Nógrád. 1974. január (30. évfolyam. 1-25. szám)
1974-01-24 / 19. szám
Ha hozzák a kóstolót az aztán a jó szokás...! >lil édiiü k csal ádiház-épíiési forma alatt? A halálraítélttel teljes életnagyságban már nem találkoztunk. Még alig virradt, éppen csak liajnalodott, amikor utolérte a végzet. Pedig ez a napja is úgy kezdődött, mint bármely másik. Kedvenc ételét, a kukoricát kapta talán csak az volt gyanús. hogy nem az ólban, hanem az udvaron rakták elé. Aztán meg aprócska szemeivel azt is azonnal felfedezte, hogy a gazdán kívül idegen emberek is állnak körülötte. A kés, amellyel életét kioltották. most ott fekszik az sv-dalon, a böllér kezeügyé- b«n. Szalonnáját, amely testét a hidegektől védte, feldarabolva, besózvn teknőbe rakták. Halála miatt senki sem bánkódik. — A disznónak az a dol- ea. hogyha jó) meghízik leéljük. Ez a mienk meg már jócskán, megérett a vágásra. Szép nagy állat volt: 250 kilós. De tápláltam is már tavasztól. Egy étkezésre két liter kukoricát és két liter darát adtam neki — mondja a háziasszony, Kiss Mihályné, aki nem szívesen veszi hogy zavarjuk, hiszen a szomszédasszonnyal. Zuzka nénivel éppen a hurkabelet rőfölik. Odabent a kis konyhában szorgoskodik a böllér. Bérezés Pál, meg a segítőtársa. A csikós sparhelton fortyog a víz. — Sok disznót levágott-e már a télen a faluban? — kérdezzük a mestertől. — Ez. a Mari néni éké volt a huszadik. Szép, kövér állat, lesz belőle vagy 25—30 szál kolbász, 20—30 darab hurka A háziak, a disznóölések elmaradhatatlan tartozékával, a borral kínálják a segédkező- ket. A böllér elutasítja az arany színű folyadékot:— Nem lehet előre belemenni a dolgokba. Először legyen kész a töltelék hurkába, kolbászba Vigyázni kell az ízekre, hiszen egy egész évre való készletet csinálunk. Majd este a disznótoron bepótolom. — Előfordult-e már. hogy a disznó bizonyult erősebbnek? — Egyszer volt olyan, hogy megugrott i disznaja, puskával kellett lelőni. Rőfölik a hurkabelet — Mari néni, mesélje el, milyen falun egy disznótor? — Estére. ha már mindennel elkészültünk, Ö6zehívjúk a rokonságot és megüljük a tort. Először levest eszünk, aztán következik a disznóhús jó erős tormával, utána töltött káposzta kerül a vendégek elé. a sort a sült kolbász. meg a hurka zárja. S. hogy a sok fogásos vacsora meg ne feküdje a gyomrun— kulcsár — felv. kát, borral, sörrel nyomatjuk le. — Visznek-e kóstolót az is merősöknek, szomszédoknak? — Viszünk hát. Bár nálunk, Szügy ben az a mondás járja; ha hozzák a kóstolót az aztán jó szokás, de hr vinni kell. az már rossz. No de ez csak amolyan tréfa. Senki nem veszi komolyan... —vkm— Eredményes évet sáriak A takarékszövetkezeteknél ezekben a hetekben készülnek az 1973. évi zárszámadások, amelyeket a februári küldöttgyűléseken vitatnak meg és hagynak jóvá. így a takarékszövetkezetek gazdálkodását részleteiben is jellemző számadatok még nem állnak rendelkezésre, de az operatív nyilvántartásokból, statisztikai adatokból már most is megállapítható, hogy működésük az elmúlt évben eredményes volt. Bővült a takarékszövetkezetek hálózata, tevékenységük ma már 97 községre terjed ki, ahol 118 300 lakos él. A tagok száma 2490 fővel nőtt és elérte a 22 715-öt. Az általuk befizetett részjegyalap 3.7 mPlió forint. A takarékszövetkezetek egyik alapvető feladata a takarékosságra való nevelés, a lakosság pénzbeli megtakarításainak összegyűjtése. A kezelt betétállomány 1973. december 31-én 151 millió forint volt, ami 30 millióval több az előző évinél. A betétek 13 ezer betétkönyvben vannak, amelyekből 850 gépkocsinye- remény-betétkönyv. A betétek után jóváírt kamatösszeg 6 millió forint. A betétállomány növekedése az alaoia annak, hogv a tagság részéről jelentkező kölcsönigényeket a takarékszövetkezetek ki tudlak elégíteni. A takarékszövetkezetek azonban betétgrűitő munkájukkal társadalmi és népgazdasági érd°’reket is szolgálnak o)v mórion. tin«v az általuk gyűjtött betétek számottevő részét nem használ'ák fel helyi célokra, hanem az állami pénzügyi szervek rendelkezésére bocsátják hasznosításra. Ez az állam és a takarékszövetkezetek kapcsolatainak legjelentősebb gyakorlati megnyilvánulása, ami jelenleg mintegy 100 millió forintot tesz. A betétállomány-növelés arányában, valamint a hitel- politikai irányelvekben meghatározott mértékben növekedett a folyósított kölcsönök száma és összege. Az év folyamán a takarékszövetkezetek 8 ezer 316 esetben folyósítottak kölcsönt 67 millió 198 ezer forint összegben tagjainak; nagyrészt építkezésre és személyi kölcsönként. Az év végi kölcsönállomány 53 mii lió forint volt. A két fő tevékenység — : betétgyűjtés és kölcsönfolyósítás — mellett kedvezően alakult az egyéb pénzügyi tevékenység: a biztosítás, a totó-lottó árusítás és a békekölcsönkötvény beváltása is. Az 1973. év tapasztalatai ismét igazolták, hogy a takarékszövetkezetek vezetői, dolgozói eleget tudnak tenni a megnövekedett követelményeknek. Fejlődött kezdeményező készségük, munkájuk hatékonysága. A szövetkezetpolitikai elveket masukévá téve a tagoknak, mint tulaldo- nosoknak érdekeit szem előtt tartva tevékenykedtek. Felelősségteljes munkájukkal óvták és gyarapították a szövetkezeti vagyont, emelték szakmai felkészültségük színvonalát. Mindez reménvt ad arra, hősi'’ a takarékszövetkezetek az 1974. évben is eredményesen látják el főt adataikat. Varga Lajos NÓGRÁD - 1974. formát 24., csütörtök Játékmúzeum Jubilál; fennállásának 20. évfordulóját ünnepli az idén az NDK-ban az Érchegység egyik nevezetessége — a seif - feni játékmúzeum. A maga nemében szinte egyedülálló intézménynek az elmúlt két évtizedben több mint 2.8 millió látogatója volt a világ 90 államából. Az érdeklődők három évszázad 10 000 játékfajtájában gyönyörködhetnek a sei ffeni múzeumban — a többi között például egy 6 méter magas játekpiratnisban is. Ennek a kérdésnek ismertetésére azért gondoltunk, mert többször elhangzott olyan panasz hogy a családi- ház-építkezök miért nem kaphatnak szociálpolitikai kedvezményt. Erre » kérdésre a korábbiakban már válaszoltunk és csak röviden utalunk arra, hogy a több szintes több lakásos épületek építésének szélesebb körű elterjesztéséhez jelentős gazdasági célok is fűződnek. Ilyenek például az építési területek, telkek jobb kihasználása, a közművesítés gazdaságossága stb.. mint amire korábbi anyagunkban már kitértünk. Most az ÉVM és a Pénzügyminisztérium állásfoglalásának megfelelően közöljük, mit kell érteni a családiház-építés jogi fogalma alatt. A családiház-építés az olyan lakóházépítés, amelynek során földszintes, vagy legfeljebb háromlakásos több szintes lakóépület épül. A pénzügyi feltételeik; megálla- pításfl szempontjából családi háznak kell minősíteni így például a csupán egyszintes épületrésszel (fedett kapubejáróval. garázzsal stb.) egybeépített kétszintes lakásokat tartalmazó láncházat is. A hagyományos szabadon álló családiház-építésnél korszerűbb beépítést és gazdaságosabb területkihasználást biztosító csooortos lakóházépítéseket (földszines sor- és átviumházat, kétszintes lakásokkal épülő láncházal) — ha egy tömbben egyidejűiig legalább négy lakás épül — az építési kölcsön nyújtásánál — a családi házakra vonatkozó kölcsönfeltéteieken belül — előnyben kell részesíteni. A kölcsönösszeg megállapításánál hasonlóan kell elbírálni az olyan lakóházépítést is. amelynek során a rendelet szerint, földszintes vagy legfeljebb há romiak ásos több szintes lakóház épül. Ilyen esetben a bérből és fizetésből élőknél a kölcsön a családi házakra megállapított összeg felső határáig nyújtható. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium által vagy megbízásából kiadott* illetőleg a jövőben kiadásra kerülő tervgvűjteményben, katalógusban, szereplő lakóépületfajták közül a pénzüv. vi feltételek megállapítása szempontjából. azokat kell több szintes lakóépületnek, illetőleg csoportháznak teltinteni, amelyek a korábban említett követelményeket kielégítik. (ÉVM.—PM.-közlemény már ismertetett esetei.) (>r. M. J. Korunk h&t a neurózis Világszerte észtéit jelenség az emberek fokozott ingerlékenysége, idegessége. Ma mindenki, mindig, mindenhol ideges. Tudjuk, hogy a mai kor a rohanás, a sebesség, a vágtatás kora. Mindenki rohan, siet valahová, és a nagy hajszában a legkevesebbet sem törődik idegrendszere igénybevételével. Az idegfeszültség alapja a félelem a szorongás. Főleg, ha indokolatlan. A helyénvaló félelem természetes, ésszel mérhető, kézzel fogható. Ki nem fél a villámlástól, a megvadult bikától, a hamis kutyától, az aljas embertől, a részeg gépkocsivezetőtől, vaigy a repülőgép eltérítésétől?! Bizánc, fél mindenki, de csak Átmenetileg. Ha a veszedelem megszűnik, enyhül a nyomás, feUélegzik, felszabadul. Nem ez a veszedelmes, hanem az, ami elhúzódó, ami tartós, ami hónapokig, esetleg évekig gyötri az embert. És az, amit már nem is félelemnek, hanem szorongásnak nevezünk. Ez az időtartambeli különbség húz határvonalat az egyszerű idegesség és a bonyolultabb neurózis közé. A hétköznapi élet útón- útfélen. olyan változatos ingerekkel, olyan sokrétű behatásokkal „kedveskedik” az embernek, hogy nem egy akad közöttük, ami kellemetlen, riasztó, félelmetes lehet és — indokoltan — feszültté tehet valakit. Ám ez átmenetű A neurózis feszültsége, félelme tartós. A kőrös idegfeszültség alapját képező félelemnek számtalan oka lehet. Például valamilyen testi vagy szellemi megterhelés, kifáradás, elCsigá- zottság. az alvás hiánya, súlyos grmdok, betegségtudat vagy egyéb ártalom. Az egyszerű idegesség is ilyesféle. Ott is az idegegyensúly zavarával találkozunk, de ez, az ártalom elmúltával önmagától </» helyreáll. Az egyszerű idegesség elmúltával az izgalmak és gátlások túlfeszátettséige megszűnik, de a kórosé nem. Ez a komoly hasonlatosság teszi nehézzé a kétféle feszültség szétválasztását, annál inkább, mert jellemző tünetei is egyformák: túlzott ingerlékenység, fáradékonyság, türelmetlenség, indokolatlan dühkitörések és kedélytelenség, a fi- g)"elemösszponit06Í tás csökkenése és — kóros idegfeszültségnél, neurózisnál — a vegetatív idegrendszeren át kialakult testi panaszok. Ez az, amit úgy határozhatunk meg, hogy a neurotikus beteg félelmében képzelt betegségbe menekül. A neurózis kezdete a legtöbbször a gyermekkori neurózis. A félelem oka a neurotikus szülő, a feszült környezet, a fejetetején álló otthon. Okozhatja az iskola, a tanterem hangulata is. Persze ennek a tantermi neurózis kialakulásának rendszerint veleszületett hajlam az oka. A kórkép alakulása később a felnőtték neurotikus szorongásának megfelelően idomul. A vegetatív neurózis az idegfeszültségnek az a kóros állapota, amikor a beteg a környezetből érkező és a saját szervezetében, keletkezett olyan ingereket is tudomásul vesz, amelyeket az egészséges meg sem érez. A neurotikus, sajnos* túlértékeli ezeket a meglevő, de igen gyenge ingereket, és szenved is miattuk. Ezért válik képzelt beteggé* hipochoderré. Ilyenkor szív- zavarokról, szívtáji fájdalmakról, szívdobogásról* emésztési rendellenességekről* pwffadásérzésiről, fény- és hangérzékenységről, álmatlanságról, arcrángatózásról, végtagremegésről panaszkodik. Ezek azok a tüneteik, amelyeket a köznyelv „szíviidegesség”, „gyomaridegesség”, „idegesség”, fejfájás néven, emleget Megelőzhető a neurózis? Próbáljuk ezt a hétköznapok nyelvén a mindennapi életre vetítem. A családban, a környezetben, a munkatársak, a barátok között teremtsük meg — persze a lehetőségeknek megfelelően — a nyugalma^ a békét, a derűt, a káros izgalmaktól, a feszültségtől, a félelemtől való tökéletes mentességet. Szokják meg a fiatalok — a felgyorsult élettempóhoz alkalmazkodva —, hogy nyugodtan szem,benézzenek a feladatokkal, és ne féljenek soha semmitől, senkitől, még a legveszedelmesebb valakitől: önmaguktól sem! Reméljük, a fenti sorok elolvasása után kicsit elgondolkozunk: a mindennapi életen hogyan j.avíthatuk, hogy kevesebb idegfeszültség, feszültség érjen bennünket. Természetes, hogy ez nemcsak rajtunk múlik. El kell érnünk, hogy kevesebb legyen a neurózis a tanteremben, az utcán, a munkaoadok között, a hivatali szobában, a lakásban. Egészségünk kívánja így. Dr. Tóth Piroska Éltes, színes népviseletüket mind gyakrabban öltik magukra a legéndiek is. A Röpülj páva kör tagjaira méginkább vonatkozik ez, hisz’ szép népdalaik éneklése közben feltétlenül elvárja közönségük, hogy a környék jellegzetes viseletéi hordják. A legéndiek sok-sok helyen bemutatkoznak. Hívják őket a szomszédos községekbe, nagy művészeti seregszemléken szerepelnek, gyakran kell hát belebújni a tengernyi olsószoknyába. Rácz József né, Hugyecz Istvánná és Králik Istvánná — képünkön — szép legéndi népviseletükben. — kulcsár —
