Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)
1973-12-11 / 289. szám
a mór mehet 7* AfaBu a szocializmus fiiján December 15-én 40 helyen nyílik meg az országiban az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztály ónak új vándorkiállítása, amely ezúttal „A falu a szocializmus útján” címet viseli. A kétezer községben és városban bemutatásra kerülő kiállítás képet ad a magyar parasztság, a magyar falu életében a felszabdulás óta, különösképpen pedig a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta végbement változásokról. Szorosan kapcsolódik a korábbi évek kiállításához: az „Életünk és utunk”-hcxz, amely a X. kongresszus tükrében mutatta be eredményeinket és a „Mi hoztuk a jövöt” eíműhöz, amelynek központjában a munkásosztály életének ábrázolása állt. A kiállítás tablóin megelevenednek a magyar falu megváltozott életének dokumentumai. A fényképek szemléltetően illusztrálják a gyökeresen megváltozott és most is szüntelenül változó gazdálkodási formákat, a fejlett agroteohnika térhódítását, a termelési eredmények gyors növekedését, a korszerű gépek és berendezések számának ugrásszerű gyarapodásét, a kultúrált gazdasági és lakóépületeket, egyszóval a falu történelmi elmaradásának fokozatos megszűnését Mindezek fókuszába a mezőgazdaságban dolgozó embert állították a kiállítás szervezői. Azt az embert, aki napjainkban a nagyüzemi gazdaságok általánossá válásával, a sokszor milliós értéket képviselő, bonyolult gépeken dolgozik, és aki a tudomány legújabb eredményeinek alkalmazására is képes. A mai falu jellemző figurájaként a jól képzett mezőgazdasági szakmunkás áll előttünk, aki egyre növekvő számban, megtalálható ma már fal- vainkiban. De ezeknek az embereknek megváltozott életkörülményeiről is vallanak a tablók: az új és egészséges lakásokról, az orvosi rendelőkről, és más egészségügyi intézményekről, az üj bölcsődékről és napközi otthonokról, végül a művelődési házak és könyvtárak nyújtotta kulturálódási lehetőségekről. Mindarról tehát, amelynek általánossá válásával gyorsan csökken majd a falu és a város közötti különbség. A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa annak idején célul tűzte ki a parasztság életszínvonalának, ellátottságának gyorsabb növelését, hogy az megközelítse a munkásosztályét. „A falu a szocializmus útján” című kiállítás e program megvalósulását mutatja be, aláhúzva azt, hogy az eredmények a két nagy szövetséges dolgozóosztály, a munkásság és a parasztság szorgalmas, becsületes, hozzáértő munkája eredményeként születhettek meg. A kiállítás szerves kiegészítéseként mód nyílik arra is, hogy a filmek és hangosriport segítségével a látogatók számára színesebbé váljon a program. i Tímfir «RfBäSyAs: Gazdaságpolitika Magyarországon A gazdaságirányítás egyik- vezető posztja betöltőiének, a Minisztertanács elnökhelyettesének vállalkozása e kötettel nem kevesebb, mint annak összegezése, 'hogy mi tette szükségessé a gazdasági reformot, s milyen eredménnyel, következménnyel ment. megy végbe az. A könyv ilyen módon egyszerre elméleti és gyakorlati gazdaságtani munka, kritikai számbavétele tényeknek, irányzatoknak, már elért, s még előttünk álló céloknak. Témájánál fogva nem lezárt könyv, mert mint maga írja. irányítási ..rendszerünket nem tekintjük befejezettnek: egyrészt a tapasztalatok birtokában újra és újra kiigazításokra szorul, másrészt együtt is fejlődik a gazdasággal”. Világos elrendezésbe^ két fő részre tagolódik az áttekintés és elemzés. Az egyik: a gazdaságirányítási reform előzményei és a reform megvalósítása. A másik: társadalmi-gazdasági fejlődésünk céljai. Tímár Mátyás rendkívül bőséges forrásanyag felhasználásával ad szinte teljes körű magyarázatot és indoklást a reform szükségességére, nem kerüli el az előkészítés idején fölmerült kétségeket, vitás kérdéseket sem,' s éppen ezzel válik meggyőzővé okfejtése, így egyebek között kitér arra a kérdéscsoportra, amely tálán a legélesebben ütköztette a különböző véleményeket. s ez a növekedési ütem és a gazdasági egyensúly viszonya. Ma már. a gyakorlati tapasztalatok ismeretében. egyszerűnek látszik a megállapítás: „Hosszabb távon nem is vethető fel úgy a kérdés, hogy a gazdasági növekedés ütemét vagv az egyensúly követelményét helyezzük-e előtérbe. A növekedés ütemét végső soron a dinamikus egyensúly feltételei határozzák meg”. A szerző — az álláspontok végső kialakulását érzékeltetve — nem hallgatja el sem e kérdésben, sem más egyebekben az ellenvetéseket. az aggályokat. Sőt. részletesen foglalkozik azokkal, mintegy beavatva az olvasót a döntéshozatalt megelőző időszak polémiáiba. Remélhetően az eddig leírtakból érzékelhető, hogy a könyv távol áll a száraz, a tudományosságot az elvontságban fölfedezni vélő szerzők módszereitől, stílusától. Gyakorló gazdaságpolitikus szólal meg a lapokon, aki ugyanolyan fontosnak tartja a folyamatokat, mint azok végső eredményét. Tartózkodik tehát a ki nyilatkoztát ésszerű megállapításoktól. okok és okozatok küsza szálait bogozva teremt kiismerhető rendet a politikai, társadalmi gazdasági kölosö-’hatások sűrű szövevényében. 1967—1973 Ezt teszi nem csupán az általános problémák vizsgálatakor, hanem a részterületek szemügyrevételekor ugyancsak. így az ipar legutóbbi öt esztendejének mérlegelésekor, a beruházások, a munkaerő- helyzet. az életszínvonal, a külkereskedelem alakulásának elemzésekor. A kötet második részének, jövőbeni fejlődésünk fölrajzo- lásának az a gondolati útmutatója. hogy — Tímár Mátvás summázó szavaival — ..a gazdaságpolitika legfőbb törekvése az emberek növekvő szükségleteinek mind magasabb színvonalú kielégítése. Ilyen összefüggésben a növekedési ütem. vagv a gazdasági egyensúly elsőrendű célok ugyan, de a fő célnak mégis eszközei „csupán”. Ezeknek az eszközöknek a tökéletesítése. hatékonyabb alkalmazása természetesen nagyon alapos megfontolásokat követel, mert a rögtönzések, a kényszerű, áthidaló megoldások haszna erősen kétséges. A miniszterelnök-helyettesi tisztség nem nehezíti el a szerzői tollat: olyasmit is. hegy éré vesz. amiről még viták folynak, amiben nincsenek — nem lehetnek — végleges álláspontok. Ezt elsősorban a gazdasági szabályzók továbbfejlesztésével foglalkozó fejezetben tapasztalhattuk — természetesen úgy. hogy Tímár Mátyás jelzi, még formálódó elképzelésekről van szó —. de hasonló okok miatt érdekesek, továbbgondolásra ösztönzők a szelektív fejlesztésről, a jövedelempolitikáról. a fogyasztás várható alakulásáról elmondottak is. Több tekintetben a könwet az 1968-ban megjelent ..Gazdasági fejlődés és irányítási módszerek Magyarországon” című munka folytatásának tekinthetjük. A művet, amelyet Nyers Rezső lektorált, a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó bocsátotta közre. M O. 15 év, es • •• a jovo Nem gyógyintézetnek épült. Amikor a nógrádgárdonyi kastély falait felhúzták, senki sem gondolta, hogy ezekben a termekben valaha még betegeket kezelnek. Egy család kényelmét, jólétét szolgáló kastélyból lett a nógrád- gárdonyi megyei TBC és Tü. dőbeteg Gyógyintézet. Ennek most éppen 15 esztendője. Akkoriban a salgótar. jáni zsúfolt, ágyhiánnyal küzdő belgyógyászati osztályokon még nagyon sok tuberkuloti- kus beteget ápoltak, vagy átmenetileg helyeztek el addig, amíg valahol az országban szakintézetben nem találtak számukra helyet. Az áldatlan körülmények gyakran megalkuvásra kényszerítették az orvosokat; hely. hiány miatt; a gyógyultnak még egyáltalán nem mondható betegeket is haza kellett küldeni, de a higiénia alap- feltételeit is csak gyéren biztosító kórtermekben sem volt megnyugtató a fertőző tbc-s betegek gyógyítása. A nógrádgárdonyi intézet új távlatokat nyitott. Kezdetben persze nem ment minden simán. Valósággal közelharcot kellett vívni a betegekkel, hogy fogadják el az ide. szóló beutalót. A megyében lakó betegek korábban nagyhírű. patinás intézmények ápoltjai voltak. Az orvosok rábeszélésére pedig okkal, ok nélkül a legkülönfélébb kifogásokkal válaszoltak: — Nógrádgárdony? Erről még sohasem hallottam. — Hiszen ott még meglátogatni sem tudnak! — Pesten biztosan jobban gyógyítanának... Egyre több gyógyult beteg került ki azonban az intézetből. s egyre többen keltették jó hírét. S 15 esztendő alatt az intézet elérte a legtöbbet, amit csak elérhetett: oroszlánrésze volt a tbc, a korábbi magyar népbetegség felszámolásában. „A mór megtette kötelességét, a mór mehet”? Nincs hát többé szükség a nógrádgárdo\ Minisztertanács határozata alapján 1974 tavaszán egynapos országos újítási tanácskozást tartanak majd. Áz ezzel kapcsolatos szempontokat az országos szervek kidolgozták. A Minisztertanács határozata alapján minden vállalatnál újítási tanácskozásokat kell tartani ez év második felében. S ezen alkalmakkor értékelni kell az újítómozgalom eddigi eredményét, s meg kell határozni a további célkitűzéseket. Nagyon hasznosnak bizonyult a Művelődésügyi Minisztérium és a pedagógus-szakszervezet közös szervezésében az újító és kísérletező pedagógusok májusban tartott debreceni országos tapasztalatcseréje. Itt újítási kiállítást is nyitottak. A tanácskozáson részt vettek Nógrád megyei oktatási szakemberek is, a megyei művelődésügyi osztály, s a pedagógusszakszervezet megyei bizottsága részéről. Mód nyílt arra, hogy tájékozódjanak az újítómozgalom országos gondjairól, s ösz- szehasonlitást tegyenek az országos és a megyei eredmények között, láok hasznos javaslatot, elképzelést jegyeztek le, s — mert kiállítás is volt — több vázlatot is készítettek az újításokról. amelyek felhasználásától a megyei újítási mozgalom fellendülését várják. (Például felmerült olyan gondolat, hogy a megyében is létre kellene hozni az újító pedagógusok klubját.) ' Ujtiő nedagögusok Mindezekről, s az újító- mozgalom jelenlegi helyzetéről, terveiről is szó esett tegnap Salgótarjánban, a Nógrád megyei Tanács VB művelődésügyi osztálya és a pedagógusszakszervezet Nógrád megyei bizottsága által rendezett újítási tanácskozáson. Megválasztották azon küldötteket is, akik jövőre az országos tanácskozáson képviselik majd Nógrád megye újító pedagógusait. Űjító pedagógusok? Igen, Nógrád megyében ■is számos újítás — sokszor már-már találmány — születik a művelődési intézményekben, iskolákban. Számuk — az országos statisztikát figyelembe véve — nem túlságosan magas, jelentőségük azonban annál nagyobb. Nyilvánvalónak látszik, hogy a jövőben magasabb anyagi és több erkölcsi elismerésben kellene részesíteni az újító pedagógusokat. A megyei művelődés- ügyi osztály és a pedagógus-szakszervezet megyei bizottsága rendszeressé kívánta tenni a megye pedagógusainak tájékoztatását az egyes intézményekben elfogadott újításokról. Közük velük az újítások leírását. rajzát is. Továbbá közigazgatási egységenként felváltva, újítási kiállításokat kívánnak rendezni minden évben. A jövőben a MűvelődésÜgyi Minisztérium utasítása alapján a megyei művelődési intézmények, a középiskolák. s a két város, Salgótarján és Balassagyarmat tanácsának művelődésügyi osztályai önállóan intézik az újítások elbírálását. A megyei művelődésügyi osztály a nem önállóan gazdálkodó községi közművelődési és közoktatási^ intézmények újítási ügyeit intézi majd. Mindez azt is jelenti, hogy az intézmények vezetőinek az eddiginél jobban szükséges foglalkozni az újításokkal. Újítási megbízottakat is kijelölhetnek. j) eszélgetések kapcsán is többször felmerül a kérdés pedagóguskörökben: mennyiben lehet a gyakorló pedagógus alkotó ember. A kérdés megválaszolása — terme- ' szeteseru — meghaladná e cikk kereteit. Annyi mindenképpen nyilvánvalónak tűnik, hogy az elméleti és a gyakorlati tevékenység szerves egységének megvalósulása esetén alkotó embernek kijáró becsülés jár a pedagógusnak. Persze, mindez nemcsak az újítással függ ösz- sze. Ez csupán része lehet e tevékenységnek, frontos része. Iskoláinkban a mindennapi munka során a bejelentettnél számszerűleg is lényegesen több újítás van, mint amiről tudunk. Jobban lehetne figyelni azokra a gyakorló pedagógusokra is, akiktől ezek származnak. A tartalmi munka eredményességét segítik. (tőth) * f nyi intézetre? Egyoldalú, helytelen lenne most az intézet felszámolását tűzni ki célul. Az egyik oldalon felszabadult energiákat a másik oldalon lehet latba vetni, azaz modem tbc- és pulmono- lógiai intézményt kialakítani. Olyan intézményt, amely to. vábbra is a tbc elleni küzdelem fekvőbeteg-bázisa, és a gondozóhálózattal. a megye egészségügyének egészével jól együttműködve segíti a nem specifikus tüdőbetegségek ellátását Nógradgárdonyiíak nem csak szép múltja, hanem jövője is van. Ehhez persze egy egész sor kisebb-nagyobb feladatot kell megoldani. Nem kielégítő például a vízellátás. Hiányzik a nővér- és orvosszálló, amely gátja az orvos- és különösen a szakdolgozó-utánpótlás biztosításának. Ismerve és elismerve az intézet életrevalóságát, a legfontosabb feladatok megvalósításáról nem feledkeznek meg a megyében, amikor a tervezésről van szó. A nógrádgárdonyi megyei TBC és Tüdőbeteg Gyógyintézet szinte évről évre gya. rapodik. szépül. Az alapi .óknak még kisebb gondjuk is nagyobb volt a luxusnál, a szép külsőségeknél. Most már jut energia erre is. Megtervezték. megszépítették az épületet övező hatalmas. árnyas parkot. A széles sétányokat a betegek vették birtokukba. Szép szobor díszíti a főbejárat előtti teret, mozaikkép burkolja a betegek étkezőjét. A falak csempét kaptak, s javult a közlekedés Nógrádgárdonyba, És mindezt nem azért, hogy legyen a vendégeknek mit / mutogatni, hanem azért, mert a kellemes, üdítő környezetben jobban érzik magukat a betegek, gyorsabb gyógyulásuk is. A nógrádgárdonyi intézet ma már nem isemeretlen a megyében, az országban. A 15 fesztendős múlt meghozta az intézet hírnevét s a betegek bizalmát is. A beutaltakat szinte családias környezet fogadja, s az orvosok is úgy dolgoznak itt. mint valami „háztájiban”. S ez a legjobb út. ami a sikeres gyógyítás felé vezet. Sz. M. Pécs, a töríénelmi város Pécs történelmi városrészében olyan műemléki-múzeumi negyedet alakítanak ki, amely egyedülálló lesz hazánkban és párját ritkítja Európában. A Mecsek-alj i város legértékesebb műemlékei sorakoznak itt: a négytornyú székesegyház, a középkori barbakán, a törökkori dzsámi, az egyetemi könyvtár, a legrégibb polgár- ház és sok más műemléképület, valamint a Janus Pannonius Múzeum különböző részlegei. Ebbe a sajátos hangulatú környezetbe illesztik be a múzeumházakat, amelyek mindegyike egy-egy jeles képzőművész életművét mutatja majd be. A Káptalan utca legrégibb épülete jövőre lesz 650 éves és ekkor nyílik meg benne a felújított Zsolnay- múzeum, A szomszédos Janu^ Pannonius utcában nemrég nyílt meg az önálló Csontváry Múzeum. Itt őreik legnagyobb számban a kiváló magyar festő, a 120 éve született Csont- var y Kosztka Tivadar képeit. Már készül a következő múzeum: a Martyn-ház, amely a Mecsek alján élő és alkotó Kossuth-díjas képzőművész műtermének, műveinek ■ ad majd otthont. Egy másik műemléki épületet Uitz Múzeumnak rendeznek be, ahol a kiváló festő és grafikus alkotásait helyezik el. A Pécsett született és Párizsban élő híres képzőművész, Victor Vasarely, munkáinak gazdag, gyűjteményét ajánlotta fel szülővárosának, s ez a leendő Vasarely-Házba kerül. A történelmi hangulatú műemléki - múzeumi városnegyed kialakítása több éven át va1 ősül meg. S ha elkészül, Pécs legvonzóbb kulturális látványossága lesz az idelátogató hazai és külföldi vendégek számára. (MTI) NÓGRÁD — 1973. december 11., kedd
