Nógrád. 1974. január (30. évfolyam. 1-25. szám)

1974-01-27 / 22. szám

DIVAT, 1974 A Diiyattwveaő Vállalat november derekán mutatta be az iparvállalatok szakemberednek azokat a ruhamodelleket, amelyeket már az 1974-es őszi—téli idényre ajánlanak a konfekcióiparnak. Néhány modell a bemutatóból. Kötényruha-változatok. Praktikus viselet és mindig divatos.-*.ord anyagból készült kétsoros flúöltözék Kistestvért várunk... Már előre féltékeny eoll... Két kis tanítványom. Juli- ka és Marika egy id őben vár­tak kistestvérkét. Julika. aki­nek már volt egy kisöccse. sokat és vidáman beszélt a le­endő kisbabáról. Marika sá­padt volt, étvágytalan, rossz­kedvű és nem szívesen emle­gette az eljövendő öcsikét. Ez érthető, hiszen eddig ő volt a család szeme-fénye, anyuka, apuka vele töltötte, minden szabad Idejét! Az utóbbi idő­ben mintha kevesebbet tö­rődnének vele! Találgatással (kisfiú lesz-e vagy kisleány?), készülődéssel telnek az esték. Marika úgy érezte, hogy vala­mi veszély fenyegeti egyed­uralmát a családban. Már elő­re ' féltékeny volt az ismeret­len vetélytársra. "" 7 így érez a gyermek — néha egész búskomor lesz hetekig— abban a családban, ahol nem gondolnak arra, hogy mi mehet végbe a kicsi lelkében ilyenkor és nem se­gítik át szeretettel ezeken a — számára — „nehéz” napo­kon. heteken. Már a várakozás ideje alatt be kell vonni a tervezgetés- be a gyermeket, előre meg kell szerettetni vele a kistest­vért. Meg kell beszélni, ve­le, hogy milyen fontos fel­adat vár rá: ő fog segíteni anyukának a kicsi gondozásá­ban. így izgatottan várja majd a testvérkét és előre ké­szül rá. hogy a rábízott szere­pet valóban jól lássa ed. Milyen feladatot bízhatunk ilyenkor a gyermekre? „Fe­lelős” lehet azért, hogy ami­kor anyuka tisztába teszi a csecsemőt, kéznél legyen a hintőpor, és a babakrém, a tiszta pelenka. Fürdetésnél gondoskodhat a fürdőlepedő­ről, szappanról. Arra mindig vigyázzunk, hogy a reá bí­zott feladatok „megtisztelőek” legyenek, ne jelentsenek meg­erőltetést, és ne keltsenek un­dort a gyermekben. A pisz­kos pelenkát például ne bíz­zuk rá stb. Sok szép példáját láttam an­nak. hogy a kistestvér meg­születése kedvezően változtat­ta meg a nagyobbik gyermek természetét olyan családban, ahol a szülők helyesen ak­názták ki a felbukkanó félté­kenység első jeleit Egyik ilyen család. ahoL a négyéves Katikának öcsikéje született. Katika az öcsike születéséig semmiben sem segített szíve­sen édesapjának, édesanyjá­nak. Nem öltözködött egye­dül, etetni kellett, sokszor durcáskodott. Ha jött » dok­tor bácsi, akkor már jó előre visított alig engedte, hogy megvizsgálja, nem akarta a gyógyszert bevenni. Ilyen volt Katika az öcsike megszületé­séig. Ekkor azonban — na­gyon féltékeny és irigy volt a kicsire — egyszerre meg­változott. Élvezte, hogy ő a nagyobb — szülei sokszor utaltak is erre —, megértette, hogy neki példát kell mutat­nia. Fontoskodó, tevékenyke­dő lett. Szívesen segített, mert ezzel is meg akarta mutatni, hogy neki már „hasznát” le­het venni, vele már nem kell annyit bajlódni, mint a kis jövevénnyel. Egyedül evett, hiszen anyu is mondta, hogy mit szólna öcsi, ha látná, hogy a nővérét etetik. Egye­dül öltözködött. Ha jött a doktor bácsi, akkor is példát mutatott öcsikének, hogyan kell viselkednie, sőt még biz­tatta is: — „Ne félj te kis csacsi, nem bánt a doktor bácsi!” Később is szeretettel banít- gatta, vezetgette öcsikéjét és amellett, nogy ó maga elő­nyére változott meg, nagyon jó testvér lett belőle. A szülőknek különösen kell ügyelniök arra, hogy igazságo­sak legyenek a testvéreikhez. Meg kell értetni a nagyobb gyermekkel, hogy a kisebb még gyenge, neki még több ápolásra van szüksége. El kell mesélni, hogy amikor ő ilyen kicsi volt, őt is így etette, gondozta édesanya, vele is ugyanannyit törődött A nagyobb testvér sok­szor irigykedve nézi, hogy a kicsinek külön főznek, vagy „jobb falatoikat” adnak. Ezt is meg keil magyarázni: a kicsi még nem eheti azt. amit már ilyen nagy fiú megehet’ A szülők szeretettel figyelik gyermekeik fejlődését, az ér­telem nyíladozásának jeleit és örömmel tárgyalják meg egymással tapasztalataikat A legtöbb szó rendszerint a „kicsi”-ről, a legkisebbről esik. „Milyen okos”! — mond­ják, s talán még — helytele­nül — azt is hozzáteszik: „mennyivel többet tud már. mint amennyit Péter tudott ebben a korban”. Ez már elég ahhoz, hogy Péter harag­gal nézze Évit, mert most hallotta, hogy okosabb, mintő volt! A fenti példákból is kitű­nik, tapintatos, okos nevelési módszerekkel a szülők köny- nyen feloldhatják, sőt szere­tetté változtathatják a test­vérféltékenységet. Dr. Gergely Károlyné €salá(llámo^a<ás a munkahelyeken A jó gazda legféltettebb gonddal a bőven termő fát vigyázza. Társadalmunk is ezt teszi, amikor egyre inkább növeli a sokgyermekes családok anyagi és erkölcsi megbecsü­lését. Ez vezeti a munkahelyi közösségeket is. amikor nem alamizsnaként, hanem a leg­természetesebb gesztusként szavazzák meg a nagycsaládok támogatására szánt összege­ket az egyéb juttatásokat és kedvezményeket Hazánk hárommillió csa­ládjának 7—10 százalékában nevelnek háromnál több gyer­meket, s náluk az egy főre jutó havi jövedelem a családi pótlékkal együtt is alig ha­ladja meg az 1000 forintot Csongrád megyében nemrég egy széles körű vizsgálat so­rán mégis azt állapították meg, hogy az üzemükhöz, vál­lalatukhoz, vagy termelőszö­vetkezetükhöz a nagycsaládo­sok a leghűségesebbek, ök al­kotják a törzsgárda jelentős részét. Ők azok, akik nem vándorolnak egyik munka­helyről a másikra, s jóban- roßszban számítani lehet rá­juk. E ragaszkodás egyik for­rása a többgyermekes szülők­nél minden bizonnyal a csa­ládjukért érzett felelősség, hi­szen a munkahely-változtatás óhatatlanul hátrányos helyze­tet teremt a nyereségrészese­dés, az előmenetel, a szakmai tudás, s így a jobb kereseti lehetőség szempontjából is. Kormányunk népesedéspo­litikai határozatainak megva­lósítását egyre több helyi kez­deményezés segíti. A nyíregy­házi konzervgyárban például, minden külön kérés nélkül, 800—1000 forint közötti össze­get juttatnak a nagycsaládo­soknak, s az üzemekben or­szágszerte mind általánosabb az „irkapénznek’ ’ nevezett augusztusi—szeptember! be­iskolázási támogatás is. A Győri Keksz- és Ostyagyár- bah a vakáció idején ingyen üdültetik a sokgyermekes munkáscsaládok gyermekeit, s még arra is gondosan ügyel­nek, hogy a testvérek egy turnusba kerüljenek. A Pécsi Hőerőmű szakszervezeti taná­csa Balaton-parti üdülőjébe saját mikrobuszával viszi le és hozza haza — pedagógus-ki­”, PW , . .,é&* j-' OTTHON­■CSALÁD sórettel — az Erőmű dolgozói­nak gyermekeit. A Jászberé­nyi Hűtőgépgyárban viszont arra teremtenek lehetőséget, hogy a népes, 6—8—10 tagú családok együtt pihenhesse­nek a vállalat üdülőjében. Ha kell rábeszélik az édesanyá­kat, édesapákat, hogy ne ide­genkedjenek az üdülés igény­bevételétől. ha úgy kívánja meg a család anyagi helyzete, fizetési kedvezményt, üdülési gyorssegélyt is biztosítanak számukra. A gyári közösségek család- pártoló kezdeményezései ma már egyre gyakoribbak és ter­mészetesebbek; a szakszerve­zeti és vállalati segélyek el­osztásánál is elsőséget bizto­sítanak a többgyermekes csa­ládoknak. A Szarvasi Állami Gazdaságban külön számon ’ tartják 180 nagycsaládos dol­gozójuk helyzetét, s az ünne­pek közeledtével már át is adtak számukra 70 ezer forin­tot Ugyanezt tette a Pécsi Postaigazgatóság; 184 postás szülő között osztottak ki 203 ezer forintot A Győri Vagon- és Gépgyárban megkülönböz­tetett figyelmet fordítanak a nagycsaládos nődalgozókra. Először a kiskorú gyermeke* két nevelő anyák szombat éj­szakai műszakját szüntették meg. majd a harmadik mű­szak alól teljesen mentesítet­ték a háromgyermekes, leg­utóbb pedig már a kétgyer­mekes és a gyermeküket egye­dül nevelő munkásnőket A munkások mindig is tisz­telték a nőkben az anyát. En­nek a munkás magatartásnak mai hordozói a szocialista brigádok, ök azok, akik a leg­több megértést és támogatást nyújtják a gyermekeket neve­lő szülőknek, akár kedvező műszakbeosztásokkal, akár úgy, hogy társadalmi munkával segítik a gyermekintézmények, a bölcsődék, óvodák és isko­lák építését, bővítését. Ide kívánkozik a Habselyem és Kötöttárugyár kezdeménye­zése. Ebben az üzemben le­hetővé tették, hogy a gyei- mekgondozási segélyen otthon levő édesanyák bedolgozói munkát végezzenek. így az anyaságot vállalók, gyerme­kük hároméves koráig, anya­gilag is zavartalanul igénybe vehetik a kormányunk által biztosított lehetőséget, s ott­hon tartózkodásuk évei alatt a iriunkából sem esnek ki. Kocsis Éva G-ak férfiaknak FÜLBEVALÓK A férfidivat legújabb sláger re az Egyesült Államokban — a fülbevaló. Sokak szerint a fülbevaló-viselés „felfutóban levő’’ divat. Nem is olyan ré­gen a férfiak hosszú haja még ritkaságszámba ment. Ma csaknem minden fiatalember hosszú hajat viseL A követ­kező lépés a fülbevaló lesz mint a férfifüggetlenség újabb bizonyítéka. s A LEGJOBB FÉRJ ANYAG Egy ismert angol kamikus- szinész szerint az okos lányok a katonaviselt fiatalemberek közül választanak maguknak férjet A leszerelt katonák ki­tűnően értenek a foltozáshoz és a stoppoláshoz, a mosoga­táshoz, a súroláshoz és az ágyazáshoz. Megelégszenek némi zsebpénzzel, kevés pihe­nés is elég nekik, és a pa­rancsszóra mindig hallgatnak. RECEPTEK BURGONYA' EVES VIRSLIVEL. (Két személyre) Megtisztítunk és apróra ösz- szevágunk 4 szem közepes nagyságú burgonyát. Kevés világos rántást készítünk, adunk bele fél mokkáskanál pirospaprikát és azonnal fel­engedjük hideg vízzel, meg­sózzuk, beledobjuk a burgo­nyát. Ha a burgonya megpu­hult, tésztát főzünk bele és egy pár karikákra vágott virslit. Ha levettük a tűzről, ízesítjük 4 kanál tejföllel és egy csomag apróra vagdalt petrezselyem zöldjével. KOLBÄSZOS HÜSTEKERCS A sertéshúst felszeleteljük, kiverjük, megsózzuk, kevés mustárral megkenjük. Mind­egyik hússzeletre teszünk egy darab kolbászt és a húst rá­csavarjuk, hústűvel vagy fog­vájóval megtűzzük, kizsírozott tepsire rakjuk, tejföllel vé­konyan megkenjük és közenes tűznél megsütjük. Burgonya­pürével és savanyúsággal tá­laljuk. BURGONYASALÄTA Egyforma rózsaburgonyát héjában megfőzünk, majd megtisztítva karikákra vág­juk. Egy kisebb zellert meg­tisztítva és szeletekre vágva, sós vízben puhára főzünk, majd a zeller levét még me­legen elkészítjük salátaecet­nek. Vékony szeletekre vá­gunk egy fej lilahagymát, s a burgonyával, zellerszeletek­kel együtt ízlésesen elhelyez­zük a salátástálra. A saláta­ecettel leöntjük, ízlés szerint meghintjük törött borssal, pi­rospaprikával és zöld zeller­levelekkel díszítjük. DIÓSZELET Hat tojássárgáját 30 dkg cukorral habosra keverünk és fokozatosan hozzáadunk 2 dl tejet, 2 evőkanál bort. 1 evő­kanál kakaót, 16 dkg őrölt diót, 15 dkg lisztet, l csomag sütőport és végül hozzákever­jük a 6 tojás felvert habját. Lassú tűznél megsütjük, ha kihűlt, ketté vágjuk és vaj­krémmel' megtöltjük, a tetejét bevonjuk csokoládémázzal. A lakás derűs díszei — Hajtassunk jácintot, tulipánt és nárciszt! — Télen, tél végén, amikor a szabadban még földben seunnyadnak a virághagymák, sokan gyönyörködnek a vi­rágüzletek kirakataiban díszlő virágzó jácintokban, tulipá­nokban és nárciszokban. Az áruk elég magas. Kevés fá­radsággal és olcsón azonban magunk is hozzájuthatunk ilyen korán nyíló virágokhoz, ha idejében gondolunk rá és előkószülünk a hajtatásuk­hoz. Mi szükséges ehhez? Először is egészséges és nagy virághagymák, homokos földdel telt cserép, vagy csu­pán egy-két üres befőttes üveg. A jácint hagymáit, miután gondosan megtisztítottuk a gyökérmaradványoktól és pe- nészesedes ellen faszénporba mártottuk. egyesével tegvük cserépbe vagy üvegbe. Ön­tözzük be a földjét és tegyük hűvös helyíe, hogy megindul­jon a gyökérképződ ás. Ha üvegbe akarjuk hajtatni, a hagymát az üveg szájánál úgy rögzítjük, hogy a gyö- kérköszorú félujjnyira legyen a víz felszínétől. 8—10 fokos helyre állítva 8—10 hét múl­va, amikor a gyökérzet meg­felelően kifejlődött, vigyük a növényeket 16—20 C-fokos helyiségbe, tegyünk rájuk pa­pírból készített sötétítő sapkát. Ez addig maradjon rajtuk, amíg a növény ki nem növi. Ha azt észleljük, hogy a vi­rágzat már kezd kifejlődni, távolítsuk el a sötétítő sap­kát. I A tulipánt csak cserépben hajtathatjuk. Több vizet igé­nyel, mint a jácint, ezért gyakrabban öntözzük. A ke­zelése különben megegyezik a jácintéval. Nárciszból a vízi nárcisz al­kalmas virágoztatásra. Ha vízben hajtatjuk, annyi vizet öntsünk alá, hogy az éppen elérje a hagymakoszorút. Cse­répben hajtatva ne öntözzük túl,' mert hajlamos a rotha­dásra. Szent-Miklóssy Ferenc Koncert otthon — magnósással A jó minőségű lemezjátszó — gondosan kezelt lome­zekkel — vitathatatlanul tökéletes hangvis&zaadó készü­lék. A nehéz lemezek miatt viszont még kisebb távolság­ra is rendkívül kényelmetlen elszállítani. A magnetofon nagy előnye, hogy könnyen mozgatható. Két-három átlagos méretű szalagon, amelynek súlya em­lítésre sem érdemes, 3-4-5 órás műsor is elfér. Ráada- sül a megunt vagy már nem kedvelt számok bármelyik pillanatban letörölhetők, s a megüresedett helyre új ze­nét, dalokat lehet felvenni. Érthetően ez az oka a magnetofon népszerűségének, mindenekelőtt a slágerzenét kedvelő fiatalok között. Nyilvánvaló, hogy a magnetofon és a hozzá tartozó sza­lagok is gondozást igényelnek. A készüléket ajánlatos két- három hónaponként kitisztítani. Ezt a munkát elvégez­hetjük magunk is, de ajánlatosabb szakemberre bízni. Ilyenkor a hozzáértő egyben megvizsgálja a tárcsákat haj­tó gumi kopását, minőségét, és szükség esetén ki is cse­réli. A szalagokat nemigen lehet tisztogatni, de tisztán tartani igen! Mégpedig úgy, hogy használat után rögtön visszatesszük a dobozába. Nálunk sokféle szalag kapható. KI erre, ki arra eskü­szik. Természetesen sokat számít a minőség, de lényege­sen fontosabb az, hogyan bánunk a könnyen szakadó te­kercsekkel. És ha már a szalag szakadásánál tártunk, még a legjobb, leggondosabban kezelt magnetofon is el­szakíthatja a szalagunkat. A ragasztást mindig a ragasz­tószalaghoz mellékelt útmutatás szerint végezzük. Ugyan­is ezt a módszert már sokan kipróbálták és bevált. A kazettás magnetofonnak nincs nagy múltja. Jövője annál inkább. Egyesíti a lemezjátszó és a magnetofon sok előnyét: a hangvisszaadás majdnem tökéletes, a szalag súlytalan, könnyen szállítható, és hosszú műsor fér el rajta Maga a magnetofon egyszerűen kezelhető, könnyű szerkezet. Az igényesebbek persze nem a beépített hang­szórót használják, hanem a külön felállítható hangfalat, vagy esetleg a jó minőségű i'ádióba kötik. A kazetta -7- mivel zárt — nem porosodik, de a szala­got az otthoni koncert után mindig tegyük vissza az ere­deti műanyag tokba. Nálunk még nem terjedt el, de külföldön már divat, hogy a hanglemezgyárak előre felvesznek műsort a ka­zettára. Természetesen ez drágítja a szalagot, de kifogás­talan a hangminőség. Aki maga vesz föl rá zenét, sose használjon mikrofont, mert a felvétel torzított, visszhangos lesz. Ezt elkerülhet­jük, ha a rádió megfelelő kivezetéséhez kapcsoljuk akár a hagyományos, akár a kazettás magnetofon felvevőzsi­nórját. Még néhány szót a sztereó magnetofonokról. Ez ma elég drága, és nem is vált be teljesen. Felszereléséhez mindenképpen érdemes szakember tanácsát kérni. Mészáros Sándor I NÖGRÁD — 1974. január 27., vasárnap 11

Next

/
Thumbnails
Contents