Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)

1973-12-06 / 285. szám

Népesedés és gazdasági fejlődés (3) •lövőnket formáló következtetések A Min s® ermnács 1973. ok­tóber 11—i határozató az hiío- gó népesedéspolitikai Initézke- dáö'íkiről az'egész társadalom e:5tt nyilvánvalóvá tette a kérdés fontosságát. A hatá­rozatba foglaltaid legnagyobb részét egyetértéssel fogadta a •közvélemény. néhány pont azonban, így elsősorban a mű­vi terhességmegszatoítás .je­lenlegi rendszerének felül­vizsgálata, nem talált azonnal megértésre. Azt kérdezik: miért szól a társadalom abba. ami magánügy? Valóban, mi­be szólhat bele a társadalom, mibe kell beleszólnia a népe­sedési helyzettel kapcsolat­ban? Százéves rekord Csaknem száz esztendeje, 3370—1880 között hazánk ezer lakoséra 46 élvesaiiieteitt j jutott. Ez volt a rekord. Az- óta folytonos a csökkenés, ezt az árat fizetnénk a gazdasági haladásért? Nem a múlthoz hasonlítva, hmuem a jövendő igényeihez merve alacsony országunkban a népszaporo- dás! A régmúlt, az elmaradott agrórország, nem összehason­lítási alap. Ám az már figyel­meztető törvényszerűség, hogy a népesség „el tartóképességé­nek” — azaz aiz aktív keresők es az eltartottak arányának — megvannak a maga objek­tív határai. Népességünk számszerű fenntartásához leg­alább 16 ezrelékes élveszüle- tesre. a lassú gyarapodáshoz 17 ezrélókesre lenne szükség. Arra, hogy évente a jelenlegi 150 ezer gyermek helyett leg­kevesebb 170 ezer szülessék. Azaz az átlagos gyermekszám családonként a statisztika nyelvén kifejezve — a mos­tani 1,87 helyett — 2,4—2,5-ne, a valóságban háromra növe­kedjék. Helyett, írtuk két íz­ben is, mert a népszaporulat semmi mással nem pótolható. Hamis okoskodás az, hogy a rnunkaerő várható csökkené­sét . ellensúlyozza a technikai haladás. (Gondoljunk például a munkaidő — egész népgaz­daságot érintő — csökkenésé­re.) A nemzeti jövedelem fo­lyamatos és egyenletes emel­kedéséhez a 'munkaerő-után­pótlás folyamatossága is el­engedhetetlen. Nem nőkérdés Tévedés lenne a népesedést a nőkérdésre korlátozni. Ügy igaz, ahogy mondják: a né- oesedésben mindennek szere­pe van. Az ország gazdasági fejlettségének éppúgy, miint az életszínvonalnak, a" szo­ciálpolitikának, a társadalmi közszelleronék, a nők, a gyer­mekek tiszteletének, megbe­csülésének, az egészségügyi is­meretterjesztésnek, egészen odáig, hogy — önkényesen ki­emelve egy példát — a mai, 53—55 négyzetméteres lakások nem kínálnak túl kedvező le­hetőséget — az ideálisnak te­kintett — három gyermek fel­neveléséhez. .. Húsz év alatt hatszor emel­ték a családi pótlékot — 1953-toan 718 millió forintot fizettek ki ilyen címen, ta­valy 3,5 milliárdot —■, de sok másfajta segítség ellenére is tény, hogy az állam jelenleg a gyermeknevelés költségei­nek mintegy negyedét viseli, A oél az anyagi terhek fele-' féle alapon történő megosztá­sa, szülők és az állam között, de ehhez csak a nemzeti jö­vedelem növekedése teremt­het alapot. Hiszen csupán a gyermekgondozási segély 1974. január 1-től való felemelése — 800 forintra az első, 900 fo­rintra a második, 1000 forint­ra a harmadik és minden to­vábbi gyermek után. — évente mintegy 600—650 millió forint állami többletkiadást igényel. Mindaz, amit az állam a kö­zös pénztárból ilyen célokra fizet, a szívesen vállalt kiadá­sok közé tartozik. A párt X. kongresszusa félreérthetetle­nül leszögezte: „A családi jö­vedelmek közötti különbség csökkentését szolgálják tár­sadalmunk szociálpolitikai in­tézkedései, melyeknek fő cél­ja továbbra is az, hogy a több- gyermekes családok és az egyedülálló anyák fokozot­tabb támogatásban részesülje­nek.” Erkölcsi indítékok épp­úgy erre sarkallnak, mint gazdaságiak. Szívesen vállalt kiadások Az október végén Gyulán rendezett országos népesedés­politikai tanácskozáson joggal mutattak rá: a nő, amikor gyermeket szül legnemesebb hivatását teljesíti; a társada­lom reprodukálásáról gondos­kodik . E hivatása teljesíté­séért messzemenő tiszteletet, támogatást kell élveznie. A nő es a férfi ‘közötti hagyományos munkamegosztás — családon belüli és kívüli dolgokban egyaránt — halaszthatatlan modernizálásával éppúgy, mint az üdültetésinél, a lakás­építésnél és a lakásbérlő ki­jelölésénél. .. azaz nemcsak össztársadalmi erőfeszítésekre ■<an. szükség, hanem a telepü­lések, a munkahelyek tanúsí­totta nagyfokú törődésre is. Népszerűek manapság az ezredfordulót, a kétezredik esztendő világát kémlelő, elő­rejelző írások. Ez a jövő sok tekintetben már ma eldőli; a most születők 2000-ben 26—27 évesek lesznek. Mekkorának bizonyul majd ez a korcso­port, miként változik majd a népesség, benne a munkaké­pes korúak száma, aránya? Sorozatunkban azért kísérel­tük meg a szembenézést a té­nyekkel, hogy kimondatlanul is kézenfefevőek legyenek a jövőt, a jövőnket formáló kö­vetkeztetések. Mészáros Ottó (VÉGE) n Ärany mező" irodalmi díj Ukrajnában e szokatlan hangzású irodalmi díjnak je­lenleg három kitüntetettje van: Mihail Tkacs, a falusi dolgozókról szóló verseskö­retéért, Ivan Cjupa falusi témájú regényéért, Anafolij Honmzsin pedig „Veled va­gyunk a mezőn” című kisre­gényéért kapta a kitüntetést. A díj megalapítását a bo- rodjáni járás egyik kolhozel­nöke, Luika Tyitarenko java­solta a falusi életet legjobban tükröző művek szerzői szá­mára. Az, hogy egy szovjet kolhoz irodalmi díjat alaoít, nagy­mértékben mutatja, milyen óriási a kulturális átalakulás J---------------------------------------­a szovjet falusi lakosság kö­rében. Az életszínvonal emel­kedésével nőitt a jó könyv, a napjaink problémáit tárgyaló film és színdarab iránti igény. Fejlőd’tek a falusi könyvtá­rak, csaknem minden házban megjelent a televíziós készü­lék. A borodjániak azonban olyan, szempontból is szeren­cséseik, hogy kolhozelnökük nemcsak kiváló gazdasági szakembernek mondható, de széles látókörű, kulturált ve­zető is. A kolhozba már hosz- S'ZÚ évék óta szívesen jönnek az ukrán kultúra legkiválóbb képviselői: írók, zeneszerzők, színészék. A kolhoztagak meg­hívását nem csupán olva­sóikkal, de alkotásaik hősei­vel való ismerkedés forrásá­nak is tekintik. A borodjáni Lenin Kolhoz tagjainak kezdeményezését a járás többi szövetkezete is felkarolta. Nagy érdeklődéssel vitatták meg a falusi kultúr- otthonakbain, könyvtárakban, olvasókonferenciákon azokat az új könyveket, amelyek a mai falu életéről szólnak. A kolihocatagokból, tanítóikból, újságírómból és írókból álló zsűri döntése után ünnepi külsőségtek között nyújtotta át a kolhoz elnöke a művé széknek a díj odaítéléséről szóló díszoklevelet. Pártcsoporíok Nagyháton jhan I AZ ALAPSZERVEZETE. KEN belül működő pártcso- portok jelentőségére már a X. kongresszus is felhívta a fi­gyelmet A pártmunkában igen fontos szerepe van ezek­nek a legkisebb szervezeti egységeknek. Az alapszerve­zet előtt álló feladatok meg­valósítása, a párttagság neve­lése, és a pártmunkába tör­ténő bevonása zömmel a pártcsoporton keresztül tör­ténik. A nagybátomyi bányavárosi pártalapszervezet csoportjai irányításának helyzetével, te­vékenységük értékelésével és a további tennivalók meghatározásával a közel­múltban foglalkozott a párt salgótarjáni járási vég­rehajtó bizottsága is. A naigybátonyi tapasztalatok összességében kedvezőbbek, bár tennivaló akad bőven. Az alapszervezet keretében 15 pártcsoport működik. Az alapszervezet fokozza az igé­nyeket, hiszen a csoportok tevékenysége nélkülözhetet­len a párt politikájának meg­valósításában. A vezetőség felismerte a pártcsoportok je­lentőségét, és minden támo­gatást megad sikeres műkö­désükhöz. A csoportok létszá­ma kedvező: 10—10 párttagot tömörít soraiba. Egymáshoz közelálló, vagy azonos fog­lalkozású párttagok alkotnak egy-egy csoportot: háziasszo­nyok, kereskedők, egészség- ügyi dolgozók, hivatalnokok, postai alkalmazottak. Ezen szervezeti megoldás a ta­pasztalatok szerint bevált. A pártcsoportok rendszeres te­vékenységet fejtenek ki. Ve­zetőik a legképzettebb párt­tagok. Felelősséggel végzik munkájukat, a csoport tag­jait megfelelően képviselik. A csoportok havonta egy­szer tartanak értekezletet. Félévenként értékelik a párt­csoportok és a párttagok mun­káját. Ekkor véleményt for­málnak a vezetőség és az alapszervezet tevékenységé­ről is. A csoportvezető rend­Jövedelmező a marhahizlalás Jól jövedelmez a szarvas­marha-tenyésztés a mihályser- gei termelőszövetkezetben. Ez évben a tej értékesítéséből 847 ezer forint a hasznuk. Ez át­lagosan 72 szarvasmarha tej­hozamának az eredménye. Marhahizlalásból év végére a bevételük egymillió forint lelett lesz. Az ötven eladott állatból harmincötöt Olaszor­szágba exportáltak. A közel­jövőben újabb hat hizlalt mar­hát küldenek belföldi piacra. szeresen tájékoztatja a párt­tagokat a nemzetközi élet és a .belpolitika fontosabb esemé­nyeiről. az alapszeirvezet ve­zetőségének döntéseiről, és a terület egyéb feladatairól. A PARTCSOPORTOK roifflr fcaterv szerint dolgoznak. Zömmel olyan feladatokat ha­tároznak meg, amelyek veze­tőségi ülés, illetve taggyű­lés elé kerülnek. A csoport­vezetők értékezletét eseten­ként a vezetőségi ülésekkel együtt tartják. Így a csoport- vezetők nagyobb lehetőséget kapnak az alapszervezet ve­zetősége munkájának segí­tésére. Az alapszervezet vezetősé­ge a pártcsoportoknak nagy jelentőséget tulajdonít a tag- felvételi munkában. E téren minden év elején meghatá­rozzák a csoportok feladatait Fontosnak tartják, hogy az új párttag egyik ajánlója lehe­tőleg a csoportbizalmi, vagy a pártcsoport valamely tagja legyen. Az eddigi tapasztala­tok igazolják, hogy ez a mód­szer kiállta a gyakorlat pró­báját. Az utóbbi tíz évben felvett párttagok megállnák a helyüket, többen csoportveze­tők lettek, vezető gazdasági beosztásokba kerülték. Az alapszervezet vezetősége a csoportvezetők javaslata alapján a pártmegbízatást írásban adja ki. Mivel az alapszervezetben sok az idős, nyugdíjas párttag, fezért a megbízatások zömét a fiatal, középkorú párttagok kapják. A pártmegbízatások1 kiterjed­nek a pártoktatásra, különbö­ző rendezvények szervezésé­re, tömegszervezetekben vég­zendő politikai munkára, és egyéb feladatokra. Manap­ság az alapszervezetben 75 párttag rendelkezik konkrét megbízatással. A pártcsoportok más jel­legű tevékenysége kiterjed a tagdíjak rendszeres fizetésére, a politikai irodaiam terjesz­tésére, a politikai oktatások megszervezésére. Bevezették a pártcsoport kiskönyvek rend­szerét. Ebben a pártcsoport* vezető minden olyan eseményt információt feljegyez, amely fél év alatt történik, és amit az értékelésnél hasznosítaná tud. Így minden párttagrói véleményt tud formálni: mi­lyen .pártmegbízatást vég­zett, hányszor volt taggyűlés sen. hányszor jelent meg po­litikai rendezvényeken. Az aílapszervezet vezetősé­ge a pártcsoportokon keresz­tül nagy jelentőséget tulajdo­nít a tömegkapcsolatok erő­sítésének. Tapasztalat, hogy a csoport tagjai egységesen kiállnak a párt politikája mellett. Közéleti szerepet vál­lalnak, megvalósítják a szó és tett egységét. Nélkülözhe­tetlen feltételnek tekintik a tömegszervezeti aktívákkal való együttműködést. AZ ALAPSZERVEZET ve­zetősége a csoportok műkö­désével általában elégedett. A munka színvonalának emelése érdekében a jövőben nagyobb gondol fordítanak a pártcsoportvezetők tevékeny­ségére, a taggyűlések előké­szítésére, az oktatásra, a pch litikai irodalom terjesztésére, a pártmegbízatások végrehaj­tására, a pártcsoportveze­tők és vezetőségi tagok kap­csolatának erősítésére. R. I A gyárudvaron ládákba sza­laggörgőket csomagolnak. Acélszerkezeteken dolgoznak a festők. Teljes az üzem. de azért kapkodásnak nincs nyo­ma. Eayre közeledik az év vége. Mi van még hátra, és hogyan készülnek az új év­re? Ezzel a kérdéssel látogat­tunk el a salgótarjáni bánya­gépgyárba. — Még 18 millió forint ér­tékű kész terméket, illetve al­katrészt kell kiszállítanunk ebben az évben. Ez már mind munka alatt van. sőt 40—90 százalékos készültségi fokról beszélhetünk — újságolja Má­té Sándor termelési csoport- vezető. — Eredeti éves tervünkben 178 millió forint termelési ér­téke* szabtak meg. Mivel ked­vező volt a rendelésállomá­nyunk a harmadik negyedév­ben 5 millióval megnövelte s vállalat központja a tervün­ket. Ez. több intézkedő kö­vetelt. de most már számítá­saink szerint a feszített tervet is mintegy kétmillióvá1 túltel­jesítjük — mondja Németh Endre főosztályvezető. — Várható-e. hogy roham­munkára lesz szükség? — Nem kényszerülünk rá. Exportra a 13 és fél ezer gör­gőből talán még 5 ezer hiány­zik. December közepére ki­szállítjuk. Ebben az üzemrész­ben kell még nagyobb erőfe­szítéseket tenni, de ez nem azért van, mert itt az év vége, Már az készülnék a bányagépgyárban hanem az igényektől függően. A jövő évi rendelések szerint is negyedévenként mintegy 50 ezer görgőt kell majd gyárta­nunk. Csak az alapanyag-ellá­tás. a csőszállítás akadozott az idén is, és jövőre sem job­bak a kilátások. A csepeli cső­gyár szállít. A szénbányászat tartalék- igényei is megnövekedtek gör­gőkből, acélsüvegekből is. Az évi 14 ezer süvegből talán 200 van még hátra. Egyébként ezer darabos előszállítás is lesz- ebből a termékből. A bányászat számára a már em­lítettekből rríintegy négymilli­ós többletszállítást vállaltunk — mondta Németh Endre bi­zonyításképpen arra. hogy nincs szükség rohammunkára Nem csúsznak a határidők, tartják amit vállaltak. A jövő évi felkészülésre váltjuk át a témát. Ezzel, hogy állnak? — Előreláthatólag 5 száza­lékos tervnövekedés lesz. és ennek háromnegyed része már szerződésekkel lekötött. Az is látható, hogy mintegy három- milliós befejezetlen termelé­sünk lesz az indulásnál. Még folynak a tárgyalások. Első­sorban acélszerkezetek és egyedi szállítóberendezések gyártására várunk több rende­lést. Ez már az év kezdését nem befolyásolja — kapom a választ. — A programozás folyama­tos. A napokban az üzemve­zető már kézhez kapja az el­ső negyedévi programot. Ezt művezetőkre bontja, ahol már a havi munkát szabják meg a brigádok számára — mond­ja Máté Sándor. — Nálunk kialakult szokás, hogy a tárgyhónapot megelő­ző két héttel már a műveze­tőknél kell lenni a munka- programnak az összes doku­mentációval — kapcsolódik a beszélgetésbe Antal József üzemvezető, majd így folytat­ja:— Már most vannak olyan munkák, amik a jövő évre szólnak. — A darabolóban november elején megkezdték a jövő évi anyagok leszabását. Nekik, a gyártóüzemek előtt kell jár­niuk — veszi át a szót ismét Máté Sándor. — A programozással, mű­velettervezéssel együtt készül­nek el a szerszámigénylő la­pok. A jövő évi szerszámprog­ram már megvalósítókban van. Az elhangzottakból kitűnik, hogy nagy gonddal készülnek a jövő évre. A szervezési in­tézkedésektől azonban elvá­laszthatatlan az alapanyag. Ez­zel hogyan áll a bányagép­gyár? A kérdést már Rideg Lajos anyagosztály-vezetőnek tettük í'jd. — Sajnos, mi soha nem le­hetünk optimisták, mert nem jók a tapasztalataink. Az idén is nagyon sok gondunk volt. főleg a kohászati termékek időben való biztosításával. Idomacélok, rúdacélok és fő­leg az acélcsövek okoznak sok gondot. Általában egy negyed­évvel előbb rendeljük az anya­gokat. Az lenne ideális, ha már az első negyedévi anya­gok itt lennének, de még sok hiányzik. A megrendeléseket időben elküldtük, és most bi­zony sürgetnünk kell majd a visszaigazolásokat. Természe­tes személyesen is megkeres­sük a gyártó és készletező vállalatokat és igyekszünk biz­tosítani a szükséges anyagot — mondta az osztályvezető. A jó felkészüléshez tehát sok minden kell. amivel nem szabad az utolsó percre vár­ni. A bányagépgyáriak előbb­re járnak. Egy hónappal előbb sürgetnek ott. ahol szükséges. Bizonyára nem eredménytele­nül. Bodó János Nők —asszonyoknak , . “• i' . ViAä • ’. Az üzletekbe kerülő liszt jelentős mennyiségét csomagolják Balassagyarmaton, a maiamban. A kiváló minőségű kenyér« nek-, tésztánakvalót a négyszeresen • kitüntetett szocialista brigád, Sinkovics Ottóné kollektívája csomagolja. A brigád tagjai még Mészáros Fcreccné, Mostar Hesirikné, Veres Is^ vánuié, akik a malomüzemi törzsgárda tagjai is — kulcsár *=> NÓGRÁD — 1973. december 6H csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents