Nógrád. 1974. január (30. évfolyam. 1-25. szám)
1974-01-23 / 18. szám
Kincsünk és gondunk, a szabad idő (4.) Az égő gyújtózsinór A negyedik ötéves tervben de a termelés nem eshetett mint a kiadásokat. 1960-ban minden korábbinál nagyobb vissza, sőt növelése volt a kö- a nemzeti jövedelem 0,6 szá- összeget fordítanak olyan tér- telezettség. A hatékonyság, a zalékát fordították népműve- melő és nem termelő beruhá- szervezettség fokozása az lési kiadásokra, ma az arány zásokra, amelyeket a Szaltem- egyedüli forrás, amelyből az egy százalék fölött van. az- berek az infrastruktúra foga- infrastruktúra fejlesztése is az megkétszereződött, de mé- lomkörébe sorolnak. Tény, táplálkozhat. Hétköznapib- gis kevés. Évente csupán a hogy nemzetközi összehason- ban többet, értékesebbet kell múzeumok 150 millió forint- lításban a beruházásokon be- munkánkkal előállítani, ah- tál szerepelnek a költségveté- lül hazánkban viszonylag még hoz, hogy szabad időnk tar- si kiadásokban, a művelődési mindig alacsony az ilyesfajta talmasább, zavartalanabb le- otthonok ennél Is nagyobb befektetések aránya, bár az hessen. Amíg ez nem érvé- összeggel, ám lelni-e olyan ebből származó hátrányok nyesül maradéktalanul, addig szakmabelit, aki elégedett mind nyilvánvalóbbak. Az fönnmarad az a fonák helyzet, ezzel? utakon való torlódás miatt hogy a munkahelyén inaméi- Esztendőnként 650—720 hosszú órák mennek veszendő- ómmal ténykedő háborog a szépirodalmi mű jelenik meg, be — s nemcsak a személyau- „cammogó” vonat, a szegé- a televízió 2700 óra tiszta tók. hanem a teherszállító nyes áruválaszték, a szűkös műsoridőn át sugároz, az or- gépkocsik is szenvedői ennek, strand, az étterem zsúfoltsá- szagban, 17 000 könyvtár vár- A lassú vonatok „megnyújt- ga miatt. Holott valójában ja a látogatókat, megnőtt a ják” a távolságokat, az üdü- „tükörbe” nézett, s magát, ha- szabadegyetemekre beíratko- lőhelyi üzletek, éttermek zsú- sonmásait láthatja benne. zotak száma a legutóbbi foltsága nem egyszerűen bősz- Számítások szerint 1985-re években... ám sajnos, mind- szúság, hanem gazdasági a kereskedőik többsége — a össze 200 csónakház, 200 veszteségek forrása is. munkanapok szabad idejét úszómedence áll rendelkezésBÜVÖs KÖR? nem véve figyelembe —, esz- re, kevés a sportlétesít____ , ,, tendőnként 140—150 szabad- mény... Folytathatjuk — naT ermészetes folyamatként nappal gazdálkodhat. (A va- gyot ugorva — azzal mint a fogahatjuk fel az úgynevezett sár- és ünnepnapok, a sza- szabad idő növekedésének társadalmi közös fogyasztás badság idő növekedése, vala- egyik lehetséges vetületével, kommunális szcugáltatások mint a minden heti szabad hogy öt év alatt tizenkét- az oktatás, az egészségügy, szombat, azaz a negyvenórás ezerrel nőtt az ittas botrány- igazgatás, rend- és jogbizton- munkahét bevezetése teszi ki okozás, verekedés miattasza- •f® st-b. szerepének nőve- ezt a tekintélyes időmennyi- bálysértések száma... Eika- kedését, s vele a kiadások séget). Fokozza az igényeket landoztuk volna? Aligha, emelkedését. ugyanis jogos az ^ hogy folytatódik a vá- Ahogy korábban, most is azt igény az infrastruktúra egy r0sokba áramlás — egy évti- kívántuk bizonyítani: minden részének integrációja is hi- zed alatt hazánkban a város- lépésnek megvan a maga ha- szen például hiaba a lakók száma, több mint fél tása, a láncban minden szem hazai erőfeszítések a víz millióval gyarapodott —, s ez összefügg, tisztaságának megóvásara, ha nemcsak a kommunális szük- a szomszédos országokból a fo- ségletekre hat ki, hanem lyók erősen szennyezve hoz- egyebek között a turizmusra <óá.k. vizüket... Szükség veut 3Z ^ városi ember u§»y<mis szociológus "VVemer Z. együttműködésre a közieke- m’ár ma háromszor, négyszer Hirsch — éS° gyújtózsinór désben, a hírközlésben úgy- annyit utazik — szigorúan a szintén. szabad -idővel, s nem a hiKEVESEBBÖL TÖBB vatással összefüggő utazáso- tudni, egymagában van-e TERVEZÉS, TUDATOSSÁG Egy amerikai közgazdász és hoz hasonlította a szabad idő növekedését, amelyről nem a. “ szrzrmtoi a kto KIBŐVÍTETT LISTA jobban hasznosítóvá, más szóval hatékonyabbá kell tenni a gazdasági munkát. Mert csökkent ugyan a munkaidő, dők listáját vagy bomba is rejlik a vegén. Néhány váratlan, meglepetésszerű folyamat — mint például a nemzetközi turiz- Igényemk a tervek, _teen- mus irdatlan gyors növekeépp úgy bővítik Új földgázlelőhely Közép-Ázsiában Satlik — türkménül öröm — az egyik nemrég feltárt földgázlelőhely Közép-Ázsiá- ban. A Kara-Kum sivatagban, Türkmenisztán hajdani fővárosától, Marától délre fekszik, együtt a most épülő hasonnevű várossal. Először a kara-kumi Lenin- csatorna építői hoztak örömöt ide — a sivatagot oáziálló természeti akadály: folyó, mocsár, hegy és erdőség is. Éppen ezért, bár készleteiket mindössze néhány száz milliárd köbméterre becsülték, nagy figyelmet szenteltek neki. Satlik feltárásával viszont már trillió köbméterekben számolnak, ami nagyban növelte a fiatal türkméniai lelőhely súlyát. Elég annyit sokká varázsló vizet. Amikor elmondani, hogy 1975-ben Sat- az Amu-Darjából kiinduló io^ J^ni az országban kitermelt 320 milliárd köbméter több mint egyötödét. Az építőmunkát magasfo- kű gépesítés jellemzi. Bulldózerek, csőfektető gépek, auto- a Türkménia mata hegesztőaggregátorok — mind szovjet gyártmány. Szinte nincs is kézi munka az építkezésen. Az épülő lelőhely másik jellemvonása a magasfokú iparszerűség. csatorna és építői először érték el ezt a vidéket, új türk- mén keresztnév született — Kanalgeldi (a csatorna ideért). , Napjainkban területén fekvő és a világon a harmadik legnagyobb sivatag tevéi, karakül juh nyájai és érésben levő fehér gyapotföldjei között új színfolt jelent meg — a fúrótorony. Elő- r szőr olajat és vizet, majd földgázt hoztak felszínre itt a geológusok. — A legnagyobb kincsnek Satlik 1,5 trillió köbméteres készlete bizonyult. A satliki lelet azért is rendkívül fontos az ország gazdasága számára, mert viszonylag közel húzódik a háromágú földgázvezeték. Most épül a negyedik, amely a Volgán túl nyugatnak fordulva. Ukrajnán át egész az ország határáig halad. Útközben egyesülve a többi lelőhelyről származó gázfolyamokkal, a közép-ázsiai földgáz eljut a szocialista országokba, Ausztriába, az NSZK-ba, Olaszországba és Franciaországba is. Európa egyre égetőbb nyers- és fűtőanyaehiányban szenved. míg a Szovjetunió évről évre növeli a kitermelést és Új kőolaj-, földgáz-, valamint szénkészleteket tár fel. A Szovietunióban az euróoai államok megbízható olaj- és föld gázszállító partnerre találhatnak. A természet a ..tvumenvi gázóceánokat” a sarkkör zord vidékén rejtette el. A déli lelőhelyek viszont a perzselő sivatagok és puszták alatt találhatók. A híres Gazlini lelőhely, amelv első volt a közép-ázsiaiak ' órában, nemkülönben az Acsaki és a ri'atal Naioi is közelebb vannak az európai iparköznoutokhoz éc kevesebb a vezetékek útját dése a hatvanas évek második felében — már eddig is oekövetkezett. s nyilván tartogat ilyeneket a jövendő is. Am túlbecsüljük e lehetőségeinket, ha azt tartjuk: szocialista társadalmunkban igazán mód nyílik az élet e területének tervszerű befolyásolására, az egészségtelen jelenségek visszaszorítására. az egészségesek istápolásóra? Reális lehetőség ez. Nagyobb figyelem, sokrétűbb elemzés a közös tervekben, a jót, a hasznosat a kellemessel összekapcsoló tudatosság az egyéni elképzelésekben — ez az útja, eszköze annak, hogy ne nézzük gyanakodva az „égő gyújtózsinórt”. hanem azt lássuk benne ami. A technikai haladás, a társadalmi fejlődés törvényszerű velejárója a szabad idő növekedése. Nem öncél, hanem eszköz, lehetőség, forrás A tartalmasabb, emberibb, minden tekintetben gazdagabb élethez. Mészáros Ottó (Vége) Honvédelem és hazafiság •»A haza védelme a Magyar Népköztársaság minden állampolgárának kötelessége. Az állampolgárok az általános honvédelmi kötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítenek.” (Alkotmány 70. paragrafusa) Most az új év kezdetén benépesülnek az összeíró bizottságok helyiségei és megkezdődik a 18. évbe lépett fiatalok katonai nyilvántartásba vétele. Az összeíró bizottságok tájékoztatást adnak a fiatalok részére a katonai szolgálatra való felkészülésről, a honvédelmi előképzés jelentőségéről. E cikk keretében a honvélelem és hazafiság néhány fontosabb megfogalmazásával kívánok foglalkozni. Először is tisztázni kell a hazafiság fogalmát, melyet első ízben a marxizmus—leninizzet változásának ben. Lenin első helyre teszi a politikai összetevőt, mert ez a következté- cos védelmezője a néphatalomnak, a proletárdiktatúrának. Népünk számára mindennél előbbrevaló a béke — a béke védelméhez pedig korlegfontosabb, ez az ami nem szerßen felszerelt hadseregre engedi elködösíteni a haza. a hazafiság fogalmát. Az igaz hazafisággal nem fér össze a nép, a nemzet többségének politikai, gazdasági, kulturális elnyomása, kizsákmányolása. Az igaz hazafisággal nem fér össze a nép gyűlölete, megvetése és semmibevevése. Ez a burzsoázia, az imperializmus hazafisága, pontosabban álhazafisága, amellyel félrevezetik az elnyomott és kizsákmányolt dolgozókat, Lenin erről az álhazafiságról rántja le a leplet, amikor a haza fogalmát meghatározza. A szocialista hazafiság jellemző vonásai: elsőként említjük a szocialista társadalmi rendszer szeretetét és vémus klasszikusai határoztak delmét. E kérdésnél célszerű meg mélyreható elemzés alapján. Lenin azt tanítja, hogy „a haza... az adott politikai, kulturális és társadalmi környezet”. Lenin szerint tehát három alapvető összetevője van a haza fogalmának: a politikai környezet, a kulturális környezet és a társadalmi környezet. Lenin ezzel kivan szükség, ilyen a mi néphadseregünk is. Néphadseregünk együtt működik a többi szocialista ország, a Varsói Szerződésbe tömörült államok hadseregével és példaképével, a szovjet hadsereggel. Á most katonai nyilvántartásba vett fiataloktól azt kérjük : készüljenek kellőképpen a katonai szolgálat teljesítésére, vegyenek részt a Magvar Honvédelmi Szövetség által szervezett kiképzéseken. Járjanak élen a munkában, a termelésben, váljanak a tanult) szakmájuk mestereivé. A katonai szolgálatra történő felkészülés idején fiataljaink gondoljanak azokra, akik már megtették kötelességüket és a szocialista hazafiság szellemében teljesítették a katonai szolgálatukat. A szocialista hazafiság szellemében legyenek fiataljaink méltó folytatói a 48-as hős egy kicsit elidőzni. Népünk a szocialista társadalmat építi, ifjúságunk előtt olyan lehetőségek vannak az élet minden területén, melyért joggal várhatjuk, hogy szeresse ha- honvédeknek. Merítsenek erőt záját, népét. Huszonkilenc évvel ezelőtt az volt a jelszavunk: „Tiéd az ország, magadnak építed”. Most 29 év után mélfejezi, hogy a haza fogalmá- tán mondhatjuk „van hazánk. nak, osztálytartalmának politikai tartalma van. Miután a politikai társadalmi környezet állandó változás és fejlődés állapotában van, így a hazafiság is minőig új tartalmat kan éppen a politikai társadalmi környevan mit védenünk”. Ezért a szocialista hazafiság alapeszméje a szocializmus szeretete. Nem véletlen, hogy népünk ezért a társadalomért kész harcolni és kész megvédeni is minden külső ellenséggel szemben. Az igaz hazafi haraz 1919-es hős Tanácsköztársaság vöröskatonáinak harcaiból és kövessék azok példáját. akik állandóan fei’esz- tik politikai képzettségüket, példás fegyelemről a harckészültség magas fokú elsa’átf- tásáról tesznek bizonyságot és éjiel-naooal, esőben-hóban őrt állnak dolgozó népünk békés. építő munkája felett... Barta Ferenc alezredes Cikltünk nyomán Táblákat as utcára! Lapunk január 19-1, szombati számában Táblákat az utcára! címmel cikk jelent meg, amelyben az újságíró felvetette — joggal —, hogy miért nincs a gyalagátkclő helyeken jelzőtábla? Majd a biztonságos közlekedés érdekében társadalmi összefogásra szólított fel; javaslatot tett az üzemeknek: segítsenek a táblák elkészítésében, elhelyezésében. A cikkre, a KPM Közúti Igazgatósága gyorsan reagált, Timmer Zoltán főmérnök a következő tájékoztatást adta: — Ez esetben nincs szükség társadalmi összefogásra, hiszen a jelzőtáblák beszerzése és elhelyezése a mi feladatunk. A Közúti Igazgatóság megrendelte a szóban forgó táblákat és azok február elején már kint lesznek a gyalogátkelő helyeken. • ..... WHI. «*. M 4P' 'll!« 'IMI. ■Eli1 .Iái* «a. M I ,u úúmM.Mm- 'UiW -'H i-' • Hová lett a múlt heti hó? Néhány napja még lőfogatos szánkókat láttunk a falu utcáján. Kíváncsian állítjuk meg a vidám kis menetet. Hová tartanak a szánok? — Megyünk az erdőre, a Lescslnyába, fáért — mondja Kovács János bácsi. Kérdésünkre, hogy nem túl szellős-e a járgány, nevetve válaszolnak: — Már hozzászoktunk. Télidőben mindig ezekkel a szánokkal szállítjuk a fát a szügyi tsz-nek. — De hát, hová ülnek akkor, ha a szánkót megrakják fával? — Hát, a farakás tetejére — válaszolják, aztán meglegyinfik az ostort és a lovak elindulnak. Téli hangulat: csupán a csengő hiányzik a nyakukból. —vkm— . — kulcsár felv. — Határidő előtt elkészülnek az Ifjúsági Lakásépítő Szövetkezet lakásai A lakásépítés fejlesztéséről, a lakáselosztás és a lakbérek új rendszeréről az MSZMP KB és a Minisztertanács 1970. április 16- án határozatot hozott. A lakásépítő szövetkezetekre vonatkozó jogszabályok megjelenése után megyénkben is megkezdtük a szervező munkát, együttműködve a KlSZ-bizottsá- gokkal. Az előfeltételek — közművesített telek, kivitelezői kapacitás és pénzügyi fedezet — biztosítása után 1972 februárjában alakult meg Salgótarjánban az „Ifjúsági Lakásépítő Szövetkezet” 152 taggal. Az alakuló közgyűlésen zavaró körülményként hatott, hogy az 1972. évi építőanyagár-változás miatt nem tudtuk közölni a lakások várható költségét. Részben ennek következtében az alapító tagok közel egyharmada kilépett, helyükre azonban a szövetkezet igazgatósága új tagokat vett fel. A kilépések másik előidézője volt. hogy többen kétségbe vonták az új lakásépítő szövetkezet életképességét. Az alakuló közgyűlés határozatot hozott az ötszintes, 152 lakásos, 2 szobás, étkezőfülkés, 53 négyzetméter alapterületű, gázfűtéses, összkomfortos lakóház felépíttetésére. EZek után a lakásszövetkezet igazgatósága — a MÉSZÖV segítségével — megkezdte az érdemi munkát. Hosszas tárgyalások és a költségvetés egyeztetése után a lakások átlagára 230 ezer forintra alakult. Ez a viszonylag kedvező lakásár többek között' annak tudható be, hogy a Salgótarjáni városi Tanács a közművesített telket és a tervdokumentációt térítés- mentesen juttatta a szövetkezetnek, különös tekintettel arra, hogy az építkezők mintegy 90 százaléka 35 éven aluli, alacsony jövedelmű, többségében fizikai dolgozó. A viszonylag olcsó lakások vásárlásánál a jogszabályok szerint ösz- szesen 9 piillió 70 ezer forint szociálpolitikai kedvezményben részesültek a lakásépítő szövetkezet tagjai. A lakások árainak ismeretében az OTP-nél megtörtént a kölcsönszerződések megkötése, így a 35 millió 26 ezer forintról a fedezetigazolás rendelkezésre állt. Az OTP részéről a kölcsönszerződések megkötésénél, a fedezet- igazolás kiadásánál rugalmas, segítő szándékú magatartást tapasztaltunk. A lakóház felépítésére a szövetkezet a Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalattal kötött kivitelezési szerződést. Eszerint a lakóház átadásának határideje 1975 májusa, ezen belül az első három szekció 57 lakásának átadási ideje 1974 májusa. Az építőipari vállalat ~az építkezést 1972 júniusában kezdte meg, és jelenleg már a belső szakipari munkákat végzik. Az 57 lakás a szerződésben vállalt határidő előtt elkészült, a lakások műszaki átvétele megtörtént, a beköltözésre ew hónapon belül sor kerül. Előreláthatólag mind a 152 lakásba határidő előtt; már ez év végén a tulajdonosok beköltözhetnek. A beköltözés után a lakásszövetkezet gondoskodik a lakóház üzemeltetéséről, fenntartásáról és felújításáról, tehermentesítve ezáltal az állami költség- vetés kiadásait. Varga Lajos MÉSZÖV NÖGRAD — 1974. január 23., szerda
