Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)
1973-12-05 / 284. szám
öregek kflztttt „Az ember csináljon valamit...9 JMem nyitják lót.. ránk az ajórák, amelyek még a régi házból valók. A folyosókon idős emberek. Sétálgatnak, beszélgetnek. Némelyik csak ül összetett kézzel maga elé nézve. Ahány öreg, annyi sors, annyi emlék. Egyik-másik valóságos regény. Szociális otthon Balassagyarmaton. ★ Mihály bácsi és Margit né- na házaspár. Margit néni pontosan emlékezik a dátumra, amikor beköltöztek az otthonba. — Pontosan november 4- én volt, akkor jöttünk Cser- hátsurányból. Nehezen, mert az öreg fát már nemigen lenét átültetni... Margit néni szívesen mesél. Szabatosan, pontosan fogalmazza a mondatokat. Mihály bácsi meg bólogat. Két gyereket neveltek fej. Az egyik fiú korán, önként hagyta itt az életet. Margit néni Mangja még most is remeg: — Akkor néhány hét alatt lefogytam húsz kilót. Hiába ültem asztalihoz, nem ment le az étel. Kukoricatöréskor már nem volt semmi erőm, csak feküdtem. Megoperáltak, hat hónapig nem is láttam a falunkat. Televantjak keserűséggel. A kis hántások is naggyá lesznek. de legjobban a látogatás hiányzik. — Már otthon se. de itt sem nyitották ki az ajtónkat a fiamék jó ideje. Azt mondta a menyem, a másik fiát el- temettette, nekünk meg semsétálni. Latja, lehet szépein, vidáman is megöregedni. Szerencsés az életben különösebben. nem voltam, de megelégedett igen... A kézimunkaiszakkörben szaporán mozognak a varrótűk. Készülnek a térítők, egyik szebb, mint á másik. Mária néni, Edit néni. MáríiBKSi Ili Eta néni mindig mosolyog Egy méter vastag falak, barátságos, meleg szobák. Az ágyak fölött itt-ott fényképek. Gyerek,- férj, testvérek. A legtöbb képről fiatal arcok tekintenek le. Régi emlékek. Mint ahogy a kis szekrényeken ott vannak az / Saját QépJ;öcsijuhhal járjak a községét Hol tart ma A GELK4? Emlékek között.. mit se adott, maga csak azt a másikat szerette. Pedig, ha egy anyának egy gyereke, van, egyet szeret, ha tíz. akkór tízet. Adtunk hát nekik is pénzt Most már nem is tudom, mikor voltak itt utoljá- rá. Margit néni és Mihály bácsi beköltözött Balassagyarmatra. A ház ott maradt a faluban, arra terhelték rá a gondozási díjat. Mert a nyugdíj kicsi. Margit néni a nyáron egyszer hazament és alaposan kiszellőztetett.. Eta péniék szobájába« nagyszerű a hangulat. Rózsi nénivel éppen varrogat- ták, kis apró ajándékokat karácsonyra. A szoba harmadik lakója. Márta néni pedig a kézimunkaszakkörben varro- gat. — Mi nem érünk rá unatkozni. vagy az elmúlt éveken szomorkodni. Az a fontos, hogy az embernek mindig legyen munkája, elfoglaltsága. Mindenünk megvan, szépen, békességben élünk. Rózsi néni közbeszól: — Azt is mondd el, hogy amikor bejöttél cémaszál voltál Aztán most meg bizony 1 meghíztál... Eta nénit mindenki ismeri a házban. ö a presszós. Vagyis ő főzögeti a fekete, nap mint nap. A kedélye töretlen, — Még parókám is van. Az unokahúgom, a Lorán Lenke, tőle kaptam. Ha kirittyentam magam. felteszem. Mindig szerettem öltözködni, most se hanyagolom el magam. Nem vagyok magányos. Gyerekem ugyan nem volt soha. de van egy gyámleányom, hozzájuk szoktam felutazni Pestre. Jönnek hozzám látogatóba is. néha kimegyek Csak a gyerekek hiányoznak... ta néni, na és a másik Mária néni, a fő kézimunkázó. — Az otthont már elláttuk, most pénzért dolgozunk. A térítők árán pedig porszívót veszünk, hogy könnyebb legyen takarítani — mondja Edit néni —. tudja aranyos, néha pihenigetünk, varroga- tunk, vigyázunk, hogy rend legyen a fürdőszobában. Márta néni fia Pesten i lakik, hídmépnök. — Nem akarok elmenni Balassagyarmatról, itt. éltem,' itt vannak az ismerősök, akiket szerettem, vagy szeretek. Egyetlen fiam van. gyakran jönnek látogatni Én már nem tudnék megszokni Pesten, de minden évben náluk töltök néhány hetet, meg az ünnepeket Gyakran írnak levelet, pénzt küldenek, járnak hozzám látogatóba, Én így tartottam jobbnak, hogy itt maradjak Balassagyarmaton. .. A kézimunkázókat körül ülik a beszélgetők, itt is, ott 1$ közbeszólnak. Az egyik néni halkan mondja: — Kilenc gyereket hoztam a világra, mégis itt vagyok. Hangja halk, elveszik az általános beszélgetésben,:. Cs. E. A régi mellé újak kerültek (Kulcsár József felvételei) Másfél'—két évvel ezelőtt elég sokan panaszkodtak a GELKA rossz munkájára. Későn végzik el a kért szolgáltatást, azok közül is elég sokat hevenyészve, tessék-lássék módon — mondták az érintettek. Mint később kiderült, a vezetés gyengesége, következetlensége és határozatlansága idézte elő az akkori helyzetet. Ilyen körülmények között került a vállalat élére Sándor István elvtams. Egyszer, de jót — Miben mérhető az utóbbi idők előnyös változása? — Abban, hogy megváltozott a lakosság véleménye a GELKÁ-ról. Másfél évvel ezelőtt, 50—60 készüléket adtunk ki, mert egy hónapnál hosszabb ideig volt bent nálunk javításra. Ma, éves átlagban 8—10. Ez ugyan még nem jó, de elfogadható, ha figyedem- be vesszük, hogy évente 30— 32 ezer készüléket javítunk meg. Amikor idejöttem, a műszerészek figyelműiket nem a benti munkára, hanem maszek feladataikra koncentrálták — kezdi bevezetésképpen Sándor István, a GELKA megyei ki- rendeltségének vezetője. — Miként sikerült az előbb említett felfogást helyes mederbe terelni? — Kétféle módon. Akiknek nem használt a többszöri figyelmeztetés, azoktól megváltunk. Négyen mentek el, mert nem feleltek meg az új követelményeknek. Ezzel egyidő- ben anyagilag is érdekeltté tettük a műszerészeket, hogy egyszer, de alaposan, jól javítsák meg a tönkrement készülékeket, felületes, hanyag munkával ne bosszantsák a szolgáltatásit kérőket. A műszerész érdeke — Mit jelent ez a gyakorlatiban? — A műszerész abban érdekelt, hogy minél kevesebbszer javítsa a tévét, vagy a rádiót, ha egy mód van rá, azt helyben oldja meg. A márciusban bevezetett átalánydíj-akció is újabb anyagi lehetőséget biztosít a műszerészeknek. Tizenöten szervezik ezt, kiszállásaik alkalmával. November 1-ig 438 tévéire, és 46 hűtőgépre kötöttek átaláinyezerEŐ- dóst. Azok a műszerészek keresik fel az átalánydíjat fizetőket, akiket ők szerveztek be. Ez több okiból is előnyös. Először: a műszerész alaposan megismeri a készüléket. Másodszor: rövidefob idő alatt fedi fél a hibát, végzi el a javítást. Harmadszor: megfelelő anyagi ' ellenszolgáltatást kaip érte. Van egy újabb akciónk, ami ugyancsak előnyös a műszerésznek. Az a műszerész, aki egy Videoton készüléket állít be a tulajdonos lakáséiba és tanítja meg a készülék kezelésére, újabb meghatározott összeget kap. Az új érdekeltségi rendszer kedvező hatása, valamint a következetes, határozott vezetés eredménye tükröződik az elért sikerekben. 1971-ben hárommillió 737 ezer forint volt az árbevétel. 1972-ben azonos létsiziámimal; négymillió 583 ezerre nőtt. 1973 végére eléri az ötmilliót, ugyanakkor a létszám hat fővel lesz kevesebb mint az elmúlt, évben. Új szervizek — pénz vagy hivatás? . —Célunk, hogy a GELKAszerviaek behálózzák az egész megyét, és a lehetőségekhez képest fejlesszük tovább a szolgáltatásokat. Eddig gyengeáramú készülékek javításával foglalkoztunk. 1974. január 1-től bevezetjük az erősáramú készülékek és az olaj- kálytha javítását. Pasztán már megnyílt a fiókszervizünk, Kisterenyén. — amihez négy község tartozik i— június óta működik fiókszerviz. Hasonló szolgáltatási helyiségünk van Rétságon, Balassagyarmaton a megyei és városi tanács pénzéivel épül az új szerviz. Az épület 3j6 millióiba kerül, a berendezéseket és a szakembereket mi adjuk, ami legalább ugyanennyi kiadást jelent. Eldőlt, hogy Salgótarjánban, a Mérleg utcában az egyik épület alagsorában 350 négyzetméternyi helyet kapunk a magasabb színvonalú javító-szolgálta to tevékenység elvégzésére. Szécsényben, a község vezetőivel egy fiók- szerviz létesítéséről tárgyalunk, — A megnövekedett feladatokhoz lesz-e elég szakember? — Igen. A szakmunkásokat saját magunk neveljük. Jelenleg 9 másodéves tanulónk van. Ebben ae évben neon szerződtettünk tanulókat. Jövőre hat gyengeáramú, három* erősáramú szakimét elsajátítani akaró, kizárólag érettségizett fiatalokkal kötünk majd szerződést. — Hányán maradnak meg? Akik elmennek, miért hagyják el a vállalatot? — Azok akik azzal a szóí>- dékkal jönnek ide, hogy ebben a szakmában sók pénzt lehet keresni, s nem árért, hogy ez lesz a hivatásuk, általában nem állják meg helyüket, segédlevelük megszerzése után elmennek, ötven százalékuk azonban megmarad. Ezek, valóban hivatásuknak tekintik amit csinálnak. Szükség van erre a felfogásra, mert a fejlődés ellenére a tévé- és rá d iój avífásoknál még mindig elmaradunk az országos átlagtól. Az átfutási idő 4,7 nap az országos 2,7-tel szemben. — Hogyan lehetne csökkenleni az átfutási időt? — A gyorsabb alfoatrésas- ellátással. Jelenleg 870 ezer forint alkatrészkészletet engedélyeztek. Ebből az összegből 38 ezer féle alkatrészt kellene tartalékolnunk. Ez képtelenség! Ami hiányzik, azt a központból igényeljük. Két hét mire megkapjuk. Segítséggel — Hogyan lehetne ezen változtatni ? — Más megyékben a megyei tanács fejlesztési alapjából ecv bizonyos összeget adott a GELKÁ-nak, hogy a lakosság javító-szolgáltató igényeit minél jobban ellássa. Azt hiszem, ilyen segítség sokat jelentene számunkra is, mivel központunknak nincs módja nagyobb összeget adni — állítja határozottan Sándor István. Ebben az iparágban kétszeresen fontos a gyorsaság, a pontosság, a fegyelmezett, jó munka. Az elmúlt, bő másfél évben az új vezetési módszer eredményeként a GEILKA dol gozód igyekeztek visszaszerezni a korábbi időkben megtépázott jó hírnevüket. V. K. Mun kása rcok A NORMÁS — AZ APÁM is itt húzott le 53 évet, ebben az üzemben. Vasöntő, illetve gépi formázó volt. A két bátyám is itt dolgozott. Itt van már 11 éve a fiam is. Szerszámszerkesztő. A menyem is itt dolgozik és a lányom is, aki az idén érettségizett. Két hónapja a rezsiirodán van. Annak idején a feleségem is itt dolgozott — mondja Balavaider József a ZIM salgótarjáni gyárában. 1— Gyerek voltam még, 14 éves, amikor 1933-ban idekerültem. A vasesztergályos szakmát itt tanultam. Amikor az államosítás volt, engem is behívtak az akkori ipartestülethez. Ott volt az eligazítás. Kaptunk egy papírt, költőpénzt. azután irány a helyszín. Én Nagymaroson egy tömegcikkeket gyártó 'alumíniumöntödét államosítottam. A feleségem nem is tudta, hol vagyok. Ünnep előtti szállítmányok Nyugat— Magyarország vasútjain ünnepeik előtti áru- ■szállítás kezdődött vasárnap. Az Őrség hatalmas fenyveseiből nyolc vagon karácsonyfát szállítottak a fővárosba. Feltöltik a TÜZÉP- és ÁFOR- ielepeket is tüzelőanyaggal a nagy hidfegi'e és az ünnepekre tekintettel. Zalából tűzif:' irányvonat érkezett Szombat • helyre. A Közép-dunántú Szénbányák száz vagon szenet; kü'ldltek különböző állomásokká. Pét, Szombathely, továbbá Tapolca, Celldömölk és Sárvár nagyobb mennyiségű fűtőolajat fogadott. csak amikor hazajöttem. Volt ott még egy hasonló üzem, azután a kettőt összevontuk. Így én négy nap után hazajöhettem, vissza a régi munkahelyemre. Már akkor is normás voltaim. Megbízatást kaptam a teljesítménybérezés bevezetésére. Most is ez a munkaköröm. Az alapfokú, a középfokú, majd a felsőfokú norma- technológusi vizsgát is letetnem a tanfolyamok elvégzése után. A kulcsműhely és az öntvénytisztító az én területem — mondja. — A normás beosztás néni a legnépszerűbb foglalkozás. Milyen tapasztalatai vannak erről? — Kétségtelen, nekem is volt nézeteltérésem emberekkel. A munkás vélt érdeke: minél kevesebb munkával minél nagyobb keresethez jutni. A közösség igazi érdeke, hogv végzett munkának megfelelő ir kerüljöh kifizetésre. Ebből az ellentmondásból fordult elő a nézeteltérés. A normásnak viszont meg kell magyaráznia, hogy mit miért tesz. — Az idén például nem változtattunk mennyiségi normát. ,őt, plafont állapítottunk meg. A minőségre kel] jobban ösztönözni, és aki a megengedettnél kevesebb selejttel dolgozik, / annak nagyobb a keresete. Ez is azt bizonyítja, hogy a minőségi követelmények lettek nagyobbak. Ez a vállalat érdeke, és ez lett a munkásé is. — Csak normával foglalkozott? — Nem. A munkaügyi osztályon sokféle tennivaló van. Voltam a felvételi irodán is, ott sem leányálom a munka. Különösen akkor, ha olyanok jönnek, akik már 3—4 esetben itthagyták á vállalatot. Mennek •és visszajönnek. Velük van a legtöbb baj. — Társadalmi funkciója? — Van az is. Már 25 év.e terjesztem a pártpro onso'.d i- anyagot. A politikai irodalomból évente 13—14 ezer forintra tehető a forgalom. Szívese : csinálom, és még soha nem ve": differenciám. A szakszervezet nél meg bizalmi vagyok.. Vf' egy 15 tagú csoportom.. Ott is vannak . ügyes-baios dolgok! amivel foglalkozni kell. — NEMSOKÁRA jön a nyugdíj. Mennyi van még hatra? > — Még öt év, ha az egészség engedi. Eddig még egy napot sem voltam táppénzen1 a 40 év alatt — mondja Balavaider József, aki a 40? évi egy helyen eltöltött munkájáért az idén kapta meg a ZIM Vállalat arany rorzsgárdagyűrűjét. Bodó János NOGRÄD — 1973. december 5., szerda i