Nógrád. 1974. január (30. évfolyam. 1-25. szám)

1974-01-20 / 16. szám

L on in nyomában a genfi olvasóteremben Lenin... Milliók ismerik nevét, tanulmányozzák életét, gondolatait, eszméit. Teszik ezt, mert tudják, hogy a le­nini tanítás a munkásosztály harcához, a népek felszabadí­tó mozgalmához, az új rend, a szocializmus felépítéséhez nyújt felbecsülhetetlen segít­séget. Sajnos, azonban még olyanok is vannak, akik nem ismerik Lenin tanítását, ahol még a lenini-művek nem hoz­záférhető olvasmányok az ér­deklődők számára. Példa erre az alábbi cikkünk Is, melyet Lenin halálának 50. évforduló­ja alkalmából adunk közre. Géni. Grand’rue 11. szám: a Société de Lecture (Olvasó­egylet) olvasóterme van itt, ahol egykor Vlagyimir lljics L«enin sokat kutatott és irt. A homlokzaton latin felírás díszük: „Timeo horninem. uniius lilbri”, jelentése: Félek attól, aki csak egy könyvet olvas. Belül tágas klubtermeik, nagy ablakok, puha fotelok, régi perzsaszőnyegek, hátul a .'aagányos kutatóknak kis szo­bák állnaik rendelkezésére. A bútorzat jó része még ugyanaz, mint Lenin idejében volt. A nagy asztalon jókora biblia formájú könyv: sárgult fényképekkel tele album. Itt Vannak az Olvasóegylet ala­pítása óta összegyűjtve a ki­váló tagok képei. A legkivá­lóbb olvasó fényképe, aki a lapszerkesztői asztal mellől az első szocialista állam feje lett — nincs benne.1 Még nincs itt. De ami fontosabb: a genfi elővárosiban (Carou- ge-Karuzska, ahogy akkori­ban a genfi bolsevik emigrán­sok nevezték) az olasz építő- muhikásók szűk barakjaiiban és a, genfi gyári műhelyekben nem ritkaság Lenin képével találkozni. Lenin itt, a bankárok és konzervatív egyetemi profesz- szorok klubjában írta jelen­tős- műveit Itt születtek a marxizmus eszmei tisztaságát és harci erejét megőrző írá­sát A polgári kényelmet nyújtó helyiségben tanulmá­nyozta a forradalom történe­tét, kidolgozta az elméletet es gyakorlatot, hogyan kell győzni a fegyveres felkelés­ben, hogyan a proletánforrar dalomban. S valamelyik kis helyiségben írta meg Genfben 1905. augusztusában megjelent jeles művét: A szociáldemok­rácia két taktikája a demok­ratikus forradalomban cím­mel. Genfiben indult 1905. ja­nuár 4-én a Vparijod nevű lap. Ennek első és további számaiban, itt írta cikkeit Ml mindent tanulmányozott és írt itt Lenin! A mezőgazda­ság, a munikásképviseiök a burzsoá parlamentekben, a munkás-paraszt szövetség, a hadsereg szerepe a forrada­lomban, a partizánharc, a fegyveres felkelés taktikája Itt írta meg a III. kongresz- szus referátumaihoz szer­kesztett pontjait. S ebben a könyvtárban tanulmányozta végig a Materializmus és em~ piriokríticíamus című műve megírásához szükséges óriása forrásanyag legnagyobb ré­szét. Az Olvasóegylet e gya­kori vendége nem élt elszige­telten az élő valóságtól. Le­nin körülbelül 300 levelet ka­pott Genfiben és a látogatók százait fogadta. A könyvek sokasé,ga között tevékenyke­dett szüntelenül a munkásügy sikeréért Megilletődve járunk a könyvespolcok között me­lyekről egykor Lenin leemel­te tanulmányozni az általa kedvelt Diderot és a többi francia enclklopedisták bőr­kötéses régi köteteit Csupa kitűnő bölcseleti, jogi, törté­nelmi könyvek sorakoznak. Talán legegyszerűbb lesz ki­választanunk Marx és Engels könyveit — gondoltuk. Leg­nagyobb meglepetésünkre azonban a kartonokban úgy­szólván nincs a két klasszi­kustól! Marx 102. szám alatt van a Tőke (1924-ből) a refor­misták által eltorzított fran­cia kiadása. Itt van Lafargue — Marx veje — kiskönyve a Tőke kivonataival. A Filozó­fia nyomora 1350-ből, a Bér, ár és haszon című füzet 1880-bői. Ez a mű a század elején nem is volt meg a könyvek jegyzékében, mint ahogy azt a könyvtáros mond­ta. Engelstől egy mű, A csa­lád eredete — két példány­ban. Kérdéseinkre, amikor az olvasóterem legkiválóbb tag­járól tudakozódtunk az igen művelt és nagyon egészséges dr. Picot könyvtáros így vá­laszolt: „Igen értem, Lenin úrra gondolnak. Segíthetek, Lenin szívesen jegyzett ce­ruzával a könyvek szélére. Mielőtt visszaadta, kigumiz­ta. De mégis van itt egy és más”. — Azzal bevezetett bennünket dolgozószobájába és elővett két zárva tartott könyvet. „Ezekben vannak Lenin feljegyzései. Nagyon kérem, ne érjenek ujjaikkal az amúgy is elfenődött régi bejegyzésekhez”. Az egyik mű — magyarázta Picot úr — Lenin kedves könyve: I. D. Jakusin: A dekabristák feljegyzései, 1862-es kiadás. Az 50—114 lapok csupa jegy­zetek, aláhúzások és írásje­lek. A bejegyzések oroszul vannak írva. A másik mű pedig Renan: Jézus élete. Bár a mű nem tudományos kritikával megírt munka. a maga idejében igen nagv fi­gyelmet keltett, a hivatalos klérus haragját hívta ki ma­ga ellen. Lenin alaposan ta­nulmányozta Renan könyvét, és lapszéli feljegyzéseiben franciául polemizál a szer­zővel. Alaposságára jellemző, hogy Lenin Renannak pon­tatlan újszövetségi, bibliai idézeteit javította. A kartotékokhoz vissza­térve kíváncsiak vagyunk, mi van meg Leninről L.. .L .. .Le igen itt van Lenin („Wladimir Oulianoff”) a 148-as szám alatt: A proletár forradalom és a renegát Kautsky (Párizs 1921-es ki­adás). És tovább? Szégyen­letesen semmi. * Nincsenek meg a társadalom alapos ta­nulmányozásához szükséges alapvető jelentőségű művei. Nincsenek meg az itt írt művei sem... Távozásunkor a lépcsőfo­kon lefelé menve újra elol­vastuk a jelmondatot. Fontos tanulságot rejt magában: sokoldalú műveltséget sze­rezzenek az emberek! Mi azonban úgy érezzük, hogy nem a genfi Olvasóegyletnek, a marxista klasszikusok írá­saitól fázó régi urai, hanem éppen Lenin példája tanít meg arra, hogy ne legyen a ma embere „csak egy könyr Vet olvasó”, hanem minél több kincset Sajátítson el az embe­riség legkiválóbb elméinek óriási kincsestárából. „Te­gyük a tudást, a tudományit, mindennapi életünk alkotóré­sziévé” — tanítja Lenin. Ha majd a Grand’rue 11. szám alatti házon fehér már­ványtábla fogja egyszer hir­detni:'. itt dolgozott valami­kor Lehin, és mellszobra fog­ja díszíteni az olvasóterem nagyszalonját, akkor lesz Igazán időszerű és tartalom­mal telített a homlokzaton felírt jelmondat —r—6 „Ha rövid a farsang, ak­kor a csoínya lányok is férj­hez mennek, mert a legé­nyeknek nincs sok idejük a válogatásra. A hosszú farsang azonban csak a szép lá­nyoknak kedvez.” f ÖKRÖS KOCSIVAL A BÁLBA... De mikor is van tulajdon- ! képpen a farsang időszaka? Január hatodikétól, vízkereszt­től farsang keddjélg tart ez a vidám mulatságsorozat; a disznóölések, a lakodalmak és a szórakozások ideje. A tu­lajdonképpeni farsang —, ahogy a régi öregek nevezik: farsangutó — a három utolsó naphoz: farsangvasámaphoz, •hétfőhöz és -keddhez kap­csolódott. Ekkor tartották fa- luszerte a nagy mulatságokat, a maszkos, tréfás felvonuláso­kat. A farsangi bálokat régen a nős emberek csinálták. Be­fogtak az ökrös kocsiba, és a kocsi tetején katlanban főz­ték a pörköltet — úgy men­tek a bálba. Egy hordó bort is vittek magukkal, amivel az­tán megkínálták a járókelő­ket. A maszkos felvonulások, a medvebőrbe bújt alakok is nagyon mulatságosak vol­tak. Farsang van, bolondoz­zunk! — kiáltozták az embe­rek. És reggelig álltak a víg farsangi bálok, hangzott a kurjongatás; magyar csárdás­Kin esünk és gondunk a szabad idő (2.) Az igények válaszútja A szabad idő növekedése bora új igényeket, új szűk- korszerűségét kívánják meg­élőre látható és kiszámíthatat­lan következményeket hor­doz. Mind gyakrabban kerül válaszút elé egyén és közös­ség, mi mellett döntsön, mit ítéljen szükségesnek. Egyik napról a másikra divatossá, üölkapottá lesz valamelyik üdülőhely; tömegek szállják meg. Építsenek új üzleteket, éttermeket, bővítsék a szol­gáltatásokat? S ha jövőre vagy két év múlva már csu­pán néhány látogató lézeng, mert más a „sikk”? A sza­bad idő hasznosítása elválaszt­hatatlan többi dolgainktól: a beruházásokról, a közlekedés- fejlesztéstől, a művelődési hálózat gyarapításától, a ta­karékosságtól, a háztartások gépesítésétőL az üdültetéstől, gyermekintézmények színvo­nalától. SEMMIVEL VAGY MINDENNEL? Ügy is fogalmazhatunk: ami a gazdaság egyéb területein történik, az kihat a szabad időre, a szabad idő hasznosí­tásának szokásai viszont sok tekintetben befolyásolják a gazdasági tevékenységet. Az­az, meg kell találni azt az egészséges arányt, amely a semmivel nem törődés és a mindennel foglalkozás között van. A környezet és a vizek vé­delme kedvez, a horgászás­nak, Igen ám, de vannak, akik azt szeretnék, hogy tiltsanak el mindenfajta motoros jár­művet a tavakról, folyókról. Megoldható-e ez, s egyálta­lán; szükséges? Bóklásszunk tovább e fá­jás példaréten. Az életkor meghosszabbodása, a nyugdí­jasok közismerten növekvő tá­ségleteket teremt. Az idős emberek nehezebben utaznak, de helyben rengeteg időt tölt­hetnek el különböző kedvük­re való foglalatossággal, hi­szen nekik a nap minden órá­ja szabad... Tíz év alatt a négyszeresére növekedtek a lakosság által igénybe vett hitelek — összegük tavaly 34 milliárd forintra rúgott —, de míg korábban bútor-, televí- zióvásárlásra stb. kérték és kapták nagyobb részét, most a lakásépítés, a hét végi fa­ház megvétele,- a külföldi uta­zás az indok. Sokat gyűjte­nek gépkocsira. Lakás, nya­raló, gépkocsi, utazás... ezek a fő takarékossági okok. Más­féle sorrend érvényesül, mint egy-másfél évtizede... PÉLDÁK ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEK Gyarapítsuk még a példa­tárat. Tíz év alatt az egy fő­re jutó könyvre, újságra ki­adott forintok 111,28-ról 186,42-re emelkedtek. A szín­házra, mozira szánt forintok viszont megcsappantak. 1960- ban mindössze 13 000 villamos hűtőszekrényt adott el a kis­kereskedelem. tavaly ennek több mint a hússzorosát! Mo­sógépből 140—150 ezer kel el évente, a háztartási villamos vízmelegítők eladott meny- nyisége tíz év alatt megtízsze­reződött. Végül egy utolsó pél­da. 1960—1965 között évente ezer—ezerötszázzal nőtt a megvásárolt fényképezőgépek mennyisége. Az utóbbi esz­tendőkben viszont 12—16 ezerrel. Mert könnyebben jut rá pénz. s igény is, idő is lett e hasznos kedvteléshez. A példákból nem nehéz ki­hámozni az összefüggéseket.. Az emberek először otthonuk teremteni — vagy magával az otthon kialakításával kezdik —, s csak azt követően néz­nek körűi, milyen is a tágabb világ? Természetes folyamat ez. Erőszakot tenni rajta hi­ba lenne. Hatni rá. terelni a társadalmilag kívánatos irányba: szükséges, sőt elen­gedhetetlen. KETTŐS HATTÉR Elégedettek lehetünk-e az­zal, hogy ma már száz ház­tartás közül negyvennégyben ott a hűtőszekrény, ötvenben a mosógép? önmagában nem rossz eredmény, ám csak ak­kor igazi segítség, az asszo­nyokat akkor juttatja szabad időhöz^ ha nagy a választék mélyhűtött árukban, ha az ún. hűtőlánc nem szakad meg, van elegendő hűtőkocsi a szállításhoz, hűtőpult az üzletekben, s olyan csoma­golás, amely a hazaérkezésig nem engedi fölmelegedni az árut... Mosógép. A modern automatához vezetékes víz. kell; ma az összes település 36 százaléka rendelkezik víz­művel. .. Gáz. Az országban 600 ezer háztartásban élvezik a vezetékes, 1,3 millióban a palackos gáz előnyeit. Hasz­nos eszköz? Persze. Am a pa- lackcsere bonyodalmai ma még sűrűn ürmöt kevernek az örömbe. „ellopják” azt az időt. amelyet a tűzrakás, be­gyújtás elmaradásával nyert a család. Ahhoz, hogy a sza­bad idő valóban szabadon el­tölthető legyen, kettős hát­térre van szükség. A közös, azaz társadalmi méretű igye­kezetre, s az egyéni, otthoni törekvések egészséges irá­nyainak meglelésére. Mészáros Ottó Következik: Közös keringő. Mai tévéajánlatunk 21.10: Kapcsoljuk az Ál­lami Operaházat. Puccini: Bohémélet, IV. felvonás, Gia­como Puccini: Bohémélet című dalművét Henri Mur- ger először regényformában, majd drámaként megjelent, illetve színre vitt művéből kom­ponálta. A bemutató után a korabeli kritika lesújtóan nyilatkozott az operáról, az egyik kritikus ezt írta: „A Bohémélet — ahogy a hallgatóban nem kel­tett mély benyomást — az opera történetében sem hagy maradandó nyomot”. A közönség más véleményen volt. Egyre lelkesebben fo­gadta a művet, s Puccini más műveit is. A televízió már közvetített hasonló mű­sort — amikor egy-egy ze­nei alkotásnak csak részletét sugározták —, azzal a céllal, hogy egy-egy ismert külföldi vendégművész magyaror­szági vendégjátékáról köz­vetlen élményt nyújtó adás­ban számolhasson be a né­zőknek. A Bohémélet IV. felvonásában az ismert te­noristát, Giacomo Aragallt hallhatjuk-láthatjuk Rodoi- phe szerepében. A többi sze­repekben Bende Zsoltot (Marcel), M. Nagy Miklóst (Chaunard), Kováts Kolost (Colline), Horváth Esztert (Musette) és Házy Erzsébetet (Mimi) láthatjuk. A műsor­ban Anal Imre készít inter­jút a vendégművésszel. VARSma VAN ra táncoltak a gyöngyös fej- kötős menyecskék. A FELE BOLONDSÁG Hosszú lesz-e az idei far­sang? Van-e esélyük a csú­nya lányoknak? Hát! Az idei farsang elég rövid, február 24-én fejeződik be. Ám, sze­rencsére csúnya lányok ma már nincsenek. Mert a szépít­kezéshez szükséges kellékek mindenki számára hozzáfér­hetők. .. Azért nem árt el­gondolkodni azon, hogy mit viselünk az idei farsangi mu­latságokon, amelyek megye- szerte, városban és falun kí­nálják magukat. Fiatal lá­nyoknak a divattervezők me­legen ajánlják a nadrágot, amelynek szára tubusszerűen bővül, s mely feltétlenül ta­karja a vastag talpú, magas sarkú cipőt. S mellyel a bál parkettjét pillanatokon belül tisztára lehet söpörni. Csil­logó, fényes vagy bársony anyagból készülhet a felső rész: a spencer hosszúságú blúzocsika, vagy a kismama- szabású tunika, ez utóbbi gaz­dag népi hímzéssel ékítve. Falusi házak padlásain rejlő régi ingvállak, bő blúzok ki­válóan alkalmasak e célra. A ruhák kedvelői ölthetnek ma­gukra bokáig érő vagy egé­szen minikölteményeket fod­rokkal, masnival és lebegő ujjakkal „tűzdelve.” Ami pedig az arckikészítést illeti, az aztán a művészet. Kozmetikusaink tanácsai ma­napság valahogy imigyen hangzanak: alapozó krémmel kezdjük a kikészítést, erre jön a fényes, de nem zsíros ha­tású egészséges barna krém­púder, majd a leheletfinom szélcsípte hatású pirosító. Fia­tal leányok a halántékukra virágot, vagy szívet is pin- gálhatnak. A szempillákra tengerészként vagy éjfekete festék ajánlatos, a szemhéj­ra pedig —, hogy szemünk csodálkozó legyen — a szín­skála valamennyi színét fel­kenhetjük. S ha arcunk már olyan, mint a virágos tarka rét. csupán a szájat kell megfesteni, mely a legújabb divat szerint szív alakú és korálpiros, vagy meggybordó. Ha idejében oda akarunk ér­ni a bálba, úgy eme műve­leteket négy-öt órával an­nak kezdése előtt ajánlatos elindítani. Mert a divat is olyan, mint a farsang; a fele bolondság. „HABOS FÁNK A JUTALOM...” De amiben nincs helye tré­fának, az az ételkészítés re­ceptjeinek pontos betartása. Hagyományos farsangi ételek közé sorolandó pedig a rezgős kocsonya, a sonka, kolbász megfőzve, esetleg tojással ki­rántva. Az omlós tepertős po­gácsa nagyszerűségét csupán a kifejezetten farsangi süte­mény: a szalagos fánk múl­ja felül. Már akinek szalagos­ra sikerül. Hogyan kell mű- vészkedni, hogy a farsangi fán­kunk ne a bodakhoz hasonlít­son? Egy Nógrád megyei fa­lusi konyha kitűnő fánksütő asszonyától csentük el a kö­vetkező receptet: tejfölt, há­rom tojás sárgáját, kevés cuk­rot és egy forintért élesztőt jól elkeverünk. A tojás fe­hérjét felverjük habnak és beletesszük a már liszttel ösz- szedolgozott tésztába. Ami­kor a tészta jól megkelt, fánknak kisszaggatjuk, és még így szaggatva tovább kel észt­jük. Forró zsírban sütjük. S ha a fánkról véletlenül mégis hiányozni fog a szalag, úgy az nem a recept, hanem a mi sütési tudományunk hi­ányosságaiban keresendő. — vkm — NÓGRÁD - 1974. január 20., vasárnap 5 t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents