Nógrád. 1974. január (30. évfolyam. 1-25. szám)

1974-01-05 / 3. szám

A i*<

és st kollektív í'elelősséir

%/ ita kerekedett a beszámoló taggyűlé- ^ sen az egyik vezetőségi tag munkájának értékeléséről. ..A reszortjából eredő iéladatpkait jól . ellátja, a politikai oktatást gondosan megszervezte, s most is állandóan figyelemmel kíséri, hogy minden rendiben menjen, meglegyenek a feltételek a foglalkozások lebonyolításéhoz” — hangzott az együk vélemény. Egy másik felszólaló viszont úgy vélekedett: bár mindez igaz, mégsem lehet az értékelés egyértelműen kedvező, mert az illető elvtárs csupán a resaortüeladataival törődik, s a vezetőség kollektiv munkájából nemigen, veszi ki a részét. A megállapítás valódiságát nem is vonta kétségbe senki: a vita é tény megítélése körül forgott.

Más pártszervezetekben is feltették e kérdést most az évi munka értékelése kapcsán önmaguknak és egymásnak a vezetőség tagjai, s szóltak róla nem egy helyen az őket megválasztó párttagok is. S hadd tegyük mindjárt hozzá: azőkkal lehet egyetérteni, akik nagyobb igénnyel léptek fel, akik többoldalú tevékenységet vártak el a vezetőség tagjaitól. Épp abból kiindulva, hogy ezeket az embereket nem valamilyen részterület irányítására választották meg (hiszen nem i termelési, gazdasági, agitprop, felelőst Választ a párttaggyűlés), hanem egy kollektív vezető testület tagjaivá.

Mondani sem kell, a reszortfeladat ellátása természetesen elengedhetetlenül fontos dolog, s éppen ezért a vezetőségi tag tevékenysége megítélésének alapvető mércéje. Ahol ez is hiányos (s mi tagadás, éppenséggel akad még ilyen atapszervezet), s ahol emiatt a titkárra hárul a közvetlen szervező munka nagy része, ott a kollektív munka elemi alapjai gyengék. Ha komolyan vesszük a pártmuniká- ban is a személyes felelősséget, ha valóban törekszünk arra, hogy a tevékenység ne megfoghatatlanul általános vagy szétfolyó legyen — akkor igényelnünk kelj a pártmunka valamennyi területének gondos és felelősségteljes irányítását. Enállkül a vezetőség nem tehet eleget hiánytalanul a rá háruló feladatoknak, s az alapszervezet egészében sem töltheti be megfeielőSképipen szerepét.

Am bármennyire szükséges is ez, mégsem elegendő. A pártszervezetek politikai jellegű munkát végeznék, s ezzel nem egyeztethető össze valamiféle hivatali munkastílus. A vezetőségi tag nem lehet puszta ..ügyintéző”, aki ellátja a reá bízott területen a feladatokat, megoldja az Itt jelentkező gondokat, s ezzel eleget tett kötelességének. Már csak azért sem, mert ha bezárkózik reszortjának határai közé, valójában nem is tudja jól megoldani közvetlen munkaterületének problémáit sem. Hiszen a; propagandamunka felelősének például nem csak a pártoktatás megszervezése a dolga, hanem a propagandistáik folyamatos tájékoztatása és a foglalkozások tapasztalatainak rendszeres elemzése is. Ehhez pedig már isimernie kell az alaipsaervezeti miunka egészét, a gazdasági-termelési kérdéseket is. De ilyen ismeretek nélkül, hogyan irányíthatná jól az agitáoiós felelős a felvilágosító munkát, a szervező titkár a pártcsoportokat, vagy a tömegszervezetben dolgozó kommunistákat? Az információs munka vagy a politikai oktatás tapasztalatai a termelési felelős számára is szükségesek, de még az alapszervezet gazdasági munkáját sem lehet a szélesebb összefüggések ismerete nélkül jól kézben tartani. Vagyis, ha a vezetőségi tagok ismerni, érteni és valóban irányítani akarják pártszervezetük munkáját, ha eredményes helyi politikát akarnak „csinálni”, akikor már nem csupán a közvetlen rájuk bízott résszel keli törődniük, hanem az egésszel is.

De a vezető testület tagjaiként felelősek is az egészért — s nem csupán a részért. Együttesen kell gondoskodniuk arról, hogy az alap- szervezeti munka megfelelően haladjon, a pártszervezet betöltse azt a szerepet, amelyet a szervezeti szabályzat és a különféle határozatok értelmében el kell látnia. Ha a munka lényegét illetően hiányosságok vannak, hiába mondja a gazdasági felelős: „kérem, a tagdíjakkal mindig pontosan elszámoltunk, én teljesítettem a kötelességemet”. Joggal válaszolhatja neki bárfai: „nem teljesítetted, mert nem csak ennyi volt a dolgod, választott vezetőként a munka egészéért felelősség terhel”.

W elyesen tettek tehát, akik azon a bi“ ** zonyos taggyűlésen igényelték, hogy minden vezetőségi tag lásson túl reszortja határain. Lásson túl — s ennek megfelelően cselekedjék is, vagyis ilyesféle módon legyen a közös döntések és az együttes végrehajtás szervezője, részese.

Gyenes László

Oázis városok

További 18 varos jelent meg az utóbbi két évben Üzbegisztán térképén. „Születésükre” úgv került sor, hogy " szovjet Közép-Ázsia eme köztársaságának sivatagos és egyelőre még gyéren lakott körzeteiben nagyszabású ipari építkezések kezdődtek, megindult a kőolaj-, gáz- es érckitermelés. Az új városokat úgy építik, hogy az ottani forró éghajlati viszonyok között a kényelem maximumát biztosítsák az emberek

és munkájuk szamara. Az egyik ilyen új város: Sirin. Első lakosai annak, a szir- darjai hőerőműnek az építői, amely az ország egyik legnagyobb ilyen létesítménye lesz. A házak speciális szerkezete és műszaki felszereltsége biztosítja a lakóknak a védelmet a forróság ellen. A lakóházakat sűrű növényzet veszi körül, minden utcában medencék és szökőkutak vannak.

Olaj szökőkút"

ti

Nyugat-Szibériában sorrendben a 116-tk kőolaj-lelőhelyet fedezték fel a geológusok. Az „olajszökőkút” az egyik nagy gázmező alsó szintjeiről tört fel Szibéria födgázban legalább olyan gazdag, mint olajban. A. Jugyin. ismert Lenin-díjas szovjet geológus szerint a legutóbbi felfedezés elvi jelentőségű;' igazolja a

tudósok és gyakorlati szakemberek véleményét, mely szerint Nyugat-Szibéria gáztelepei alatt nagy olajlelőhelyek húzódnak.

A tyuményi kőolajmezőkön ebben az évben majdnem P" millió tonna kitermelésévé számolnak. (A Szovjetunió' összes olajkitermelése 421 millió tonna.)

Átszervezés i bányáknál

A nógrádi szénbányáknál az év elején kisebb átszervezést hajtottak végre és a széntermelői üzemeknél is áttértek az ; üzemvezetői és főmémölki irányítási rendszerre. A legnagyobb változás Kányás-aknán történt, ahol az üzemvezetői feladatok ellátásával Laczkó Istvánt bízták tneg. A főmérnök Tóth József lett. Türibesen Sándor Gáspár üzemvezető mellett Kocsis Józsefet bízták meg a főmérnöki teendőkkel. Szorospatakon Poszuk József az aknavezető, Verpeléti Elemér a főmérnök. Ménkesen viszont Kaszás József mellett Lajguth Jenő lett a fémérték. A vállalat központjában a szénbányászati osztály vezetésével Bocsi Óttót, a szer- ezési osztály vezetésével pedig Jóssá Pált bízták meg.

Kiegészítő lakásügyi intézkedések a lakáselosztás fejlesztésére

A Minisztertanács 1974. január 4. ülésén tárqyalta.

A lakásépítés fejlesztéséről, a lakáselosztás és a lakbérek új rendszeréről két és fél évvel ezelőtt életbe lépett lakásügyi jogszabályok végrehajtását rendszeresen figyelemmel kíséri a Minisztertanács is. Eddig kétszer foglalkozott a megvalósítás tapasztalataival, s a Minisztertanács pénteki ülése — ezúttal harmadik alkalommal — az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztésére a lakásügyi jogszabályok közötti összhangról tárgyalt.

Jogszabály és központi célok

Az eddigi tapasztalatokból megállapítható, hogy a lakásügyi jogszabályok jól szolgálják a központi célokat, az alapvető rendelkezésiek azokkal összhangban vannak, s a rendelkezések között nincsen lényeges eltérés, ellentmondás. A végrehajtás első időszakában is csak azok a szokásos problémák merültek fel, amelyek a jogszabályok megismerésének hiányosságaiból, a rendelkezések téves értelmezéséből eredtek.

A tanácsi rendeleték megalkotásában is előfordultak hiányosságok. Az előterjesztés beszámolt arról a vizsgálatról is, amely a tapasztalatok szerint indokolt változtatások meghatározását célozták. Ennek alapján, a Minisztertanács most kiegészítette, módosította a lakásügyi jogszabályokról korábbam kiadott több rendeletét, és felhívta az építésügyi és városfejlesztési minisztert, hogy — az illetékes miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben '— gondoskodjék a miniszteri végrehajtási rendeletek egyidejű módosításóról és a lakásügyi tanácsrendeletek felülvizsgálatához szükséges központi szakmai irányelvek kiadásáról.

A változtatásoknál már figyelembe vették a népesedéspolitikai feladatokról szóló intézkedéseket, s a kiegészítésekkel, módosításokkal a korábbinál kedvezőbb feltételeket teremtettek a tanácsi bérlakásokkal való hatékonyabb gazdálkodásra, a lakáscserék meggyorsítására, és különböző visszaélések megelőzésére. Az új intézkedések elsősorban a lakások elosztásáról. a lakásbérletről és a lakás-használatbavételi díjról szóló rendelkezéseket érintik. Eszerint az a három- vagy ennél többgyermekes család, amelynek tanácsi bérlakása már kicsi, jogos igényét nem elégíti ki, a lakáskiutalási névjegyzékbe történő felvétel

Minden idegszállal.

—kulcsár felv.—

nélkül kaphat nagyobb tanácsi bérlakást. Újabb kiegészítő rendelkezés a korábbinál kedvezőbb feltételeket nyújt a lakás-használatbavételi díj megfizetéséhez. A tanácsok eddig — a meghatározott esetekben — csak a félkomfortos és a komfort nélküli tanácsi bérlakás kiutalásánál mentesíthették a nagycsaládot e fizetési kötelezettség alól. Az új intézkedés szerint ez a kedvezmény a jövedelmi,' a vagyoni és a szociális helyzete alapján tanácsi bérlakás kiutalására jogosult három- vagy ennél többgyermekes család esetében komfortos és összkomfortos lakásra is alkalmazható, illetve a nagycsaládnak a lakás-használatbavételi díj teljes összegére részletfizetési kedvezmény, vagy halasztás adható.

A hatékonyabb tanácsi lakásgazdálkodást segíti az az új kiegészítő rendelkezés, amely szerint egy személy vagy egy házaspár csak egy tanácsi bérlakást bérelhet, s ha többel rendelkezik, akkor köteles a lakásokat egy lakásra elcserélni, vagy azokat egy tanácsi bérlakás kiutalása ellenében átadni a tanácsnak. vagy kiválasztani azt, amelyiket megtartani kívánja, s a többletről lemondani a korábbi jogszabályok szerint meghatározott személy, esetleg

— pénzbeli térítés ellenében

— a lakásügyi hatáság javára. E kötelezettség teljesítésére a tanács legfeljebb egy alkalommal halasztást engedélyezhet Amennyiben, a több tanácsi bérlakással rendelkező személy vagy házaspár a jogos igényét meg nem:haladó másik tanácsi bérlakás kiutalása ellenében átadja lakásait a tanácsnak, akkor ezt a cserét gyorsan bonyolítják le, mert a lakásigényét a lakáskiutalási névjegyzékbe történő felvétele és jövedelmének, vagyoni és szociális helyzetének megvizsgálása nélkül teljesíthetik.

Lakáscsere

és intézkedés

Egyes tanácsi és vállalati bérlakások felszabadítását segíti az az új intézkedés, amely szerint az a bérlő, aki ugyanabban a városban (községben) megfelelő — beköltözhető — lakással rendelkezik, felhívásra köteles hat hónapon belül elfoglalni azt a lakást, de el is adhatja vagy bérlakásáról a jogszabályokban meghatározott módon más személy, illetve a lakással rendelkező szerv javára lemondhat. Amennyiben nem tesz eleget a kötelezettségének. lakásbérleti jogviszonyát felmondják.

A lakáscsere t segíti , az a rendelkezés, amely szerint a lakásértékesítésá névjegyzékbe történő felvétel nélkül teljesíthető annak a tanácsi bérlakással rendelkező lakónak a kérelme, aki a nagyobb teherviseléssel járó tanácsi értéke- sítésű lakás kiutalása ellenében átadja bérlakását a tanácsnak. Hasonló előnyben részesülhet az is, aki tanácsi ér- tókesítésű lakással rendelkezik, de ezt visszaadja a tanácsnak és helyette másik — kisebb vagy nagyobb, esetleg magasabb komfortfokozatú, de jogos igényének felső határat meg nem haladó — tanácsi értékesítést! lakást kér.

A jelentős állami támogatással épített tanácsi értékesttésű lakásokat és a mumkóslakáso- kat érintő esetleges visszaélések megelőzése érdekében kimondja a módosító rendelkezés, hogy ha a tulajdonos a lakását a szabad forgalomban értékesíti, akkor ugyanabban a városban vagy községben ,öi éven belül tanácsi bérlakást, illetve újabb tanácsi értékesí- tésű lakást nem kaphat.

Állami lakás és bérlője

Részletesebben szabályozta a

módosító rendelkezés az állami lakás bérlője által felszereltetett egyedi gáz- vagy elektromos fűtőberendezések, illetve a melegvíz-szolgálitató berendezések költségeivel 06a- szefüggő- laikibérbeszámításá jogokat. így most már e berendezések fölszereltetésének teljes költségeit csak a központé« fűtéssel vagy melegvízetKátás- sat nem rendelkező állami lakás esetében lehet beszámítani a lakbérbe. A korábbi jogszabályok kiegészítéseként lehetőség nyílik arra, hagy ha az állaim: lakás csak időszakosan működő központos melegvízellátásban részesül és a bérlő egyedi melegvíz-szolgáltaid berendezést szereltet föl, akkor a költségeknek 50 százalékát beszámítsa a lakbérbe, Újabb kiegészítő intézkedés szabályozza a lakásbérleti jog- v iszonyairól lemondó bérlő pénzbeli térítési igényét. Azok a bérlők ugyanis, akik határozott időre vagy valamely fel - tétel bekövetkezéséig szóló, továbbá a nem fegyveres testületi szolgálati lakásra vonatkozó lakásbérleti jogviszony létesítésekor ingven. tehát a lakás-használatbavételi díj megfizetése nélkül jutottak otthonhoz, nem kaphatnak pénzbeli térítést, h a lemon danáik e lakásbérletről.

A módosító intézkedés a lakásszövetkezeti mozgalom fejlesztése ércekében rendezi a lakóházak fenntartására is szövetkező lakásépítő szövetkezeti tagoknak a felújításra fizetendő hozzájárulása mértékét, amelyet ezután a közgyűlés állapíthat meg.

A kiegészítő és módosító intézkedések a kihirdetéssel lépnek érvénybe.

©t-&Bcat millió köbméter ssetorlődott

A Felső'Tiszan bekövetkezett apadás megnehezítette a balsai híd környékén keletkezett hatalmas jégtorlasz szétbontását. Az apadó vízijén a megakadt jégtáblák összébbcsúsztak és sok helyen a meder fenekére, illetve a partra támaszkodnak. A szakemberek szerint a kisebb vízállás hatására a torlasz húsz kilométer hosszúságúra szűkült, de a híd felett összetorlódott jégdugót még mindig öt-hat millió köbméterre becsülik.

Az alacsony vízállásban gondot okoz a lerobbantott jégpáncél elúsztatása is. Így a csaknem három kilométer hosszú alsó torlasz szétrobbantása után, csütörtökön ; felső torlaszból mindössz ezer méter hosszúságban sí került megindítani a jeget, i hatalmas jégtáblákat a folyó: cirkáló jégtörő hajók felaprít ják, hogy azok akadály nél kül jussanak át a tiszalök duzzasztóműn. Pénteken, ; torlasz szétbontását végzi Vízügyi dolgozók újabb segít séget kaptak. A tarcali kő bánya robbantóbrigádjai je lentkezteik munkára és ígj már százötven jól kiképzet szakember és öt jégtörő hajt tevékenykedik azon, hogy j könnyen veszélyessé válhati álló jégmezőt mielőbb megbontsák és- a jég akadály nélkül levonulhasson a folyón. (MTI)

NÓGRÁO — 1974. január 5., szombat