Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)

1973-12-29 / 303. szám

JIÍIhÍJ ÍÜUiiili ■i'V--»*'» gg A síküveggyárban — kj ­A mélyépítő üzem brigádjai Ebédszünetet tart a kubi­kus brigád. A fabódéban du­ruzsol a kályha, kellemes meleget áraszt. Kint hideg van. Ök pedig jégen dolgoz­nak vagy a csordogáló víz­ben. A Tarján-patakot sza­bályozzák, burkolják. A kór­ház mögül haladnak a strand felé. , A munka és a kereset a fő téma. Erről beszélgetünk. Az egyik nehéz, a másik meg jó lenne, ha mindig több len­ne Hudák Imrének az épít­kezés vezetőjének szól ki­mondatlanul is a célzás, ö is válaszolgat. A végén csak kiderül, hogy az általuk em­lített 3400—3600 forintos ha­vi átlag azért több is. Az utolsó szó ebben mégis a brigádé: lehetne gyakrabban is jutalom — mondják és ezzel vége az élcelődésnek. A jövő terveire váltanak. — Az idén még nem. de januártól, már mi is szeret­nénk a szocialista brigádver­senyben részt venni — mond­ja Keresztúri Vince, a bri­gád vezetője. — Van már elképzelésük? — Annyi, hogy akarjuk, de még meg kell ezt beszélnünk alaposabban. Tanácsot is vá­runk hogyan, miképpen csi­náljuk — kapom a választ. — Jó brigád ez, szép mun­kát végeznek. Alkalmasak arra, hogy a szocialista bri­gád címért versenybe indul­janak. Sipekiek zömében. Korán indulnak és későn ér­nek haza. de nagyon jó az összhang a brigádban — mondták róluk a Salgótarjá­ni városi Tanács mélyépítő üzemének vezetői. — Erre a munkára folya­matosan ötmillió forintot for­dít a tanács. Az idén ebből egy milliót használunk fel — mondta Bódi Lajos üzem­vezető. Majd az üzem tevé­kenységéről a következőket tudtuk meg^tőle: — Az üzem 68-ban jött létre. Fő feladata csatornázás, útjavítás, karbantartás, vagy­is mélyépítő jellegű munka. Ügy is mondhatnám, hogy ná, lünk csapódnak le a lakossá, ilyen irányú panaszai. Amit teszünk, az a lakosság szeme láttára történik. A szabad kapacitással viszont felújítást végzünk. Mi csi­náljuk; a Malinovszkij út csatornázását. Az eresztvényi utat is mi építettük. Csator­názunk, utat javítunk, asz­faltozunk. Tavaly 21 milliós tervet valósítottunk meg. az idén várhatóan 31 millió lesz a teljesítés. A jövő évi tervünk 35 millió forint. Folytatódik a patak burkolá­sa, csatornázás, útjavítás. A lakásépítés is/ amivel 1970- ben bővült a tevékenységünk. A Sebaj-telepen két egyen­ként négylakásos épületet már átadtunk. a, harmadik ké­szül — újságolta az üzemve­zető. Az egyre javuló munká­ban alapoznak a már meglé­vő szocialista brigádra. Szi­ta Páléra, akik a Malinovsz­kij úton csatornáznak. Az újakra is, amelyek még ez­után indulnak a szocialista brigád címért versenybe. A 320 fős üzemnél is a verseny fokozódásától várják a haté­konyság további javítását Kint a patakburkolásnál Keresztúri Vince brigádja is erre készül. Jövőre még töb­bet tenni, jobban dolgozni, méltóvá válni a kitüntetés­re. B. J. Erősödött a fegyelem A , ZIM salgótarjáni gyárá­ban 1973-ban 162 dolgozót vontak fegyelmileg felelősség­re. Többen álltak tehát fe­gyelmi előtt, mint az előző évben, bár a munka- és tech­nológiai fegyelem sokat javult. Az üzem- és művezetők, aki­ket a vállalatvezetőség fe­gyelmi jogkörrel felruházott a korábbinál jobban éltek ez­zel a nevelő lehetőséggel. Ki­lencven dolgozótól részben, vagy teljes egészében elvonták az évi nyereségrészesedést. A kollektív szerződés ugyanis erre módot és lehetőséget ad. A hiányzó, fegyelmetlen dol­gozók tehát a részeszedés ki­fizetésekor a saját zsebükön érzik mulasztásaik kárát. Szeged vendégei 1973-ban lényegesen több tu­rista érkezett Szegedre, mint az előző esztendőben. A vá­roshoz közeli röszkei közúti határátkelőhelyen 1972-ben egymillió kétszázezer turista lépte át a magyar határt, az idén pedig már a karácsonyi ünnepek alatt ugyanitt a két­milliomodik vendéget kö­szöntötték. A Romániába ve­zető úton, a nagylaki határ- átkelőhelyen az idén a tava­lyinál húsz százalékkal több, mintegy 300 ezer utas lépte át a határt. Megkezdték a szege­di nemzetközi eszperántista turistartalálkozó szervezését is, amelyre a jövő nyáron mintegy 20 országból több mint ezer külföldi vendeget, várnak Szegedre. ISárosfeilesitis — várospolitika Főleg a munkásokért és a lakosság érdekében Miért szerepei a címben egymás mellett, választóvonal­lal elkülönítve, vagy talán az összetartozást jelezve a két szó: városfejlesztés — város­politika? Vajon azonos fogal­mak, vagy ma már tágabban értelmezendő a várospolitika? Salgótarján városi pártíbi- zottsáig a tanáccsal közösen az elmúlt időszakban már kidol­gozott egy évre szóló várospo­litikai terveket. Ezek a doku­mentációk elsősorban az éves fejlesztéseket tartalmazták és éppen ezért egyesek a város- politikát a városfejlesztési ter­vekre szűkítették. A városi pártbizottság legutóbbi ülésén felhívta a figyelmet, hogy a várospolitika szelesebb foga­lom, mint a fejlesztés. Általá­ban a párt politikájának helyi, városi végrehajtását jelenti. Konkrétabban: magában fog­lalja a városépítési programot, a lakosság ideológiai, kulturá­lis színvonalának növelését, tartalmazza az életkörülmé­nyek javítását, a közgazdoíko- dás, a társadalmi munkák irá­nyításának feladatait is. A vá­rospolitika nemcsak a jelent és hosszabb időre szabja meg regisztrálja, hanem, rövidebb az egész város fejlődésének programját. NÖVEKVŐ IGÉNYEK, KORLÁTOZOTT LEHETŐSÉGEK Salgótarján- lakód joggal büszkék városuk fejlődésére, de mennyi minden hiányzik még. Tudják ezt a város veze­tői is. Kívánságlistát bárki össze tud állítani, de ennél sokkal nehezebb és összeha­sonlíthatatlanul nagyobb fele­lősséget jelent az igényeket összesíteni, elkülöníteni az egyéni kívánságokat és a jo­gos társadalmi szükségleteket. A város vezetése hivatott ar­ra, hogy szakemberek bevoná­sával megállapítsa: mi, meny­nyibe kerül, van-e rá pénz és kapacitás. A párt nem tud csodákat tenni, a tervekben és a költségvetésiben jóváhagyott összegeken felül újabb millió­kat nem teremthet elő, ilyes­mit a jövőben sem ígér. De a párt vezető szerepéhez tarto­zik, hogy a szükségszerű, a legfontosabb feladatokat kije­lölje, az anyagi és szellemi erőket az alapvető társadalmi igények megoldására mozgó­sítsa. A párt vezető szerepe abban is megnyilvánul, hogy az időközönként felmerülő po­litikai feszültségeket idejében felismeri, a tényleges helyzet­nek megfelelően a feladato­kat rangsorolja, a feszültsége­ket feloldja. számok Nógrád megye novemberi balesetei között minden ne­gyedik a gyorshajtás. és ugyancsak minden negyediket az alkohol okozott. A hónap folyamán történt közúti bal­esetek egyhanmada három egymást követő napon tör­tént; azokban a napokban, amikor váratlanul tél'i-esre fordult az idő. csúszóssá vál­tak az utak. Érdekes. hogy a továb­biakban ez figyelmeztetőleg hatott a gépkocsivezetőkre, s a lassú, óvatos vezetés ered­ményeképpen néhány hétig nem történt említésre méltó baleset. Ügy tűnik azonban, nem ismerték fel, hogy a bal­esetmentes időszak saját óva­tosságuknak köszönhető. So­kan. elhitetik magukkal, hogy talán mégsem olyan csúszó­sak az utak, s a könnyelmű­ség szülte tévhitnek máris megvan az eredménye: Az utóbbi napokban több súlyos, köztük egy halálos baleset is történt, amelyek újabb bi- zonj^ságát adják annak, hogy a baleset ellen az óvatosság az egyetlen biztosíték! két feloldja. vannak törődni a kisebb üze- F. L. v\o/wwvvo>vavvvvvuv\/v/vvuvv\^\/vv'^a^vm/v\vvvvw^a^v/vvnoaíV\ö/vvwvvvvvvv^x\a^vwvwvwvvvvvv\j Milyen feszültségekre es el­lentmondásokra gondolunk? A negyedik ötéves terv elején legsürgetőbb társadalmi igény a lakásépítések gyorsítása volt. Akkor a pártbizottság úgy döntött, hogy a legfontosabb feladat lakáshoz juttatni a jo­gos igénylőket Sikerült a ha­tározatot végrehajtani? Ügy vélem, hogy igen, mert az utóbbi két évben többen köl­töztek új lakásba mint az elő­ző ötéves terv időszakában. Elismerem, tudom, hogy még mindig sokan várnak lakásra, mindenkinek még nem jutott, de a párt sohasem ígérte, hogy Salgótarjánban 1973 végére minden jogos igénylő önálló lakáshoz juit. FEJLŐDÉS — ÜJABB ELLENTMONDÁSOKKAL A esillagháziha, a garzoniba, az Arany János úti, a brezi- nai, a Jótzsef-platói, és a Se- baj-felepi új lakásokba beköl­töztek a lakók. Ez mindenkép­pen siker és öröm, de* a sok új lakáshoz a korábbinál sokkal több víz, áram, fűtés, csatorna, egyszóval sokkal több közmű és jobb szolgáltatás kell. Már­most látszik, éppen ezért a várospolitikai tervek számol­nak is azzal, hogy az ötödik ötéves terv során a közműve­sítés és a szolgáltatás elégte­lensége okozza majd az újabb ellentmondásokat. A megol­dásit mindenképpen meg kell találni, ha lehetséges újabb pénzügyi források igénybevé­telével, de a reális várospoli­tika a fedezetek szükségszerű átcsoportosításával is számol. A párt Salgótarjánban szo­cialista várospolitikát akar, ezért minden intézkedés előtt számolnak a tervek társadal­mi, osztály-, és réteghatásá- val, tehát minden gazdasági döntés politikai hatását vizs­gálják. Nagyon, egyöntetűen döntöttek, hogy a város iparát tovább fejlesztik, de ezzel egy­idejűleg igen nagy figyelmet fordít a párt az ipari üzemek rekonstrukcióira, a korszerűt­len munkahelyek felszámolá­sára, a nagyobb termelékeny­ségű technika és technológia •meghonosítására, ösztönzi és megköveteli a korszerű üzem- és munkaszervezést. A város­politikai célkitűzések végre­hajtása során mindenekelőtt a munkások érdekeit kívánják szolgálni, mert ezt követeli a párt általános politikája, mert a város lakóinak nagy többsé­gét a munkások teszik ki. A fejlesztések főleg a nagyüze­mi munkások érdekeit szolgál­ják, de egyidejűleg többet kí­vánnak törődni a kisebb üze­mek fejlesztésével, a szolgál­tató üzemekkel is, mert ezek közvetlenül a lakosság igé­nyeit elégítik ki. Ha ésszerűen fejlesztik és korszerűsítik az üzemeket, akkor gazdaságo­sabbá válik a termelés és így a végzett munka alapján gyor­sabban növelhető az ott dolgo­zó emberek bére és jövedelme. ' A helyes várospolitika első­sorban a munkások érdekét szolgálja, de sem elvben, sen. gyakorlatban nem jelenthet ellentétet vagy fozömbösséget a város egyéb rétegéhez tar­tozó dolgozók problémájával szemben. Mert végeredmény­ben a város vezetősége a mun­kást rdeket szolgálja akkor is, amikor támogatja a szakembe­rek képzést;. idetelepítését, segítik az értelmiségi rétegek szervezeteinek kialakítása;; mert ezek az intézkedések a város gazdasági, politikai és kulturális színvonalának emel­kedésében nagy segítséget je­lenthetnek, MŰVELŐDÉSI. OKTATÁSI ÉS EGÉSZSÉG ÜGYI FELADATOK Lehet, vádolni fognak, hogy ebben, a cikkben többet fog­lalkoztam az alapokkal és a kelleténél kevesebbet a fel­építménnyel. Pedig jól tudom, hogy a várospolitikáiban újabb vonás — éppen azért erősí­tendő — az eszmei-politikai nevelő munka és egyre inkább közérdekű az egésziségügv fej­lesztése. Itt csak hivatkozni szeretnék arra, hogy a városi pártbizottság feladattervébe!» ez olvasható. A városi pártbi­zottság segtíse és ellenőrizze, hogy a közintézmény-hálózat fejlesztésével, az erőforrások növelésével a város mindin­kább megoldja az egészség­ügy, művelődési és oktatás­ügyi, a városigazgatási funk­cióiból adódó feladatokat... Ennek érdekében támogatni kell azokat a fejlesztéseket, amelyeket 1976-ig a tanács új ciklusprograímjában megfogal­mazott. A párt várospolitikai prog­ramja pontokba szedve meg­határozza az egészségügyi, művelődés- és oktatásügy te­rén megoldandó feladatokat. Részletes útmutatást ad a kü­lönböző szervek együttműkö­désére, a munka koordinálá­sára és ellenőrzésére és nagy teret szán a feladatok megol­dásának társadalmasítása "a. Ezzel jelezni szeretném a kö­vetkező cikk tartalmát. Munkásarcok Ötvenévesen az iskolapadban Ősz hajú, első benyo­másra is vonzó külsejű munkásasszony Juhász Bé- láné, a Nógrád megyei Textilipari Vállalat jobbá­gyi telepének dolgozója. Előtte Sírokon dolgozott hat évig, majd néhány évet pékségben töltött, ke­nyérkiadói minőségben, végül itt kötött ki. — Véglegesen? — A nyugdíjig még öt év van. Nem volna semmi értelme a változtatásnak. De eddig meg sem fordult gondolatomban ez. Jól ér­zem itt magam. — Csak ezért marad? — Nem! Megbecsülnek! igyekszem a rámbízott munkát jól elvégezni. — Eddig még sikerült — veti közbe a mellettünk álló Robotka Jánosné. a telep vezetője. — Huszonhét évi házas­ság után sikerült felépíte­ni egy kis családi házat Adósság még van rá, de nem sok. Igyekszünk, hogy mielőbb leteljen. Az élet örökös harc jegyében zaj­lik, semmi sem jön maga-. tói, de talán rossz is len­ne, ha nem kellene küsz­ködni. Juhász Béláné élete elég­gé hányatott volt, de a Legnehezebb időkben sem csüggedt el. Miért? — Nem engedett a fér­jem, aki 45 óta tagja a pártnak, s aki mindig biz­tatott. — Együtt lettek pártta­gok? — Én 45 éves koromban kértem a felvételemet. Előtte sokat beszélget­tünk a pártról, a férjem azonban nem sürgette a belépést. Hagyta, hogy magam döntsék. Amikor megért bennem az elhatá­rozás, így szóltam hozzá: — Ha felvesznek, ha al­kalmasnak találnak rá, ak­kor belépek a pártba. Ott az én helyem... Idős vagy te — szólt vissza, majd így folytatta: Jól gondold meg! Egyébként a te dol­god. — Ha felvesznek, ak- or segítesz — kérdeztem. —1 Természetesen — vála­szolta. Eleinte így is cse­lekedett, később viszont azt mondta; — Csináld magad, így leszel csak önálló. Kislányom (aki az esti ta­gozaton végzi a gimnázium második osztályát), nemrég azt mondja: — Anyukám, beiratkoztam a marxista egyetem esti előkészítő év­folyamára. Mivel kislá- • nyommal barátnők is va­gyunk, s mindent megbe­szélünk, közöltem vele, hogy én pedig elvégzem a 7—8. általánost. Ennek na­gyon megörült, s csak any- nyit mondott: — Majd se­gítek neked. így is tett, és tesz. De segít a házimun­kában is; takarít, vasal, bevásárol, bár neki sincs sok ideje a sok tanulniva- ló mellett. Szabad idővel én sem nagyon dicseked­hetek. mért a főzés, a mo­sás, s egyéb más dolog csak rám hárul. — Hányszor jár egy hé­ten iskolába? — Egyszer, este fél hat­tól fél tízig. — Mikor tud tanulni? — Ha délelőttös vagyok. akkor több az időm. Álta­lában azonban este, lefek­vés előtt. Lehet, hogy egyesek csodálkozni fog­nak, de én szeretek isko­lába járni. Érdekesnek tartom. A tudás birtoká­ban jobban érzékeli az ember a világ fejlődését. Emellett bővül a szókin­cse, aminek hasznát akkor veszi, amikor társaságban van, amikor több minden szóba kerül, amikor eset­leg vitára van szükség. Úgy is mondhatnám: értéke­sebbnek érzi magát az em­ber. Azt tanácsolom, hogy aki csak teheti, ne sajnál­ja a fáradságot,, tanuljon, mert a tudás birtokában másként látja helyét a vi­lágban, érti és ítéli meg a világ fejlődését, annak vál­tozását és a maga helyét Ezt tanácsolja , Juhász Béláné két gyermekes édesanya, aki ötvenévesen vállalkozott az általános iskola elvégzésére, aki az otthoni teendők ellátása mellett becsületesen elvég­zi az üzemben vállalt munkáját, mint párttag, fáradhatatlanul dolgozik a közösségért, odaadással és nagy szeretettel ápolja be­teg, 69 éves édesanyját. V. R. NÓGRÁD - 1973. december 29., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents