Nógrád. 1974. január (30. évfolyam. 1-25. szám)

1974-01-26 / 21. szám

nyvl '%!* * r ar Moaoran EGYRE elterjedtebb a klub­könyvtár kifejezés. Sokszor használják akkor is, amikor nem ■ indokolt. A MÜ.M. 105/1968. M. K. 1(MM) számú utasítás szerint ez a létesít­mény az 1500-nál kevesebb lakosú községekben célszerű. Tulajdonképpen a legalacso­nyabb szintű, önálló közmű­velődési létesítmény. Tiszte­letdíjas vezetője van, alap- feltétel két önálló helyiség, az egyik könyvtár, a másik klub. helyben olvasási lehető­ség. rádió, tv. Az utasítás részletesen megszabja a nyit- vatartás és az üzemeltetés egyéb szabályait is. A moh órai klubkönyvtár nagyjából megfelel ezeknek a követelményeknek. A község lakossága nem éri el az 1300- at. A létesítmény a volt Tol- nay-kastélyban kapott helyet. 1971. végétől kapta meg a klubkönyvtár minősítést.. Je­lenleg két pedagógus vezeti. Jeli Ferencné a könyvtáros, Pap László a klub új vezető­je. Eddig mind a két posztot a könyvtárosnő látta el, őt azonban párttitkárnak válasz­tották, ez a munka elvonja a klubtól. így ketten ülnek most velem szemben. — 1973-ban 6743 látogatónk voit — mondja Pap László, aki mielőtt az egész intéz­mény irányítását elvállalta, az ifjúsági klub vezetője volt. Ez a klub egy éve működik. Mikszáth Kálmán nevét vise­li. A fiatalok aktívak. Sok •mindenben részt vesznek. Legközelebb színházba szeret­nének látogatni. A „budapesti ügynökök” — Budapesten ta­nuló hét végén hazajáró mo­torai fiatalok — szerzik majd be a jegyeket — és az állami gazdaság buszt biztosít. Nem­régen szereztek be egy 10 vattos erősítőt, ezzel térhatá­sú hangvisszaadó berendezést alakítottak ki, ami a klubta­gok régi kérése volt. Van magnó, lemezjátszó, játékok. A fiatalok számára kedden, csütörtökön, szombaton és va­sárnap nyújt szórakozási lehe­tőséget. A többi napokon sem marad üresen a helyiség. Hét­főn a párt- és a KlSZ-alap- szervezet kapja meg. Szerdán a nők klubjának tagjai talál­koznak. A péntek a Röpülj páva köré. — A NŐK KLUBJÁT peda­gógus vezette — mondja Jeli- né — már a 60-as években is, mikor még szakkör volt. Ál­talában húszán jönnek el, ké­zimunkáznak. beszélgetnek, évenként több TIT-előadást szervezünk részükre. — Hogyan működik a Rö­pülj páva kör? — Pillanatnyilag éppen szü­netel — mondja Pap László. A vezető Magyarnándorból jár át, ha tud. Sajnos, ilyen időben nem lehet kerékpárra] közlekedni. buszjárat meg épp akkor nincs, amikor al­kalmas lenne. Aztán ahogy javul az idő — vagy ha sike­rül megoldani a vezető szállí­tását. folytatják a munkát. Jónevű kör ez. Manga János műsorában ötrészes foytatá- sofcban közvetítették a velük készített felvételeket. — A gyerekek számára mi­lyen lehetőségek vannak? — A könyvtár keretében gyermekklub működik, külön­féle játékok, foglalkozások, vetélkedők, és hasonlók kerül­nek sorra. Általános iskolások számára a vezető óvónő tart bábszakkört. Ezt is nagyon szeretik a kicsik. Sajnos, a könyvtárral nincs minden rendben. Helyproblémánk van. Tulajdoképpen két kicsi helyiség áll rendelkezésünk­re. Az egyik 3x4, a másik 3,5x4 méter alapterületű. Még a polcaink sem férnek be, így aztán nagyon zsúfoltan van­nak a könyveink. Helyben ol­vasásra csak a klubban van lehetőség. Ezeket a gondokat egyelőre nehéz megoldani. Pedig még több is van belő­lük. A klubban parkettázni szeretnének a fiatalok. Társa­dalmi munkát is vállalnak, de anyagi támogatás is kelle­ne. A betonpadlós helyiséget nehéz kifűteni. A nagyterem­ben székekre lenne szükség. A klubterem mellé is „odara­gasztanának” a fiatalok egy kisebb helyiséget, hogy a tv-t nézők és a más módon szóra- kozók ne zavarják egymást. Itt is szívesen vállalnának munkát, csak engedély és tá­mogatás volna. — Milyen támogatást kap­nak a termelőszövetkezettől,' az állami gazdaságtól? — A szövetkezet a tanácson keresztül támogat, így nem közvetlenül minket, hanem általában a községi közműve­lődést. Mi társközség vagyunk. A központ, a tsz-köpont is Magyarnándorban van. Ott az állami gazdaság is. Tőlük is kapunk támogatást. Most is buszt ígértek, de szeretnénk többet. KIS KÖZSÉGBEN nem íi­zetődik ki művelődési házat építeni, fenntartani. A klub­könyvtár elégséges, de nem árt. ha a lehetőségekhez mérten javítják a körülmé­nyeket. A mohoraiak a jelen­legi feltételek mellett is szé­pen bizonyítják, hogy tudnak dolgozni. Érdemes lenne őket támogatni. Jól járna a köz­ség, de az állami gazdaság illetve a szövetkezet se bánná meg. — g — Imre Lásxló: Két év nyolc hónap Kisregény 17. erőre kap megint, az nem le­het, hogy többé ne lássa a tengert. Pedig hát nem látta szegény soha többé. És — mi­vel a nyugdíjkortól még mesz- sze volt, meg a pénz is kel­lett a családnak, az állások közt se nagyon lehetett válo­gatni, meg kellett érnie a leg­nagyobb csúfságot, ami hajós­embert érhet: állóhajóra tet­ték. Bizonyára láttál már ál­lóhajót Kapelláró, folyók mentén, holmi kavicskotró, sóderkitermelő helyeken áll­nak az állóhajók — magya­rázta Petterson. észre sem vé­ve, hogy tegeaésre vált át. — Kérdezgettem tőle, mert mi­felénk ilyen hajó nem volt látható, mondaná eU, miféle szolgálat az. amikor semerre sem mozdul a hajó, azt felel­te. börtön az fiam, hajósok börtöne. Nem mondom, ha erősen nézem a folyó vizét, Látom a sodrását, olyan érzé­sem támad, mintha valamerre haladnánk, dehát mese ez, még vigasztalásnak se jó. így történt, hogy apám végképp elúnta az életét, el is temet­tük nemsokára, tőlem meg­kérdezték akarok-e hajós lenni, a mi családunk afféle hajósdinasztia volt, de én nemmel feleltem, mert nem akartam, hogy a végén álló­hajóra tegyenek át, nem akar­tam az apám sorsára jutni, más pályát választottam ma­gamnak. — Az állóhajótól én is fél­nék — mondta Kapelláró — bár őszintén meg kell mon­danom. itt,, ebben az intézet­ben sokszor éreztem úgy ma­gam, mintha ál'lóhajóról néz­ném a vizet. — Nehogy azt hidd. hogy minden tekintetben igazat adtam az apámnak. Az em­berben kell lennie annyi erő­nek, hogy megtartsa önma­gát, hű tudjon lenni a céljai­hoz, akkor is, ha netán álló­hajóra veti a sorsa. Onnét is van szabadulás, mint ahogy te is kiszabadulsz egyszer — reméljük nem is sokára — és meglátod majd. hogy azért ez az időszak sem volt elveszett a számodra. Embereket is­mertél meg és ez az ismeret sok olyasmitől megóv, amit az életben nem kíván magá­nak az ember. ★ — Nagyon szomorú vagyok itt Petterson úr — mondta Kapelláró. — Nincs kedvem semmihez. Egyszer a kezemet is lusta vagyok fölemelni, máskor meg tömi. zúzni tudnék. Azelőtt nem ilyen voltam. Valamit képzeltem magamról, ha nem is túl so­kat. Itt meg senki se vagyok. Ez az, amit nehéz kibírni. 4 NÓGRAD - 1974. január 26., szombat Szécsényi gyermekek pályává]crztcscr Melyikei a sok kösiií? Döntések. választások kö­zül talán a legnehezebb a pályaválasztás. A nagy kér­dés: melyiket, a sok közül? Melyik pálya a legalkalma­sabb az egyéniségemnek? Hol találhatom meg a számításo­mat? A szécsényi Mikszáth Kál­mán Általános Iskolában 73 diák fejezi be ebben az év­ben az általános iskolai ta­nulmányait. Ennyi diáknak kellett döntenie a jövő útjá- róL — Pedagógiai munkánk­ban fontos helyet kap a pályaválasztás — vélekedett Antal József né pályaválasz­tási felelős tanárnő. — Terv­szerűen már ötödik osztály­ban elkezdjük a pályairányí­tási munkánkat, ekkor a me­zőgazdasági pályákat ismer­tetjük. Hatodik osztályban kerül sor az ipari pályák ismertetésére. Hetedikben az alapos .önvizsgálatra fektet­jük a hangsúlyt. Végül nyol­cadikban az egyéni és társa­dalmi érdek összhangolása kerül előtérbe. A végzősök közül heten, ta­gozatos gimnáziumba kérik felvételüket. Közülük négyen matematikai tagozatra. Ha figyelembe vesszük, hogy az egyik osztály matematika ta­gozatos. akkor az érthető. — Én matematika-fizika szakos tanárnő szeretnék len­ni — mondotta Juhász Kata­lin. Kati. hogy célját elérje, külön is sokat foglalkozik kedvenc tárgyával. Tavaly szép sikert ért el a tanul­mányi versenyen. A többiek is azért választották a mate­matikát. mert szeretik. Ve- lenczei Klára angol tago­zatra kéri felvételét. — Sze­retem a nyelveket, ezért vá­lasztottam. ,— Én az orosz tagozatot választottam — ..nyilatkozott” Oravecz Erika. — Erika is büszékélkedhet a tanulmányi versenyen elért szép sikeré­vel. A helybeli gimnáziumba kilencen kérik felvételüket. Szakközépiskolába 17-en sze­retnének menni. Az építő­iparitól egészen a vendéglá­tóipari szakközépiskoláig, ösz- szesen nyols típusú iskolába kívánnak menni a szécsényi gyermekek. Az elképzelések, a tervek megalapozottak. — Én szülésznő szeretnék lenni, azért választottam az egészségügyi szakközépet — vélekedett Sugár Erzsébet. Baranyi Katalin szereti a kisgyermekeket óvónői pá­lyára készül. Szakmunkásképző iskolá­ba 31 gyermek kéri felvéte­lét. Doman László erős köze­pes, — kőműves akar lenni. Juhász István gyakorlati órá­kon feltűnt kézügyességével, az épületlakatos szakmát vá­lasztja. Dinka Sanyinak a nyári munkán tetszett rheg az asztalosszak.ma. — Nyáron a TÖVÁLL-nál, dolgoztam, akkor határoztam el, hogy kőműves leszek — volt Tóth László válasza. " Én meg a víz. és fűtéssze­relő szakmát választom —- szólt közbe Gáspár Dezső. — Kedvenc tantárgyam a rajz. talán csak ebből va­gyak ötös. így úgy döntöíj­tem. hogy szobafestő leszek — közölte Liptai Béla. Villanyszerelő, hentes, mqt torszerelő. mezőgazdasági gépszerelő és még lehetnie sorolni, amit a szécsényi gye» rekek választottak. — Évek óta figyelemmel kísérjük gyermekeink éj­ei eklődási körét, akaratereit» szorgalmát, amiket a szií lökkel minden esetben meg­beszélünk — mondotta VéA Gáborné osztályfőnök. Igen. Csakis a nevelő, szitt- lő gyermek közös tevékeny­sége révén rajzolódhat ki ji jövő, a hogyan, merre t<j - vább? Hetvenhárom gyermc f — hetvenhárom sons. A ní - velőket. gvermefceket hal 1 gatva nyugodtan mondhatju , hoey Széesénvben 73 gye - mek jövője megalapozottní t látszik. A 73 gyermek ) úton indul el feléje. — szenográdi— Úszni és iskola baráti késfogása Mai tévéajánlatunk 21.55: Emlékezés. Magyarul beszélő szovjet dokumentum­film a televízió Grigorij Csuh- raj műveit bemutató soroza­tának darabjaként Az 1970- ben készült filmet egész es­tét betöltő fiilmpubliicisztiká- nak nevezték. Hazánkban — az elmúlt évben. — éppen 30 esztendővel a második világ­háború sorsdöntő csatáját (sztálingrádi csatát) követően mutatták be a filmet. Csuhraj a felszabadító szovjet hadse­reg katonájaként hazánkban is járt, filmje személyes emlé­keket is felidéz. A rendező riportokat is készített a mai Nyugat-Európában; járókelő­ket kérdezett, meg arról, hogy mit mond számukra ez a 6zó — Sztálingrád. Szinte hi­hetetlen: sok olyan felnőtt ember akadt, akinek fogalma sem volt arról, hogy a modem történelem egyik meghatározó jelentőségű kifejezése mit je­lent! Csuhraj filmje elfogulat­lanul ítél; s nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy ezekben a szubjektív megnyilvánulások­ban szerepe van a mai nyu­gat-európai politikai tényezők feledtetni akaró tevékenysé­gének is... A dokumentum- film narrátorainak magyar hangja: Mensáro6 László, Ta­mási Eszter és Dömök Gábor. — Nézd. azt én nagyon jól tudom, hogy őrizeteseknek perspektíváról beszélni sza­márságnak tűnhet. Mégis azt mondom, láss célt, láss jövőt magad előtt. Meglátod, úgy könnyebb lesz. Nehogy azt gondold, a felügyelőknek olyan arany az életük itt, vagy másutt. Aki felelősség­gel igyekszik élni, annak se- holse könnyű. A körülmények föladják a leckét mindannyi- unknak, le is vizsgáztatnak naponta. Aki a jóra hajlamos, én ilyennek látlak Téged is. az olyan célt tűz maga elé, amivel nem csak a környeze­tét teszi jobbá, hanem önma­gát is. Gyűlik az erkölcsi tő­kéje, amint mondani szokás* két lábbal áll a földön, s úgy építi az életét, ahogyan a fecske a házát. És az évek múlásával kezd rájönni, hogy sokan becsaphatják, érhetik igazságtalanságok, mint ahogy, érik is, nehéz helyzetekbe ke­veredik, ahonnét néha telje­sen kilátástalannak tűnik a megszabadulás, a végén azon­ban helyre jön, véglegesen rendezetté válik minden. A harmónia bennünk van Ka­pelláró, vannak számvetések, amiket mások nem végezhet­nek el helyettünk. (Fdjitatjuk) Társadalmunkban már ed­dig is számos olyan pozitív akció, törekvés, esemény szemtanúi, részesei lehettünk, amelyek segítik az általános, vagy középiskolákban a ta­nulóifjúság nevelését. Mindannyiunk feladata, hogy a társadalom és iskola kapcsolata mind elmélyül­tebb alapokra épüljön. Cé­lunk továbbá, hogy a tanuló- ifjúság egyre közelebb kerül­jön a gyakorlathoz, az alko­tó élethez. Az ifjúságot már az általános iskolában a szo­cialista világnézet elvei szel- rint kell nevelni. Éppen a fenti szempontok figyelembe vétele alapján kötött szocia­lista szerződést a napokban — az 1974/75-ös évre — a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek és a Malinovszkij úti Ál-, talános Iskola. A szocialista szerződésben a gyár kötelezettséget vállal nem csupán a patronálásban, anyagi támogatásban, hánem a politikai, erkölcsi, nevelési célkitűzések szilárdításában is. Támogatást nyújtanak a gyermekek tanításához szük­séges szemléltető eszközök készítéséhez, az iskola felsze­reltségének javításához. A szerződő felek célja azonos: a dolgozó nép, a munkásosz­tály kulturális színvonalának, valamint a szakmai művelt­ség emelése érdekében a ta­nulók és a felnőttek nevelé­séhez a kölcsönös segítség nyújtása. A szerződés pontjai közül szóljunk a kohászati üzemek vállalásáról. A gyár a jövő­ben folyamatosan lehetőséget biztosít arra. hogy a tanulók az ötödik osztálytól az üzem­ben ismerkedhessenek a kü- lönoöző szakmákkal, gyártási folyamatokkal. Ezzel hatha­tós segítséget kívánnak nyúj­tani a fiatalok pályaválasztá­sához. A dolgozók gyerekei­nek a nyári szünidőben biz­tosítják a nyári pihenést a gyár balatonalmádi üdülőjé­ben. Természetesen a gyere­kek kiválogatásánál kikérik az iskola véleményét. Az is • kólában előforduló apróbl i javításokat a vállalat szocia • lista brigádjai végzik maji I el. Az iskola felszereltségé - nek javításához az idén 10 ( ezer forint támogatást ad , i gyár. ( Az iskola tanári kara, i gyári dolgozók gyermekei te f nulmányi eredményeinek alí • kulásáról negyedévenként ta jékoztatja a vállalatot, amj kor felhívja az illetékesek fi f gyeimét az esetleges hanya ■ lásokra is. A gyári ünnenst • geken, kiállításokon résa: vesznek a tanulókkal, esetle ! műsorral köszöntik a dolgo ■ zókat. A nevelőtestület vái - lalja, hogy a dolgozók iskola ■ jában tanuló felnőtteknek - • az órákon kívül — segítsége ^ nyújt az ismeretek elsajátító! sához, a vizsgákra való felket szüléshez. Az iskola a tárni | lókat fokozottabban békát 11 csői ja majd a környezetvédő • lembe, szépítésbe. A gyári la r kőtelet) parkjait, valamint i Zója-ligetet a „Húszezer muri • kanaoot Salgótarjánért” rao: ■ galom keretében társadaln i munkában kicsinosítják. Az átgondoltan megfoga • mázott szocialista szerzd « désben kitérnek továl ■ bá arra is, hogy a váj ■ lalat segítséget ad a gvere - kék világnézeti nevelésébet. A hanyag, iszákos szülők cs-i ládi körülményeit is megvizs­gálják. Ezt követően megte ­szik a szükséges intézkedése ­ket. A jövő nemzedékéne);: nevelésében fe'elősséget vál ­lalnak a szerződő felek. lev a KISZ, a szakszervezet, a nő­tanács is jelentős szereoet kan a jövőben. Ezzel kaonso? latban több mint 10 nontban foglalták össze az 1974. évi tennivalókat. Íme egy újabb példa, amely arról tanúskodik, hogy mind a vállalat, mind az iskola az eddiginél is többet kíván ten­ni a holnanért, közoktatásunk fejlesztéséért. D. L. Az NDK Televíziójának estje Január 29-én a Magyar Televízió ismét megrendezik az NDK Televí­ziójának estjét. Dokumentumfil­mek, zenei összeállítás, tv-játék enged bepillantást a baráti szo­cialista ország tv-jének, illetve né­pének hétköznapjaiba, életébe. A műsorban „A sólyán és dokkon” címmel dokumentumfilmet vetíte­nek, amely az NDK fiataljainak pályaválasztási lehetőségeivel fog­lalkozik, s elvezet bennünket a hajóioari tinulók közé. „A hang­szerek völgye” című rövidfüm az NDK-ban működő híres hangszer­készítő üzemeket járja végig a kamerák segítségével. Ezt köny- nyűzenei összeállítás követi „Meisseni séta” címmel. A berlini Elő-Ázsia Múzeumba invitál az „Asseurtól Perszepoliszig” című dokumentum-produkció. Ebben az antik világ kőbe vésett emlékeit, ékszereit csodálhatjuk meg. A iv-híradó után bemutatják a „Fiete stein” című tv-játékot, amely egy német fiatalember há­ború utáni magára találásáról, az új élet megindításában való rész« vételéről szól.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents