Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)
1973-12-31 / 305. szám
Akik az új évet munkával köszöntik Utolsó é/zaka »Amikor más szórakozik, nekii nk dolgozni kell’’ Az óév utólsó napján hagyományos a készülődés arra, hogy az új esztendőt a szokott ünnepélyességgel, vígsággal fogadják. így van ez Balassagyarmaton is. Pontban éjfélkor pezsgőspoharak koccannak össze, jókívánságok röpködnek. Vannak azonban, akik szilveszter éjszakáján, ugyanúgy, mint az évben bármikor, dolgoznak, az új évet munkával köszöntik. 1. — Főúr! Két feketét! — Főúr! Fizetek! — Föúr! Boldog új évet! — hallatszik a Béke étterem asztalaitól. A főúr pedig, Farkas Ferenc, huszonhárom éve tapos az asztalok között, s ilyenkor fogadja a vendégek jókívánságait. Az idén is szólítja a kötelesség. — Arra tanítottak: amikor más szórakozik, nekünk dől-, gozni kell — mondja, majd még hozzáteszi: — Ilyenkor, szilveszterkor azért más. Együtt ünnepel a pincér a vendégekkel. — Családja? — Hozzászoktak már. tehet, hogy feleségem és a fiam bejönnek az étterembe. — Milyen tapasztalatai vannak a korábbi szilveszterekről? — Kellemesek. Igaz, hajta2. A postahivatalban Qseródi Zsuzsa egyik szeme sír, a másik meg nevet. jobb kapcsolásokat és kevesebb . bosszúságot kívánnak. — Az évfordulóról hogyan emlékeznek meg? — Mi is koccintunk, de éjfél előtt öt perccel. Később már úgy sem jutna rá időnk. A szilveszter éjszakai telefonügyelet érdekes, élményszámba menő. Hogy ml lesz ennél nagyobb élmény? — A pótszilveszter — vágja rá Zsuzsa. Szabó Zoltánnak is talpon kell rparadnia éjjel. Taxisofőr. A szécsényi járásban az ügyeletes orvossal furikázik majd. Tavalyelőtt a rétsági járásban volt szolgálatban. —• Ketten váltjuk egymást kollégámmal, s még csak egy pohárka itallal sem köszönthetjük 1974-et — mondja, mintha bosszankodna, de nem, — tudja, hogy biztos kepedig férfi köszöntő legyen. „A jókívánságokból nekünk is kijut” — Tavaly szilveszterkor Is szolgálatban voltam, § az Idén is vállaltam.. Ketten leszünk benn a telefonközpontban. — Ilyenkor is telefonálnak? —• De még mennyire. Tíz őrétől éjfélig csendes az éjszaka, de aztán egyszerre ze esetleg életet is menthet, ha idejében érkezik a doktorral a betegekhez. — Ilyenkor jóval több hívásra Számíthatunk. Az emberek többet megengednek maguknak. Akadnak verekedések is. Az italtól könnyén erős az ember. Aztán mehetünk a doktorral véralkoholvizsgálatra — magyarázza nagy szakértelemmel, mert 'az orvosok mellett van miről ueszélgetni. A felesége megszokta már, hogy férje számára ritkán ünnep az ünnep. Kislányával a nagyszülőkhöz látogatnak. — Ha alkalom adódik, felhívom telefonon — mondja a taxisofőr, s már indítja is a gépkocsit az újabb fuvarra. Az ablakon még kiszól: — Szolgáltatók vagyunk. — „Kívánunk boldog új évet, hogy essen ki a kemence oldala, dőljön ki a falazott sütő, maga meg házi néni. jövőre gyereket szüljön!” — ezt mondták újév reggelén a köszöntgetők Szügyben. Csak tudja, szlovákul és így magyarra fordítva nem rímednek a sorok. Amolyan régi, népi mondóka ez, semmi jelentősége nincs! mert a köszöntők a hetvenéves néninek is elkántálták, hogy Jövőre gyereket szüljön”. Anka néni Szügyiben idézgeti a régi szilveszteri, újévi szokásokat, hiedelmeket. És közben sopánkodik, hogy „miért is nem karácsony előtt kerestek meg, a karácsonyhoz sokkal több népi szokás fűződik.” Am, Anka néni kincsestára kimeríthetetlen. Néhány csipkés imgváU, sok-sok régi, megsárgult fénykép, s már éljük is a régi idők szilvesztereit. — Régen, szilveszter estén lencsét főztek az asszonyok, hogy a következő évben sok legyen a pénzük. Az én jó nagyanyám is lencsét csinált mindig, mégis kevés pénze volt. Ml meg már kolbászos káposztalevest vacsorázunk és azért mégis van elég pénzünk. Amire kell, futja. Csináltunk ádaspáliinikát is. A főzdéből hazavittük az utópárlatot, ezzel öntöttük fel az égetett cukrot. No. megvacsoráztunk és mentünk mind a templomba. De már ott azon járt az eszünk, hogy vajon maid a bálon kivel táncolunk. Az öltözködésinek külön hagyományai voltaik. — Bizony ám. Nemúgy ment mint ma. Hogy a lányok csak felkapják a nad„Tizennégy szoknyába mentünk a bálba.. rágot, meg a cslpkeblúzt és mér mennek Is. Nekünk a szépségért valóban, meg kellett szenvedni. Nézze csak a hajunkat ezen a negyven évvel ezelőtti képen! Milyen szép göndör. De tudja-e, hogy már három-négy nappal az ünnep előtt apró fonatokba fontuk a hajunkat? Azzal aludtunk. csakúgy hyomta, húzta a fejünket. A mulatság előtt aztán kibontottuk, akkor, ha jól begöndőrödött szépen felfésültük. De gyönyörű is volt. nézze csak meg! A frizurától már csak a népviselet volt szebb. — Azt elhiszem. Tizennégy savanyába mentünk a bálba. Szi.veszterkor kékben voltunk. újévkor ir*sg csupa fehérben. A szügyi népviseletet nemcsak a képekről láthatjuk. Anka néni már négy éve dolgozik egy ember-nagyságú bábun, amelyet a régi szép ruháiba öltöztet be. A baba elkészült, csupán a csipkés ing- váll meg a rojtos vállkendő hiányzik róla. — Aztán tudják-e. hogy miért nem lehet tyúkot főzni újévkor? — kérdezi az örök- vidám, tréfás kedvű Anka néni. — Azért, mert a tyúk elkaparja a háztól a szerencsét. Malacot meg azért eütnek, mert az odakaparja. Nem vagyok babonás természet: mindig sütök tyúkot újévre. A család nagyon szereti. Meg azt is írja fel: úgy tartják Szügyben, hogy ha újév után leánygyeirek születik, akkor egész évben lányok születnek a faluban. Az első újévet köszöntő pedig férfi legyen, mert ha nő. az szerencsétlenséget hoz a házra. Ez is Anka néni tanácsa. Egyszerű a mai lányoknak? Nem. Ezt mondták Balassagyarmaton azok a kislányók. akiket a szilveszteri készülődéskor kaptunk lencsevégre. Anka néninek nem volt része a kozmetikázásban. És a lányok szerint ez is van olyan nehéz, mint a hajgöndörítés. Fő az, hogy a lányok mindenkor szépek legyenek. Eny- nyibem maradtunk. V. Kiss Mária A miniszter köszönti megyénk mezőgazdasági dolgozóit Az 1973. évben végzett alkotómunka megérdemelt örömével és a jövőbe vetett bizalommal köszönthetik az új esztendőt a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a fagazdaság dolgozói. Visszatekintve az 1973-as esztendőre, jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, élelmiszer- és fagazdaságunk — a kedvezőtlen időjárás, a járványos állatbetegségek ellenére — eredményesen valósította meg a párt- és a kormány által meghatározott feladatokat, újból nagy lépést tett előre a X. kongresszus határozatai és a IV. ötéves terv megvalósítása útján. Az élelmiszer- és fagazdaság dolgozóinak helytállása, szorgalmas munkája, az ágazatok és üzemek Javuló együttműködése, a termelés korszerűsödése, a hatékonyság növekedése, az üzem- és munkaszervezés javulása tette lehetővé a társadalom élelmiszer-fogyasztási igényeinek még magasabb szintű kielégítését, élelmiszer- export jelentős növelését. Egyes termelési ágakban újabb kimagasló eredmények születtek, biztatóan halad a kormányprogramok végrehajtása. Jól tudjuk azonban azt is. hogy egyes termékekből még nem sikerült teljesen, vagy nem sikerült megfelelő áron kielégíteni a társadalom szükségleteit. A mezőgazdaság, élelmiszeripar és a fagazdaság 1974. évi legfontosabb feladatait pártunk Központi Bizottságának novemberi, és az országgyűlés decemberi ülése meghatározta. Legfőbb törekvésünk, hogy az új esztendőben tovább javítsuk lakosságunk élelmiszer-ellátását, növeljük az exportot. Ki emelt feladatnak tekintjük továbbra is a szarvasmarha-tenyésztés, a zöldség-, gyümölcs-, cukorrépa- és burgonyatermesztés fejlesztését, az élelmiszer-ipari feldolgozás bővítését, korszerűsítését. Valamennyi ágazatunkban javítanunk kell az üzem- és munkaszervezést, a munka termelékenységét és a hatékonyságot. Búcsúzva az óévtől, a minisztérium vezetése, munkatársai és a magam nevében kö- szönetemet és elismerésemet fejezem ki a mezőgazdasági, élelmiszer-ipari, erdőgazdasági, elsődleges faipari üzemek és vállalatok, a tudományos, oktatási, költségvetési és szakigazgatási intézmények, a megyei és járási szakigazgatási szervek, a földügyi és térképészeti igazgatás valamennyi dolgozójának az 1973. évben végzett eredményes munkájáért. Kérem, hogy az új esztendőben újabb lendülettel, még nagyobb odaadással munkálkodjanak céljaink megvalósításáért, az élelmiszer- és fagazdaság fejlesztéséért, egész társadalmunk javára. Kívánok mindannyiuknak jó egészséget, sikerekben gazdag, boldog új esztendőt. Dr Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Szabó Gytfla •Ilyenkor jóval több hívásra számíthatunk” ni kell, de Jó munkaszervezéssel elkerülhető, hogy a vendégek a megrendelés teljesítésére hosszan várakozzanak. A borralavó is több valamivel. Éjfélkor durrognak a pezsgőspalackok. s ilyenkor a vendégek csupa jót és szépet kívánnak a pincérnek. — S a pincérek egymásnak? — Boldog új évet — mondta mosolyogva. több százan emelik fel a kagylót. A központ mint egy karácsonyfa, úgy néz ki. Nem beszélve a távolsági beszélgetésekről. Hat kéz is kevés lenne, s nekem csak kettő van — magyarázza. A telefonügyeletesek türelemre intik majd a kedves előfizetőket, de a legnagyobb türelemre nekik van szükségük. — A jókívánságokból nekünk is kijut. A legtöbben Rádiótáviráez-tanfolyam A 209-es számú Zsinkó Vilmos Ipari Szakmunkásképző Intézet és a nagybátonyi járási MHSZ vezetősége párhó- napos szünet után újra megkezdte a rádlótávírász-tanfo- lyamot az iskolában. Ezen 24 első. másod, és harmad éves tanuló vesz részt. A tanfolyam célja, hogy előképzést adjon az érdeklődő fiataloknak a híradástechnikai alapfogalmakból. A négy hónapra tervezett tanfolyamon a hallgatók megismerkednek a morzejelek adásával, vételével. elsajátítják az elektrotechnikai alapfogalmakat, majd gyakorlatban kisebb tranzisztoros készülékeket készítenek. Az utolsó foglalkozást egybekötik a vizsgával. (ÍL AZ ÖREG akereveten. Ap----------------ró. törékeny, ő sz hajú ember. Mozgékonyságából. szavaiból vidám alap- természet olvasható ki. Fölötte családi képek. Hat gyermeke van. Előkeresi a vonót. — Már szőrözni kellene — jegyzi meg. Gyantáz. Csodálatos hangokat csal ki az öreg hegedűből. Kedvenc dalát muzsikálja: „Itt hagyom a falutokat nemsokára...” Ez persze csak a nóta. Csonka Tibor Kairancsságon még csak 62 éves. Régi, híres cigányprímás. Sági Tibinek ismerik a környező falvakban. E becézés talán kissé bizalmas, de az elismerés és tisztelet is benne foglaltatik. Emlékezik. — Rajkó koromban a bátyám kezdett tanítani, meg Rotos Lajos. ö volt Botos Bandinak, a híres tarjáni cigányprímásnak az édesapja. Amikor tizennégy éves lettem, először álltam dobogóra, A nemrég lebontott Kulacs vendéglő helyén játszottam. Egy este ötven fillért keresett. Ekkor már árva volt. A Szerencsés nevű detektív megszánta. a muzsikáin is tetszett neki, így „korengedéllyel” húzhatta a vendégek fülébe a nótát. Seaédorímás volt. A bátyja gyakran megbetegedett. így sokszor ő vezette a zenekart. — Volt úgy. hogy tizenkét- tagú bandával játszottunk De inkább hatan voltunk. Azután megnősültem Laouitő- ről. Négy fiam közül három muzsikus lett. Iván és Tibor prímás. Gábor nagybőgős, őt nem én tanítottam. Még ma is többször fellépünk egv zenekarban. Apa. három fia, és két vendég cigányzenész. — Járunk lakodalomba. Szeptemberben is muzsikáltunk Nógrádmegyerben. Én prímáztam meg az Iván fiam. Szombat déltől vasárnap hajnalig. Elfáradtam-e? Egv kis lélekmelegítővel két lagzit is átmuzsikáltunk volna. Azután panaszkodik. Kevés helyen kell már a cigányzene. Inkább dzsesszzenészt fogadnak. Nagyon kedves muzsikusa volt a népnek. Szilveszterkor Lapujtőa és Kesziben egész bált végig muzsikáltak — szól közbe a felesége. A muzsikus hegedű nélkül nem sokat ér! — Ez öreg hevedfi már kérem. Etesen vettem, még a pengős világban. Az asszony csirkét járt árul,ni a piacra, hogy meglegyen az 50 pengő. Így is részletre vettük. Ennyi Pénzért akkor talán még egy tehenet is adtak volna. A bál és a lakodalom a családi zenekar fellépéseinek' színhelye. Az öreg prímás nehezen tud dönteni, de azért elárulja, hogy lakodalomban mindig szívesebben muzsikált. A fiatalkori nekibuzdulás után mégsem lett ..profi" zenész. A hat éhes száj enni kért. Elment dolgozni, hogy nyugállományba vonulása után is eltarthassa családját. A bányában kezdte, azután iskolában fűtött, dolgozott az útfenntartóknál, és tíz évet ?Űtüsködött Salgótarjánban a kórháznál. Tavaly áoriv'ban nyugdíjazták. Nem sokat kap. lói jön a muzsikálásból csordogáló kiegészítés. Az asszony ■s betegeskedik. •— Szívesen játszok itthon is a családnak. Az unokák szeretik a hegedűt hallgatni. Nincs olvan nóta. amelyiket ne tudnám elmuzsikálni! Talán ezért is szeretnek sokfelé. Apám után lettem neves, mert 6 is prímás volt. meg a nagyapám is. De azért az elismerést én magam is kiharcoltam. Az első fellépésem óta sokat változott a világ. Valamikor lovas kocsival iár- tak a bandáért, mostanában tehertaxival. Az öreg muzsikus milyen szilveszterre készül? — HÍVTAK bennünket Vlzs- lásra muzsikálni. De azt hiszem itthon maradunk Karancsságon, a presz- szóban. Búcsúzóul ismét felhangza' nak a kedvenc dallamok: „Itt hagyom a falutokat nem sokára...” Rozgonyi István NÓGRAD = 1973. december 31., hétfő
