Nógrád. 1974. január (30. évfolyam. 1-25. szám)

1974-01-31 / 25. szám

r­Hat gyerek— hét unoka Tóth Endrénél, a Szécsényi Fogyasztási Szövi; .ívedet nyug­díjasát a konyhán szorgos­kodva találom. Barátfülét, po­gácsát formáz a gyúródesz­kán; közben be-benéz a sü­tőbe, nehogy odaégjen a jó illatú sütemény. — Azt, mondta az ÁFÉSZ elnöke, hogy míg élek, min­dig lesz munkám a szövetke­zetnél — mondja Tóth End- réné, miközben a szobába tes­sékel. — Pedig má*r hetven­éves vagyok, de annyira sze­retem a kereskedelmet, úgy értek a vevők nyelvén, hogy nem is tudok elszakadni tő­lük, ameddig bírom magamat. Csak a súlyos operációm ne lett volna — sóhajt. — Azért szívesen kisegítem a szövet­kezetei a játékboltban csúcs- forgalom idején, vagy ha a leltározáshoz hozzáértőre van szükség. KI hinné, hogy Tóth néni már tizenöt éve nyugdíjas. Mozgása, tettrekészsége nem mutatja a megfáradt asz- szonyt'. inkább olyat, aki a munkában még sok fiatalon túltesz. — 1951 óta dolgozom a szö­vetkezetnél. boltvezető is vol­tam a szécsényi zöldség-gyü­mölcs boltban — meséli to­vább. — A gyerekeim nem akarják engedni már, hogy bejárjak, de engem nem lehet visszatartani. Hogyne lennék hűséges a szövetkezethez. A vezetőség, a szakszervezet is gondol rám — meg a többi nyugdíjasra még ma is. Ha beteg voltam, meglátogattak, anyagilag segítettek; nemrég pedig ünnepséget rendeztek a számunkra. A gyerekek ... Tóth Endré- né hat gyereket nevelt fel; olyan időkben, amikor még semmiféle segítséget nem ka­pott ehhez az államtól, a tár­sadalomtól. Mind a hat kö­zépiskolát végzett, pedig öt közülük lány, és a régiek azt tartották; fölösleges a lányok­nak tanulni Ma közmegbe­csülésnek örvendenek vala­mennyien,' jó állásuk van, és nagyon szeretik az édesany­jukat. — Rimoc mellett laktunk valamikor, az erdőben. A fér­jem főerdész volt, de azért örültünk, ha a mindennapink megvolt. Szegényen, de be­csületesen éltünk, és lám, mégis vittük valamire. Hét unokában és egy déd­unokában gyönyörködhet ma már az idős házaspár. Micso­da öröm elmondani az isme­rősöknek, hogy az egyik uno­ka nemrég tette le az építész- mérnöki vizsgákat, sikeresen. És hogy a fiú, az egyetlen, aki hosszú évekig volt a művelő­dési ház vezetője, ma az Ál­lami Biztosító szécsényi fiók­jának az igazgatója. Meg hogy a menyük a járási pártbizott­ság egyik osztályvezetője. Szép ez; szép az elmúlt küzdelmekre és a bimbózó je­lenre gondolni... De az anya sorsa az örökös aggodalom, osztozás még a felnőtt gyere­kek gondjaiban, fájdalmában is. Most legnagyobb bánata, hogy egyik lánya özvegy lett. Mégis több az öröm; anya­giakban sem szűkösködik a ..nagy család”, s benne Tóth néniék sem. Erre utal a bú­csúszó. amelyet már a kapu­ban váltunk: — Tudja, kedveském. az a kár. hogv most jó már: nem amikor fiatalok Kemény Erzsébet Megkétszereződött a Családvédelmi Tanácsadók száma Dr. Schuliheisz Emit államtitkár nyilatkozata Egy hónapja már, hogy a házasuló fiataloknak család­tervezési tanácsadáson kell részt venniük. Az első „ügyfe­lek” közül sokan dicsérik, má­sok fölösleges formalitásnak, tartják, a kötelező tanácsadás rendszerét. Az eltérő vélemé­nyek kapcsán dr. Schultheis* Emil egészségügyi miniszté­riumi államtitkárt kérdezte meg Miskolczi Péter, az MTI munkatársa; hogyan értékelik a minisztérium vezetői a ta­nácsadó hálózat működésének első hónapját? — Egy hónap tapasztalatai alapján nehéz és helytelen lenne messzemenő következ­tetéseket levonni. Az első be­nyomások azonban biztatóak — mondotta az államtitkár. — Nem szabad viszont megfe­ledkezni arról, hogy január 1-e előtt kevesebb tanácsadó működött az országban, s a számok a rendelet életbe lé­pésével csaknem megkétszere­ződött. Budapesten például a korábbi négy helyett már tíz ilyen tanácsadó működik. Jól­lehet, a tanácsadókban minde­nütt sokéves tapasztalattal és gyakorlattal rendelkező szü­lész-nőgyógyász szakorvosok látják el a feladatot, némi kü­lönbség mégis van, s ez első­sorban a kötelező jellegből adódik. Ilyen körülmények között jóval nehezebb megta­lálni azt a közvetlen hangot, amely feloldja a tanácsira vá­rakozókban kialakult feszült­séget. Arról nem is beszélve, hogy vidéken, ahol még nin­csenek ilyen tanácsadók, a nőgyógyászati szakrendelők helyett körzeti és üzemi orvo­sok látják el ezt a feladatot. Ez utóbbiaknak ilyen tenniva­lójuk korábban nem volt. azonban a rendelet életbe lé­pése előtt a tanácsadásra ki­jelölt körzeti és üzemorvosok továbbképzéséiül is gondos­kodtunk. — A tanácsadói munka az orvostól — éppen a kötelező jellege miatt — különleges pszichológiai érzéket igényei, hiszen egyik pillanatról a má­sikra kell a legkülönbözőbb beállítottságú, műveltségű és más-más életfeifogású embe­rek hangulatához alkalmaz­kodni. Óvatosan megfogalma­zott, tapintatos kérdésekre ka­pott — olykor kitérő — vála­szok alapján kell eldöntenie az orvosnak, melyek azok a kérdések, amelyeket a jegyes­pár jól ismer, s mik azok, amikkel kapcsolatban tanács­ra szorul. Az esetek többségé­ben a tanácsot kérő fiatalok bizalommal érdeklődéssel mondják el gondjaikat, prob­lémáikat — Sokkal nehezebb az' or­vosok helyzete akkor, ha a jegyespár a tanácsadás alatt nem közvetlen beszélgetést ért, hanem kellő tájékozottság hiá-. nyábam valamilyen vizsgálatra számít Erről azonban szó sincs. A beszélgetés célja mindenek­előtt a csaiád egészségének vé­delme, a harmonikus, kiegyen­súlyozott családi életre való felkészítés. Pótolni azt a héza­got, amely a szülői felvilágo­sítás esetleges hiányából és a kissé elavult szemléletű isko­lai biológiaoktatásumkból ered. — Manapság a fiatalok je­lentős része él szexuális életet Helytelen lenne, ha ezt nem vennénk tudomásul. A gya­korlatban előfordul az is, hogy a lány már terhes, amikor há­zasságot köt. A tanácsra, jó­indulatú, segítőkész megbeszé­lésre — a születendő gyermek érdekében — ilyenkor is szükség van, s a későbbi évek miatt ekkor sem árt a család- tervezésről beszélgetni. Napja­inkban, amikor Magyarorszá­gom a családtervezés legelter­jedtebb módja még mindig a terhességek műtéti megszakí­tása, az orvostársadal ómnak kötelessége mindent megtenni annak érdekében, hogy ezen a rendkívül káros szemléleten mielőbb változtassunk. A fia­tal feleségek, anyák és ké­sőbb gyermekeik egészsége függ attól. A tanácsadást sen­ki se tekintse formál isnalk. Minden náluk jelentkező fia­tal érezze, hogy nem az igazc lásért kellett fölkeresniük az orvost, hanem tanácsért — sa ját érdekükben. — Aggodalomra tehát nincs különösebb ok. Üjszerű fel­adatról lóvén szó, bizonyos idő eltelik, mire a tanácsadó há­lózat munkája kifogástalan lesz. Népesedéspolitikai rende- leteink végrehajtása egyéb­ként sem kampányfeladat. Hosszú évek, évtizedek kitar­tó, türelmes munkájára lesz szükség, amíg az új elvek a mindennapok gyakorlatában is meghonosodnak, s az intéz­kedések kedvező hatásáról számolhatunk be — mondotta Schultheisz Emil államtitkár. A vérszegénységről Mielőtt a vérszegénységről, annak tüneteiről, jelentőségé­ről szólnánk néhány szót. a vérszegénység fogalmát kell tisztáznunk. Bár ránézés alap­ján megközelítőleg kénesek vagyunk annak megállapítá­sára, hogy valaki vérszegény­ségben szenved, pontosabb és megbízhatóbb, ha vérvizsgá­latot is végzünk: ilyenkor megállapítjuk, hogy a vörös- vértestek és ezek épílőanyaga- Cestékanyaga megfogyatkozott. Kétféle oknál fogva követ­kezhet be: vagy a vérképző szervek, a csontvelő nem ter­melnek megfelelő mennyiségű vörös vérsejtet, vagy termelnek ugyan, de valamilyen oknál fog­va a termelt sejtek elpusztul­nak. A pusztulásnak, illetve a csökkent képzésnek sokféle oka lehet. Számos olyan anyag ismeretes, amelynek hiánya esetén zavar következik be a vérképzés folyamatában. Vas. B—12 vitamin fehérjehiányos állaDot, mely tánlálkozási hi­ányállapotnak felel meg, és kialakulhat húsféléknek, tej­termékeknek, hosszú időn ke­resztül történő mellőzésével, különböző vitaminok hiánya, vérképzési rendellenességhez, vérszegénységhez vezethet. Vannak olyan belső el válasz­tású mirigyrendszeri betegsé­gek. amelvek mindig vérsze- nópvsAggel járnak egvütt. MH betegek és vesebetegek vérszegények szoktak lenni, ami azt mutatia, hoev a vér­képzésben ezen szerveknek is irányító szerep jut. A vérképzést végző csont­velő károsodása gyulladásos folvamatok, fertőző betegsé­gek, huzamosabb időn keresz­tül a szervezetbe jutó, mér­gező hatású kémiai anyagok által következhet be. Munka­helyi ártalomként sor ke­rülhet erre is. Vannak olvao megbeteaedé- -ek, amelyeknél a csontvelő pusztul el elsődlegesen, vagy a csontvelő fejlettségi állapo­ta nem megfelelő ahhoz, hogy a v^ricénzés feladatának ele­mi tegyen. Okai lehetnek a 'r szegény ségnek a legkülön­félébb vérzések, amelyek vagy ovid időn belül, vagy ismét­lődő jellegüknél fogva, egy bizonyos idő elteltével, vér- szegénységhez vezetnek. A vérzések hirtelen, heveny mó­don zajlanak le, vagy vérez- getés formájában, megismét­lődve. Gyomorfekélyből szár­mazó vérzés, aranyeres cso­mókból eredő vérezgetés, nők elhúzódó menstruációs vérzé­sei szolgálnak például arra, milyen okai lehetnek a leg­gyakrabban a vérvesztéses eredetű vérszegénységeknek. A betegek szemmel látha­tóan sápadtak; enyhe fokú vérszegénység azonban meg­tekintéssel nem bizonyítható. Ezekben az esetekben labora­tóriumi módszerekhez folya­modunk. A sápadt arcszín nem ielent feltétlenül vérszegény­séget, hiszen a bőr öröklött sajátsága, egyénenként válto­zik. Színes bőrűek súlyos vér- «zegénvsége ilyenformán meg­közelítő pontossággal sem ál­lapítható meg. A vérszegény ember fára­dékony. gyenge. Gyakran pa­naszkodik álmosságról; feje gyakran fáj. a szédülés is gya­kori kisérőtünet. Szívdobogás­érzés. fülzúgás is mind-mind kísérőpanaszok. A panaszok együttesen nem mindig vannak jelen. A tünetek és panaszok meg­nyilvánulásánál fontos azt a körülményt hangsúlyozni, r.ogy a vérszegénység müven idő alatt alakult ki. Ha las­san, fokozatosan alakult ki. hosszú időn keresztül a’:g okoz panaszt, még akkor sem. ha súlyos. A vérszegénység kezelése az okok megszüntetésével törté­nik. A vérképzéshez szüksé­ges anyagok hiánya eseté i ezek pótlásáról kell gondos­kodnunk. A betegek vastar­talmú készítményeket, külön­féle vitaminokat, sósavat. k*-'- nak. Nagyon nagv a táok'1- kozás jelentősége: ne le«von túlságosan egyoldalú, tehát tartalmazzon elegendő men ­nyiségű vasat, vitaminoké *, fehérjéket, amik a esontve; í működéséhez olyannyira szük­ségesek. Ha vérvesztésröl van szó. és ez rövid idő alatt következett be, vérátömlesztéssel pótoljuk a veszteséget. Kis vérvesztesé­get a csontvelő sejtkénző munkája rövid időn belül ké­pes kiegyenlíteni. A véradás­kor történő vérlebocsátás sem vezet vérszegénységhez. Na­gyobb vérveszteségnél vérát­ömlesztésre kerülhet sor. Ter­hesek vérszegénysége ugyan­csak kezelést igényel. Jóin­dulatú, mindennapos, kismér­tékben szükségszerű velejáró­ja ez a terhességnek. Gyógy­szeres kezeléssel megszüntet­hető, szülés után fokozatosan megszűnik. A vérszegénység nem ön­álló betegség. Mindig tünete egv alaobainak. melvnek meg­keresése orvosi feladat. A beteg gondos kivizsgálása ezt mindig tisztázni szokta. Megelőzésében. minthogy táplálkozási hiánvállaootként való megjelenése nem is olv ritka, nagy jelentőségű a hús­félék. máj. toiássárgáia. zöld­főzelékek, gyümölcsök, mint vasban leggazdagabb táplálé­kaink fokozott bevitele, me­lyek fogyasztását mindenkép­pen szorgalmaznunk kell. Dr. Csóka József i éve kezdte Segít cn' az em ... — Nincs igaza. Régebben volt, de ma már egyáltalán nincs olyan szeműiét, hogv a biztosítónál, vagy a biztosító­nak dolgozó embereket fenn­tartással fogadja a lakosság. Az igaz, hogy túlzott nép­NÓGRÁD - 1974. január 31., csütörtök A Bikali Állami Gazdaság I9t>9 óta tenyészti a gödöllői Kisá Haltenyésztő Kutató Intézet ún. „fehér gyöngy” nyúlhib- ridjét. Az elmúlt évben 46 vagon nyulat exportáltak, amely 4 millió forint tiszta .jövedelmet biztosított a gazdaságnak. Képünkön: Komor Zoltán állategészségügyi technikus rend­szeresen ellenőrzi a hízónyulak súlygyarapodását. szerűségről még nem beszél­hetünk, de a biztosító által nyújtott szolgáltatások, jutta­tások ráébresztik az embere­ket arra, hogy önmagukon, családjukon segítenek, köz­vetlen környezetüket védik akkor, amikor egy-egy bizto­sítást megkötnek. Jól tudom érzékelni ezt a kedvező irány­ban történő változást, ugyan­is tíz éve dolgozom a bizto­sítónak, mint az Állami Épí­tőipari Vállalat munkaügyi előadója, a helyi CSÉB-cso- port elnöke. — Hogy az emberek nem veszik szívesen, ha plusz pénzkiadásra beszéljük rá őket? Ez is attól függ. hogy milyen a kapcsolatunk az emberekkel, hogyan köze­lítünk hozzájuk. Nézze, én munkakörömnél fogva sze­rencsés helyzetben vagyok, ismerem családi problémái­kat, a környezetüket. És bár­milyen biztosítási formára szervezek, mindig az ember- központúság elve alapján cse­lekszem. Nem szólam ez ná­lam. mindjárt példákat is említenék. Itt van a CSÉB. Vállalatunk 2500 dolgozója közül, az eflmúlt év- novem­berében több mint hétszáz dolgozónak volt 50 forintos, 1058-nak pedig 25 forintos biztositása._ E számokat csu­pán a CSÉB népszerűségének bizonyítására soroltam fel, a példák csak ezután következ­nek. — Igyekszem minden pa­naszt elintézni, minden ké­rést a. lehetőség szerint tel­jesíteni. Vállalatunknál gyak­ran előfordult, hogv- több- gyerekes anyáknak szociális segély címén 400—700 forin­tot kifizettünk. Nagy segítsé­get nyújt a többgyerekes csa­ládoknak a beiskolázási se­gély is. Ha a dolgozónak már három iskoláskorú gyermeke van, akkor 500 forintot kao a biztosítótól. Nem beszólva betegségek körüli kiadásokról — nem szívesen gondolunk rá, de bármely emberrel elő­fordulhat. hogy kórházba ke­rül. Nos, a CSÉB ez esetben is segítséget nyújt. Nyolcna­pos kórházi ápolás esetén háromszáz forintot adunk kórházi ellátás címén, n be­tegségre pedig még külön se­gélyt kap a beteg ember. — Továbbra is csinálni aka­rom ezt a munkát. Szeretek emberekkel foglalkozni. Hogy. ne. korosztályok szerint vál­tozó a siker. A fiatalok, mi­vel felvilágosultak, moder­nebbek, könnyen megközelít­hetnek. A legnehezebb embe­rek talán a 40—50 év közötti­ek. Érdekes módon az idő­sebb emberek, nyugdíjba vo­nulásuk után is ragaszkod­nak a biztosítás megtartásá­hoz. Ez egyfajta biztonságér­zetet nyújt számultra. De nyugodtan, állíthatom, min­den ember számára. Én is, meg a férjem is CSÉB-tagok vagyunk, ezenkívül a laká­sunkat is bebiztosítottuk. Véle­ményem szerint a biztosítási formált ma már szorosan hoz­zátartoznak a család- és ott­hontervezéshez, a biztonságos közérzet megteremtéséhez. Természetesen sokat kell még tennünk annak érdekében, hogy ezt minden ember ígr lássa, és ennek szellemébe» cselekedjék. Elmondta; Nagy Dezsőné Lejegyezte: —vkm—

Next

/
Thumbnails
Contents