Nógrád. 1974. január (30. évfolyam. 1-25. szám)

1974-01-23 / 18. szám

A szerelőszalag mellett a ZIM-ben kulcsár felv. — fis konstrukciók.. MIÉRT EZ JELLEMEZTE elsősorban megyénk ipari fejlődését a megyei pártér­tekezlet óta eltelt években? Mert a szénbányászat visz- szafejlesztésével egyidejű­leg itt volt a legnagyobb le­hetőség a pártértekezleten elhatározott iparpolitikai koncepciók megvalósítására, valamint az egyik legna­gyobb társadalmi probléma: a foglalkoztatottság megol­dására. Ezt az utat kellett jár­nunk, erre ösztönöztek ben­nünket a korábbi tervcik­lus jó tapasztalatai, és a már megkezdett rekonstruk­ciós munkálatok. Hogy ez az elképzelés a realitásokra épült, megfe­lelt a fejlődés követelmé­nyeinek, egybevágott a nép- gazdasági elképzelésekkel, azt az elmúlt évek számta­lan jó példája bizonyítja. A rekonstrukció segítette az öblösüveggyárban az egy­re növekvő kül- és belföldi igényeknek a korábbinál jobb kielégítését. Ez a fej-, lesztési koncepció erősítette meg a helyzetét a síküveg-' gyárnak és teremtette meg a fejlődés újabb lehetősé­gét. A rekonstrukciónak . köszönhető a ZIM salgótar­jáni gyárának újjászületé­se, mind a termelés struktú­rájának előnyös megváltoz­tatása, mind pedig a kül- kapcsolatok erősítése céljá­ból Az időben — egy év alatt — végrehajtott re­konstrukció teremtette meg a további életlehetőséget és biztos jövőt a romhányi Építési és Kerámiagyar dol­gozóinak. Érthető, ha a megyei ipar- politikai elképzelésekben to­vábbra is a rekonstrukciók játszanak meghatározó sze- reoet. Lehet, sőt biztos, hogy egyesek korábbi hegemón szerepüket féltve, figyelmen kívül hagyják a világban és az egész népgazdaságban bekövetkezett változásokat, és kételkednek a rekonst­rukció elsődlegességének, jogosságában, realitásában. A KÉTELKEDŐK meg­győzésére legjobb módszer a tény. a valóság. A sík­üveggyárban a Zagyva III. felépítésével jelentősen nő a termelés, ugvanakkor a kor követelményeinek megfelelő minőségű árut tudnak majd biztosítani. Nem kell á fej­lesztéshez újabb földterü- let.e'-et kiszakítani, rendel­kezésre áll a megfelelő szakmunkásgárda, a gyár nevét jegyzik a piacon, is­merik termékeit, bíznak az itteni dolgozók és vezetők hozzáértésében, olyan szel­lemi kapacitás halmozódott fel amely a jelenleginél is jóvá) nagyobb feladatokra képes. A rekonstrukció meg­valósításával a termelés nö­vekedését lényegében azo­nos létszámmal oldják meg, mert olyan technika, tech­nológia áll a dolgozók ren­delkezésére. aminek előnyös hatása a növekvő termelé­kenységben és a gyarapodó nyereségben ölt majd testet., Ezt az utat járják a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek vezetői és dolgozói, amikor a több mint százéves épü­letek fokozatos eltüntetése, valamint a régi, korszerűt­len technika kicserélése céljából a rekonstrukció mellett döntöttek. A tíz évvel ezelőtt Közép- Európában korszerűnek ki­kiáltott hideghengermű mel­lett rövidesen újjászületik a régi huzalmű. Az új épü­leteket a régiek helyén hoz­zák tető alá, ezekben vi­szont jóval többet termel­nek, mint a régi helyen, mert nagy termelékenységű gépeket állítanak munká­ba. Sajnos, a pénz hiánya miatt nem annyit, ameny- nyit szeretnének, amennyire szükségük van, és az épület lehetőségei ezt biztosítják. Tovább folytatódik a re­konstrukció a romhányi Építési és Kerámiagvárban. Az itt előállított színes fal­burkoló, később pedig a padlóburkoló lapok hosz- szabb távon nyújtanak biz­tos piacot a gyárnak. Amikor a megye iparfej­lesztésében a rekonstrukci­ók jelentik a fejlődést, nem történik más, csupán anv- nyi, hogy a megye vezetői reálisan döntötték el; az adott pénzügyi, piaci, mun­kaerőviszonyok között mi­ivént lehet a megye ipará­ban a fejlesztést úgy meg­oldani, hogy az gyors le­gyen, kevés zökkenővel jár­jon, a rendelkezésre álló szellemi kapacitás a megyé­ben maradjon, az alkotó, teremtő munka magasabb szintet érjen el, tovább bő­vüljenek a piaci kapcsola­tok, a vállalatok dolgozói­nak hosszabb távon legyen biztonságérzésük jövőjüket illetően. Cél, hogy a fej­lesztés beilleszkedjék a népgazdasági iparszerkezet előnyös megváltozásába, s a beruházásra szánt összeg minél előbb megtérüljön. Ezt a helyes elképzelést szolgálták és szolgálják a rekonstrukciók. Jól egybe­fogják az egyéni, a csoport, — a megyei és népgazdasá­gi érdekeket. HIBA VOLNA AZONBAN az elért eredményekből csak olyan következtetést levonni, hogy itt most már minden jól megy, kifogás­talanul zajlik az élet. min­denütt kihasználtak a gé­pek, a drága állóeszközök, megfelelő a munkaerő-gaz­dálkodás. Sajnos, a kor­szerű csarnokok egy részé­be alacsonyobb színvonalú technológiát telepítettek, vagy maghagyták a régit. S hogy mégis a rekonstruk­cióknak tulajdonítunk a je­lenlegi tervciklusban és a közeljövőben meghatározó szerepet, ez azért van, rhert az egyre növekvő hatékony- sági követelményeknek a külföldi piacokon való meg­maradásnak, stabilizálódás­nak csak ily módon tudunk eleget tenni Ezt az elképzelést szívvel- lélekkel támogatni egyet je­lent önmagunk bizotnságá- nak megalapozásával. V. K. Negyedórása fi a gsorelheseiben „Nagy csata volt" Huswmöt éve, hogy Diós je nőn megalakult az első mező­gazdasági termelőszövetkezet. Az akkori események tanúi közül ma már kevesen élnek. P. Szabó József azonban még jól emlékszik az apró részle­tekre is; hogyan láttak hozzá az első közös, parcellák mű­veléséhez, miként küzdöttek váll-váll melleift a mostoha körülmények, a maradi szem­léletek ellen. A szövetkezet fejlődését közvetlenül az „első vonalból” kísérhette végig. Ma is tagja a gazdaságnak. Reggelente a gépműhelybe indul, hogy bri­gádját eligazítsa. — Nehéz úgy elmondaná, hogy jól megértsék a termelő­szövetkezet „úttörőinek” első éveit. Fogságból érkeztem ha­za. A szervezés már javában folyt. A megalakuláskor a tagságot nyolc család jelen­tette. A létszám egy év alatt duplájára nőtt. Engem válasz­tottak elnöknek ■— emlékszik vissza a negyedszázaddal ez­előtt történtekre. A szavakat külön-lkiülön ke­resi egymáshoz. Nagyon vi­gyáz a történelmi hűségre. Az elnök abban az időben kinn dolgozott a többiekkel. Kevés volt a munkáskéz, a tennivaló pedig megszaporo­dott. Élére állt a rendvágdk- nak, rakta a kazlat. Ahol szükség volt rá, megjelent. — Mennyi volt a szövetke­zet vagyona? — H úsz anyakoca, 150 bir­ka. Az istállót a régi iskola épületből alakítottuk ki. zeteket, amelyek munkájuk megkönnyítését szolgálták. Közben P. Szabó József el­dúskált a javakban. örül­tünk, ha kevés gabonát szét­oszthattunk közöttük. Egy munkaegységre tizennyolc fo­rintot fizettünk. Ma 98 forin­tot kapnak — magyarázza, s látszik: szívesebben, beszél a máról, a megváltozott körül­ményekről. — Most háromszor akkora területen gazdálkodunk. Nehe­zen hittük volna el akkor, ha valaki azt mondja: 25 év múl­va a gépek és felszerelések értéke meghaladja a húszmil­lió for intőt. — Mire emlékszik vissza a legszívesebben ? — Sok szép emlék maradt meg bennem. Jólesett amikor oár évvel ezelőtt az ellenőrző bizottság elnökének választot­tak. Meghatódtam, amikor Ki­váló Dolgozó kitüntetést kap­tam. A legélesebben azonban az akkori emberek, barátok élnek bennem. S a munka, amely bizakodóvá tette vala­mennyiünket, összetartó.';!’. Nehéz válogatni az emlékek között — válaszol, s úgy akar igazságos lenni, hogy a hu­szonöt év alatt történtek kö­zül egyiket sem emeld a má­feerült termelőszövetkezet site fölé. Valamennyi hozzá­é-léről. Párttitkár lett, fogatos, majd elnökhelyettes. — Új emberek jöttek, akik jobban értettek a korszerűbb technológiákhoz. A tanácsai­mat azonban mindig meghall­gatták. Homlokára mély redőiket rajzolt az elmúlt negyedszá­zad. Különösen az első esz­tendők tették próbára nyu­összesen 1200 kataszfcráiis galmát, mert ő is aggódott hold területen gazdálkodtunk. Hogyan? Gépesítésiről egyál­talán nem beszélhettünk. Kö­rülményesein termeltünk, kité­ve az időjárás viszontagságai­nak. Az átlagtermések alacso­nyak voltaik. Előfordult az is, hogy ©gy-egy tagunk a ne­hézségektől visszariadva ott­hagyta a termelőszövetkezetet. Nagy csata volt. Mi, akik ad­dig csak más földijén dolgoz­tunk, éreztük miit jelent a sa­játunkét művelni — sorolja. A fejlődés 1957 után ugrás­szerűen következett be. Megérkeztek az első gépek. Az emberek csodálkozva áll­ták körbe, tekintetükkel simo­gatták az ismeretlen saertke­maga módján. Félt, hogy az emberek türelmetlenek lesz­nek, nem látják a jövő nagy lehetőségeit. — A tagság bizony nem tartozik, és valamennyi ked­ves. Az embereik, a parcellák, a gépek. . Gyermekei apjuk nyomdo­kain haladnak. Lánya a ter­melőszövetkezet KISZ-tiitteá.va. állatgondozó. Nagyobbik fia szerelő a gépműhelyben, míg öccse ugyancsak ezt a szak­mát tanulja Pétervásárán. — Sokat meséltem nekik, hogyan kezdtük... A „mesék” elhatározássá érlelődtek a fiatalokban, s a mezőgazdaságot választották, mint annakidején a családfő. Szabó Gyula A jobb vízellátásért Salgótarjánban a városi tanács nagy erőfeszítéseket tesz a vízmennyiség jobb el­osztására, mert tudvalevő­leg nem bővelkedünk ivó­vízben. Vízvezetéket építe­nek a Gorkij-, a Kemero­vo-, illetve a Sebaj-telepre. Ezzel megteremtik a lehető­ségét, hogy folyamatosabb legyen ennek a területnek a vízellátása, mert az eddigi vezetékek nem alkalmasak a szükséges mennyiség szál­lítására. A kivitelezés mun­kálatait december végén kezdték meg, és még ebben az évben befejeződik a ti­zenkétmillió forintos beru­házás. Fürgalomnsirkfflésre számít a kisterenyei ÁFÉSZ Katona Vincét, a Kisteremé és Vidéke Általános Fogyasz­tási és Értékesítő Szövetke­zet elnökét az elmúlt évi eredményekről és az ez évi tervekről kérdeztük. Az el­nök kérdésünkre a követke­zőket válaszolta. — A szövetkezet igazgató­ága és felügyelő bizottsága jövedeimezóseget terhelte, is terveztünk többet: ez a Nyereségünk — mindezek el- létesítmény most elég nagy lenére — előreláthatóan meg­haladja az egymillió forintot: így ezzel is elégedettek lehe­tünk. — Az ez évi forgalmi ter­vünk — az elmúlt évre terve­zett 32 millió 392 ezer forint pénzügyi erőfeszítést követel tőlünk, bár jelentős anyagi segítséget kaptunk hozzá a megyei szövetségtől és az ál­lamtól. — Még magasabb. 100 szá­zalékos forgalomemelkedést várunk a felvásárlási ágazat­ban. Tavaly 500 ezer forintot forgalmaztunk, most — ha minden az elképzeléseink egymillió forgalommal szemben — kö- éyrwiró ülésén megtörtént az zel 40 millió forintot tesz ki 1973. évi munka értékelése. Ez azt jelenti, hagy a kisike- Megállapítottuk, hogy' mind a reskedelem.ben 8,28 százalék­kiskereskedelmi és vendéglő- kai; a vendéglátóiparban 6 szerint alakul — tóipari, mind a felvásárlási százalékkal kell magasabb forintra számítunk, üzemág éves te’rvét túlteljesí- forgalmat lebonyolítanunk a — Végezetül — de nem tette. A nyereséget egymillió tavalyinál. A tervezésnél fi- utolsósorban — tervünk 1974- 297 ezer forintra terveztük, gyelembe vettük az 1973-ban ben a már meglevő boltegy- Ezt a muukásszövetkezet átvett új egységeket és azt is. ségék jövedelmező és gazda- msgalakulása miatt nem tud- hogy — remélhetőleg — va- ságos működtetése, a lakosság tűk 100 százalékra teljesíteni, lóban átadásra kerül még ez jobb, kulturáltabb, választé- mivel az átvett egységek tor- év negyedik negyedében az kosabb áruellátása góaszközeinek 50 százaléka a ABC-áruház. Beruházást nem Kemény ü*ei%7$€sES£ni cs Icite^ietSsen Sok szó esik napjainkban arról, hogy a dolgozó asszo­nyok, lányok miképpen tudnak helytállni napi munkájuk, családi kötelezettségeik mellett a közéletben. Szükség van rájuk. Az energiájukra, ötleteikre, tevé­kenységükre, közszeretetükre. Gondoljunk csak arra, meny nyi női tanácstag állja meg jól a helyét, közmegbecsülést kiérdemelve dolgozva. Szervezik a társadalmi munkák, nem­egyszer házról házra járva. Intézkednek, javasolnak, tevéke­nyek és határozottak. Ma már nem is érdemes arról beszélni, egy-egy válasz­tási körzetben nő vagy férfi a tanácstag, csak arról, meny­nyire jól képviseli választóit. Asszonyok, lányok szép számmal tevékenykednek a népfrontban, a nőbizottságokban, a különféle akciókban. így jó munkáról tett tanúbizonyságot a salgótarjáni városi nöbi- zottság is az elmúlt esztendőben. Ha a közéletről beszélünk, mindenkeppen szót keli ej­tenünk arról, hogy sokszor bizony nem könnyű kimozdítani a nőket mindennapi tevékenységükből. Érthető, hogy a na pi nyolcórai munka után nagyrészt rájuk vár a család, a gyermek, a háztartási munka. Olyan programokat kell szer­vezni számukra, amely érdekes, és a dolgozó asszonyok nem érzik elfecsérelt időnek az ott töltött órákat. Az is fontos, hogy megfelelő időben tartsák, mert este nyolc után egyet­len édesanya sem tud nyugodt szívvel elmenni hazulról! Salgótarjánban a városi nőbizottság az elmúlt évben négy alkalommal hívta össze az asszonyokat, és emellett még más rendezvényeket is szervezett. Sok munkát adtak a ta­nácstagi választásokkal kapcsolatos feladatok, majd a .nő­napi megemlékezések. Hogy Salgótarjánban jóformán min­den asszonyt és lányt köszöntöttek ezen a napon, abban ré­sze volt a városi nőbizottságnak is. Ez mindenképpen jó do­log. Részt vállaltak és kértek a megválasztott női tanácsta­gok munkájának .megkönnyítéséből, tanácsot, segítséget ad­tak a kezdeti lépésekhez. A nőbizottság és rajtuk keresztül Salgótarján asszonyai megvitatták az elhagyott, egyedül élő, gondozásra szőrük; öregek életkörülményeit, és megbeszélték a segítség módjait. A rendezvények sorában előkelő helyet foglaltak el a réteg gyűlések, ahova azonos életkörülményű, gondolkodást;, egyforma problémákkal foglalkozó asszonyokat hívtak me: Összejöttek a bányaterület. Zagyvapálfalva, avagy a bel­város asszonyai, hogy szűk körben, baráti beszélgetésen vi­tassák meg mindennapi életünk ügyeit, gondjait, örömeit, Magyar—szovjet asszon ytal&lkozót. közönség—művészt'' összejövetelét szervezték, illetőleg vetlek részt rajta az ér dekiődő asszonyok, lányok. A lakóterületi nőbizottságok ve­zetőit tapasztalatcserére hívta össze ,a városi nőbizottsá.g, ahol közvetlenül és kötetlenül vitatták meg a nőmunka tapasz­talatait, feladatait, a. további tennivalókat. Az asszonyok közéleti munkájának megkönnyítését segí­tette — ez továbbra is szerepel a nőbizottság terveiben — az ismételt beszélgetés a megválasztott női tanácstagokkal, hogy miképpen képviselik Salgótarján város asszonyait, lá­nyait a városi tanácsban. Jól sikerült csehszlovákiai kirán­dulás, és a lakitelki asszonyokkal való találkozás, majd a Ti. salgótarjáni szülői parlament segítése zárta a jól sikerül $ esztendőt. Az idén hasonlóan sokat szeretnének produkálni, tovább fejlesztve a nőmozgalom régi, jó hagyományait. Lehetőség bőven van, de fontos a békemozgalmi tevékenység, a nép? sedéspolitika magyarázása és ismertetése, az anyai hivatás tiszteletének erősítése, a korszerű család és háztartás pro­pagálása. A szülői akadémiákat továbbra is segiti a városi nőbizottság, de foglalkoznak az ifjúságvédelemmel és az idős emberek gondjaival. Mindez hozzájárul, hogy az ér­deklődő nők részt vegyenek a közéletben, az mindennapi életük részévé váljon.

Next

/
Thumbnails
Contents