Nógrád. 1974. január (30. évfolyam. 1-25. szám)
1974-01-23 / 18. szám
A szerelőszalag mellett a ZIM-ben kulcsár felv. — fis konstrukciók.. MIÉRT EZ JELLEMEZTE elsősorban megyénk ipari fejlődését a megyei pártértekezlet óta eltelt években? Mert a szénbányászat visz- szafejlesztésével egyidejűleg itt volt a legnagyobb lehetőség a pártértekezleten elhatározott iparpolitikai koncepciók megvalósítására, valamint az egyik legnagyobb társadalmi probléma: a foglalkoztatottság megoldására. Ezt az utat kellett járnunk, erre ösztönöztek bennünket a korábbi tervciklus jó tapasztalatai, és a már megkezdett rekonstrukciós munkálatok. Hogy ez az elképzelés a realitásokra épült, megfelelt a fejlődés követelményeinek, egybevágott a nép- gazdasági elképzelésekkel, azt az elmúlt évek számtalan jó példája bizonyítja. A rekonstrukció segítette az öblösüveggyárban az egyre növekvő kül- és belföldi igényeknek a korábbinál jobb kielégítését. Ez a fej-, lesztési koncepció erősítette meg a helyzetét a síküveg-' gyárnak és teremtette meg a fejlődés újabb lehetőségét. A rekonstrukciónak . köszönhető a ZIM salgótarjáni gyárának újjászületése, mind a termelés struktúrájának előnyös megváltoztatása, mind pedig a kül- kapcsolatok erősítése céljából Az időben — egy év alatt — végrehajtott rekonstrukció teremtette meg a további életlehetőséget és biztos jövőt a romhányi Építési és Kerámiagyar dolgozóinak. Érthető, ha a megyei ipar- politikai elképzelésekben továbbra is a rekonstrukciók játszanak meghatározó sze- reoet. Lehet, sőt biztos, hogy egyesek korábbi hegemón szerepüket féltve, figyelmen kívül hagyják a világban és az egész népgazdaságban bekövetkezett változásokat, és kételkednek a rekonstrukció elsődlegességének, jogosságában, realitásában. A KÉTELKEDŐK meggyőzésére legjobb módszer a tény. a valóság. A síküveggyárban a Zagyva III. felépítésével jelentősen nő a termelés, ugvanakkor a kor követelményeinek megfelelő minőségű árut tudnak majd biztosítani. Nem kell á fejlesztéshez újabb földterü- let.e'-et kiszakítani, rendelkezésre áll a megfelelő szakmunkásgárda, a gyár nevét jegyzik a piacon, ismerik termékeit, bíznak az itteni dolgozók és vezetők hozzáértésében, olyan szellemi kapacitás halmozódott fel amely a jelenleginél is jóvá) nagyobb feladatokra képes. A rekonstrukció megvalósításával a termelés növekedését lényegében azonos létszámmal oldják meg, mert olyan technika, technológia áll a dolgozók rendelkezésére. aminek előnyös hatása a növekvő termelékenységben és a gyarapodó nyereségben ölt majd testet., Ezt az utat járják a Salgótarjáni Kohászati Üzemek vezetői és dolgozói, amikor a több mint százéves épületek fokozatos eltüntetése, valamint a régi, korszerűtlen technika kicserélése céljából a rekonstrukció mellett döntöttek. A tíz évvel ezelőtt Közép- Európában korszerűnek kikiáltott hideghengermű mellett rövidesen újjászületik a régi huzalmű. Az új épületeket a régiek helyén hozzák tető alá, ezekben viszont jóval többet termelnek, mint a régi helyen, mert nagy termelékenységű gépeket állítanak munkába. Sajnos, a pénz hiánya miatt nem annyit, ameny- nyit szeretnének, amennyire szükségük van, és az épület lehetőségei ezt biztosítják. Tovább folytatódik a rekonstrukció a romhányi Építési és Kerámiagvárban. Az itt előállított színes falburkoló, később pedig a padlóburkoló lapok hosz- szabb távon nyújtanak biztos piacot a gyárnak. Amikor a megye iparfejlesztésében a rekonstrukciók jelentik a fejlődést, nem történik más, csupán anv- nyi, hogy a megye vezetői reálisan döntötték el; az adott pénzügyi, piaci, munkaerőviszonyok között miivént lehet a megye iparában a fejlesztést úgy megoldani, hogy az gyors legyen, kevés zökkenővel járjon, a rendelkezésre álló szellemi kapacitás a megyében maradjon, az alkotó, teremtő munka magasabb szintet érjen el, tovább bővüljenek a piaci kapcsolatok, a vállalatok dolgozóinak hosszabb távon legyen biztonságérzésük jövőjüket illetően. Cél, hogy a fejlesztés beilleszkedjék a népgazdasági iparszerkezet előnyös megváltozásába, s a beruházásra szánt összeg minél előbb megtérüljön. Ezt a helyes elképzelést szolgálták és szolgálják a rekonstrukciók. Jól egybefogják az egyéni, a csoport, — a megyei és népgazdasági érdekeket. HIBA VOLNA AZONBAN az elért eredményekből csak olyan következtetést levonni, hogy itt most már minden jól megy, kifogástalanul zajlik az élet. mindenütt kihasználtak a gépek, a drága állóeszközök, megfelelő a munkaerő-gazdálkodás. Sajnos, a korszerű csarnokok egy részébe alacsonyobb színvonalú technológiát telepítettek, vagy maghagyták a régit. S hogy mégis a rekonstrukcióknak tulajdonítunk a jelenlegi tervciklusban és a közeljövőben meghatározó szerepet, ez azért van, rhert az egyre növekvő hatékony- sági követelményeknek a külföldi piacokon való megmaradásnak, stabilizálódásnak csak ily módon tudunk eleget tenni Ezt az elképzelést szívvel- lélekkel támogatni egyet jelent önmagunk bizotnságá- nak megalapozásával. V. K. Negyedórása fi a gsorelheseiben „Nagy csata volt" Huswmöt éve, hogy Diós je nőn megalakult az első mezőgazdasági termelőszövetkezet. Az akkori események tanúi közül ma már kevesen élnek. P. Szabó József azonban még jól emlékszik az apró részletekre is; hogyan láttak hozzá az első közös, parcellák műveléséhez, miként küzdöttek váll-váll melleift a mostoha körülmények, a maradi szemléletek ellen. A szövetkezet fejlődését közvetlenül az „első vonalból” kísérhette végig. Ma is tagja a gazdaságnak. Reggelente a gépműhelybe indul, hogy brigádját eligazítsa. — Nehéz úgy elmondaná, hogy jól megértsék a termelőszövetkezet „úttörőinek” első éveit. Fogságból érkeztem haza. A szervezés már javában folyt. A megalakuláskor a tagságot nyolc család jelentette. A létszám egy év alatt duplájára nőtt. Engem választottak elnöknek ■— emlékszik vissza a negyedszázaddal ezelőtt történtekre. A szavakat külön-lkiülön keresi egymáshoz. Nagyon vigyáz a történelmi hűségre. Az elnök abban az időben kinn dolgozott a többiekkel. Kevés volt a munkáskéz, a tennivaló pedig megszaporodott. Élére állt a rendvágdk- nak, rakta a kazlat. Ahol szükség volt rá, megjelent. — Mennyi volt a szövetkezet vagyona? — H úsz anyakoca, 150 birka. Az istállót a régi iskola épületből alakítottuk ki. zeteket, amelyek munkájuk megkönnyítését szolgálták. Közben P. Szabó József eldúskált a javakban. örültünk, ha kevés gabonát szétoszthattunk közöttük. Egy munkaegységre tizennyolc forintot fizettünk. Ma 98 forintot kapnak — magyarázza, s látszik: szívesebben, beszél a máról, a megváltozott körülményekről. — Most háromszor akkora területen gazdálkodunk. Nehezen hittük volna el akkor, ha valaki azt mondja: 25 év múlva a gépek és felszerelések értéke meghaladja a húszmillió for intőt. — Mire emlékszik vissza a legszívesebben ? — Sok szép emlék maradt meg bennem. Jólesett amikor oár évvel ezelőtt az ellenőrző bizottság elnökének választottak. Meghatódtam, amikor Kiváló Dolgozó kitüntetést kaptam. A legélesebben azonban az akkori emberek, barátok élnek bennem. S a munka, amely bizakodóvá tette valamennyiünket, összetartó.';!’. Nehéz válogatni az emlékek között — válaszol, s úgy akar igazságos lenni, hogy a huszonöt év alatt történtek közül egyiket sem emeld a máfeerült termelőszövetkezet site fölé. Valamennyi hozzáé-léről. Párttitkár lett, fogatos, majd elnökhelyettes. — Új emberek jöttek, akik jobban értettek a korszerűbb technológiákhoz. A tanácsaimat azonban mindig meghallgatták. Homlokára mély redőiket rajzolt az elmúlt negyedszázad. Különösen az első esztendők tették próbára nyuösszesen 1200 kataszfcráiis galmát, mert ő is aggódott hold területen gazdálkodtunk. Hogyan? Gépesítésiről egyáltalán nem beszélhettünk. Körülményesein termeltünk, kitéve az időjárás viszontagságainak. Az átlagtermések alacsonyak voltaik. Előfordult az is, hogy ©gy-egy tagunk a nehézségektől visszariadva otthagyta a termelőszövetkezetet. Nagy csata volt. Mi, akik addig csak más földijén dolgoztunk, éreztük miit jelent a sajátunkét művelni — sorolja. A fejlődés 1957 után ugrásszerűen következett be. Megérkeztek az első gépek. Az emberek csodálkozva állták körbe, tekintetükkel simogatták az ismeretlen saertkemaga módján. Félt, hogy az emberek türelmetlenek lesznek, nem látják a jövő nagy lehetőségeit. — A tagság bizony nem tartozik, és valamennyi kedves. Az embereik, a parcellák, a gépek. . Gyermekei apjuk nyomdokain haladnak. Lánya a termelőszövetkezet KISZ-tiitteá.va. állatgondozó. Nagyobbik fia szerelő a gépműhelyben, míg öccse ugyancsak ezt a szakmát tanulja Pétervásárán. — Sokat meséltem nekik, hogyan kezdtük... A „mesék” elhatározássá érlelődtek a fiatalokban, s a mezőgazdaságot választották, mint annakidején a családfő. Szabó Gyula A jobb vízellátásért Salgótarjánban a városi tanács nagy erőfeszítéseket tesz a vízmennyiség jobb elosztására, mert tudvalevőleg nem bővelkedünk ivóvízben. Vízvezetéket építenek a Gorkij-, a Kemerovo-, illetve a Sebaj-telepre. Ezzel megteremtik a lehetőségét, hogy folyamatosabb legyen ennek a területnek a vízellátása, mert az eddigi vezetékek nem alkalmasak a szükséges mennyiség szállítására. A kivitelezés munkálatait december végén kezdték meg, és még ebben az évben befejeződik a tizenkétmillió forintos beruházás. Fürgalomnsirkfflésre számít a kisterenyei ÁFÉSZ Katona Vincét, a Kisteremé és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet elnökét az elmúlt évi eredményekről és az ez évi tervekről kérdeztük. Az elnök kérdésünkre a következőket válaszolta. — A szövetkezet igazgatóága és felügyelő bizottsága jövedeimezóseget terhelte, is terveztünk többet: ez a Nyereségünk — mindezek el- létesítmény most elég nagy lenére — előreláthatóan meghaladja az egymillió forintot: így ezzel is elégedettek lehetünk. — Az ez évi forgalmi tervünk — az elmúlt évre tervezett 32 millió 392 ezer forint pénzügyi erőfeszítést követel tőlünk, bár jelentős anyagi segítséget kaptunk hozzá a megyei szövetségtől és az államtól. — Még magasabb. 100 százalékos forgalomemelkedést várunk a felvásárlási ágazatban. Tavaly 500 ezer forintot forgalmaztunk, most — ha minden az elképzeléseink egymillió forgalommal szemben — kö- éyrwiró ülésén megtörtént az zel 40 millió forintot tesz ki 1973. évi munka értékelése. Ez azt jelenti, hagy a kisike- Megállapítottuk, hogy' mind a reskedelem.ben 8,28 százalékkiskereskedelmi és vendéglő- kai; a vendéglátóiparban 6 szerint alakul — tóipari, mind a felvásárlási százalékkal kell magasabb forintra számítunk, üzemág éves te’rvét túlteljesí- forgalmat lebonyolítanunk a — Végezetül — de nem tette. A nyereséget egymillió tavalyinál. A tervezésnél fi- utolsósorban — tervünk 1974- 297 ezer forintra terveztük, gyelembe vettük az 1973-ban ben a már meglevő boltegy- Ezt a muukásszövetkezet átvett új egységeket és azt is. ségék jövedelmező és gazda- msgalakulása miatt nem tud- hogy — remélhetőleg — va- ságos működtetése, a lakosság tűk 100 százalékra teljesíteni, lóban átadásra kerül még ez jobb, kulturáltabb, választé- mivel az átvett egységek tor- év negyedik negyedében az kosabb áruellátása góaszközeinek 50 százaléka a ABC-áruház. Beruházást nem Kemény ü*ei%7$€sES£ni cs Icite^ietSsen Sok szó esik napjainkban arról, hogy a dolgozó asszonyok, lányok miképpen tudnak helytállni napi munkájuk, családi kötelezettségeik mellett a közéletben. Szükség van rájuk. Az energiájukra, ötleteikre, tevékenységükre, közszeretetükre. Gondoljunk csak arra, meny nyi női tanácstag állja meg jól a helyét, közmegbecsülést kiérdemelve dolgozva. Szervezik a társadalmi munkák, nemegyszer házról házra járva. Intézkednek, javasolnak, tevékenyek és határozottak. Ma már nem is érdemes arról beszélni, egy-egy választási körzetben nő vagy férfi a tanácstag, csak arról, menynyire jól képviseli választóit. Asszonyok, lányok szép számmal tevékenykednek a népfrontban, a nőbizottságokban, a különféle akciókban. így jó munkáról tett tanúbizonyságot a salgótarjáni városi nöbi- zottság is az elmúlt esztendőben. Ha a közéletről beszélünk, mindenkeppen szót keli ejtenünk arról, hogy sokszor bizony nem könnyű kimozdítani a nőket mindennapi tevékenységükből. Érthető, hogy a na pi nyolcórai munka után nagyrészt rájuk vár a család, a gyermek, a háztartási munka. Olyan programokat kell szervezni számukra, amely érdekes, és a dolgozó asszonyok nem érzik elfecsérelt időnek az ott töltött órákat. Az is fontos, hogy megfelelő időben tartsák, mert este nyolc után egyetlen édesanya sem tud nyugodt szívvel elmenni hazulról! Salgótarjánban a városi nőbizottság az elmúlt évben négy alkalommal hívta össze az asszonyokat, és emellett még más rendezvényeket is szervezett. Sok munkát adtak a tanácstagi választásokkal kapcsolatos feladatok, majd a .nőnapi megemlékezések. Hogy Salgótarjánban jóformán minden asszonyt és lányt köszöntöttek ezen a napon, abban része volt a városi nőbizottságnak is. Ez mindenképpen jó dolog. Részt vállaltak és kértek a megválasztott női tanácstagok munkájának .megkönnyítéséből, tanácsot, segítséget adtak a kezdeti lépésekhez. A nőbizottság és rajtuk keresztül Salgótarján asszonyai megvitatták az elhagyott, egyedül élő, gondozásra szőrük; öregek életkörülményeit, és megbeszélték a segítség módjait. A rendezvények sorában előkelő helyet foglaltak el a réteg gyűlések, ahova azonos életkörülményű, gondolkodást;, egyforma problémákkal foglalkozó asszonyokat hívtak me: Összejöttek a bányaterület. Zagyvapálfalva, avagy a belváros asszonyai, hogy szűk körben, baráti beszélgetésen vitassák meg mindennapi életünk ügyeit, gondjait, örömeit, Magyar—szovjet asszon ytal&lkozót. közönség—művészt'' összejövetelét szervezték, illetőleg vetlek részt rajta az ér dekiődő asszonyok, lányok. A lakóterületi nőbizottságok vezetőit tapasztalatcserére hívta össze ,a városi nőbizottsá.g, ahol közvetlenül és kötetlenül vitatták meg a nőmunka tapasztalatait, feladatait, a. további tennivalókat. Az asszonyok közéleti munkájának megkönnyítését segítette — ez továbbra is szerepel a nőbizottság terveiben — az ismételt beszélgetés a megválasztott női tanácstagokkal, hogy miképpen képviselik Salgótarján város asszonyait, lányait a városi tanácsban. Jól sikerült csehszlovákiai kirándulás, és a lakitelki asszonyokkal való találkozás, majd a Ti. salgótarjáni szülői parlament segítése zárta a jól sikerül $ esztendőt. Az idén hasonlóan sokat szeretnének produkálni, tovább fejlesztve a nőmozgalom régi, jó hagyományait. Lehetőség bőven van, de fontos a békemozgalmi tevékenység, a nép? sedéspolitika magyarázása és ismertetése, az anyai hivatás tiszteletének erősítése, a korszerű család és háztartás propagálása. A szülői akadémiákat továbbra is segiti a városi nőbizottság, de foglalkoznak az ifjúságvédelemmel és az idős emberek gondjaival. Mindez hozzájárul, hogy az érdeklődő nők részt vegyenek a közéletben, az mindennapi életük részévé váljon.
