Nógrád. 1974. január (30. évfolyam. 1-25. szám)

1974-01-29 / 23. szám

Ötvenöt évvel ezelőtt... Ünnepi egységgyűlés a megyeszékhelyen Salgótarján munkástársadalma magáénak vallja a Kun Béla munkásőr-xásslóaljat Géczi János, a megyei pártbizottság első titkára és Gáti Jó- Ttsef, a munkásőrség országos parancsnokhelyettese köszön­tötte a kitüntetett munkásőrö két t 1919. JANUÁRJÁBAN — mível 1918. decemberében a történelmi Nógrád megye északi területe a vesztett há­ború utáni fegyverszüneti megállapodások következté­ben csehszlovák katonai meg­szállás alá került, és ott meg­kezdődött az új államalaku­lat berendezkedése — pánik- hangulat lett uralkodóvá a magyar fönnhatóság alatt ma­radt terület lakossága köré­ben. Ennek legfőbb oka a majdan országhatárrá levő demarkációs vonal futásá­nak bizonytalanságában és a csehszlovákok további, dél fe­lé terjeszkedésétől való féle­lemben rejlett. Mindez — el­sősorban azok körében, akik a népek önrendelkezési jogát nem voltak hajlandók elis­merni — nacionalista szer­vezkedéshez vezetett. ami Nógrád megyében is — eddig eléggé fel nem tárt adatok alapján állíthatóan — erősen éreztette hatását. A pánikhangulat és azzal párhuzamosan kulmináló so­viniszta és antiszemita kilen­gések leginkább a demarká­ciós vonalhoz közel eső tele­püléseken é® az iparvidéken voltak érezhetők. B^re nézve igen jellemző az amit a bag- lyasaljai szénbányák igazga­tója. Schmidt Jenő jelentett budapesti feletteseinek: „A csehek közeledte miatt is lá­zas a hangulat. A munkások kijelentették, hogy raktárun­kat a cseheknek átadni nem fogják!” Schmidt egyetértett velük, és állandó munkásai­nak nyomban bakancsokat' adatott át. A raktár egvéb készleteit pedig ..akkor oszt­juk ki, ha a csehek közele­dése már veszélyes”. Intézke­désével a vállalat zsidó val­lasd tisztviselőit is védelmez­te még. a munkások egv ré­szénél tapasztalható antisze­mita kilengésekkel kapcsolat­ban. Az ablaknál állok, nézem a csarnokot. Hellyel kínál a csúcstitkár, feketét rendel. — Megalakult az FMKT! Egyelőre 13 fiatal mérnök és közgazdász a tagja szigorúan önkéntességi alapon, ám vár­juk a többieket is. Elkészült az éves terv — ez az újság — mondja a csúcstitkár. Felkel, az asztalhoz lép, előveszi a tervet, nem olvassa, csak a kezében tartja a papírt és fej­ből mondja a legfontosabba­kat, mert azt kértem. — A festőműhely gazdasá­gos üzembe helyezésére is kaptak feladatot a műszaki fiatalok. Aztán fontos az új gyártmányok technológiájá­nak gazdaságos kidolgozása. Az anyagtakarékosság! A leg­fontosabbat ki ne hagyjam: segíteni a termelést, a fiata­lok szakmai képzését! Szeret­nénk megrendezni a Ki mi­nek a mestere és a Kiváló szakmunkás vetélkedőket — sorolja a csúcstitkár. Hozzák a feketét. Szünet. Kortyolgatjuk a kávét. Az idei tervekről ezt mondja a csúcstitkár: — Sokat várok ettől az év­től, mert négy alapszerveze­tünk van és mindegyik a sa­ját területén többet tehet, jobban dolgozhat. Minden se­gítséget megkapunk a odri­tól, az üzem vezetőitől. Nincs olyan döntés, amelyben ne kérnék ki véleményünket. Észak-Magy^rország egyik legrégibb üzeme, a vasútvo­naltól még ma is távol eső Hollóházi Porcelángyár újjá­építése után a hegyköz ipari központja lett. Modern épü­leteiben és propán-bután gáz­tüzelésű alagútkemencéiben az eddiginél lényegesen jobb minőségű finomporcelán-ter- m ékekből évente háromszáz tonnával termelnek többet, mint a rekonstrukció kezde­tén. A gyárba, újjáépítése el att a közeli, munkaerő-feles- rendelkező hegyközi ?■?!vakból folyamatosan szá­mos olyan új dolgozót és fia­talt vettek fel, akiknek na­A megyeszékhely Balassa­gyarmaton, és a nógrádi szén­bányák és nagyipar központ­jában, Salgótarjánban, „ szo­ciáldemokrata párt tartotta kezében a két nagyközség ügyeinek irányítását. Ez a szerep azonban, éppen a két település nem rendezett ta­nácsú város, hanem „nagy­község” mivoltából kifolyólag, igen. kétes értékű volt. mert a legfőbb irányítás két já­rási szolgabírói hivatal kezé­be volt letéve. Ezt a Nemzeti Tanácsok tevékenységét sza­bályozó rendelet is Így hagy­ta lóvá 1918. november 7-én. Nem lényegtelen tehát az események megértése szem­pontjából a megyei és a já­rási igazgatás politikai irány­elveinek ismerete, ami első­sorban „ Balassagyarmaton kialakult politikai helyzettel magyarázható meg. Balassagyarmaton 1918. no­vember 8-án alakult újjá Forgács József nyomdász el­nökletével. az akkor 20 tagot számláló szociáldemokrata párt. amely az időben első­rendű feladatának a leendő képviselőválasztások érdeké­ben folvó tagtoborzást tekin­tette. Ez, ha a tagok számá­nak gyarapodását nézzük, nagy eredménnyel is járt. A hiba ott rejlett, hoev a párt­ba elsősorban a karrierista kisvárosi burzsoázia — bank­igazgatók. jómódú kereskedők és iparosok, községi és me­gyei tisztviselők — özönlött és elhanyagolták a proletár- elemek felé irányuló propa­gandát. A párt jóbbszárnya vezérének tekinthető dr. Som­lyó József ügyvéd minden igyekezetével azon volf. hogy a pártszervezet befolyását a megyeháza ügyeinek intézé­sénél is biztosítsa, és ezért heves támadásba kezdett a reakciós Rákóczy István kor­mánybiztos főispán és közvet­A csúcstitkár Oltvai Gusz­táv. A FŰTÖBER nagybáto- nyi gyáregységében a KISZ- irodán beszélgetünk. Fiatalos lendülettel mondja Oltvai Gusztáv a hat évvel ezelőtti életet, amikor 19 tagja volt a KISZ-nek. Most a FÜTÖBER- nél 140 ifjú kommunista dol­gozik. Héttagú a csúcsvezető­ség. ősztől választottak így. A gyár legrégibb KISZ-ese a csúcstitkár. Oltvai. — Sokat várok ettől az év­től. A hagyományos ünnepek mellett mint például a FIN, sok más és szép tervünk is van. Például egy klub, vagy még jobb kapcsolat a lakó­telepi fiatalokkal. + Megittuk a kávét. Búcsú­zom. Az ablaknál állok, né­zem a csarnokot. Tetszik a gyár. Kívülről, belülről is! Mondom ezt Oltvai Gusztáv­nak. — Ez a gyár KlSZ-védnök- séggel épült. Elmondhatjuk — szinte egyedülálló az ország­ban —, hogy amikor átadás­ra került, már dolgoztak ben­ne. Termeléssel adták át! A szerelőcsarnokban dolgoztak az emberek, folyt a munka. Erre büszkék vagyunk! — mondja és kezet nyújt. gyobb része mezőgazdasági munkás volt. A gyár rekonst­rukcióját az elmúlt évben fe­jezték be és a korszerű üzem­részekben jelenleg két mű­szakban több mint ezer em­bert foglalkoztatnak. Ebből mintegy hétszázan „vidékiek”. Ezek utaztatására rendszeres autóbuszjáratot szerveztek Füzér, Pusztafalu, Nyíri, Fü­zérkomlós, Bózsva. Kajata és Kovácsvágás községben. így az újjáépített gyár több mint harminc kilométeres körzet­ben biztosított elhelyezkedést olyan mezőin7^0sági dói cm- zóknak. akiket a he'vi ter­melőszövetkezetek nem tud­tak folyamatosan alkalmazni. len támogatói ellen. Ennek ér­dekében kéréssel fordult a salgótarjáni szociáldemokrata pártszervezethez is. de az nemigen buzgólkodott az Ügy érdekében, A SALGÓTARJÁNI szociál­demokratáknak ugyanis meg­voltak » saját problémáik. Ezek legfőbb i ke a kommunis­ta agitációnak a tagjaik sorá­ban tapasztalt terjedése, és a KMP salgótarjáni szervezeté­nek 1918. december 26-án történt megalakulása volt. Ma már kétségtelen, hogy a pá­nikhangulaton. az antiszemita izgatásokon, és a fékét vesztett hírvágyon kívül a szakszer­vezeti vezetés és a szociálde­mokrata párti jobboldali tevé­kenység csődjének is szere­pe volt az 1919. január 3-i ég 4-i véres eseményekben, amik kirobbantását a KMP tagjai nyakába akarták varr­ni. — A megtorlást elrendelő Peyer Károly kormánybiztos minden politikai haladásért küzdő munkást kiábrándító tevékenysége még csak fo­kozta a KMP iránti szimpá­tiát. és hatására, például az akkor még magyar fönnható­ság alá tartozó Füleken is, sokan léptek be a pártba. Ilyen pozitívumnak tekinthe­tő az is. hogv a zagyvarónai születésű. húszéves Szalvai Mihály (1899—1955). akit az iglói géopuskások elfogtak, de sikerült tőlük megszöknie —, ekkor határozta el magát, a vérengzés láttára, hogy a pártnak törhetetlen híve lesz. Azzá is lett. és mint a ma­gyar és a nemzetközi mun­kásmozgalom kiváló harcosa néphadseregünk altábomagya- ként fejezte be életét. Ezeknek az eseményeknek a hátterében azonban ott lap­pang az a tény, hogy 1919. január 12-én már 800 tagot számláló balassagyarmati szo­ciáldemokrata párt égisze alatt a gyarmati megyeháza „szociáldemokratái” a Peyer által is képviselt jobboldali szociáldemokrácia szekérto­lóiként. teljes erejükkel a KMP ellen fordultak. Ezt tet­ték az általuk irányított szolgabíróságok is. és ezen még az sem változtatott, hogy Balassagyarmat 1919. január 15-től kezdve két hétig cseh­szlovák megszállás alatt volt. A salgótarjáni szolgabíróság is mindent megtett, hogy a csendőrség és a katonaság igénybevételével megakadá­lyozza területén a KMP te­vékenységét és távol tartsa mindazokat a kiküldötteket, akik az iparvidék munkássá­gának ügye iránt érdeklődtek és bajain segíteni akartak. AZ 1919. ÉVI JANUÁRI események tehát szoros ösz- szefüggésben vannak egymás­sal, és azokért nem csak a „salgótarjáni Haynau”, azaz Peyer kormánvbiztos. hanem a megyei és járási közigaz­gatás urai is felelősek. AZ ELSŐ lépcsőfokig óriásit kell lépni, majdihogy nem ugrani, mert egy terjedelmes pocsolya elállja az utat. A fe­hér, tisztára söpört lépcsőfo­kokon minden sáros lábnyom jól látható foltot hagy. Egy előszoba következik, modem szofoaberendezéssel, s aztán az „igazi”, a nagyszoba, ezt abból lehet tudni, hogy a tv is itt áll. Az egyik sarokban gyerekágy, a 18 hónapos Csa­ba ott pityereg, kapaszkodik kifelé. A nagyapja kiveszi, ringatja, magyaráz neki, s most már nem sír, csak ellen­ségesen néz az édesanyjával beszélgető idegenre. Szita Lászlóné, az asztalte­rítővel babrál. Azt mondja.- most ráér, majd csak akkor ebédelnek, ha a nagylány, az elsőopztályos Andrea hazajön az iskolából. Meg a férje is hazajár ebédelni. Néha persze a harmadik határban van déltájt. A termelőszövetkezet gépkocsivezetője. Itthon dol­gozik Csi táron. Jó az, hogy nem kell Balassagyarmatra utazgatni, munkába. Nem nemvesak az ebédelés miatl de hát az Í6 számít. Éppen azért, mert a felesége itthon van Ha az asszony dolgozna, hogyan tudna mindennap ebédet főzni? És hát a gyere­Vasámap már a kora reg­geli órákban megélénkült Sal­gótarjánban a Megyei Műve­lődési Központ környéke. A munkásőrök sugárzó arccal, vidáman érkeztek az egység­gyűlés színhelyére. A Kun Béla városi munkásőregység ünnepi gyűlésére sok édes­anya, feleség is kíváncsi volt; eljöttek szeretteik közé e je­les alkalommal. Ott volt a munkásőrök éves számveté­sén Géczj János, a megyei, Ozsvért József, a városi párt­bizottság első titkára, Gáti Jó­zsef, a munkásőrség országos parancsnokhelyettese, Kiss József, a munkásőrség megyei parancsnoka. Helyet foglalt az elnökségben az ideiglene­sen hazánkban állomásozó egyik szovjet katonai alakulat parancsnoka, megjelentek to­vábbá az állami, társadalmi, tömegszervezetek vezetői, üze­mek, intézmények, társfegy­veres testületek képviselői. Tóth Andrásnak, a városi pártbizottság csoportvezetőjé­nek megnyitó szavai után Pé­csi Róbert, az egység parancs­noka tett jelentést az elmúlt évben végzett munkáról. Töb­bek között hangoztatta: — Munkásőr elvtársaink becsületes, szorgalmas hozzá­állásával végrehajtottuk az MSZMP határozataiban, vala­mint a megyei parancsnok pa­rancsában 1973-ra megsza­bott feladatainkat. A pártha­tározatoknak nem csupán végrehajtói voltunk, hanem következetes hirdetői, agitáto­rai is. Az egység parancsnoka örömmel állapította meg, hogy Salgótarján munkástársadal­ma magáénak vallja a Kun Béla munkásőregységet, hisz’ a nyugodt, építőmunka egyik biztosítékát látja a főként ipa­ri dolgozókat magába tömörí­tő testületben. Külön szólt azokról a legfontosabb párt- határozatokról, amelyek az utóbbi években megjelentek. Ezek jelentőségét így összeg gezte: * — Mindannyian látjuk és tudjuk, hogy pártunk politi­kája értünk, az emberekért van és a jobb életkörülmé­nyeket szolgálja. A továbbiakban az egység sajátos munkáját elemezte. A kiképzéseken való megjelenés több mint 90 százalék volt. A munkásőröknek jelentős fi­zikai megterhelést jelentett a koncentrált kiképzés beveze­tése. A személyi állomány és parancsnoki gárda jó hozzá­állással, nagy lelkesedéssel vett részt ezeken a foglalko­zásokon. A testület tagjai jól elsajátították az új géppisz­toly kezelését, anyagismeretét. A foglalkozások látogatottsá­gában kidomborodott a társa-* halmi jelleg. Minden mun­kásőr két-két vasárnapot és kék. Magukban nem marad­nának, óvoda itt nincs. Szita Lászlóné tehát hivata­losan háztartásbeli. Azt mondja, ez azért nem egészen igy van. Furcsa, fele­más a helyzete. Négyórás mun­kát végez, a gázcseretelep ve­zetője. A telep itt van, majd­nem házon belül, de legalább­is a kerten belül. 400 forintot keres vele havonta. Nem sok, de azéh itthon állatokat is ne­velnek, hát abból van egy ki6 kiegészítő. A férje 2500-at ke­res. Ö maga korábban dolgo­zott a isz-ben, mert hol is dolgozhat itt egy asszony? Ha nem akar Balassagyarmatra járni. És nem akar. Addig dolgozni seim megy, amíg a gyerekek nagyobbak nem lesznek. Az legalább két év, vagy még több. A férje sem engedi most dolgozni. Jobb ez ígv. A négyórás munkára nem jár gyermekgondozási segély Arról beszélgetünk még, ho­gyan telik el egy nap. Hatkor kel — nyáron korábban — é« szabad szombatot töltött el szolgálati tevékenységgel. Az egység tagjai több ezer órát fordítottak a közrend, köz- biztonság megszilárdítására. Mindezek együttes hatása­ként, valamint a munkásőrök magán- és társadalmi életé­ben tanúsított példamutató tevékenységük alapján meg­növekedett a testület közéleti súlya. Pécsi Róbert, az egység pa­rancsnoka a továbbiakban szólt az 1974-es feladatokról, majd a szocialista versenyt értékelte. A zászlóalj legjobb százada címet ezúttal a II. századnak ítélték oda immár másodízben, melynek pa­rancsnoka Sólyom István. A zászlóalj legjobb szakasza ci- met a IV. század harmadik szakasza érdemelte ki első ízben. Parancsnoka Pusnik Zoltán. Az egyes századok legjobb rajparancsnokai: Kor­mos Géza, Bozó János, Pál László, Szegedi László. Miu­tán értékelte az egység szo­cialista versenymozgalmát, sor került a munkásőrség Nógrád megyei parancsnoksá­ga parancsának ismertetésé­re. Ennek alapján a terület­parancsnokság legjobb önálló egysége címet a salgótarjáni Kun Béla munkásőr-zászlóali érdemelte ki. A kitüntetéssel ellátja a családot. Meg az állatokat. Azután a házimun­ka. Szokványos dolgok, amit minden asszonynak meg kell csinálnia. Délután lenne ide­je kézimunkázni, csak most néhány napig az édesanyját helyettesíti a vegyesboltban. Este — este marad a tv-né- zés, Nyaranta szoktak elmen­ni néhányszor kirándulni. Az édesapjának van kocsija, az­zal. Ezen a nyáron, talán ezen a nyáron eljutnak Lengyelor­szágba. Esetleg a gyerekeket is lehetne vinni. Szita Lászlóné egyetlen nagy álma a tenger. Azt sze­retné egyszer meglátni. Azt mondja, vannak kisebb álmok is. mindennapos célok Olyasmi, mint a házuk rend­be rakása. Vagy öt évvel ez­előtt lett készen, maguk épí­tették. Szép. nagy lakás. Szi- táné már nyolc esztendeje asszony, s most tartanak ott, hogy a házat kívülről bepu­járó vándorserleget és okle­velet Kiss József, a munkás­őrség megyei parancsnoka nyújtotta át nagy taps kísé­retében. Ezek után megható pillana­tok következtek. A Gagarin Általános Iskola munkásör pajtásai és a Malinovszkij úti Általános Iskola Szalvai Mi­hály altábornagy honvédelmi századának tagjai köszöntöt­ték a legjobb önálló egység parancsnoki és személyi állo­mányát. Az ünnepi egységgyfllésen esküt tettek azok az előkép- zősök, akik fél éven át ismer­kedtek a legfontosabb tudni­valókkal. E meleg hangula­tú egységgyűlésen több mint 100 munkásőrnek adomá­nyoztak különböző kitünte­téseket, amelyek szintén ar­ról tanúskodnak, hogy ez a .zászlóalj méltón rászolgált az elismerésre. Az ünnepi egy­séggyűlés résztvevőit köszön­tötte Gáti József, a munkás­őrség országos parancsnok- helyettese is. További helyt­állást. áldozatvállalást kért a milicistáktól. Végül a mun­kásőrség központi férfi kóru­sa Révész László vezetésével, jól sikerült műsort adott az ünnepi gyűlés résztvevőinek. Dem ér y László ooltassák. És itt van még a fürdőszoba. Kell egyetmást vásárolni, míg a berendezés teljes leszl De azért nem pa­naszkodhatnak, végül is nem mindenki mondhatja el magá­ról hogy fiatalon már sike­rült majdnem berendeznie a2 életét ANDREA még mindig nem jön az iskolából. Az édesanyja mosolyog, mi­kor róla beszél. Nagyon jól ta­nul a kislány, és szeret is ta­nulni. Ha délután itthon van, és nekilát az iskolai felada­toknak, az édesanyja gyakran bejön, hogy segítsen neki. Egy első osztályos gyereknél na­gyon fontos, hogy megszokja-e a szoros időbeosztást, a fe­gyelmet, és azt hogy neki nap mint nap készülnie, produ­kálnia kell. Ha aztán végzett az aznapi leckével, Andrea a kis Csabával játszik. Anyjuk szerint nagyon jó testvérek. De magukra hagyni őket — azt nem. Most még nem! A nagypapa elment, Csaba már az édesanyja ölében fész- kelődik. Együtt kísérnek ki. Át az előszobán, le a fehér lépcsőn. Orosz Júlia NÓGRÁD _ 1974. január 29., kedd A csarnokban dolgoztak.** (sz. 1.) Hollóháza ipari központ Dr. Befitzky János Hivalntos iratokon: háztartásbeli

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents