Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)

1973-12-07 / 286. szám

nógrádi bázisa Bemutat ;ult a Balassagyarmati Fémpiri Vállalatot A gyár bejárata előtt táb­la hirdeti: négyszeres Kivá­ló Vállalat! Az Ipoly-parti város nyugati ipari övezeté­be 5 évvel ezelőtt költöztek. Üj gyár, korszerű munkakö­rülmények, szociális létesít­mények. A kezdetre már csak az Idősebb szakmunkások em­lékeznek. Iparosokból ala­kult tanácsi kisvállalat volt, amely elsőrendű feladatá­nak a környező falvak villa­mosítását tekintette. A vál­minium formájában kapjuk vissza. A magyar ezüstnek is ne­vezett alumínium — mint alapanyag — a legfontosabb termelési eszköz a Balassa­gyarmati Fémipari Vállalat számára. Az Ipoly-parti vá­rosban ebből az alapanyag­ból sokféle végterméket ál­lítanak elő gazdaságosan. Az iparvállalatok mellett egyre több alumíniumból készült fogyasztási cikket szállítanak a kereskedelmi Ez évben 2000-et gyártanak belőle. A különböző alumí­nium öntvények mennyisége eléri az 5000 tonnát. A fejlődéssel lépést kíván tartani a gyár. Az új gyárt­mányok közül biztos piacra számít a lánckonténer. Az idei utolsó negyedévben és 1974 első három hónapjában mintegy 2000 darabot állíta­nak elő a Német Demokrati­kus Köztársaság számára Az első lánckonténert éppen a napokban állították elő. Az egész ország áramszolgáltató vállalatai körében népszerűségnek örvend a kisfeszültsé­gű elosztószekrény. Évente több ezer darabot gyártanak. Képünkön: Jónás Vilmosáé szere­lés közben Ilyen alumíniumból készült lánclienger szállítokonténcreket NDK megrendelésre a Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál. szállítási szerződést gyártanak a közeljövőben Kétezer darabra kötöttek tozó igényeknek megfele­lően, fokozatosan alakították ki termelési szerkezetüket. Ekkor még mint tanácsi iparvállalat járultak hozzá a népgazdaság bevételeinek növeléséhez. A gyár történetében mér­földkőnek bizonyult 1968, amikor átadták rendelteté­sének a mai korszerű üze­met. A gyár történetében 1972. január 1-én ismét új fejezet kezdődött: a Magyar Alumíniumipari Tröszt önál­ló vállalataként működött tovább, és a Nehézipari Mi­nisztérium felügyelete alá került. Érdemes hangsúlyoz­ni, hogy nem kirendeltség­ről, telephelyről, vagy üzem­egységről, hanem önálló vál­lalatról van szó. Ezzel a Balassagyarmati Fémipari Vállalat olyan ro­hamosan fejlődő iparághoz került, melynek jövője rend­kívül biztató. Köztudott, hogy hazánk jelentős bau- xitk észletekkel rendelkezik a Dunántúlon. Alapanyaggal tehát hosszú időre ellátjuk magunkat. A timföldgyártás terén szintén rohamos a fejlődés. Előállítása történe­tében óriási jelentőségű lé­pésnek bizonyult a magyar —szovjet alumíniumegyez­mény. Erre nagy szüksége van a magyar népgazdaság­nak. Villamos energiában köztudottan nem dúskálunk, így a bauxitot a Szovjet­unióban kohósítják és aki­vállalatoknak. Az alumí­nium köztudottan kitűnő helyettesítőanyag és ennek jelentőségét a népgazdaság minden ágazatában felis­merték. A felhasználásra ke­rülő alumínium mennyisége rohamosan növekszik, új távlatpk nyílnak meg rövid időn belül. A termelésben bizonyos szerkezeti változások figyel­hetők meg a Balassagyar­mati Fémipari Vállalatnál. Amíg korábban előállított termékeik főleg acéllemez szerkezetek, villanyos beren­dezések és kábeldobok vol­tak, addig viszonylag kevés alumínium öntvényt hasz­náltak fel. Ez már a múlté. Tavaly például a 147 millió forintos termelési értékből 42 millió forint értékű alu­mínium végterméket állítot­tak elő. Raktárát, üvegcsar­nokok borítását, bortároló burkolatát készítették el alumíniumból. A termelési szerkezetben végbemenő változás koránt­sem jelenti azt, hogy végér­vényesen leállnak hagyomá­nyos termékeik gyártásáról. Erről szó sincs, hiszen a piac igényli és gazdaságosan tud­ják előállítani! Az idén mintegy 20 ezer darab ha­gyományos kábeldobot gyár­tanak a Magyar Kábel Mű­vek számára. Az ország összes áramszolgáltató válla­latát alumíniumból készült elosztószekrénnyel látják el. A háztartásokban immár nélkülözhetetlen a hűtőgép. A Balassagyarmati Fémipari Vállalat ezekhez elpárolog­tató tálcát készít. Ezen ter­mékeik zömét főleg export­ra gyártják. A jövő évben Svédországba előrelátható­lag hatmillió dollár értékben szállítanak elpárologtató tál­cákat ! Egyre nagyobb mennyí- ségbén gyártanak a belke­reskedelem számára szállí­tási, tárolási célra szolgáló ládákat és rekeszeket. Ebből a termékből is jut külföldi kivitelre. Ma még bizonyossággal fel sem mérhető, hogy mi­lyen népszerűségre tesz szert az alumínium a köny- nyűszerkezetes építési prog­ram keretében. Népszerűsé­ge nem a véletlen műve. Az alumíniumból előállításra kerülő ..^szendvicspaneleket két tényező miatt keresik. Egyrészt a hagyományos építőanyagok felhasználá­sával szemben 25 százalékra lerövidíti az építési időt, az idő pedig köztudottan pénz! Másrészt tartóssági mutatói is kedvezőek, ezért kereset­tek ezek az elemek. A ter­melési érték zömét már ma is a könnyűszerkezeti ele­mek jelentik. Az idén 172 millió forint termelési érték­ből ezek az elemek 100 millió forint értékben részesednek. Ebben természetesen bemre van az építőipari szerelőte­vékenység is. A vállalat dol­gozói részt vesznek Inotán a csúcserőmű, Péten a Nit­rogén Művek és Hejőcsabán a Mész- és Cementművek építésén, burkolásán. Ezen a téren szintén hosszú távra biztosítottak, a piaci lehető­ségek. A vállalat nem csak építő­elemeket gyárt, hanem fog­lalkozik könnyűfém öntvé­nyek előállításával is. Ház­tartási, közszükségleti cik­keket adnak át a kereske­delemnek, nyers és kikészí­tett kokillát gyártanak, ho­moköntésekkel foglalkoznak. A Magyar Alumíniumipa­ri Trösztnek 16 vállalata van az országban. Ezek egyike a Balassagyarmati Fémipari Vállalat. Az egye­düli, amely nem kutatással, a bauxit feltárásával, az alumínium előállításával — Alumínium öntvényekből számos használati cikket állítanak elő. Képünkön látható: szarvasmarha-önitatő csésze, kapcsolódoboz, traktor fékpofa, kötélszív és egyéb alumínium tárgyak. Bevált, hagyományos termékek, az öntödében gyártják őket val foglalkozik! Közgazda- sági számítások pedig azt igazolják, hogy elsősorban a késztermékek előállítása hozza a legtöbb nyereséget egy-egy vállalatnak. Az alumínium sokoldalú felhasználásának jelene ked­vező, jövője biztató. Ezt mu­tatják a vállalat termelését jellemző számok. A teljes termelési érték 1969-ben még csak 94 millió forint volt. Két évvel később már • 123 millió forint értéket ál­lítottak elő. A tavalyi 145 millió forint, az idei évben 172-re emelkedett és az öt­éves terv végére 233 millió forint teljesítése várható. Nem mindegy, hogy milyen áron! A vállalat az extenzív fejlődés után a termelékeny­séget javító intenzív fejlő­dés szakaszába lépett. Ennek egyik ékes bizonyítéka, hogy 1972-ben 22 millió forinttal több termelési értéket állí­tottak elő, mint 1971-beh, miközben a dolgozók száma nem emelkedett. Kedvezően alakult a hatékonyság, nö­vekedett a munkások átlag­bérszintje. A legutóbbi há­rom évben a vállalt nyere­sége 16 millió forintról 28 millióra emelkedett. Ugyan­csak növekedett a dollárel­számolású kivitel volumene, amely tavaly 1,1 millió fo­rint értékű volt. A gyár vezetői keresik az új piacokat. Vass Miklós igazgató a közelmúltban tért haza Jugoszláviából. Nem jött üres kézzel! Több mint 16 millió forint értékű ká­beldob szállítására kötött az egyik partnervállalattal szállítási szerződést. A piac­kutatás legújabb eredmé­nyei közül ez csak az egyik. A dinamikusan fejlődő ipar­ág egyre nagyobb követel­ményeket támaszt -a válla­lattal szemben. Ehhez bizto­sított a szorgalmas, “hozzáér­tő szakmunkásgárda. A ma­gyar ezüst feldolgozásával még csak néhány éve fog­lalkoznak Balassagyarma­ton, de az eddigi eredmé­nyek nagy reményekbe jo­gosítanak fel. A népgazda­ság részéről megnyilvánuló Igények maradéktalan kielé­gítésének kíván megfelelni a jövőben is az alumínium nógrádi bázisa, a Balassa­gyarmati Fémipari Vállalat. (x) I

Next

/
Thumbnails
Contents