Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)
1973-12-07 / 286. szám
Ameddig a takaró ér... v>VWVAA^yVW\A^\/WWW'^VA/VVW\/VVVV^WVV>V/WVVV^/V\/\/VW^WVW\^/V/VV\A^V^ — Szép ez a munka, de mint mindennek, ennek is megvannak a maga nehézségei — kezdi a beszélgetést Takács La- josné, á" tari művelődési ház független!tett\ igazgatója. — Varrtak napok, amikor elkeseredő a a volt minden erőfeszítés, keveset értem el. Aztán jön valami jó, ami kedvet és erőt ad a további munkához, Azt hiszem, így van ez- z minden művelődési ház igazgatója. Takács né több mint húsz éve dolgozik olyan munkaterületeken, amelyek egybeestek, vagy több-kevesebb ponton érintkeztek a közművelődéssel, kultúrával. A művelődési ház vezetését 1970. decemberében bíztak rá. Legíőob teendője — arckor és most is — az erők ösz- szefogása volt. Érthető, hiszen a közművelődési célok minden szerv, termelőegység, intézmény számára azondsak, az együttműködés tehát valamennyi közös érdeke. — Sikerült-e célját megvalósítania? — Általában támogatásra találok munkámban. Nem pa- naszkodhatom a helyi szervekre. A tsz anyagi lehetőségei szerint rendszeresen támogat, a keverőüzem is. Színházi belépőjegyeket vásárolnak jól dolgozó munkásaik számára. |A pásztói ÁFÉSZ a „Röpülj páva!”-kör ruháinak vásárlásikor adott jelentős pénzösszeget. A KISZ-esek segítségére is számíthatok. Az ifjúsági klub tagjai szívesen vállalnak társadalmi munkát. Segítenek a szervezésben, bizománybán jegyet árulnak, és ha kell, plakátokat festenek, meghívókat írnak. Szót értünk az iskolával is. Az úttörő-citerazenekar már egy év óta a mi égiszünk alatt működik. Az iskolával közösen Madách-emlékestet rendezünk. A műsor összeállítója és előadója az iskola igazgatója, Nagy Vilfnos lesz. Kiállításainkat a tanulók rendszeresen látogatják. A legutóbbi képzőművészeti tárlatot az osztályok, tanáraik vezetésével közösen néztéK meg, majd megbeszélték a látottakat, összességében tehát úgy érzem, hogy az együttműködéssel nincs baj, jó úton járunk. Persze, kisebb véleménykülönbségek afczért előfordulnak. Sokan például nem értenek velem egyet a bálok gyakoriságában. Nekünk azonban szükségünk van a bálra, mert bevétel ebből van. Meg aztán a fiatalok szeretnek táncolni, igénylik ... miért ne teremtenénk hát számukra alkalmakat. Takácsné így teljesítette túl' múlt évi költségvetési tervét, és reméli — minden jel arra mutat —, túlteljesíti az ideit is. — Az új évadban nagytermi rendezvényeink számát csökken tenünk kellett — mondja sajnálkozva. — Tavaly négy színházi előadásunk volt Mindre ráfizettünk. Különösen a Tizenévesek című darab hozott rendkívül nehéz anyagi helyzetbe bennünket. A következő előadás szerződését a színházzal kénytelenek voltunk felbontani. Az idei évadban ezekután már csak két előadást mertem lekötni: egy „Jókait” és egy zenés vígjátékot. Ügy gondolom, hogy ezek a darabok behozzák majd a közönséget, és megszerettetik a színházat. Egyébként mindkét darabot vasárnap játsszuk ... Talán így többen fognák "eljönni. hét végén általában jobban ráérnek az emberek. Az ORI-engedélyes könnyűzenei rendezvények esetében a színházi előadásokhoz hasonló a helyzet. Egyre nehezebb „eladni” a műsorokat. Még azokat is, amelyek korábban telt házak előtt mentek. Mi lehet e jelenség oka? Több minden. Bizonyára kevesebb a teena- gerkorú — akik a műfaj közönségét jelentik —, mint évekkel ezelőtt. Az is valószínű lehet, hogy a rendezvény időpontja sokaknak nem mesfe- lelő, ugyanígy talán a meghívott együttes sem. Vagy mindettől függetlenül mást részesítenek előnyben: olvasnak, televíziót néznek, baráti körben beszélgetnek, vagy más ehhez hasonló dolgokat. csinálnak. A tapasztalat azt mutatja — s ez a korszerű igény is —, Taron a közművelődést a kis csoportok tevékenységére kellene építeni. Ez visszahatással lenne a rendezvényekre is. Hisz’ minél több klub, szakkör és amatőr művészeti csoport működik egy művelődési házban, annál több ember kötődik hozzá, lesz akaratlanul is tevékenységéinek hírvivője. Mindez elméletben nagyon egyszerűnek és kézenfekvőnek látszik, de milyen a gyakorlatban? A tari művelődési házban — részben hely-, részben pénzhiány miatt — három kis csoport, illetve klub tevékenykedik rendszeresen, egy pedig alkalomszerűen jön össze, A 38 tagú, a televízióban és a rádióban is szerepelt „Röoüli páva!”-kör és a 12 tagú úttörő- citerazenekar Molnár ívlinaiy tanító vezetésével hetente próbál. Az ifjúsági klub is — amely jelen pillanatban megfelelő és ráérő vezető híján ugyan a szervezetlenséggel bajlódik — rendszeresen várja tagjait. Az alkalomszerűen, társadalmi ünnepek előtt ÖS2- szeverbuválódó. irodalmi színpad pedig hivatalosan nem is létezik. Nincs vézetőjük, mer: nem tudnak érte fizetni senkinek. Az igazgatónő szokott általában a csoport élére állni egy-egy szereplés alkalmával. A művelődési ház pénztárcája tehát csak három kis csoport működtetését bírja el. Pedig az irodalmi színpad mellett igény volna néptánccsoportra és egy-két szakkörre is. Mindenképpen szükségszerű és érdemes lenne hát, ha a község közművelődési munkájáért felelős szervek és intézményei: összedugnák a fejüket még a jövő évi költségvetés elfogadása előtt, és lehetőséget teremtenének valamiféle módon aT igények kielégítésére. — ok — Hanglemezek karácsonyra A közelgő ünnepek' alkalmából a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat egymás után nozza forgalomba új kiadványait, hogy minél gazdagabb választék álljon a vásárlók rendelkezésére. A legfrissebben megjelent lemezek között különlegességnek számít a Camerata Hungarica kétle- mezes albuma, amely a XVI. —XVII. századi magyarországi zenei élet emléke és a Vie- toris család tulajdonából előkerült kéziratos kottagyűjte- mény. Ránki Dezső 1969-ben megnyerte a zwickaui Schumann remei versenyt Még be sem fejezte tanulmányait, amikor 1972 őszén Chopin-lemezét a párizsi Charles Cros Akadémia nagyúrijai tűntette ki Ez a lemez jelent most meg a hazai piacokon. A két további Ránki Dezső-lemez is piacra kerül, Beethoven c-moll „patetikus” és C-dúr „wald- sfcein” szonátája mellett a Fisz-dúr Op. 78-as szonáta van az egyik lemezen, míg a másikon Schumann-művefc szerepelnek, a C-dúr fantázia, az yp. 18. arabeszk és a teljes „Gyermekjátékok”-sorozat t A XIX. század nem magyar zeneszerzői közül Johannes Brahms ismerte legalaposabban kofának magyar muzsikáját Ennek legmeggyőzőbb bizonvítéka a Magyar táncok 21 darabja. A teljes sorozat most jelenik meg először magyar lemezen, teljes egészében, s a Győr) Filharmonikusok játsszák Sándor János tolmácsolásában. A klasszikus könnyűzene • mellett a mai szórakoztató muzsika híveinek szerez örömet Koncz Zsuzsi ötödik nagylemeze, amely „Jelbeszéd” címmel került a boltokba. Lenkey János sem lehetett más, mint tisztikarunk tagjai általában. A többivel azonos módon öntötték formába, s zökkenő nélkül haladt előre a pályán. Feletteseinek soha sem szerzett gondot, soha sem okozott csalódást tavaly'áprilisíg. A valószínűség amellett szól, hogy tisztában yolt helyzete értékeivel, 'A kiváltságos fegyvernemnél sem akárhol, hanem a birodalomsizerte nimbusszal övezett Württembeng- huszárezrednél szolgált. Annak is az ezredesi osztályában, a második század parancsnokaként. Kizártnak látszik, hogy ilyen ember huszonhat évi zavarmentes szolgálat után egyik napról a másikra elveszítse a fejét Mások veszítették el a fejüket. Parancsoló!, fel egészen az uralkodóig. A katonáidul hazugnak bizonyult. Reánk szakadt Idő, amikor a mindenható szabályzat, a begyakorolt gépiesség többé nem pótolhatta az önáUó gondolkodást. Lenkey János az ilyen önállóság tökéletesen hiányzó előzményei nélkül* kényszerült saját ítélőképességére hagyatkozni. Hiába öntötte a katonaság iskolája személytelen formába, egy napon szólásra bírták benne a regula fölé hatalmasodó körülmények a mindaddig hallgatásra ítélt, nem létezőnek hitt önálló lelkiismeretet. Megutálta egymást az ember és a mundér. Mi azt mondtuk. a mundér szent, az ember hitvány. Lenkey nem mondott semmit. Elindult olyan mundért keresni, amelyet megint össze tudott bé- kítemi az emberrel. * A Württemberg-huszárok évtizedek óta Kelet-Galíciébam állomásoznak. Vigyáznak a lengyelekre, nehogy azok túlzottan szabadjára engedjék rebelliós hajlamukat. Lenkey önálló százada Maryampolban. a Dnyeszter-parti kis városkában állomásozott. A fölötte rendelkező ezredparancs- noksóg Brezanyban volt, a még magasabb elöljáró, a darr dárparamcsmok pedig Sztanisz- lau városában tanyázott. Mivel Sztaniszlau a környék közigazgatási központja is, s mint ilyen, szállást ad az osztrák adminisztrációnak, időnként felerősödnek benne a lengyel hazafias hangulatok. ' Ez történt tavaly áprilisban is. Megint feltámadtak a lengyel egységet követelő törekvések és az az óhaj, hogy alkotmányosan kormányozzák az országot Számítani lehetett a komolyabb zavargásokra. elhatározták hát Sztaniszlau katonai megerősítését.. A választás Lenkey János századosra esett. Úgy vélekedett Kalliany tábornok, a dandár parancsnoka, hogy a / 4 MÓGRÁD — 1973. decembei péntek Klubkönyvtár.készül Erdőíarcsán A mintegy 600 lelket számláló Erdőtarcsa takaros kisközség a pásztói járás déli csücskében. Jelentős történelmi tényről is nevezetes: a felszabadító szovjet csapatok itt lépték át először megyénk határát, 1944. december elején. A bujáki patak két oldalán. szűk völgyben sorakoznak a házak, felkapaszkodva a szembenéző domboldalakra. A fehérre meszelt házfalak vakítanak a téli napsütésben. A hó itt-ott alig érzékelhetően olvadoz. Megej- tően szép a táj. Bizonyára nagyban ennek tudható be, hogy a település kedvelt kiránduló- és tartózkodási helye volt a reform- korszak fővárosi nemességének. öt kastélyt építettek itt a múlt század elején. Több- j sége klasszicista stílusban j épült műemlék, mint a képünkön is látható Márkusz- kastély, amelynek belső átalakításai most folynak. A 250 . ezer forint értékű munka a Káliéi Közös községi Tanács : megbízásából készül; az j idényjellegű. nyári napközi- , otthonos óvodának használt épületet klubkönyvtárrá alakítják át. A ‘ jelenlegi művelődési ház épülete ugyanis az Idők folyamán életveszélyessé vált. A november közepén megkezdett átalakítási munkálatok befejezését 1974. janyugodalmas, félreeső Mary- ampolból vonhatja el a legkisebb kockázattal a huszárokat. Lenkey tehát a kapott parancs szerint Sztaniszlauba vonult századával. Hamarosan kiderült, jó oka volt Kalliany dandárparancsnoknak a város megerősítésére. Egy este tüntetés támadt, lengyel Ifjak verődtek tömegbe és demonstráltak ellenük. Katonaságot küldtek rájuk. A Lenkey-huszárokat is. De amíg az osztrák gránátosok szorgalmasan csépelték fegyvertusával a népet, sőt lőttek is, addig a magyar lovasak hüvelyben hagyták kardjukat Harminc »ebesültje lett a zendülésnek. Egy lengyel diák meghalt Látván a tüntetők, hogy nem hajlandók rájuk támadni a huszárok. éltették őket és f ratérni- záltak velük. i A reánk nézve kihívó ro- konszen vnyil várni tás másnap folytatódbtt. Meghívták a lengyelek a magyar huszárokat az agyonlőtt diák temetésére. Lenkey nem tiltakozott: sőt maga is megjelent a szertartáson százada néhány tisztjével együtt. Huszárjai közül számosam gyertyát vittek a gyászolók sorában. Vállukra vették a koporsót, mintha saját halottjukat temették volna. (Folytatjuk) nuárjának végére tervezik. Ez lesz majd a község legjelentősebb közintézménye: itt kap helyet a községi közkönyvtár, a mdzi. az ifjúsági klub, a községi párt- és KlSZ-alap- szervezet is. A gyors tanácsi intézkedést nagy megelégedéssel fogadták a községbeliek. Ez érthető, hiszen a községben filmelőadásokon kívül nincs más művelődési lehetőség. A közös községi tanács és a helyi községi pártszervezet két másik fontos, közérdeklődésre számot tartó tervvel is foglalkozik: a régi. patakparti fut- ballpályá helyén gyermekjátszóteret kívánnak építeni, a jelenlegi mozi épületében pedig a szükséges átalakítás és renoválás után varrodát létesítenének a község asszonyai és lányai számára. A KERAMIKUS Korsós lány. E szobráért a művész nívódíjat' kapott Fotó: Kulcsár A művészt Iszkaszentgyör- györn, a kastély mellett találom meg. Energikus mozgással. közvetlenséggel fogad. Ürügyül képvásárlási szándékra hivatkozom. A műterembe vezet, amely inkább dolgozószoba, mint műterem. A falon kerámiaképek, maszkok, hottentotta oltár, a padlón szobrok, padlóvázák, A szemétlapáton felirat: ez a szemétlapát Itt már nem tévedek el. Az alkotások gazdag, csapongó. fantáziáról árulkodnak. A Krúdy-illusztrációk- tól' az anyaság dicséretéig sorakoznak: Az öreg halász és a- tenger, Opheus. A kútról, Ady. Menekülés, Szent. ivánéji álom, Pihenő bányász, a vőlegényt talicskán toló menyasszony, a husángot tartó ősember, amint éppen a ' katicabogárral ismerkedik, és sok más mű. Jandó Tibort életéről, pályafutásáról faggatom. Negyvenhét éves. Már gyermekkarában több rajzpályázaton nyert, képei eljutottak a távoli Japánig is. Képzőművészeti főiskolára járt, de... itt van némi „szépséghiba”. Később a Képzőművészeti Alapnál ci- zellőr, retusőr. a Zsolnay gyárban művészeti tervező. Nagy mesterei: Sóvári János, Medgyesi Ferenc és Kisfaludy Stróbl Zsigmond szobrász elismerően nyilatkoztak róla. Salamon Béla színművész nagyon kedvélte a „dolgait” és divat lett. a Psota művésznő által hordott kerámia, gyöngyösből is. A művés* számára különös élményt nyújtott Kincsesbánya, ahol az ötvenes években csillésként dolgozott A csillék oldalát telerajzolta a munkatársak és vezetők figuráival. Felfigyeltek rá, kiemelték dekoratőrnek. Plakátterveivel minden esztendőben első lett' vállalatuk a május 1-i szemlén. Antifasiszta plakátjait megdöbbenéssel nézték a dolgozók. Díszleteket tervezett az öntevékeny színjátszó csoportoknak, képzőművészeti szakköröket vezetett. Közös kiállítása volt Budapesten. Bordeaux-ban. Az elmúlt évben Móron, Csórón is bemutatták alkotásait. A művész jelenleg gyűjteményes kiállításra készül. Szüntelenül dolgozik, mert úgy érzi, sok mindent kell még magából „kigyúrnia”. Ko I, J t