Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)

1973-12-07 / 286. szám

Ameddig a takaró ér... v>VWVAA^yVW\A^\/WWW'^VA/VVW\/VVVV^WVV>V/WVVV^/V\/\/VW^WVW\^/V/VV\A^V^ — Szép ez a munka, de mint mindennek, ennek is megvan­nak a maga nehézségei — kez­di a beszélgetést Takács La- josné, á" tari művelődési ház független!tett\ igazgatója. — Varrtak napok, amikor elkese­redő a a volt minden erő­feszítés, keveset értem el. Az­tán jön valami jó, ami kedvet és erőt ad a további munká­hoz, Azt hiszem, így van ez- z minden művelődési ház igazgatója. Takács né több mint húsz éve dolgozik olyan munkaterülete­ken, amelyek egybeestek, vagy több-kevesebb ponton érint­keztek a közművelődéssel, kul­túrával. A művelődési ház ve­zetését 1970. decemberében bíz­tak rá. Legíőob teendője — arc­kor és most is — az erők ösz- szefogása volt. Érthető, hiszen a közművelődési célok minden szerv, termelőegység, intéz­mény számára azondsak, az együttműködés tehát vala­mennyi közös érdeke. — Sikerült-e célját megva­lósítania? — Általában támogatásra találok munkámban. Nem pa- naszkodhatom a helyi szervek­re. A tsz anyagi lehetőségei szerint rendszeresen támogat, a keverőüzem is. Színházi be­lépőjegyeket vásárolnak jól dolgozó munkásaik számára. |A pásztói ÁFÉSZ a „Röpülj páva!”-kör ruháinak vásárlá­sikor adott jelentős pénzössze­get. A KISZ-esek segítségére is számíthatok. Az ifjúsági klub tagjai szívesen vállalnak társadalmi munkát. Segítenek a szervezésben, bizománybán jegyet árulnak, és ha kell, pla­kátokat festenek, meghívókat írnak. Szót értünk az iskolával is. Az úttörő-citerazenekar már egy év óta a mi égiszünk alatt működik. Az iskolával közö­sen Madách-emlékestet rende­zünk. A műsor összeállítója és előadója az iskola igazgatója, Nagy Vilfnos lesz. Kiállítá­sainkat a tanulók rendszere­sen látogatják. A legutóbbi képzőművészeti tárlatot az osz­tályok, tanáraik vezetésével kö­zösen néztéK meg, majd meg­beszélték a látottakat, összes­ségében tehát úgy érzem, hogy az együttműködéssel nincs baj, jó úton járunk. Persze, kisebb véleménykülönbségek afczért előfordulnak. Sokan például nem értenek velem egyet a bá­lok gyakoriságában. Nekünk azonban szükségünk van a bál­ra, mert bevétel ebből van. Meg aztán a fiatalok szeretnek táncolni, igénylik ... miért ne teremtenénk hát számukra al­kalmakat. Takácsné így teljesítette túl' múlt évi költségvetési tervét, és reméli — minden jel arra mutat —, túlteljesíti az ideit is. — Az új évadban nagyter­mi rendezvényeink számát csökken tenünk kellett — mondja sajnálkozva. — Tavaly négy színházi előadásunk volt Mindre ráfizettünk. Különösen a Tizenévesek című darab ho­zott rendkívül nehéz anyagi helyzetbe bennünket. A követ­kező előadás szerződését a színházzal kénytelenek vol­tunk felbontani. Az idei évad­ban ezekután már csak két előadást mertem lekötni: egy „Jókait” és egy zenés vígjáté­kot. Ügy gondolom, hogy ezek a darabok behozzák majd a közönséget, és megszerettetik a színházat. Egyébként mindkét darabot vasárnap játsszuk ... Talán így többen fognák "el­jönni. hét végén általában job­ban ráérnek az emberek. Az ORI-engedélyes könnyű­zenei rendezvények esetében a színházi előadásokhoz hasonló a helyzet. Egyre nehezebb „el­adni” a műsorokat. Még azo­kat is, amelyek korábban telt házak előtt mentek. Mi lehet e jelenség oka? Több minden. Bizonyára kevesebb a teena- gerkorú — akik a műfaj kö­zönségét jelentik —, mint évekkel ezelőtt. Az is valószínű lehet, hogy a rendezvény idő­pontja sokaknak nem mesfe- lelő, ugyanígy talán a meghí­vott együttes sem. Vagy mind­ettől függetlenül mást részesí­tenek előnyben: olvasnak, te­levíziót néznek, baráti körben beszélgetnek, vagy más ehhez hasonló dolgokat. csinálnak. A tapasztalat azt mutatja — s ez a korszerű igény is —, Taron a közművelődést a kis csoportok tevékenységére kel­lene építeni. Ez visszahatással lenne a rendezvényekre is. Hisz’ minél több klub, szakkör és amatőr művészeti csoport működik egy művelődési ház­ban, annál több ember kötődik hozzá, lesz akaratlanul is te­vékenységéinek hírvivője. Mindez elméletben nagyon egyszerűnek és kézenfekvőnek látszik, de milyen a gyakorlat­ban? A tari művelődési házban — részben hely-, részben pénz­hiány miatt — három kis cso­port, illetve klub tevékenyke­dik rendszeresen, egy pedig al­kalomszerűen jön össze, A 38 tagú, a televízióban és a rá­dióban is szerepelt „Röoüli páva!”-kör és a 12 tagú úttörő- citerazenekar Molnár ívlinaiy tanító vezetésével hetente pró­bál. Az ifjúsági klub is — amely jelen pillanatban meg­felelő és ráérő vezető híján ugyan a szervezetlenséggel bajlódik — rendszeresen várja tagjait. Az alkalomszerűen, társadalmi ünnepek előtt ÖS2- szeverbuválódó. irodalmi szín­pad pedig hivatalosan nem is létezik. Nincs vézetőjük, mer: nem tudnak érte fizetni senki­nek. Az igazgatónő szokott ál­talában a csoport élére állni egy-egy szereplés alkalmával. A művelődési ház pénztár­cája tehát csak három kis cso­port működtetését bírja el. Pe­dig az irodalmi színpad mel­lett igény volna néptánccso­portra és egy-két szakkörre is. Mindenképpen szükségszerű és érdemes lenne hát, ha a köz­ség közművelődési munkájáért felelős szervek és intézményei: összedugnák a fejüket még a jövő évi költségvetés elfogadá­sa előtt, és lehetőséget terem­tenének valamiféle módon aT igények kielégítésére. ­— ok — Hanglemezek karácsonyra A közelgő ünnepek' alkal­mából a Magyar Hanglemez­gyártó Vállalat egymás után nozza forgalomba új kiadvá­nyait, hogy minél gazdagabb választék álljon a vásárlók rendelkezésére. A legfrisseb­ben megjelent lemezek között különlegességnek számít a Camerata Hungarica kétle- mezes albuma, amely a XVI. —XVII. századi magyarorszá­gi zenei élet emléke és a Vie- toris család tulajdonából elő­került kéziratos kottagyűjte- mény. Ránki Dezső 1969-ben meg­nyerte a zwickaui Schumann remei versenyt Még be sem fejezte tanulmányait, amikor 1972 őszén Chopin-lemezét a párizsi Charles Cros Akadé­mia nagyúrijai tűntette ki Ez a lemez jelent most meg a hazai piacokon. A két továb­bi Ránki Dezső-lemez is pi­acra kerül, Beethoven c-moll „patetikus” és C-dúr „wald- sfcein” szonátája mellett a Fisz-dúr Op. 78-as szonáta van az egyik lemezen, míg a má­sikon Schumann-művefc sze­repelnek, a C-dúr fantázia, az yp. 18. arabeszk és a teljes „Gyermekjátékok”-sorozat t A XIX. század nem magyar zeneszerzői közül Johannes Brahms ismerte legalaposab­ban kofának magyar muzsi­káját Ennek legmeggyőzőbb bizonvítéka a Magyar táncok 21 darabja. A teljes sorozat most jelenik meg először ma­gyar lemezen, teljes egészé­ben, s a Győr) Filharmoniku­sok játsszák Sándor János tolmácsolásában. A klasszikus könnyűzene • mellett a mai szórakoztató muzsika hívei­nek szerez örömet Koncz Zsu­zsi ötödik nagylemeze, amely „Jelbeszéd” címmel került a boltokba. Lenkey János sem lehetett más, mint tisztikarunk tagjai általában. A többivel azonos módon öntötték formába, s zökkenő nélkül haladt előre a pályán. Feletteseinek soha sem szerzett gondot, soha sem oko­zott csalódást tavaly'áprilisíg. A valószínűség amellett szól, hogy tisztában yolt helyzete értékeivel, 'A kiváltságos fegy­vernemnél sem akárhol, ha­nem a birodalomsizerte nim­busszal övezett Württembeng- huszárezrednél szolgált. An­nak is az ezredesi osztályában, a második század parancsno­kaként. Kizártnak látszik, hogy ilyen ember huszonhat évi zavarmentes szolgálat után egyik napról a másikra elveszítse a fejét Mások veszítették el a fe­jüket. Parancsoló!, fel egé­szen az uralkodóig. A katoná­idul hazugnak bizonyult. Re­ánk szakadt Idő, amikor a mindenható szabályzat, a be­gyakorolt gépiesség többé nem pótolhatta az önáUó gondol­kodást. Lenkey János az ilyen önállóság tökéletesen hiányzó előzményei nélkül* kényszerült saját ítélőképességére ha­gyatkozni. Hiába öntötte a katonaság iskolája személy­telen formába, egy napon szólásra bírták benne a re­gula fölé hatalmasodó kö­rülmények a mindaddig hall­gatásra ítélt, nem létezőnek hitt önálló lelkiismeretet. Megutálta egymást az ember és a mundér. Mi azt mond­tuk. a mundér szent, az em­ber hitvány. Lenkey nem mondott semmit. Elindult olyan mundért keresni, ame­lyet megint össze tudott bé- kítemi az emberrel. * A Württemberg-huszárok év­tizedek óta Kelet-Galíciébam állomásoznak. Vigyáznak a lengyelekre, nehogy azok túl­zottan szabadjára engedjék rebelliós hajlamukat. Lenkey önálló százada Maryampolban. a Dnyeszter-parti kis város­kában állomásozott. A fölöt­te rendelkező ezredparancs- noksóg Brezanyban volt, a még magasabb elöljáró, a darr dárparamcsmok pedig Sztanisz- lau városában tanyázott. Mi­vel Sztaniszlau a környék közigazgatási központja is, s mint ilyen, szállást ad az oszt­rák adminisztrációnak, időn­ként felerősödnek benne a lengyel hazafias hangulatok. ' Ez történt tavaly áprilisban is. Megint feltámadtak a len­gyel egységet követelő törek­vések és az az óhaj, hogy al­kotmányosan kormányozzák az országot Számítani lehe­tett a komolyabb zavargások­ra. elhatározták hát Szta­niszlau katonai megerősítését.. A választás Lenkey János századosra esett. Úgy véle­kedett Kalliany tábornok, a dandár parancsnoka, hogy a / 4 MÓGRÁD — 1973. decembei péntek Klubkönyvtár.készül Erdőíarcsán A mintegy 600 lelket szám­láló Erdőtarcsa takaros kis­község a pásztói járás déli csücskében. Jelentős törté­nelmi tényről is nevezetes: a felszabadító szovjet csapatok itt lépték át először megyénk határát, 1944. december ele­jén. A bujáki patak két ol­dalán. szűk völgyben sora­koznak a házak, felkapasz­kodva a szembenéző dombol­dalakra. A fehérre meszelt házfalak vakítanak a téli nap­sütésben. A hó itt-ott alig ér­zékelhetően olvadoz. Megej- tően szép a táj. Bizonyára nagyban ennek tudható be, hogy a település kedvelt kiránduló- és tartóz­kodási helye volt a reform- korszak fővárosi nemességé­nek. öt kastélyt építettek itt a múlt század elején. Több- j sége klasszicista stílusban j épült műemlék, mint a ké­pünkön is látható Márkusz- kastély, amelynek belső átala­kításai most folynak. A 250 . ezer forint értékű munka a Káliéi Közös községi Tanács : megbízásából készül; az j idényjellegű. nyári napközi- , otthonos óvodának használt épületet klubkönyvtárrá ala­kítják át. A ‘ jelenlegi műve­lődési ház épülete ugyanis az Idők folyamán életveszélyes­sé vált. A november közepén megkezdett átalakítási mun­kálatok befejezését 1974. ja­nyugodalmas, félreeső Mary- ampolból vonhatja el a leg­kisebb kockázattal a huszáro­kat. Lenkey tehát a kapott parancs szerint Sztaniszlauba vonult századával. Hamarosan kiderült, jó oka volt Kalliany dandárparancs­noknak a város megerősítésé­re. Egy este tüntetés támadt, lengyel Ifjak verődtek tö­megbe és demonstráltak el­lenük. Katonaságot küldtek rájuk. A Lenkey-huszárokat is. De amíg az osztrák grá­nátosok szorgalmasan csépel­ték fegyvertusával a népet, sőt lőttek is, addig a magyar lovasak hüvelyben hagyták kardjukat Harminc »ebesült­je lett a zendülésnek. Egy lengyel diák meghalt Látván a tüntetők, hogy nem hajlan­dók rájuk támadni a huszá­rok. éltették őket és f ratérni- záltak velük. i A reánk nézve kihívó ro- konszen vnyil várni tás másnap folytatódbtt. Meghívták a len­gyelek a magyar huszárokat az agyonlőtt diák temetésére. Lenkey nem tiltakozott: sőt maga is megjelent a szertar­táson százada néhány tisztjé­vel együtt. Huszárjai közül számosam gyertyát vittek a gyászolók sorában. Vállukra vették a koporsót, mintha sa­ját halottjukat temették vol­na. (Folytatjuk) nuárjának végére tervezik. Ez lesz majd a község legjelentő­sebb közintézménye: itt kap helyet a községi közkönyvtár, a mdzi. az ifjúsági klub, a községi párt- és KlSZ-alap- szervezet is. A gyors tanácsi intézkedést nagy megelége­déssel fogadták a községbe­liek. Ez érthető, hiszen a községben filmelőadásokon kí­vül nincs más művelődési le­hetőség. A közös községi tanács és a helyi községi pártszervezet két másik fontos, közérdeklődésre számot tartó tervvel is foglal­kozik: a régi. patakparti fut- ballpályá helyén gyermekját­szóteret kívánnak építeni, a jelenlegi mozi épületében pe­dig a szükséges átalakítás és renoválás után varrodát lé­tesítenének a község asszo­nyai és lányai számára. A KERAMIKUS Korsós lány. E szobráért a művész nívódíjat' kapott Fotó: Kulcsár A művészt Iszkaszentgyör- györn, a kastély mellett talá­lom meg. Energikus mozgás­sal. közvetlenséggel fogad. Ürügyül képvásárlási szán­dékra hivatkozom. A műte­rembe vezet, amely inkább dolgozószoba, mint műterem. A falon kerámiaképek, masz­kok, hottentotta oltár, a pad­lón szobrok, padlóvázák, A szemétlapáton felirat: ez a szemétlapát Itt már nem té­vedek el. Az alkotások gazdag, csa­pongó. fantáziáról árulkod­nak. A Krúdy-illusztrációk- tól' az anyaság dicséretéig sorakoznak: Az öreg halász és a- tenger, Opheus. A kút­ról, Ady. Menekülés, Szent. ivánéji álom, Pihenő bá­nyász, a vőlegényt talicskán toló menyasszony, a husán­got tartó ősember, amint éppen a ' katicabogárral is­merkedik, és sok más mű. Jandó Tibort életéről, pá­lyafutásáról faggatom. Negy­venhét éves. Már gyermek­karában több rajzpályázaton nyert, képei eljutottak a tá­voli Japánig is. Képzőművészeti főiskolá­ra járt, de... itt van némi „szépséghiba”. Később a Képzőművészeti Alapnál ci- zellőr, retusőr. a Zsolnay gyárban művészeti tervező. Nagy mesterei: Sóvári János, Medgyesi Ferenc és Kisfalu­dy Stróbl Zsigmond szobrász elismerően nyilatkoztak ró­la. Salamon Béla színművész nagyon kedvélte a „dolgait” és divat lett. a Psota művész­nő által hordott kerámia, gyöngyösből is. A művés* számára külö­nös élményt nyújtott Kin­csesbánya, ahol az ötvenes években csillésként dolgo­zott A csillék oldalát tele­rajzolta a munkatársak és vezetők figuráival. Felfigyel­tek rá, kiemelték dekoratőr­nek. Plakátterveivel minden esztendőben első lett' válla­latuk a május 1-i szemlén. Antifasiszta plakátjait meg­döbbenéssel nézték a dolgo­zók. Díszleteket tervezett az öntevékeny színjátszó cso­portoknak, képzőművészeti szakköröket vezetett. Közös kiállítása volt Bu­dapesten. Bordeaux-ban. Az elmúlt évben Móron, Csórón is bemutatták alkotásait. A művész jelenleg gyűjte­ményes kiállításra készül. Szüntelenül dolgozik, mert úgy érzi, sok mindent kell még magából „kigyúrnia”. Ko I, J t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents