Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)

1973-12-02 / 282. szám

Jövő évben kezdődik (Folytatás az 1. oldalról) tilag hazánkban a villamose- nergia-ellátás fő iránya az atomerőműhöz kapcsolódik. Az első szakaszban 880 megawatt teljesítményű atomerőmű épül Pakson, amely 1980-ban kezdi meg működését. Ezzel azon­ban nem fejeződik be, hanem a hatodik ötéves tervben to­vább folytatódik az atomerő­mű bővítése, amelynek telje­sítőképessége eléri majd a két­ezer megawattot. E fontos fej­lesztéshez rendkívül nagy se­gítséget nyújt a Szovjetunió, amely rendelkezésre bocsátja az erőmű terveit, közreműkö­dik a szakemberek képzésében. A Szovjetunió szállítja az atomerőmű főbb berendezéseit, szakemberei részt vesznek az erőmű létrehozásában, üzem­be helyezésében. Az atomerő­mű létrehozásával Tolna me­gye legnagyobb ipari létesít­ménye, a megye szellemi köz­pontja, tudományos centruma alakul ki. A jövőre induló nagyberu­házások közé tartozik a bélapátfalvi cementgyár is, amely a már működő DCM- mel, az idén átadott beremen- di, és az 1975-ben befejeződő hejőcsabai gyárral együtt im­már a negyedik nagy új ce­mentipari létesítmény lesz. A bélapátfalvi új gyár 1978-ban kezdi meg termelését, s kor­szerű szovjet gyártmányú be­rendezései segítségévei évente egymillió 150 ezer tonna ce­mentet állít elő. Ez igen jelen­tős mennyiség, hiszen Ma­gyarország teljes cementter­melése Í975-ben négy és fél millió tonna lesz, az új gyár tehát egymaga több mint 20 százalékkal emeli majd az or­szág cementtermelését, s így az import lényegesen csök­kenthető. A borsodi vegyikombfnát új PVC-gyárának építése a petrolkémiai prog­ramhoz kapcsolódik. Leninvá- rosból szállítják majd a PVC- ,gyárba az alapanyagul szol­gáló etilént, amelynek fel- használásával évente 150 000 tonna PVC. ezenkívül 240 000 tonna, a timföldiparban nél­külözhetetlen marónátron ké­szük Az új üzem létrehozása egyben azt is jelenti, hogy az építőipar, a gépipar, a járműipar, s nem utolsósor­ban a háztartások' megfelelő mennyiségű PVC-termékhez juthatnak, mivel az új PVC- üzem kapacitása eléri a nem­zetközile r is optimális színvo­nalat, működése igen terme­lékeny lesz. Összehasonlítá­sul a szakemberek rámutat­nak. hogy az új üzem 150 000 tonnás termeléséhez körülbe­lül ugyanannyi, vagy alig több emberre lesz szükség, mint a Kazincbarcikán, jelen­leg működő 30 000 tonna tel­jesítményű PVC-üzemhez. A magyar viscosagyárban a poliakrilnitril szálak terme­lését megkétszerezi a jövőre induló új beruházás. Az 1977-ben elkészülő üzemben évente ötezer tonna műszá­lat állítanak elő, ami nem csak a hazai igények kielé­gítésére lesz alkalmas, hanem a kooperáció jegyében Len­gyelországnak is szállítunk belőle, cserébe poliészterért. Nagyrészt a magyar vtsco- sagyár termelésére alapozzák a kiskunhalasi kötöttárugyár új beruházását is, amely a viscosában készülő poliakril- nitrilt és a Lengyelországból kooperáció alapján importált poliésztert használja majd fel. A kiskunhalasi gyárnak legkésőbb 1978-ban, de ha lehet, előbb meg keli kezde­nie a termelést. Teljes kapa­citásának elérése után évente 550 000 tonna, vagyis mintegy két és fái millió darab felső- kötöttárut bocsát ki. lényege­sen javítva a hazai ellátást, a ruházati termékek struktú­rájának korszerűsítését. A gyu’ai húskombinát módosított terv alapján épül fel. Korábban kisebb gyulai húsüzem építését tervezték, mivel azonban a sertéste­nyésztés várhatóan lényegesen növekszik, a tervet is bő­víteni kellett. Az eredetitől eltérően nem csak a gyulai kolbász gyártására hoznak létre üzemet, hanem teljes húskombinát létesül, nagy­kapacitású vágóhíddal és hús- feldolgozó üzemmel. A jelen­legi gyulai vágóhíd 130 000 az új 550 000 sertés levágásá­ra lesz alkalmas évente, így a megyében felvásárolt teljes sertésmennyiséget a gyulai üzem korszerű vágóvonalaira irányíthatják majd. Az új gyár évente 330 va­gon húskészítményt, ezen fe­lül 280 vagon száraz kolbászt készít, s így a keresett gyulai kolbászból megszűnik a hi­ány, sőt jelentős mennyiség jut belőle exportra is. Nép- gazdaságilag az is igen fon­tos. hogy a gyulai kombiná­tot húslisztüzemmel is kiegé­szítik. amely a melléktermé­keket. takarmányozási célok­ra dolgozza fel. A kombinát egyébként teljes kapacitással 1979-ben, részlegesen azonbar már előbb megkezdi működé­sét. A vasipar állami nagybe­ruházásaként az Ózdi Kohászati Üzemek acélgyártását fejlesztik. Mint Ismeretes, az acél feldolgo­zásának korszerűsítésére már az idén átadták a folyamato- tos öntőművet A jövőre kez­dődő új beruházás az acél­gyártás korszerűsítését szol­gálja. Hírközlőrendszerünk lénye­ges fejlesztését segíti a nagy teljesítményű Kossuth-adá építése. Már létrejött az a megállapodás, amelynek alap­ján a Szovjetunió szállítja a kétezer kilowattos adóberen­dezést. amely a jelenlegi 38C •kilowattost váltja majd fel 1976-ban. Az új adó üzembe­helyezésével lényegében az ország teljes területén, sőt. Közép-Európa más országai­ban is jól lehet majd venni a Kossuth rádió műsorát, a felszabaduló adó pedig fel­használható más, ugyancsak a közönségnek szó’ó adások korszerűsítésére. (MTI) irisfbs» c áldó; Daniel Vergara, a Népi Egy­ség kormányának belügymi­niszter-helyettese a chilei Dawson börtön-szigeten meg­halt. Vergara a népi kormány funkcionáriusaként jelentős szerepet játszott az alkotmá­nyos rend védelmében, a szél­sőjobboldali terrorakciók elleni küzdelemben. Szeptember 11- én, a fasiszta államcsány els óráiban egyike volt azoknak a hazafiaknak, akik Allende el­nök oldalán részt vettek a Moneda palota fegyveres vé­delmében. Az ellenforradal- már túlerővel vívott egyenlőt­len küzdelemben súlyosar megsebesült, és ebben az álla­potban hurcolták koncentrá­ciós táborba, ahol heteken át embertelen körülmények kö zött tartották. Vergara halálának hírét a Népi Egység római titkársága jelentette be. Közölték továb­bá, hogy a Quirlquina szigeten ae®r a diliéi terror iaiainak ssäma fogva tartott Luis Fuentealba és Ivan Quintina kommunista vezetőket a junta halálra ítél­te. Megtorlás sújtja az alkot­mányosan megválasztott kor­mányhoz hű katonákat is. Mint a római nyilatkozatból kitűnik: a junta hatalomra kerülése óta Chilében 3000 ka? tonatisztet és katonát végezte1', ki. Alberto Babhelet tábornok, a Népi Egység gazdaságügy. minsztere a Santiagótól észak­ra fekvő Colina légi támasz­ponton raboskodik, s börtön- büntetés, ha ugyan nem halá loa ítélet veszélye fenyegeti. (MTI) Magyar felszólald» az LiW'sZ-ben Határozat az elnyomott népek támogatására Az ENSZ-közgyűlés. plená­ris ülése pénteken határoza­tot fogadott el a gyarmati uralom alatt sínylődő népek szabadságáért és függetlensé­géért folytatott igazságos har­cának támogatásáról. A ha­tározatot 97 szavazattal 5 el­lenében. fogadták el, 28 dele­gátus tartózkodott a szava­zástól. A dokumentum felhívja a világszervezet tagállamait, hogy1 az ENSZ-határozatoknak megfelelően nyújtsanak er­kölcsi, anyagi és egyéb tá­mogatást az önrendelkezésért és függetlenségért harcoló összes népeiknek. A határozat legfontosabb rendelkezése tör­vényesnek ismeri el a gyar­mati és idegen uralom alól való felszabadulásért foly­tatott küzdelem minden for­máját. beleértve a fegyveres harcot is. Ezt a rendelkezést a szocialista és a fejlődő or­szágok javasolták. * A magyar kormány megíté­lése szerint a nemzetközi fe­szültség viszonylagos enyhülé­sének szakaszában vagyunk — jelentette ki Hollai Imre külügyminiszter-helyettes az ENSZ közgyűlés 1. számú po­litikai bizottságának novem­ber 30-i ülésén „A nemzet­közi biztonság erősítése” cí­mű napirendi pont vitájában. Arról a deklarációról van szó. amelyet három évvel ezelőtt a 25. ülésszakon a Szovjetu­nió kezdeményezésére fogad­tak el és am oly évről évre jó alkalmat ad arra. hogy a tagállamok közösen elemezzék a nemzetközi biztonságra ha­tó új jelenségeket és felhív­ják a figyelmet a szüksé­ges intézkedésekre^ Megsértik az egyezmény! Figyelmen kívül hagyva a DIFK határozott tiltakozását Is szigorú figyelmeztetéseit, a világközvélemény részéről megnyilvánuló elítélést, a Sai­gon! kormányzat az Egyesült államok ösztönzésére szüntele­nül fokozza a felszabadított te­rületek elleni hadműveleteket — hangzik a nyilatkozat, ame­lyet pénteken tett közzé Pá­rizsban a dél-vietnami felok politikai konzultációin részt vevő DIFK-küldöttség. A nyilatkozat rámutat, hogy a salgoni légierő újabb légitá­madásokat hajtott végre Loc Ninh tartomány sűrűn lakott körzetei ellen, s ezek követ' keztében sok polgári lakos vesztette életét, A görög nén kivívja jogait, Harilaosz Florakisz-Jotisz, a Görög Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első ti­kára a Szovjetszkaja Rosszija című szovjet folyóiratnak adott interjújában megállapí­totta, hogy a november 25-! puccs tulajdonképpen az egyik diktatúra másik által való fel­váltása volt, az antidemokra­tikus rendszer fenntartása ér­dekében. Florakisz megállapította: a puccs ténye szemléletes é: meggyőző bizonyítéka annak hogy Görögországban növek­szik és erősödik a görög nép­nek a szabadságért és demok­ráciáért folyó hősies küzdel­me. így látja a hetet kommentátorunk, RÉTI ERVIN: Ejressnyev és India A szovjet—indiai barátság nyolcszázmillió embert fűz össze — ezekkel a szavakkal üdvözölte Delhiben, a felső­ház elnöke Brezsnyevet. ami­kor az SZKP főtitkára láto­gatást tett a parlamentben. A megnövekedett számú em­beriség csaknem negyedét te­hát közvetlenül érinti a vi­lág második és harmadik leg­nagyobb lélekszámú országá­nak kapcsolata, ám túl ezen is, a szovjet—Indiai viszony fontos építőköve Ázsia és a vi­lág biztonságának. Az aláírt dokumentumok híven tükrö­zik a két ország alapvető egyetértésének pozitív tényét ás törekvésüket a sokoldalú kapcsolatok további fejleszté­sére. Az indiai parlament szószé­kéről elhangzott Brezsnyev- beszédet természetesen meg­különböztetett figyelemmel tanulmányozza a világ. Egy hónappal azután, hogy a szovjet pártvezető két és fél órás nemzetközi áttekintést végzett az emlékezetes moszk­NÓGRAD - 1973. december 2., vasárnap vai béke-világkongresszuson (éppen azokban a napokban, amikor tetőpontján volt a közel-keleti válság)' — most ismét alkalom kínálkozott több jelentős megállapításra. Brezsnyev hangsúlyosan szólt földrészünk ügyeiről, és többek között1 kijelentette: „A háborút, beleértve a nuk­leáris háborút, mint az euró­pai problémák megoldásának eszközét, teljesen kizártnak kell tekintenünk”. Kontinen­sünk új politikai arculatát alátámaszthatták a héten ér­kező hírek is. Genfben ta­nácskozott az európai bizton­sági értekezlet második sza­kaszának koordinációs bizott­sága, s lényegében felállította a szeptember óta tartó előké­szítő munkálatok befejezésé- sciek menetrendjét. Az igaz­sághoz tartozik, hogy a tem­pó gyorsabb is lehetne — a halogatás különben nem a szocialista országokon, hanem néhány nyugati kormányon múlik —, de a haladás így is kétségtelen. A mindennapos­sá vált európai kormányfői és külügyminiszteri találkozók közül is kiemelésre méltó egy jelentős mozzanat: Otto Win­zer belgiumi és luxemburgi látogatása. Az NDK külügy- mínsztere első ízben érkezett hivatalos keretek között egy NATO-tagállam fővárosába. Az európai biztonság szilár- dulása értehetően biztatást jelent az ázsiai biztonság kia­lakítására is. Brezsnyev fogal­mazása („időszerűnek tartom a kollektiv ázsiai biztonság eszméjének alapos és sokolda­lú megvitatását, mert ez lehe­tővé tenné, hogy kipuhatoljuk annak együttes és valamennyi érdekelt állam számára elfo­gadható megközelítését..’’) megfontolt realitást mutat. Az ázsiai eszmecsere egyelőre még kezdeti szakaszában van, nem vagyunk híjával a ne­hézségeknek, de a vitát meg kell indítani. A valamennyi érdekelt állam bevonásának előterébe helyezése a szovjet szándékot mutatja, hogy Moszkva senkit nem akar ki­zárni, vagy elszigetelni. Kár, hogy a legnagyobb lélekszá­mú ázsiai ország, Kína nem mutat hajlandóságot a kapcso­latokra, s a minden konstruk- tivitást nélkülöző pekingi ál­láspontot — a jelek szerint — belső, hatalmi harcok is Ká^ár János nyila*1(07a1a a Rabotnicseszko (Hóban A Rabotnicseszko Delo. a Bol gár Kommunista Part Közpon­ti lapja interjút kért Kádár Jánostól, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárától, abból az alkalomból, hogy bolgár párt- rés kormányküldöttség érkezik Magyarországra. Az interjút a lap vasárnapi száma közli. (MTI) Hkffcef szeretettel vár a magyar nép Tod or ZsitIíov életrajza Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Állam­tanácsának elnöke 1911. szep­tember 7-én született — sze­gényparaszti családból — Pra- vec faluban, Szófia megyében. 192S-ban lépett be a Komszo- rnolba, 1932-től a BKP tagja. Az 1934—41-es időszakban a bolgéé fővárosban különböző pártszervezetekben pártmun­kás és a párt Szófia megyei bi­zottságának tagja, majd 1941— 44-ben a szófiai pártszervezet vezetője volt. Aktívan részt ve‘t a hitlerista megszállók és a bolgár fasiszták elleni harc­ban. 1943-ban az első (szófiai) partizán hadműveleti zóna egyik szervezője volt. 1944 szeptemberében a párt megbíz­ta a Szófiában és környékén összpontosított partizánalaku­latok és harci csoportok pa­rancsnoki tisztségével. A népi hatalom megalapítá­sa után számos felelős párt- és állami funkciót töltött be. 1948—49-ben a BKP Szófiai vá­rosi Bizottságinak első titkára, a HazaHas Front városi bizott­ságának elnöke és a fővárosi 8ztanlio tanács elnöke volt. A BKP KB Vili. plénumán (1945) megválasztották a BKP KB póttagjává, a BKP V. kong­resszusán (1948) a BKP KB tagjává. 1950-ben a PB póttag­ja és a BKP KB titkára lett. s egyidejűleg a szófiai városi bizottság és a Szófia megyei bizottság titkára is. 1951-től a politikai bizottság tagja, a párt VI. kongresszusától (1954) a BKP KB első titkára. 1952 novemberében a mi­nisztertanács elnöke lett. A BKP X. kongresszusa 1971 áp­rilisában ismét a központi bi­zottság első titkárává válasz­totta. 1971 júliusától a Bolgár Népköztársaság Államtanácsá­nak elnöke. A fasizmus és a kapitalizmus elleni harcban, a szocializmus építésében való aktív részvéte­léért többször kapott magas ál­lami kitüntetéseket. 1971-ben, 60. születésnapja alkalmából meglcapta a „Bolgár Népköz- társaság Ilöse” kitüntetést. A Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának elnöksége Todor Zsiv kovot a Lenin-renddel tüntet­te ki. Todorov életrajza Sztanko Todorov, a BKP PB tagja, a minisztertanács elnö­ke 1923-ban Klenovik faluban, Peruik megyében született. 1935-ban lett a Munkás Ifjúsá­gi Szövetség tagja, 1943-tól a BKP tagja. 1943-ban megszö­kött a hadseregből, ét illegali­tásba ment. A Munkás Ifjúsá­gi Szövetség Szófiai megyei Bi­zottságában és Szófia megye harci csoportjainak parancs­nokságában fejtett ki tevé­kenységet: 1944 februárjában a rendőrséggel vívott tűzharcban megsebesült, letartóztatták, de a börtönből sikerült megszök­nie. Aktívan bekapcsolódott az 1944 szeptemberi népi antifa­siszta felkelés előkészítésébe és végrehajtásába. 1044. szeptember 9. után fe­lelős ifjúsági, pirt- és állami funkciókat töltött be. volt a Dimitrov Népi Ifjúsági Szövet­ség KB tagja, a BKP Szófia megyei Bizottságának titkára, a Burgasz megyei pártbizottság első titkára, a BKP KB osz­tályvezetője. 1952—57-ig föld­művelési miniszter. A BKP VI. kongresszusán (1954) a BKP KB tagjává, a KB 1957 júliusi plénumán a KB titkárává választották. A KB 1959 szeptemberi plénu­mán PB-póttagnak választot­ták, kinevezték a miniszterta­nács elnökhelyettesévé. 1959- tői 1962 szeptemberéig az álla­mi tervbizottság elnöke volt, és a BNK állandó képviselője a KCST-ben. A KB 1961 novemberi plé­numán beválasztották a politi­kai bizottságba, a BKP IX. kongresszusa óta (1965) ismét a KB titkára. A párt X. kong­resszusán PB-taggá és a KB titkárává választották. A nem­zetgyűlés 1971 júliusiban vár laSztotta meg a miniszterta­nács elnökévé. (MTI) terhelik. (A héten érkezett hí­rek a Kínában indított új kampányról, amelynek során a hajdani filozófus, Konfuci- usz bírálatának ürügyén hang­zottak el különböző megnyi­latkozások, a kínai belpoliti­ka szövevényességét mutat­ják.) Am Ázsiai gazdasági él­lovasa, Japán sem túlságosan aktív — energiagondjaival, s ugyancsak belső pártharcaival van elfoglalva. Tánaka mi­niszterelnök e heti kormány- átalakítása során tizenegy mi­nisztert váltott le Huszonegy tagú kabinetjéből. Az ázsiai biztonság ügyét viszont jóté­konyan mozdíthatták elő a Teheránban lezajlott mongol— iráni magas szintű tárgyalások, s a bangladesit! amnesztia, amely megkönnyíti majd a Pakisztánnal kapcsolatos né­zeteltérések rendezését. Brezsnyev ismét érintette a szovjet—amerikai kapcsolato­kat, és azt a meggyőződését fejezte ki, hogy az ésszerű po­litika eddigi vívmányait sen­ki sem másíthatja meg. Meg­jegyzésének határozottsága nyilván nem függetleníthető a különböző amerikai körök és érdekcsoportok heves belső tu- sájától," minthogy akadnak egyesek, akik a Watergate-ügy viharai mögött a Fehér Ház realistább külpolitkáját ts igyekeznek célba venni. Az SZKP főtitkárának nyomaté­kos szavai a szovjet—amerikai viszony fontosságának objek­tív jellegére hívták fel a fi­gyelmet. A hét tényei ismét bebizonyíthatták, milyen nagy következetességgel folytatódik az SZKP 24. kongresszusán elfogadott békeprogram vég­rehajtása, s az MSZMP KB nemzetközi kérdésekkel fog­lalkozó állásfoglalása is kie­melte: a magunk részéről tel­jes mértékben támogatjuk a szovjet párt és kormány erő­feszítéseit e program teljes megvalósítására. A héten nemcsak tárgyal­tak, de elhalasztottak és fel­függesztettek tárgyalásokat. A DIFK kénytelen volt lemon­dani a két dél-vietnami fél párizsi megbeszéléseinek ese­dékes ülését, mivel a salgoni erők folytatták és fokozták te­rületszerző akcióikat. Felfüg­gesztették a kilométerkő-tár­gyalásokat is: Kairó kénytelen volt ily módon tiltakozni az Izraeli szabotázs miatt. Miu­tán egyiptomi részről végre­hajtották az elsősorban Izrael által szorgalmazott kívánságo­kat (fogolycsere!), izraeli ol­dalról nem hajlandók teljesí­teni a hatpontos kompromisz- szumos megegyezés alaptéte­lét, a csapatok visszavonását az október 22-i vonalakra. Nyilván az erőfitogtatás ked­véért, az izraeli fegyveres erőket közben riadőkészült- ségbe helyezték. Ezek a jelek máris arra vallanak, hogy a közel-keleti kibontakozás űtia sem könnyűnek, sem rövidnek nem ígérkezik.. „ v

Next

/
Thumbnails
Contents