Nógrád. 1974. január (30. évfolyam. 1-25. szám)

1974-01-30 / 24. szám

Az európai tőkésországok kommunista pártjainak nyilatkozatai Politikai helyzet óriási lelkesedéssel köszöntötte a kubai főváros lakossága Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát Történelmi jelentőségű látogatás Leanyid Brezsnyev kubai látogatása igen nagy érdeklő­dést és visszhangot kelt vi­lágszerte. A Német Demokra­tikus Köztársaságban megje­lenő National Zeitung a láto­gatással foglalkozó cikkében aláhúzza azt az óriási szere­pet, amelyet a Szovjetunió be­tölt a szocialista Kuba 15 esz­tendős történetében. A Rabotnicseszko Delo cí­mű bolgár lap véleménye sze­rint Brezsnyev találkozása a kubai néppel és vezetőivel új lendületet ad a nyugati félte­ke eÍ6ő szocialista allama fej­lődésének. A L’Unitá. az Olasz Kom­munista Párt lapja rámutat: az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának hivatalos baráti látogatása Kubában olyan ese­mény, amely megszilárdítja a 15 esztendős szovjet—kubai barátságot. „A szovjet és a kubai kom­munisták történelmi jelentő­ségűnek nevezik Leonyid Brezsnyev havannai látogatá­sát. és igazuk van — írja a bostoni Christian Science Mo­nitor. — A Kubai Köztársaság sikerei alátámasztják, hogy a nemzeti felszabadító mozga­lom csak akkor lehet eredmé­nyes, ha a Szovjetunió segít­ségére támaszkodik.” A Mexikói Kommunista Párt Központi Bizottságának végrehajtó bizottsága nyilat­kozatot tett közzé, és ebben leszögezi: Kuba továbbra is a forradalmi mozgalom élcsapa­ta Latin-Amerikában, gyakor­latilag bebizonyítva a szocia lizmus életképességét ameri­kai földön. Leonyid Brezsnyev kubai látogatása nemcsak Ku­ba és a Szovjetunió számára bír rendkívül nagy jelentőség gél, hanem Lattn-Amerika minden olyan népe számára is, amely harcol az imperialis­ta beavatkozás és a belső reakció manőverei ellen. San Jóséban, Costa Rica fő­városában Jósé Figueres köz- társasági elnök sajtóértekezle­ten hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev kubai látogatásé nak nagy jelentőségét az egyetemes béke megszilárdí tása szempontjából. (MTI) Plenáris ülés Becsben Kedden isimét plenáris ülést tartott Becsben a közép-euró­pai fegyveres erők és fegyver­zet csökkentéséről tárgyaló ér­tekezlet. A 1«. plenáris ülésen Wolfgang Behrends nagykö­vet, a Német Szövetségi Köz­társaság küldöttségének veze­tője elnökölt. Az ülés rövid Ideig tartott, mert ezúttal egy felszólaló volt: dr. Radoslav Klein nagy­követ, a Csehszlóváik delegá­ció vezetője fejtette ki kormá­nyának álláspontját. A tizenkilenc részvevő kül­döttség soron következő ta­nácskozását január SÍ-én dél­előtt fél tizenegyre tűzték ki. Nem szűnik a terror A chilei katonai junta vál­tozatlanul a terror véres esz­közeivel próbálja elfojtani a fasiszta rezsim ellen tiltakozó mozgalmat — állapítja meg a New York Times. — A kato­nák semmibe veszik a chilei polgárok alkotmányos jogait, és különösen kegyetlen mód­szereket alkalmaznak azokkal szemben, akiket a marxizmus iránti rokonszenvvel gyanúsí­tanak. Az országban statárium van. Az „antimarxista tiszto­gatások” sorá.n tanárok és diá­kok százaitól és ezreitől meg­fosztott egyetemek fölött a ka­tonaság teljhatalmú ellenőr­zést gyakorol. Tovább szigorí­tották a sajtócenzúrát. A megtorlások szimbólumá­vá vált santiagói nemzeti sta­dionból a letartóztatottak ez­reit más, kevésbé feltűnő he­lyekre vitték — írja az ame­rikai lap. Fokozódik a chilei dolgozó­kat sújtó gazdasági nyomás Is. Pinochet tábornok hétfőn az ország rossz gazdasági helyze­tére hivatkozva újabb adó- és áremeléseket helyezett kilá­tásba. (MTI) Agyütuz Phnom Penh ellen Hétfőn éjszaka a kambod­zsai felszabadító erők ismét ágyútűz alá vették Phnom PenJmek azt a körzetét, ahol a rezsim vezetőjének. Lón Nolnak magánrezidenciája is található. A szabadságharco­sok csütörtök óta tartják tűz alatt a város délnyugati szek­torát, a rezsim csapataitól zsákmányolt amerikai gyárt­mányú ágyúkkal. Ez idő alatt több mint 350 lövedékük csa­pódott be az elnöki rezidencia körzetébe, s a robbanások 85 személyt megöltek, 185-öt pe­dig megsebesítettek. A kormánycsapatok hétfőn egész nap repülőgépekkel és helikopterekkel támadták a tüzérségi állásokat, az ame­rikai felderítők szerint azon­ban a bomba- és ágyútűz eredménytelen maradt, mert a szabadságharcosok ütegei­ket megerősített bunkerek mélyén tartják. (MTI) Nem ellenőrzik Nixon amerikai elnök ked­den rendeletben törölte el a tőkekivitel állami ellenőrzését, amit a kormány 1973. február, azaz a dollár leértékelése óta gyakorolt. Az amerikai pénz­ügy-minisztérium — a rendelet megjelenésével egyidőben — bejelentette, hogy szerdától kezdve megszünteti azt az úgynevezett értékkiegyenlíté­si adót, amellyel a külföldi árukat sújtották az amerikai piacon. Ez az amerikai gazda­sági, kereskedelmi és pénz­ügyi körök szerint, az intéz­kedések a dollár helyzetében bekövetkezett javulásnak tu­lajdoníthatók. (MTI) NÓGRAD — 1974. januat 30., szerda KURT WALDHEIM JELENTÉSE Súrlódásmentes csapatszétválasztái« Kurt Waldhelm, az ENSZ főtitkára kedden jelentésben tájékoztatta a Biztonsági Ta­nácsot az egyiptomi—Izraeli csapatszétválasztás első sza kaszának befejezéséről. Wald­heim közölte, hogy a csapat szétválasztás e szakasza „sár lódásmentesen” zajlott le. Az ENSZ közel-keleti békefenn tartó erőinek egységei az út­vonaltól északra ideiglenes jelleggel ütköző zónát létesí­tettek. A főtitkár közölte még. hogy jelenleg 6374 ENSZ-katona ál­lomásozik a Közel-Keleten. (MTI) Közzétették az európai tő­késországok ko.umunlata part­jai Brüsszelben megtartott ér­tekezletének politikai nyilat­kozatát. A terjedelmes doku­mentum részletesen elemzi az európai tőkésországok jelenle­gi helyzetét, meghatározza a legsürgősebb tennivalókat a dolgozók védelmében, a bé­kéért, a demokráciáért, a tár­sadalmi haladásért, a szocia­lizmusért vívott küzdelemben, a demokratikus erők egysé­géért folyó harcban. A nyilatkozat bevezető ré­szében megállapítja: az euró­pai tőkésországok életének minden területét súlyos vál­ság hatja át. Ez a válság bi­zonyítja, hogy a kapitalizmus nem tud megbirkózni a mo­dern társadalom égető kérdé­seivel, sőt még inkább kiélezi azokat. Az imperializmus ál­talános válsága, az állammo­nopolista kapitalizmus válsá­ga mind nyilvánvalóbban mu­tatja meg a dolgozóknak, a széles tömegeknek, hogv tár­sadalmi és politikai változá­sokra van szükség. Európa minden tőkésországában új lendületet kap a néptömegek harca. Ma a lehető legkedvezőbb feltételek adottak a világ e ré­szében n politikai változások­hoz — hangoztatja a nyilatko­zat. Európában új helyzet ala­kult ki, s az egész világon fontos változások következtek be. „E változások a Szovjet­unió és a többi szocialista or­szágnemzetközi politikájának, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom tevékenysé­gének, g nemzeti felszabadító erők, a demokrácia és a béke erői harcának eredményei” — szögezi le a dokumentum. Hangoztatva: a változások a H^ke. a demokrácia, a nemzeti b'iogetlenség. a szocializmus erőinek kedveznek, miközben az imnerializmus. különösen az, amerikai imnerializmus, súlvos helvzetbe került. Ma már nines módi« arra. hogv büntetlenül próbálioe erősza­kot. elnyomást, hódítást al­kalmazni n világon. ..Furónába*! fontos haladé«); 4riek el a különböző társadal­mi rendszerű országok békés agymás mellett élése, az eny­hülés útján. Földréazünkón ma reális lehetősége van annak, hogy döntő fordulatot hajt­sunk végre az enyhülés és a béke irányéban, megvalósít­suk a kollektív biztonsági rendszert es az együttműkö­dést” — állapítják meg az európai tőkésországok kom­munista pártjai. Leszögezik ugyanakkor, hogy a népeknek továbbra is éberséget kell ta- núsítaniok, mert az imperia­lizmus természete nem válto­zott, nem adta fel céljait. „Az imperializmus igyekszik az új körülményekhez idomítani a kizsákmányolásra, a népek le­igázására irányuló terveit, a világ egész övezeteit akarja uralma alá vonni. Űj próbál­kozásokkal, az eddigitől elté­rő formában folytatja tömb­politikáját. a fegvverkezést, a feszültség és az agresszió tűz­fészkeit tartja fenn a világ különböző részeiben, közvet­len és közvetett beavatkozás­sal támad a népek független­ségére, szabadságára, arra a jogukra, hogv a szocializmus útján járjanak." „A békés egymás mtjlett élés eredményei .nem csök­kentik a nagytőke és ez im­perializmus ellen vívott har­cot. sőt ellenkezőleg, jobb fel­tételeket biztosítanak a mun­kásoknak, a néptömegeknek ahhoz, hogy saját országuk­ban és nemzetközi téren egy­aránt még nagyobb határo­zottsággal vívják az, osztály- harcot. megszilárdítsák és ki­szélesítsék közös akcióikat, fejlesszék kölcsönös szolidari­tásukat a béke, a szabadság, a függetlenség, a haladás és a szocializmus érdekében” —■ szögezi le a<&yilatkozat beve­zető része. A nyilatkozat további há­rom része időszerű kérdések­kel foglalkozik. Az első rész a jelenlegi nyugat-európai.prob- lémákat. a knoitnllzmus vál­ságának leien ■'évelt. n dolgo­zókra gyakorolt hatást elemzi. A chilei helyzetről Az európai tőkésországok kommunista pártjainak brüsszeli értekezleten nyilatkozatot fogadtaik el a chilei helyzetről. A pártok ismét kifejezésre juttatják, hogy hatá­rozottan elítélik a chilei fasiszta katonai pucosot, amely meg­döntötte a Népi Egység erőinek törvényes kormányát. A résztvevő pártok tisztelettel adóznak Salvador Allende el­nök és a chilei szabadság és demokrácia védelmében hősi halált halt valamennyi demokrata emléke előtt Súlyos felelősség terheli az amerikai imperializmust és azokat az erőiket, amelyek Chilében a fasiszta reakció bűn­társaivá lettek — hangoztatja a nyilatkozat. Az országban felszámolták a politikai és szakszervezeti szabadságjogokat, a terror és a megtorlás rendszerét vezették be. A hatalom- ra jutott katonai junta sok ezer demokratát gyilkolt és gyil­kol meg, sújt börtönnel, deportálással. Az európai tőkésoiszágok kommunista pártjai kifeje­zésre juttatják aktív szolidaritásukat a Népi Egységi párt­jaival és mindazokkal a demokratikus erőkkel, amelyek ma nehéz körülmények között harcolnak a diktatúra ellen, a demokráciáért, Chile szabadságáért Felhívják a munkásokat, a demokratákat, az antifasisz­táikat hogy mindent tegyenek meg Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára és a többi harcos kommunista, szocialista és demokrata megmentéséért, akiknek életét a junta fenyegeti. „Azzal a felhívással fordulunk az európai tőkésországok közvéleményéhez, politikai és szakszervezeti erőihez, hogy növeljék és egyesítsék erőfeszítéseiket lendít­sék előre a népi és demokratikus erők nagy mozgalmát or­szágaikban, a fasiszta junta és szövetségeseinek elszigetelé­sére, a brutális megtorlás megfékezésére. Bizalmunkat nyilvánítjuk a chilei nép iránt amelv egyesíti erejét, hogy vereseget mérjen a juntára — győze­lemre vigye a demokráciát és a szabadságot" — fejeződik be a nyilatkozat (MTI) Az energlaheiyzefről Brüsszelben közzétették an­nak a nyilatkozatnak szöve­gét, amelyet az európai tőkés­országok kommunista pártjai fogadtak el az energiaproblé­mákról. „Válságba jutott az az ener­getikai politika, amelyet a nagy, főként amerikai olaj- társaságok és a nyugat-euró­pai kormányok éveken át folytattak. Az európai tőkés­országok kormányai az olaj­trösztökkel egyetértésben be akarják csapni a népeket. Azt állítják, hogy energiaválság van, holott a valóságban nincs hiány az energiaforrásokban. Azt is szeretnék, ha a néoek elfelejtenék, hogy az őket Módosuló kapcsolatok Jevgemyij Kiszeljov, a T^SZSZ kommentátora a Ja­pánba és Nyugat-Európába irányuló kőolajszállítások nö­vekedésével foglalkozó tár­gyalásokkal kapcsolatban megállapítja: új tendenciát mutat Nyugat-Európa, Japán, valamint a közel-keleti kő­olajtermelő országok kapcso­lata. Nyugat-Európa és Japán a kőolajtermelő országokkal való közvetlen kapcsolatok megteremtésére törekszik az­zal a céllal, hogy hosszabb távra biztosítsa a szállításo­kat. Mint a kommentátor írja, a Washington Post már kiszá­mította, hogy az elmúlt né­hány hónap alatt hatmilliárd dollár összegben kőolajszállí­tási szerződéseket írtak alá, és még ötmilliárd dollár ösz- szegű üzlet tárgyalás alatt áll. A jelenlegi tendencia az Egyesült Államok, a Közös Piac és Japán közötti ellent­mondások további kiéleződé­séhez vezet. A kőolajtermelő és a kőolajfogyasztó országok közötti közvetlen kapcsolatok mor^-emtése a'óássa a világ hét legnagyobb köolajkon­szernjének pozícióját. A hét konszern, amelyből öt ameri­kai. ellenőrzi a világ kapita­lista kőolajpiacának nagy ré­szét. Ezek a konszernek nem hajlandók lemondani a kő­olajtermékek eladásából szár­mazó profitról. A jelenlegi diplomáciai tárgyalások két héttel a nyugat-európai kő­olajfogyasztók Washington ál­tal javasolt és február 11-én megkezdődő értekezlete előtt zajlanak le. Az arab országok több politikusának véleménye szerint a washingtoni értekez­let célja: a kőolajtermelő or­szágokkal szemben a nyugat­európai kőolaj fogyasztók egy­séges frontjának megteremté­se. De ez a konfrontáció nem felel meg a nyugat-európai or­szágok és Japán céljainak, amelyek saját bőrükön érzik az arab—izraeli konfliktus eredményeként kialakult fűtő­anyaghiány következményeit. Ezért nem hallgatnak Wa­shingtonra, amely megpróbál­ta megakadályozni a kőolaj- termelő országokkal kötendő kétoldalú üzleteket — állapít­ja me“ n TASZSZ kommen tá tora. (MTI) sújtó nehézségek — az inflá­ció, az életszínvonal süllyedé­se, a munkanélküliség növe­kedése — nem az elmúlt hó­napokból származnak, hanem már évek óta fennállnak. A nyugat-európai monopó­liumok és kormányok el akar­ják titkolni a népek elől, hogy a dolgozókra háruló súlyos nehézségekért az ő politiká­jukat terheli a felelősség. Az európai tőkésországok uralkodó körei éveken át gyarmatosító és újgyarmatosí­tó politikát alkalmaztak. Ter­veiket arra az elgondolásra alapozták, hogy a gyengén fejlett olajtermelő országokat véglegesen saját jó piacuknak tekinthetik. Hogy elősegítsék az olajtrösztök hatalmas pro­fitját, egv csapásra szándéko­san csökkentették a szénter­melést, sok száz bányát zár­tak be. sok ezer bányászt bo­csátottak el. Ugyanezekből az okokból kiindulva fékezik a nukleáris energia termelését is. Ugyancsak sürgősen óriási mértékű pazarlást kezdtek az energiatartalékokkal és ész- szerűtlenül aknázzák ki a ter­mészeti kincseket. Teljes mértékben támogat­juk azokat a nagy fontosságú Intézkedéseket, amelyeket a fejlődő országok népei hoztak, hogy biztosítsák természeti kincseik szuverén felhasználá­sának jogát és olyan gazdasá­gi kapcsolatokat teremtsenek a különböző országokkal, ame­lyek kedveznek saját Ipari fej­lődésüknek. A fejlődő orszá­gok népei jogosan járnak el, ha véget vetnek az olyan helyzetnek, amelyben csupán a munkaerő-tartalék, a nyers­anyagszállító és a piac szere­pét töltik be, hogy a sok- nemzetiségű vállalatok minél nagyobb profitot zsebelhesse­nek be. A jelenlegi események meg­világítják a nyersolajvállala- tok szerepét. Profithajszájuk állandó fenyegetést jelent a mi népeink és a fejlődő or­szágok népei számára. Támo­gatjuk a munkások, a dolgo­zó tömegek harcát az olaj­trösztök árdrágítási politikája ellen, támogatjuk harcukat azért, hogy csökkentsék a nagyvállalatok profitját, eny­hítsék azokat a súlyos adókat, amelyek az olajipari termé­keket terhelik. Követeljük, hogy Nyugat-Európában he­lyezzék ellenőrzés alá. vagy államosítsák az olajmonopóli- umokat. Az ilyen intézkedé­sek Nyugat-Európa minden országa számára megkönnyí- tenék az összehangolt energeti­kai politika elfogadását. Ezt a politikát a szén, a gáz. a villa­mos energia, a nyersolaj és a- nukleáris energia tervszerű felhasználására, az energia űj formáinak feltárására, az olaj­termelő országokkal az egyen­lőség alapján létrehozott együttműködés bázisára kell felépíteni.” (MTI) Kína elengedi a foglyokat Kín« kedden bejelentette, hogy csütörtökön megkezdi a Paracel-szigeteken foglyul ej­tett személyek szabadon bo­csátását. A 48 katona és ve­lük együtt fogságba esett Go­ráid Kosh amerikai állampol­gár átadása kisebb csopor­tokban a hongkongi—kínai határon bonyolódik majd le. Az Üj Kína hírügynökség közlése szerint az első cso­portban öt beteg, illetve se­besült saigoni katonát és a szintén megbetegedett ameri­kait adják át. Kosh katonai megfigyelőként és összekötő­ként tartózkodptt a Pa­racel-szigeteken a kínai— dél-vietnami össz.ecsapág idő­pontjában. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents