mányos tevékenysége még csak a kezdeti lépéseknél tart, de minden reményünk megvan arra, hogy ez a jövő­ben eredményesen bontako­zik ki. A tanszékeken dolgozók jegyzetek készítésébe is be­kapcsolódnak. S a tagozaton folyix egyéni tudományos munka is, dr. Peák István például szeptemberben részt vett, s előadást tartott az ENSZ mellett működő nem­zetközi matematikai társaság ülésén. Továbbá a tagozaton többen készítik elő disszertá­cióikat. s más felsőoktatási intézmények is meghívják az oktatókat előadások tartására, és így tovább. A tagozat iránt továbbra is városszerte, megyeszerte nagy érdeklődés, rokonszenv mutat­kozik meg. Ez jelen van a kapcsolatok alakulásában is. — Más felsőoktatási intéz­ményekkel is igyekszünk kap­csolatot teremteni — kapjuk a tájékoztatást. — így példá­ul kiépülőben van kapcsola­tunk a gyöngyösi Kertészeti Főiskolával, a gödöllői Agrár- tudományi Egyetemmel. S az elmúlt félévben két kül­földi felsőfokú intézményből küldöttség járt nálunk Salgó­tarjánban. A Német Demok­ratikus Köztársaságból a go- thai Pénzügyi Főiskola főigaz­gatója és párttitkára, Romá­niából a kolozsvári egyetem közgazdasági karának dékán­ja volt itt. Mindkét intéz­ménnyel a főiskolának együtt­működési megállapodása van, így került sor a mi tagoza­tunknak meglátogatására, s a hasznos tapasztalatcserére. Ugyancsak a kapcsolatok­hoz tartozik, hogy a salg iiar­jáni ipari tagozatnak jelen­tős ipari üzemekkel együtt­működési megállapodása van. Az üzemek, többi között, biz­tosítják a hallgatók nyári és évközi szakmai gyakorlaton való mind eredményesebb részvételét, a főiskola a válla­latok ügyvitelszervezési gond­jainak megoldásában nyújt segítséget. Létrejött már a szerződés a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemekkel, a ZIM salgótarjáni gyárával, a FÜ- TÖBER-rel, az öblösüveggyár­ral, a nógrádi szénbányákkal, a Balassagyarmati Fémipari Vállalattal. E vállalatok szak­ember-utánpótlásában is jelen­tős szerepet játszhat ez a kap­csolat. Természetesen, más üzemekkel, vállalatokkal is keresik az eredményes együtt­működés lehetőségét. A félév során a hallgatók tudományos tevékenysége is megindult. A főiskolán a hall­gatók öntevékeny tudományos tevékenységéhez a tudomá­nyos diákkör teremt megfele­lő keretet és formákat. Meg­kezdődött az úgynevezett spé­ciéi kollégiumok szervezése is, amely szintén módot nyújt egy-egy témában az elmélyü­lésre, kutatásra. A főiskolai demokratizmus továbbfejlesztése jegyében e félévben kiépültek a hallgatói önkormányzati szervek, pél­dául eredményesen működik a diákjóléti, a kollégiumi bi­zottság. Törekedtek arra is, hogy az oktatási feladatok el­látásán túl a nevelési lehető­ségekben is gazdagodás tör­ténjen. Létrejött • a nevelő­tanári rendszer, az oktatók közül valamennyi csoportnak van nevelőtanára. Nemcsak a tanulócsoportoknál, a kollé­giumban is van nevelőtanár. E félévbeij a főiskolán a szociális támogatásban is volt előrehaladás. Mindenekelőtt a fizikai dolgozók gyermekei­nek jutott e támogatásból kü­lönböző módon. Űj lehetőségről is szólunk. Mint ismeretes, megyénk me­zőgazdasága sem gazdag számviteli képesítésű szakem­berekben. A tsz-szövetségek- kel közösen, negyven résztve­vővel, beiskoláztak el őkészí­tő tanfolyamokat. Ha közü­lük legalább húszat ered­ményeinek megfelelően fel­vesznek, akkor az ő leve’ező oktatásukat szeptembertől a mezőgazdasági szakon meg­kezdik Salgótarjánban. E tö­rekvést a főiskola vezetősége, s megyénk vezetői is támo­gatják. (totli)

Next

/
Thumbnails
Contents