Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)

1973-12-11 / 289. szám

t Fiatalok vetélkedője Lükén A hót végén közös estet rendezett Litkén a községi KlSZ-szervezet és a IChe Guevara ifjúsági klub. Meg­hívták a helyi általános isko­la harminc tanulóját is. Sor került a járási KlSZ-bizottság óital meghirdetett politikai vetélkedőre, amelynek első négy helyezettje került a já­rási döntőbe. A klub hétfőn Csaba Péter polbeat énékest fogadta, aki szép sikert aratott a litkei tiatalok között. ______ E zek voltunk9 ilyenek :J& pfirt>»b megtAriynlte r lettünk1 Megyénk valamennyi kö­zépiskolájában szalagavató ünnepélyekre készülnek a végzős diákok. A tanév talán utolsó gondtalan megmozdu­lása lesz ez. hiszen utána már rohamosan közeledik az érett­ségi. A rétsági gimnázium negye­dik osztályos tanulói decem­ber 15-én rendezik meg ha­gyományos szalagavató' ünne­pélyüket. Erre az alkalomra vidám műsorral készülnék, melyben — Ezek voltunk, ilyenek lettünk címmel — ön­magukat mutatják be. A fel­tűzött szalaggal pedig arra emlékeztetik önmagukat, hogy közeledik a megreformált érettségi, ideje lesz tehát „megérni’'! Eredményes a felsőpeíényi pártcsoportok munkája Kismamák a finomkötöttben 11 ét pártcsoport tevékeny. 11 ikediik a felsőpetényi bá­nyaüzemnél. Az utóbbi idő. ben sokat javult, szervezeteb­bé vált a munkájúk. Mindin­kább megfelel a velük szem­ben támasztott követelemé- nyeknek. Ezt állapíthatta meg legutóbb á rétsági járási párt-végrehajtóbizottság, ami­kor beszámoltatta a pártszer­vezet vezetőségét. A munkahelyi szervezettsé­get figyelembe véve alakítot­ták ki a pártcsoportokat. Jó feltételt jelent ez a közös tevé­kenységhez, és így még inkább a politikai munka gazdáivá válhatnak az adott területen. A pártvezetőség munkatervé­ben a pártcsoportok feladatait is meghatározzák, és évente kétszer a csoportvezetőiket be­számoltatják. Gyakori a kibő­vített vezetőségi ülés is, ami azért hasznos, mert a pártcso­portok vezetői tájékozottab­ban készíthetik elő a taggyű­léseket. nem véletlen, hogy legutóbb, amikor az ideoló­giai kérdések szerepeltek a taggyűlés napirendjén, a tag­ság 75 százaléka mondott vé­leményt Még aktívabbak a pártcso­port-megbeszélések. A kiscso­porton beüli vitákban alakul ki az egységes értelmezés, ál­lásfoglalás a pártélet szinte valamennyi kérdésében, le. gyen az önképzés, vagy egyé­ni magatartás, példamutatás. A párttagok 80 százalékának állandó pártmegbízatása van. A 72 tagú alapszervezetben 25 munkásőr van, mások a tömegszervezetekben tevé­kenykednek. Esetenként egye­di feladatokat is kapnak a kommunisták. Korábban a véleménynyil­vánítással volt baj. A párt- csoport-mesbeszélésen még mondtak véleményt, de tag­gyűlésen. nagyobb plenum előtt már nehezebben. Lénye­ges változás tapasztalható ma már ebben is. ami az őszinte légkör erősödését bizonyítja. Az egyes párttagok munká­ját, magatartását is a párt- csooortok elemzik esetenként. A kritikai szellem erősödését ez a módszer is elősegíti. A képzés. önképzés is állandó témává vált. Az alaoszerve. zet önálló marxista-leninista esti középiskolát szervezett. A hallgatók kiválasztásában a pártcsoportok is részt vet­tek. és területükről erre al­kalmas pártonkívülieket is. ja­vasoltak. Egyre eredménye­sebb a oártoktatás. A párt­csoportoktól kértek véleiménvt arra is. hogyan lehetne még vonzóbbá tenni az oktatást. Eredményesen foglalkoznak a pártcsoportok az úgyneve­zett kénves kérdéseikkel. A szemléletbeli torzulásokból fakadó nézetek ellen is fel­lépnek. Előfordult, hogv egyes tagok sérelmesének vélték az egész közösség érdekét szolgá­ló intézkedéseket. Az egyéni érdeket a közösségi érdek fö­lé helyezték. Az ilyen esetek­ben a csoportértekezlet, a jó­zan, megfontolt érvek ered­ményre vezettek. A tömegkapcsolat erősíté­sében szintén nagy szerepük van a pártcsoportoknak. Te­kintélyt szereztek maguknak, hallgatnak a kommunisták szavára. A járási pártbizottság eredményesnek értékel­te a felsőpetényi pártcsopor­tok munkáját. A feladatok között viszont fontosnak tart­ja, hogy az üzemi munka mellett a lakóhelyen végzett társadalmi tevékenységet erő­sítsék. , A jövőben még bát­rabban foglalkoznak a kommu­nista példamutatás, a család- nevelés, az emberi magatar­tás kérdéseivel. A munkahely és lakóhely közötti kapcsolat javítása mellett a pártcsopor tok nevelő erejét még inkább hasznosítsák a fegyelem meg­szilárdítása. az emberi fogya­tékosságok megszüntetése ér­dekében. Az elért eredmények arra engednek következeteni, hogy ezek a pártcsoportok ké­pesek lesznek a megnöveke­dett feladatoknak megfelelni Végső soron tovább kell ha­ladniuk a már- megkezdett úton. ■ Bodő János Híre számíthat a tagság? £ bevétel több — a kiadás kevesebb A nagyoroszi termelőszövet­kezetet három, évvel ezelőtt szanálták. A szanálási bizott­ság előírásai szigorúak voltak, de megcsillantották annak a lehetőségét, hogy Jcigazdálkod- hatják Nagyorosziban a vesz- teséget. Az idei év eredményei, bár még nem véglegesek, de azt mutatják, hogy a gazdaság jó utón halad. A szövetkezet ve­zetőivel való beszélgetés is ezt a meggyőződést erősíti. — Számba vettük lehetősé­geinket. Elsősorban a géppar­kot kellett felújítanunk, mert hetven százaléka elavult, tel­jesítménye alacsony volt. A melléküzemágakat a szanálá­si bizottság javaslatára felszá­s moltuk. így vált lehetővé, hogy erőnket csak a növény- termesztésre és állattenyész­tésre koncentráljuk — mond­ja a szövetkezet elnöke. Pelle János. Határozniuk kellett, hogy milyen növényféleségeket ter­meljenek■ A gépek ezt rész­ben befolyásolták. A sor élé­re a gabonafélék kerültek, s ezen belül a búza. Az ál lat­tenyésztés megköveteli, hogy abrakból önellátók legyenek. Ezért a takarmánynövények mellett is döntöttek. Ezenkí­vül még különféle árunövé­nyek termesztését tartották szükségesnek. — Számításaink beváltak. Az idén búzából a tervezett­nél 800 ezer forinttal több a bevételünk. Az intenzív lege­lőgazdálkodás eredménye, hogy hektáronként '80 mázsa takarmány a hozam. Az áru­növényekben sem csalódtunk. Igaz, a kukorica nem a leg­jobban sikerült, de a rozs. amit mondhatni nem is ter­veztünk előre, félmillió forint­tal ellensúlyozta a kukorica miatti bevételkiesést — sorol­ja Annus János főkönyvelő. Az állattenyésztés alakulá­sáról Kovács Nándor, főagro- nómus tájékoztat: — Az a tervünk, hogy a te­henészetet 300-as létszámra emeljük, egyelőre nem vált valóra. A juhászaiban viszont sikerült a kétévenkénti há­romszori elletést megvalósíta­ni. Az anyaállomány az utób­bi étiekben megduplázódott. Emellett még csirkeneveléssel foglalkozunk mindaddig, amíg az gazdaságos lesz. Arra a. kérdésre, hogy zár­számadáskor mire számíthat a tagság. 'Annus János köny- nyen válaszol: — Bevételünk előrelátható­an a tervezettnél hét száza­lékkal több lesz. kiadásunk viszont öt százalékkal keve­sebb, mint amit vártunk. A munkabér-felhasználás is alat­ta marad a tervezettnek. Elő­relátó gazdálkodás következ­ménye. hogy fel évtől már százalékos bért tudtunk a dolgozóknak fizetni. Fejlesz. tési alapunk várhatóan 25— 30 százalékkal növekedik majd. A tartalékalapot úgy terve­zik, hogy egymillió forintra egészítik ki. Jövőre ennyi a szanálás miatti tőrleszteni- való. Az idei egymilliót már augusztusban kifizették, nem várták meg vele az év végét. A tartalékolt hitel jövőre biz­tonságot kölcsönöz, hogy eset­leg rosszabb eredmények ese­tén is vissza tudják fizetni az esedékes hitelt. Az eredmények nem önma- guktól születtek. A főkönyve­lő „mindenttudó” kimutatásai hónapról hónapra hűen tük­rözik a termelőszövetkezet gazdálkodásának alakulását. Az év közbeni elemzések meg. mutatják azokat a területe­ket, ahol sürgős tennivaló akad. Ez alapján kísérik fi­gyelemmel az üzemanyag-fel- használást. a csirkék súlygya­rapodását. s az állattenyésztés és növénytermesztés más rész­területeit is. Az éves munka értékelése mellett már a következő esz tendő feladataira is gondolnak. — A cukorrépa területét jö­vőre duplájára növeljük, tár s ulva más szövetkezetekkel. Belépünk 500 katasztrális hold területtel a kukorica bábolnai zártrendszerű termesztésébe is. Továbbfejlesztjük a lege­lőgazdálkodást — sorolja a termelőszövetkezet elnöke. A jövő tervei a nagyoroszi­ak optimizmusát jelentik. A három évvel ezelőttinél jóval nyugodtabb körülmények kö­zött gazdálkodhatnak. Ez nem csak a vezetőknek, hanem t tagságnak is biztonságot je­lent. Sikerült kilábalniuk a sza­nálást követő nehézségekből, közben jó alapokat teremtet­tek az elkövetkezendő évek feladataihoz is. Ezek az alapok még csak most szilárdulnak, de egyre jobban lehet rájuk támaszkodni. Sz. Gy. Az ÉDOSZ a szsak sas un 1* ág- utánpótlásért Az ÉDOSZ az Élelmiszer- ipari Szakmunkásképző Inté­zetekben és a gyárakban át­fogó vizsgálatot indított; arra kerestek választ, hogy miért marad ki az iskolákból a szakmunkástanulók egy ré­sze. Azt. állapították meg, hogy feltűnően sok sütőipari tanuló marad ki az iskolából — há­rom év alatt 120-am —, de hasonlóan nagyarányú a le­morzsolódás a konzerv- és a növényolaj-iparágakban is. A kimaradások okát ele­mezve arra a megállapításra jutottak, hogy a fiatalok több­sége nem ismeri eléggé a szakmát. A munkakör megis­merése után meggondolják magukat és abbahagyják a tanulást. Igazi női munkahely a Budapesti Finomkötöttárugyár ba• lassagyarmati gyáregysége. Mindezekből következik, hogy sok kismama dolgozik ebben a kollektívában. Jelenleg hu- szonketten vannak szülési szabadságon, 131-en pedig igény­be vették a hároméves gyermekgondozási segélyt. Ifj. Kole- szár Jánosné első gyermekét várja. Előzőleg brigádvezető­ként dolgozott, most könnyebb munkára tették. Szedlák Sán­dor né — az üzem párttitkára — érdeklődik, nines-e valami kívánsága, elégedett-e a fiata (asszony? ' — t. j- — ..Mi jár az eszemben? Szeresse9 érdekelje és... HÁNYSZOR halljuk vásár­lások alkalmával éppen azok­tól az elmarasztaló szavakat, akiknek közük van ahhoz, hogy kevésbé szép, tetszetős az áru, mert ők, vagy társaik csinálták. Érthető, hogy a jó minőség egyre nagyobb köve­telmény. A munkások rangját, tekintélyét társaik és vezetőik előtt is az határozza meg, hogy milyen minőségű mun­kát végeznek. Nézzük meg, miként vallanak erről a Bu­dapesti Fimomkötöttárugyár balassagyarmati telepének dolgozói. —- Az első időkben, amíg gyakorlatlan voltam, előfor­dult, hogy apróbb hibák miatt visszakaptam egy-egy termé­ket kijavításra. Később már nagyon igyekeztem, és sike­rült pontosan és jól dolgozni. Valószínű, ezért szerepelt a nevem mindig azon a listán, ahol a minőségi prémiumban részesültek sorakoztak. Ho­gyan vívtam ki ezt az elisme­rést? — Az első, amit szeretnék megemlíteni az, hogy amikor dolgozom, odafigyelek a mun­kámra, és az jár az eszemben, hogy nagyon jó legyen. — Ennyi elég? — Nem. Szükséges még az is, hogy szeresse, érdekelje az embert, amit csinál, ugyan­akkor ne feledje, ha kilép a gyárkapun, már ő is vásárló, és az üzletben csak azt veszi még, ami kifogástalan, ami megnyeri tetszését. — Eleget lehet tenni a mi­nőséggel kapcsolatban meg­növekedett követelmények­nek? — Igen, ha az előbb el­mondottakon kívül szakmailag is képzett az ember. Én itt kezdtem, mint köteaövő kon- fekoiiós ipari tanuló. Jelenleg a gimnázium első osztályába járok. — Most mivel foglalkozik? — A vezetőség a mintada­rabok készítését bízta rám. Mielőtt a szalagra kerül, a kiszabott részeket én állítom össze. Jó érzés, hogy ilyen megbízatásnak tehetek eleget. Egyébként nálunk szalagon­ként és személyenként is mé­rik a minőséget — mondja Tóth Magdi. A szorgalmas, ügyes kezű, jó szakképzettségű, kislány tagja a KISZ-mek és mint párttag példásan ellátja munkáját. — Kötő- és hurkolóipairi ta­nulóként kezdtem pályafutá­somat a gyárban 1967 szep­temberében. Minden gépen tudok dolgozni. Eddig minősé­gi munkámért kétszer kaptam jutalmat. Ha jól emlékszem, három hónapja kaptam vissza javításra egy-két terméket. — Ilyenkor szokott szidni valakit? — Csak magamnak tehetek t ímrehányást, mert ha job- n odafigyelek, akkor nem történik meg a hiba. Biztat- gatom magam; igyekezz job­ban odafigyelni, igyekezz jobban dolgozni. Ugyanis a hibát nekem keli munkaidő alatt kijavítani. A ráfordított időt viszont nem fizetik meg ennyivel kevesebb lesz a ke­resetem. — Lehet-e jó minőséget ad­ni? — Igen Csak nyugodtan keli dolgozni. Amit nem tud az ember, azt kérdezze pieg a szalagvezetőjétől. Szükség van erre, különösen egy-egy új cikk gyártásánál. Soha sem szabad szégyellni azt, amit az ember nem tud. A saalagve- zetűk mindig készségesen segí­tenek. Ha én azt akarom, hogy jó legyen a közérzetem, meg­legyen a biztonságom, jó ér­zéssel töl-tsem el a munka­időt, akkor elsősorban önma­gámmal szemben kell igé­nyesnek lennem. — Mit ért ön. ez alatt? — Nagyobb felelősséget azért, amit csinálok. Jelen pillanatban drága trevira anyagból dolgozunk. Az én esetleges kis hibám a végát­vételnél jelentősen csökkent­heti az áru értékét — véleke­dik Pincze Margit. POZSONYI BETTI nehezen oldódik fel a beszélgetés so­rán. Megtudom, hogy öt évvel ezelőtt tanulóként kezdte ezt a szakmát. — Nagyon , ritkán kapok vissza egy-egy terméket javí­tásra. Bevallom, ilyenkor nem örülök, de meg kell csinál­nom, még akkor is, ha , úgy érzem, hogy az utánam kö­vetkező reszorton dolgozó munkatársam figyelmetlensé­géből született a hiba. Én nem a nagy százalékokra törek­szem. Lassabban és nyugod- tabtoan dolgozom, hogy mindig jó legyen a minőség. Munkám közben arra gondolok, hogy milyen drága az az anyag, amit rám bíztak. Ez fokozott felelősségre sarkal. Megfi­gyeltem, hogy olyankor hibá­zom, amikor ideges vagyok. Tudja, apróbb bosszúságok mindig érik az embert Ilyen­kor azonban igyekszem ko­rábbi nyugalmamat visszasze­rezni. Gyurkovics Lászlóiné új dol­gozónak számít, májusban kezdte itt a munkát. Gyakor­latlansága miatt. már több­ször adtak vissza neki néhány darabot javításra. Az eltelt hónapok tapasztalatait étképp sűríti egybe: inkább lassab­ban, de jobban dolgozom. — Ebben segít neki Csernyik Istvánná szalagvezető. Szerin­te a fiatalasszony, ha tovább­ra is így halad, jó minőséget adó dolgozóvá válik. ^Ebben talán szerepe van annak is, hogy édesanyjánál gyakorolja a varrás alapvető fogásait. Felkerestem Janosó János- nét, a minőségellenőrző osz­tály vezetőjét is, aki a kővet­kezőiket mondta: — A munkások hibájából az utóbbi Időben jóval keve­sebb a minőségileg kifogásol­ható áru. Ez jórészt annak kö­szönhető, hogy a szalagvezetők szigorúbban ellenőrzik a mun­kát és sokat segítenek ’a gya­korlatlanabb dolgozóknak. Ki­sebb hibák csak az új termé­keknél és az első időszakban fordulnak elő. Érdéke a dol­gozóknak, hogy kifogástalanul termeljenek, mert a rosszul elkészített terméket nekik kell újra ellenszolgáltatás nélkül kijavítani. A VÁLLALAT vezetősége < soron következő jutalmazásná a rendelkezésre álló össze* nagyobb részét azoknak jut­tatja, akik minőségileg kifo­gástalan munkát végeztek. Ez­zel az intézkedéssel csak egyel lehet érteni. V. K. \ NÓGRÁD — 1973. december 11„ kedd

Next

/
Thumbnails
Contents