Nógrád. 1974. január (30. évfolyam. 1-25. szám)

1974-01-29 / 23. szám

Munkaidő-csökkentés a belkereskedelemben A napokban jelent meg a b/'.kereskedelmi és a munka­ügyi miniszter együttés rende­leté, amelyet hétfőn ismerte­tett dr. Sághy Vilmos belke­reskedelmi minisztériumi ál­lamtitkár. A rendelkezés szerint a bel­kereskedelmi vállalatok Buda­pesten. április 1-től, vidéken július 1-től vezethetik be a csökkentett munkaidőt, amennyiben a rendeletben meghatározott feltételeket megteremtették hozzá. A leg­fontosabb követelmény: a több szabad idő nem mehet a lakos­ság ellátásának rovására. A rendelet végrehajtására a Belkereskedelmi Minisztérium módszertani útmutatót adott vállalatainak, amelyek felké­szülési tervet kötelesek készí­teni. Az útmutató meghatá­rozza a .lakosság megfelelő el­látásával kapcsolatos követel­ményeket és segítséget ad a vállalatoknak a rendelkezés végrehajtásához. Az államtitkár bejelentette, hogy az ágazathoz tartozó vállalatok, szövetkeze­tek munkaidő-csökkentési te­vékenységének összefogására, a vitás kérdések eldöntésére központi koordinációs bizott­ságot hozott létre a minisz­térium. Iskolai pártszervezetek A közoktatás to vábbfokosztó&óórt A most záruló tanév külön­leges helyet foglalt el az isko­lai pártszervezetek életében. Ebben a tanévben kezdődött meg az állami oktatás tovább­fejlesztésére vonatkozó párt­határozat valóra váltása. Sokat fáradoztak, tettek ezért az is­kolákban működő pártalap - szervezetek. Van tehát miről számot adni, vitatkozni a most sorra kerülő beszámoló tag­gyűléseiken. Milyen képet kapunk, ha át­fogóan kívánjuk összegezni a sok-sok iskolai pártszervezet, kommunista pedagógus tevé­kenységének eredményeit? El­mondhatjuk, hogy e pártalap- szervezetek többsége a határo­zat megjelenése óta aktívab­ban, kezdeanér /.abbén dolgo­zik. örvendett tény, hogy a tanintézeti pártalapszerveze- tek és pártcsoportok, többsége eredményes munkát végzett a határozat lényegének megér­tetéséért és elfogadtatásáért. Tudatosabb a művelődésbe!! hátrányokkal induló gyerme­kek iskolán belüli segítése. Ja­vult a gyermek- és ifjúsági szervezetted való foglalkozás színvonala. Az iskolák terv­szerűbben vesznek részt köz­ségük, városuk társadalmi, po­litikai, kulturális életében. A pályaválasztás tudatos irányí­tásában!, segítésében is mind eredményesebben működnek közre. A határozat magvalósításá- han mindezek mégis csak kez­deti lépések. Helyenként, te­rületenként még nagy eltérés tapasztalható az iskolai párt- munka hatékonyságában. Ez­zel függ nesze, hogy vannak iskolák, aihol a határozat is­mertetése után megálltak, sa helyben megoldható feladatok helyett minden kérdés megol­dását a minisztériumi utasítá­soktól várják. Találkozni hamis illúziókkal is, amelyek máról holnapra csodákat remélnek a közokta­tás fejlesztésében. Helyenként fellelhetők a pedagógiai kon­zervativizmus bizonyos jelei: aggodalom, félelem, az újtól. Van, ahol kétségbe vonják a továbbfejlesztést szolgáló in­tézkedések megvalósíthatósá­gát. Káros felfogás az is, ami­kor az állami oktatás tovább­fejlesztését kizárólag a köz­pontilag biztosított, fokozot­tabb anyagi támogatásra szű­kítik le. Az eredmények és a gon­dok, a sikerek és a fogyaté­kosságok együttesen adják a tanulságot: milyen irányban haladjanak tovább a követke­ző tanévben az iskolai párt- szervezetek ? Ennek a fő irá­nyát mindenütt a most sorra kerülő beszámoló taggyűlése­ken lehet meghatározni. He­lyileg elemezve a tanulságo­kat, értékelve, hogy ott, az adott iskolában mi volt a jó és rossz, s mit kell a további­akban tenni. További jelentős mértékű hozzájárulás lehet az oktatás­politikai határozat következe­tes megvalósításához, ha fej­lesztjük az iskolai pártszerve­zetek munkájának hatékony­ságát. A beszámoló taggyűlés akikor teljesíti ezt a rendelte­tését, ha átfogóan értékeli az alapszervezet egész tevékeny­ségét. Mondjon véleményt az alapszervezeti vezetőség mun­kájáról, az alapszervezet szer- vezeti-politikai-ideologiai te­vékenységéről, a tantestület egészére és az iskola vezeté­sére gyakorolt hatásáról. A taggyűlésen gondosan kriti­kusan elemezzék — a párt- csoportokban lefolyt viták és az ott elhangzott javaslatok alapján — a pártszervezet egészének és a párttagoknak szentelj' szerinti munkáját az oktatáspolitikád határozat megvalósításában. Szükséges, hogy részletesen foglalkozza­nak az alapszervezet munka- tervében, illetve intézkedési tervében megfogalmazott fel­adatok végrehajtásának ta­pasztalataival. így lehet a tag­gyűlés segítségére' a kommu­nista pedagógusoknak abban, hogy a záró és nyitó tantestü­leti üléseken egységes állás­pontot képviselve kedvezően befolyásolhassák az oktatáspo­litikai határozattal kapcsola­tos, következő tanévben beve­zetendő intézkedéseiket. Az iskolai pártszervezetek munkájának további javítása szükségessé teszi, hogy az ed­digieknél nagyobb figyelmet fordítsanak a tantestületekben végzendő eszmei-politikai ner nevelőmun.kára. Változatlanul tartsák napirenden a Központi Bizottság határozatának egy­séges értelmezését, magyará­zatát. Nagy felelősséggel for­málják a tantestületi demok­ratizmust é6 a tantestületek politikai-világnézeti és peda­gógiai egységét. Ehhez kapcso­lódik, hogy megnő veked ett szerepük van az iskolai párt­szervezeteknek a pedagógusok politikai-ideológiai tovább­képzésében, az új oktatási, ne­velési követelmények, mód­szerek, hasznos kezdemények elterjesztésében.. Mindezt természetesen az is­kolák állami vezetésével együtt, azzal összhangban szükséges megtenni. A politi­kai munka eszközeivel nyújt­sanak segítséget az iskolák igazgatóinak az állami okta­tás továbbfejlesztését célzó intézkedések megvalósításá­hoz. így sokat segíthetnek ab­ban, hogy a tananyag csök­kentésére vonatkozó elhatáro­zások megértésre találjanak az adott szaktárgy oktatói kö­rében. Jó, ha még olyan dol­gokra is kiterjed a figyelműik, hogy az iskolai rendezvények, akciók ne akozzanak túlzott kiadósokat a szülők számára. Helyes, ha bátrabban élnek az iskolavezetés beszámoltatá­sának és párteiienőrzésének jogával. Jó lenne a mostani párttaggyűléseken azt is ele­mezni, mennyire tervszerű és célirányos ez a beszámoltatás. Egyes helyeken, ugyanis még túlságosan általános vagy öt­letszerű, holott a pártellenőr- zes akkor éri el igazán a cél­ját, ha nem úgy egészében vé­ve mindenre, hanem az ott helyben, legfontosabbnak te­kintendő kérdéseikre irányul. Érdemes elemezni a pártszer­vezet káderpolitikai tevékeny­ségét is. Ezzel, kapcsolatban el keli érni, hogy minden iskolai pártszervezet rendelkezzen vé­leményezési jegyzékkel és gyakorolja is a véleményezési jogkörét. Ha mindezeket gondosan számba veszik és megvalósít­ják az iskolai pártszervezetek — jelentősen hozzájárulnak a közoktatás továbbfejlesztésé­hez. Kovács Péter. I az MSZMP KB munkatársa IJJ MIÉRT ÄLLNAK a megyei párt-, állami és tomegszerve^ zeti vezetés reflektorfényében a megyénkbe telepített új üze­mek? A válasz igen sokfele lehet. Először: mert olyan terme­lőkapacitás jött létre, amely­nek okos kihasználásával az országosnál jóval nagyobb ütemű tenmelósfelfutást tu­dunk elérni azokból a termé­kekből. amelyek az iparszer- kezet előnyös megváltoztatá­sának koncepciójába beleille­nek. Növelik a tőkéspiacra küldhető exporttermékek mennyiségét. Segítik a KGST- prograim megvalósítását. Jobb belső szervezéssel ugrásszerű­en tudják növelni a haté­konyságot, olyan termékeket képesek előállítani, amelyek magasabb alapműveltség és műszaki k a megszerzé­sére Ősztőluik a dolgozókat és. vezetőket. Másodszor: mert néhány üzemnél 3 beruházás késése miatt nem tudták idő­ben megvalósítani a tervezett termelésnövekedést. Harmad­szor: mert vannak olyan ta­pasztalatok. hogy a központok elsősorban a munkaigényes termékeket adták le, függet­lenül azok gazdaságosságától. Negyedszer: mert nem elég­gé tisztázottak a szervezeti keretek, néhány esetben in­dokoltnál több p súrlódás a vállalati és gyáregységi veze­tők között, ugyanakkor keve­redik az egészséges türelmet­lenkedés az egészségtelennel. Ötödször: mert most van ki­alakulóiban a/ , ze nek belső szervezeti rém \ ' őst. zajlik a vitás kérd.': rendezése, és még mindig • , ,ikrám vár­nak fentrői siegítséget olyan munkához, ami az üzem fel­adata. Hatodszor: mert az új üzemekben sok olyan dolgozó van, főleg mőfc és fiatalok, akik most ismerkednek az üzemi élettel, az ott tevé­kenykedő párt- és szakszer­vezetektől függ. mennyire lesznek közösségi gondolko­dásúak. milyen szintet ér el náluk a munkásöntudat, zökkenőkkel vagy viszonylag nyugodtan, zajlik-e le mun­kássá válásuk folyamata. A lehetőségek, vagy prob­lémák indokolják a különle­ges gondoskodást, illetve fi­gyelmet? Mindkettő, mert ax egyik elválaszthatatlan a má­siktól. A lehetőségek mielőb­bi kiaknázása nem csak nép- gazdasági érdek, hanem első­sorban az új üzemek mun­kásainak legsajátosabb egyé­ni érdeke is. A gyors fejlődés lehetősé­gét bizonyítja a Budapesti Rádiótechnikai Gyár salgótar­jáni gyáregysége. Tavaly, az év derekán még csak elkép­zelés volt. hogv az URH rá­diótelefon hírhálózatból há­romnál több egységet itt gyártsanak és a más gyárak­ból kapott részegységeke f ösz- szeszerelve innen exportálják. Ebben az évben a tavaly még viszonylag merésznek tűnő elképzelés, több tekintetben valósággá lett. Ez év eddig eltelt időszakában három va­gon exportképes URH rádió­telefon-hálózatot szállítottak a Szovjetunióba. A változás egyúttal azt is jelenti, hogy a tavalyi 180 millió forinf ér­tékű tervet az idién 270 mil­lióra növelik. A szomszédos VEGYÉPSZER-nél a múlt év­ben — jórészt megrendelés hiánya miatt — csak 60 mil­liós éves tervet irányoztak elő. az idén már 130—140 milliós árbevétellel számol­nak. A gyors, fejlődést pél­dázza a Női Fehérneműgyár jánosaknai telepe. Itt jóval nagyobb termelési értéket ál-' lítanak elő, mint a budapesti központi gyárban s az áruk jó része exportra kerül. MEG KELL KÜZDENI a gyors fejlődés teremtette el­lentmondásokkal. Ezek között említhetjük a szakképzettség és az új termékek közötti hi­ányos tudáskülönbség meg­szerzését, az ezt elősegítő fel­tételek megteremtését. Időn­ként kedvezőtlen politikai ban hatot teremt, s vissza­fogja a dolgozók kezdemé­nyezésének kibontakozását, a folyamatos termelés feltételé­nek hiánya. Esetenként na­gyobb összeg jutott új. impo­záns gyárak épületeire. es kevés maradt a benne elhelye­zett technikai színvonalra. A BRG-ben például csak a leg­modernebb gépeket engedték termelésbe állítani, másutt a régi technikát mentették át a budapesti üzemekből. Ez utóbbiak miatt nem olyan látványos a termelés eredmé­nye, hatékonysága. mint ahogy azt annak idején az illetékes vezetők elképzelték. illetve a beruházás megindul lásakor egyesek ígérték. Az új üzemekről való fo­kozott gondoskodást indokol­ja, hogy most van kialakuló­ban a vezetés, a szakappará­tus. Gondot jelent az ide je­lentkező szakemberek lakás­gondjainak megoldása. Pedig jelen pillanatban is az új üzemekben a szükséges mér­nököknek és technikusoknak csak hatvan százaléka talál­ható meg. A tervidőszak vé­géig újabb kétszáz felső- és középfokú végzettségű szak­emberre lesz szükség az előbb említett termelő és gazdálko­dó egységekben. Ellentmondás van a mun­kások általános, de főleg szakmai képzettsége és a ter­mékek magas szakmai igénye között. Az új munkások több­sége betanított. ugyanakkor most szokják meg az üzemi rendet, fegyelmet. A megyei, járási és városi pártbizottsiigofc közreműkö­dése nj'omán az ellentmon­dások feloldására eddig is több intézkedés született, il­letve van folyamatban. Kö­zelebb kerültek egymáshoz a gyáregységek és a központok átlagbérei, azonos teljesítmé­nyek után azonos bért fizet­nek Budapesten és Salgótar­jánban. Indokolt a megkülönbözte­tett figyelem és segítségnyúj­tás. mert az itt tevékenykedő politikai és társadalmi szer­veknek kevés a tapasztalatuk, vezetési gyakorlatuk, most van kialakulóban a törzsgár­da. alacsonyabb aiz eszmei, politikai, felvilágosító munkai színvonala, most tanulják a dolgozók, mit is jelent az üzemi demokrácia, milyen kötelezettségekkel! jár a mun­kásosztály vezető szerepe, a tulajdonosi felfogás helves gyakorlása. AZ ÜJ ÜZEMEK léte nem­csak a foglalkoztatottság meg­oldásához adott felmérheted-' len politika: segítséget, ha­nem. egészségesebbé tette me­gyénk iparsfruktúráját, ked­vezőbbé területi elhelyezkedé­sét is. Az új üzemeket úgy kall tekinteni, mint a hirte­len növekvő gyermekek “t. Ennek megfelelően kell egyengetni lépéseiket, fokoza­tosan növelni önállóságukat. V. K. Jelentős beruhásások A Nógrád megyei Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat ez évi tervei között több. nagy­arányú beruházás szerepel, így többek között ebben az Ívben kezdik meg a III. sz. izletház építését, amelyben korszerű ABC-áruház is he­lyet kap. Ez óv első felére várható a garzonház alatti delikateszbolt megnyitása is. Az egészségügy női dolgozóinak helyzetéről A SZOT elnöksége héttőn ülést tartott. amelyen az egészségügyi női dolgozók helyzetéről tárgyalt. Az orvos-egészségügyi dol­gozók szakszervezetének je­lentése rámutat, hogy a nőpo­litika: határozatok végrehajtá­sának az egészségügyi ágazat­ban különösen nagy a jelentő­sége, mert itt a dolgozóknak több mint háromnegyede nő. A kollektív gazdaságokban vezetők megbízatásukat köz­vetlenül a tagoktól kapják és nekik is tartoznak felelősség­gel. Munkájukban a közvet­len demokrácia érvényesül. Az oktatási intézmények azonban nem taníthatna/, tneg mindent ami az életben szükséges. Nem adhatnak befejezett műveltséget sem az ailaianos, sem a szakképzés terén Az oklevél csak belé­pőjegy a gyakorlat nehéz is­kolájában. Az elsajátított tu­dás sohasem teljes, ezért pót­lásra szorul. E gondolatok elemzéséből Indultak ki a tereskei Búza- kalász Termelőszövetkezet ve­zetői is, amikor elhatároztak, hogy meghatározott időközön­ként brigádvezetőig bezárólag minden irányítónak fel kell frissítenie szaktudását, sőt el kell sajátítania a legújabb is­mereteket is. Hogy mennyire igazuk volt, erről beszélt Tö­rnek Jenő, a termelőszövet­kezet elnöke. — Termelőszövetkezetünk 1970-ben került szanálásra. Oka a kedvezőtlen gazdálko­dási körülmények, de nem utolsósorban a nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges magas fokú szakértelem hiá­nya volt. A szanálás után Tereskén tanulnak A szakmai felkészültség nélkülözhetetlen közgyűlésünk és a vezetőség meghatározta a nehéz hely­zetből kivezető utat, melynek alapján intézkedési tervet dol­goztunk ki az elkövetkezendő időszak tennivalóira. Ebben igen fontos szerepet kapott a technikai színvonal gyors üte­mű fejlesztése mellett a szak­mai színvonal emelése, az emberek állandó képzése. Az elaprózott vetésszerkezet le­egyszerűsítése, a állatte­nyésztés szakosítása. a szak­emberektől a korábban ele­gendő általános ismeretek he­lyett, speciális, új ismeretek elsajátítását követelte, s egy­re fokozottabban követeli meg. — Ma egy mezőgazdasági üzem eredményes gazdálko­dásra való törekvése közben nem nélkülözheti a komplex gépesítést, a magas fokú ke­mizálást es a tervszerű táp­anyag-gazdálkodást, mint alap­vető és szüntelen változó tényezőket, melyeknek haté­konysága a szellemi tőke idö- rendbeli felkészültségi foká­tól függ. — Termelőszövetkezetünk­ben felismertük ezt. Szakem­bereink, dolgozóink tervszerű továbbképzésben vesznek részt. Eddig a vezetésből ti­zen voltak a MÉM által szer­vezett tanfolyamokon. Akik már részt vettek továbbkép­zésen, szakmai és szemlélet­beli tájékozottságuk előnyö­sen változott. Munkájuk cél­tudatosabb és eredményesebb, melynek használt végső soron termelőszövetkezetünk látja. A szakmai továbbképzés he­lyességét igazolják azok a té­nyek. amelyek a hozamok alakulásában is követhetők. — 1970-ben a hektáronkén­ti búzatermésünk 18,9 mázsa, 1971-ben 28,9 mázsa. 1973-ban pedig 34,8 mázsa. De hason­ló a tehenenkénti éves tej- hozam alakulása is. Amíg 1970-ben 1838 liter tejet fej­tünk egy tehéntől, addig 1972- ben már 2474 liter, az elmúlt evben pedig túlhaladtuk a 2900 litert. Véleményein sze­rint a szakmai színvonal nö­vekedésének tudható be az is, hogy nagyot léptünk előre a korszerű tenyészüsző-nevelés- !>en és az ehhez szükséges le­gelőgazdálkodásban. Terme­lőszövetkezetünk szellemi és technikai erejét mutatja, n ogy sikeresen valósítottuk meg a cukorrépa nagyüzemi gépi technológián alapuló termelését 150 kataszteri hol­don. Ez lehetővé tette, hogy együttműködési szerződést kö­töttünk tíz termelőszövetke­zettel, ahol az ügyvezető gazdaság szerepét mi látjuk el. A gazdálkodás korszerű­södése mellett növeltedéit ter­melőszövetkezetünk bruttó jö­vedelme is és 1970-hez viszo­nyítva duplájára emelkedett. A szakmai tudás növekedésé­vel párhuzamosan nőtt az egy átlag dolgozóra jutó ré­szesedés is, mely 1970-ben 19 ezer forint körül alakult, ma pedig meghaladja ;a 23—24 ezer forintot. — A szakember-továbbkép­zésen túl igen fontosnak tar­tottuk dolgozóink továbbkép­zését is. Ezért 1972—73 telén szarvasmarha-tenyésztő beta­nítottmunkás-tanfolyamot szerveztünk, melyen 25 dolgo­zónk eredményes vizsgát tett. Ezzel hidaltuk át az egyre Jobban jelentkező szakmun­káshiányunkat. Talán a nö­vénytermeléshez is betanított munkásokat képezünk, vala­mint a traktorosok téli tovább­képzését bonyolítjuk le — fe­jezte be nyilatkozatát a ter­melőszövetkezet elnöke. Perecz László A nőpolitika: intézkedések végrehajtása sok területen kedvezően érezteti hatását Fokozottan segítik például a nők továbbtanulását. Ennek eredményeit jelzik, hogy az orvosok soraiban a nők ara­nya 19ü4 óta 25-ről 34.3 szá­zalékra emelkedett. Csaknem kétharmaduk a szakorvosi ké­pesítést is megszerezte. A szakmai vezetésben elf ogle, it helyük azonban, nincs arány­ban képzettségükkel. A me­gyei vezető kórházak 515 fő­orvosa közül csupán 32 kerül ki a nők soraiból. A szakszer­vezet szükségesnek tartja, hogy mindenütt tervszerűen készítsék fel a nőket vezetői munkakörökre. Fontos lépés­ként értékeli azt a közelmúlt­ban megjelent minisztertaná­csi határozatot amely az egészségügyé szakdolgozók képzési rendszerét beilleszt: a magyar iskolarendszerbe. Az egészségügyi szakiskola eddig tanfolyam jellegű volt nem adott megfelelő képesítést 1975 őszétől e szakiskolák kö­zépfokú képesítést 6 egyben továbbtanulási lehetőséget ;s biztosítanak. Néhány szakte­rületen, mint például az egész­ségügyi védőnői, a közegész­ségügyi-járványügyi ellenőri, a gyógytornász, a diétás nő­véri, a mentőtiszti, az intézet­vezető nővéri szakképzés főis­kolai szinten történik. A szakszervezet jelentése több problémára, köztük az egészségügyi intézmények szo­ciális létesítményeinek hiá­nyosságaira, az egészségügyi dolgozók éjszakai műszakjával kapcsolatos teendőkre is fel­hívta a SZOT elnökségének fi - gyeimét. NÓGRÁD — 1974. január 29., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents