Nógrád. 1974. január (30. évfolyam. 1-25. szám)

1974-01-20 / 16. szám

TUD VA*vn/Vq/\^\A^\*XVVAAA/VAA^\AAAA/WVA/vrv/V\/VA/Vé/V'\/vq/VA/VVV'VV'VW\/V'VV'VVVV'VVA/V'VWV' Küzdelem a szívinfarktus ellen A szív- és érrendszeri megbetegedések a világ legtöbb országában — így hazánkban is — a beteerlista élén állnak és a legtöbb halálesetet okozzák. A szívinfarktus lcggvak- rabban a szív saját ereinek a koszorúereknek az elmeszesedése miatt, annak követ­kezményei révén alakul ki, Az elmeszesedés időben való felfedezésével megelőz­hető, vagy legalábbis késleltethető a koszorúér-betegség kialakulása. A vizsgáló or­vos sokoldalú műszeres megfigyelést végez a panaszaikkal hozzáfordulókon. A képen látható személyt például akként teszik ki terhelési próbának, hogy a lábal alatt moz­gó futószalagon kell „járnia”egyre fokozódó iramban, miközben a mérőműszerek szervezetének összes reakcióit rögzítik Mérgezési lánc Antillák kornyékéről ered. A felsoroltakon kívül más hal­fajok is terjeszthetik ezt, az inkább trópusi vizieken ta­pasztalt betegségeket. Egy mérgező hal elfogyasztása után rendszerint két órával an^a^on' jelentkeznek a tünetek az Az emberi fagyasztásra al­embemél. Hasgörcsök, hasme- kalmas trópusi algákkal el nés, a szájban égési sebhez lentétben a kék alga mérgező hasonló elváltozás, majd ájp lásos állapot. A fertőzés 2—3 százalékában halált okoz. hatású. Nehéz ez ellen küz demi. A kék alga megfertőzi természetesen azokat a hala­a Kát. amelyek előszeretettel elsősorban az foglalkoztatja *!y az orvosokat és zoológusokat, mi az oka annak, hogy a jár­vány csak bizonyos területe­ken terjed, tehát fajokon be­előre nem látott következmé­nye az ember tevékenységé­nek. Az orvosok a La ciguatera lül egyes helyeken fertőzöttek kialakulásáért _ több mérget, a halak, míg más területeken toxint is gyanúba fognak. Az fertőzés mentesek elsőszámú gyanúsított a • ci— Az egészségügyi szakeimbe- guatoxin, egy zsírszerű anyag rek azt tapasztalják, hogy fa- amelynek állati és növényi sej- jon belül a legmérgezőbbek tekre gyakorolt hatását tanul- általában a nagy testű halak, mányozzák. Toxicításuk eltérő foka arra A tengerben, különösen a enged következtetni, hogy trópusi vizekben számos mér- mérgező voltukat a táplálko- gező halfaj, tengeri állat és zás is befolyásolja. Valószínű, növény él. Ezek toxikus hatá- hogy a kis testű halak vala- sa azonban nem a táplálkozá- miféle mérgező anyagot fo- si szokásokra és -láncra vezet- gyasztanak és így maguk is hető vissza. A mérgező halak toxikussá válnak. A kisebb közül talán a Tetrodont lehet halakat élfogyasztják a na- kiemelni. Ennél a halnál a gyök, így a nagy testű halak- méreganyag a zsigeri szervek- ban több méreg halmozódik be, májba, epébe, vesébe kan­tél. Ez a táplálkozási lánc central ódik. Húsa egyébként elég messzire vezethet, mert rendkívül ízletes, de igen a kísérletek során kimutat- nagy elővigyázatosság mellett ták, ha a mérgező halat hús- kell elkészíteni. Japánban Az ember és a technika evő állat fogyasztja, az is csak az egészségügyi minisz- együtt. néha akaratlanul is mérgezővé válik. térium által levizsgáztatott káros következményeket vált a betegség tehát láncsze- szakácsok készíthetik ezt a ki a természetben és a tenge- r£jen terjed. Másik érdekes halat, amely még így is éven- ri állatok szennyezése néha megfigyelés, hogy általában te elég sok halálos áldozatot erdekes -láncsor formájában korallszigetek, -zátonyok kör- követel. A tenger további következik be. Az emberre nyékén lángoi fel a La cigua- szennyeződése. különösen is veszélyes mérgező halfajok- tera, de ott ahol valamilyen ölajszennyezés csak növelheti rak elég nagy irodalma van. formában az ember is jelen ezt a szomorú fertőzési lán- Az európaiak szerencséjére, van_ Megfigyelték ezt a be- cot- amelynek következménye ezek a halfajok inkább a tró- tegséget gyöngyhalászmezők a ma még nem teljesen is- pusi vizekben gyakoriak. Az környékén, hajók horgonyzási mert: La ciguatera, újabb kutatások szerint egyes helyei mentén. Ez utóbbi eset-, trópusi halfajok toxicitása bl- ben különféle anyagokat ön- zonyos esetekben kikötőépítési tenek be rendszerint a hajók- munkáknak lehet a követkéz- rói a tengerbe. Egy francia ménye. A csendes-óceáni ko- zoológus nemrégiben az egyik raliszigetek környékén érdé- polinéziai korallsziget mel- kes és színes halpopuláció lo*j, figyelte meg ennek a be­él: íjhalak, betűs sügérek, tegségnek a fellángolását, ott csíkos sügérek és társaik. ahoil éppen a kikötőmunkák Ezek a halak súlyos tünetek- során megbontották a korall­kel járó betegséget terjeszt»- szintet, illetve az építkezésnél nek, amelynek kissé bizarr különféle anyagokat bocsátot- hangzású spanyol neve van: tak le a tengerbe. La ciguatera. A kifejezés az A tenÄerbe sülly«ztett anyagot — ezek között lehet­nek bomló szerves anyagok is — a kék algák gyorsan meg­lepik. Az algatakaró hihetet­len gyorsan terjed az idegen A jövő fűtőanyagai sí szénhidrogének A Szovjetunió jelenlegi öt­éves terve előirányozza, hogy az 1971—75-ös évek között to­vább növeljék a szénhidrogé­nek — a kőolaj és a földgáz — felhasználását. — A Szovjetunióban jelen­tős változás megy végbe a fű­tőanyag-felhasználás terüle­tén — mondottá az APN tu­dósítójának Szabit Orudzsev Lenin-díjas, az olajipari mi­niszter első helyettese. Az el­ső helyre, a leghatékonyabb természetes fűtőanyag, a kő­olaj és a földgáz kerül. A je­lenlegi tervidőszakban ezek teszik ki az országban fel­használt fűtőanyagok 67 száza­lékát. A Szovjetunióban először az 50-es évek elején jelentke­zett ez a tendencia, amikor a geológusok felfedezték az Ural- és a Volga-menti terü­letek gazdag szénhidrogén­mezőit. Ezek nemcsak óriási tartalékaikkal jelentősek, ha­nem azért is. mert rendkívül kedvezőek a geográfiai adott­ságaik. A geológusok, olajbányá­szok. építők nagy munkát vé­geztek, hogy a legrövidebb idő alatt éppen ott hozzák felszínre az olajat, ahol leg­nagyobb szükség volt rá. A Volga és az Ural közötti te­rületeken már a háború előtt, móginkébb pedig utána nagy ipari központok létesültek, amelyeknek igen nagy szük­ségük volt helyi fűtőanyagra. A Szovjetunió területe igen gazdag fűtőanyag- és energia- tartalékokban, de a természet meglehetősen szeszélyesen osz­totta el azokat. A tartalékok­nak több mint 90 százaléka az Uraitól keletre és délke­letre található. Ugyanakkor a felhasználóknak ^körülbelül 80 százaléka az európai or­szágrészen és az Uraiban összpontosul. Az uráli és a Volga-menti szénhidrogénmezők kiakná­zása és annak meggyorsítása módot adott rá, hogy alapve­tően átalakítsuk a fűtőanyag- felhasználás szerkezetét. Eb­ből a térségből származik ma | a szovjet kőolaj 70 százaléka. Régebben a hagyományos, zilárd ásványi fűtőanyag, mindenekelőtt a kőszén ját­szotta a fő szerepet, már csak kényszerűségből is, hiszen nem volt vetélytársa. 1950-ben például a Szovjetunió még mindössze 37,9 millió tonna kőolajat termelt. 10 évvel ké­sőbb már 148 milliót. 1970-ben pedig 353 millió tonnát hoz­tak felszínre. így megteremtették az olajfűtésre való áttérés szilárd bázisát. Egyszerű számtani művelet bebizonyítja, hogy ez milyen gazdasági eredmé­nyekkel jár. Egységnyi fűtő­anyagban számolva az olaj önköltsége a szénnek egy­negyede—egyötöde. A vezeté­kes szállítás pedig 7—12-szer olcsóbb, mint a vasúti szállí­tási költség. A szovjet olajbányászat fej­lődésével együtt épp oly nagy ütemben épültek a távolsági csővezetékek is. Hosszúságuk ma 31 ezer km. A mostani ötéves tervben tovább foko­zódik a vezetéképítés üteme, újabb 22 ezer km hosszú ve­zetéket fektetünk le. A föld ■ alatti olajfolyamok Nyugat- Szibériából eljutnak az or­szág minden részébe, sőt a határokon túlra is. A közeli években ezeken a mérhetetle­nül gazdag olajmezőkön ala­kul ki az új olajipari köz­pont. 1975 végére ez a kör­zet adja majd az egész szov­jet olajtermelés egynegyedét: 125 millió tonnát. Szibériában 67 olyan lelőhelyet tártak fel, amelyek 1980-ra annyi olajat adhatnak mint a Szovjetunió egész európai részén fekvő olajmezők. Nyugat-Szibéria és a többi, most kiépülő olajlelőhely biz­tosítja az új tervidőszakban a fűtőanyag-termelés növekedé­sének 90 százalékát. Ez to­vább szilárdítja az olaj veze­tő helyét a fűtőanyag-felhasz­nálásban. A Szovjetunióban rendkívül gazdag földgázlelőhelyeket is számon tartanak. Most dol­goznak az egységes gázellá­tási rendszer kiépítésén, hogv ugyancsak távolsági vezetéke­ken szállítsuk az új földgáz- mezők kincsét. Ez is jelentős változásokat idéz elő a fűtő­anyag-felhasználás szerkeze­tében, s hozzájárul, hogy m európai országrészt és az Uralt ellássuk a szükséges fűtőanyaggal. A kilencedik ötéves terv: előirányozza, hogy legalábo 30 ezer km hosszú gázvezeté­ket fektessünk le. Az 1420 mm átmérőjű vezetékeken 75 atmoszférás nyomás mellett továbbítjuk a gázt. s új sz- vattyúberendezésekkel is bő­vítjük az áteresztőképességet. A kőolaj és a földgáz al­kalmazása egy sor iparágban nemcsak azt jelenti, hogy megváltozik a felhasznált fű­tőanyag, hanem azt is, hogv ezzel intenzívebbé válik maga a termelés. A kohászatban például a földgáz a technoló­giái folyamat közvetlen „rész­vevője” is lett. A kohászatban használatos fűtőanyag 53 szá­zalékát ma a kőolaj és a föld­gáz teszi ki, az építőanyag­iparban pedig már eléri a 63,5 százalékot. 1975-re a Szovjetunió 496 millió tonna kőolajat és 320 milliard m3 földgázt termel. Ezeknek a fűtőanyagoknak a felhasználásával a népgaz­daság sokmilliárd rubelt ta­karít meg. (APN) IVeggömbben a tenger mélyén Harc a vibráció ellen A kézi légkalapácsok mű- A kutatók kimutatták, hogy ködését mindenki ismeri: eze- munka közben a szervezet kct a szerszámokat az ipar nem szokja meg az erős vib- különböző ágazataiban, vala- rációt. Hosszadalmas hatása mint az építkezéseken hasz- után csökken az ember mun- nálják. A légkalapácsok kaképessége, szervezete hosz- konstrukciója egyszerű, vi- szabb pihenést igényel. A fá- szonylag könnyű súlyuk el- radtságérzet, a „nehéz” fej- és lenére a jelentős teljesítményt az izomfájdalmak néha több képesek kifejteni. Alkalmazd- mint egy napig megmaradnak, suk több évtizedes gyakorlat Éppen ezért tiltották meg pel­ei len éré lényeges hiányossága dául a Szovjetunióban az erős a zaj és az erős vibráció. A vibrációval járó munkahe- hasonló típusú szerszámokkal lyeken a 18 évnél fiatalabbak, hosszabb ideig dolgozók foglal- a szív-, illetve véredényrend- kozásukból eredő betegsége- szeri betegségben, az aktív lset kaphatnak. Hogyan lehet tuberkulózisban és a központi elkerülni ezt? idegrendszeri rendellenessé­Bár ipari szakemberek gekben szenvedők alkalmazá- nagyszámú csoportja és tudó- sát. mányos kutatóintézmények is De hogyan is lehet felvenni komolyan foglalkoznak a fen- a harcot az álnok vibráció- ti probléma megoldásával, a val? A kutatók szerint a leg- pneumatikus szerszámok to- fontosabb szerepet a vibráló vábbra is vibrációt okoznak szerszámok — légkalapács, és kimerítik a munkásokat. A fúró, vagy szegecselő — fo- viíbráció elleni küzdelem tehát gantyúja játssza. Ügy kell a egyáltalán nem bizonyult fogantyúkat kialakítani, hogy könnyűnek. az ember — kézben tartva Vibráció alatt az emberben azokat — ne érezzen, állandó rázkódás érzetét keltő mecha- rázkódást. Sikerült is gumi- nikus rezgéseket értünk. Ügy fonatok felhasználásával ké- tarjták, hogy a vibrációnak szült kötések segítségével nevezhető rezgéstartomány ilyen fogantyút konstruálni, meglehetősen széles 12-től 8 Az új típusú nyél minden kü- eaer Herz-ig terjed. A vibráció lönösebb nehézség nélkül érintés útján, vagy közbeeső összekapcsolható a szerszám­közeg (víz, levegő stb.) segít- mai, és ami a fő: a vibrációt ségévél jut az emberhez. A az egészségvédelmi norma alá tudósok véleménye szerint a szorítja. Természetesen ez az vibrációt valamennyi emberi újítás még korántsem jelent szövetben, különösen pedig a teljes győzelmet a vibráció fe- bőrben nagy mennyiségben lett. A kutatók nagyobb telje­található „vibroreceptorok” sítményű. negyven kilogram­érzékelik. A vibráció iránt mos erőhatásokra tervezett azonban az ideg-, valamint a készülékek vibrációmentesí- szív- és véredény rendszer a tésén dolgoznak, legérzékenyebb. M. L, Amerikai kutatók olyan búvárgömböt készítettek, amelv minden irányban teljes kilátást biztosít a benne helyet foglalók számára. Eddig csupán a fémből készült búvár­gömb falába épített kb. 15 cm átmérőjű klslátószöSrű plexiablakon át figyelhették az „aquanauták” a tenger élővilágát, ami nem volt kielégítő. A 6,3 cm vastag akril- üvégből készült új fajta átmérője 1,7 méter Hernyótalpas ,.liómobil A tartós, nagy havazások területén a hótakaró hosszú hónapokra beborítja az utakat, s tisztításuk reménytelen vállalkozásnak tűnik. Régebben az állatokkal vontatott szán volt az egyedüli köziekelési eszköz e vidéken, melye­ket egyre inkább motorizált járművek, „hómobilok” vál­tanak fel. Ezek egyike a képen látható, „Hóvihar” elne­vezésű modell. Kéthengeres, 35 lóerős, léghűtéses motor­jával 60 km-es óránkénti sebességet képes elérni, viszony­lag kis üzemanyag-fogyasztással j NÓGRÁD — 1974. január 20., vasárnap 11

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents