Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)

1973-12-29 / 303. szám

Közős dolgainkért Miniden, év végén értékel- lük az elért eredményeket a megvalósított feladatokat, il­letve elmondjuk mi az. amit még nem sikerült megoldani. Ez a számvetés mindenkép­pen jó dolog. Már csak azért is. mert így lehet okosan, az igényeknek megfelelően a le­hetőségeket figyelembe véve tervezni a következő év fel­adatait Nem egyszer hangzott el ez a megállapítás a megyei tanáqs legutóbbi ülésén, ami­kor. a testület megvitatta és jóváhagyta az 1974. évi fej­lesztési és fenntartási költ­ségvetést. Lényeges kérdésekről dön­töttek a tanács tagjai. Mert a terv egyaránt szolgálja a TV. ötéves terv legfontosabb gazdaságpolitikai célkitűzé­seinek megvalósítását és a kö­vetkező feladatokat. A nagyobb közösség, az ország költségvetését ugyan­csak a közelmúltban hagyták jóvá országgyűlési képviselő­ink külön hangsúlyozva, hogy a célkitűzések az előző évek éredményeire épülnek és szo­ros összhangban vannak a népgazdasági tervvel. Nem születtek tehát újabb elkép­zelések, megmaradtak a ko­rábbi döntések és nem szo­rultak háttérbe a reálisnak és megvalósíthatónak ítélt dolgok. Ugyanezt tette a megye tanácsa is. Jóleső érzéssel ve­hetjük tudomásul, hogy meg- • valósultak az idei esztendő elképzelései, a megye lakos­sága szorgalmas, jó munká­val járult hozzá az eredmé­nyekhez. Mindez jó alapot jelent a tervező munkához, a tervek alapja nem is lehet más mint a közös munka. Összhangban kell lennie « fejlesztésnek és a fenntartás nak. ez a jó tervezés össz­hangja. A tervek tartalmaz­zák a Központi Bizottság 1972. novemberi állásfoglalá­sának legfontosabb határoza­tait a készült intézkedési tervek elgondolásait, mind­azokat a konkrét teendőket amelyek a megye fejlődését szolgálják. Ki vitatná, hogy bőven van mit tenni az üzem- és mun­kaszervezésben. a szocialista munkaverseny hatékonysá­gában. Következetes munká­ra van szükség, ezekben a a.npányszerü megmozdulá­sok. nem céiravezetőek. Gyak­ran hangoztatjuk az üzemi demokrácia fejlesztését. az üzemi munkások bevonását a közéletbe. A tanácsok tervei ma már s nyílt község-, illetve város­politika jegyében készülnek. Mindenütt figyelembe veszik a jelölő gyűléseken elhang­zott javaslatokat, a különfé­le fórumokon történő meg­jegyzéseket, okos elgondolá­sokat, a köz érdekét szolgáló felvetéseket. Nógrád megye 1.974-es terve alkalmazkodik a IV. ötéves terv célkitűzé­seihez. a meghatározott fel­adatokhoz. Ha jói összeszámoljuk, Nógrád megye tanácsai több mint egymilliárd forinttá] gazdálkodnak. Ebből kell újat építeni és fenntartani az in­tézményeket. óvodákat, böl­csődéket karbantartani laká­sokat, javítani az utakat, ör­vendetes. hogy a megye be­vételei 9 százalékkal nőttek, a közös kasszából, az állami hozzájárulásból pedig annyi jut. amennyi megfelel az ere­deti elgondolásoknak. A terv részletesen tartal­mazza mivel gyarapodik, mennyivel gazdagodik 1974- ben Nógrád megye. Üj laká­sok épülnek, orvosi rendelők és klubkönyvtárak, közintéz­mények beruházásai kezdőd­nek meg. Nem véletlen, hogy közel húszmillió forint jut a jelölő gyűlési gondok megva­lósítására és a tavalyinál több az orvosi körzetek és az ál­talános iskolák felszerelésére. Azt is vegyük számításba, hogy minden bizonnyal nö­vekednek a személyi jövedel­mek;', -.emelkedik a családi pótlék. a gyermekgondozási segély. De az idei tervnek kell megalapoznia a követ­kező ötéves terv elgondolá­sait is. hogy az átmenet ne okozzon zökkenőket. Cs. E. Világ profeiáricii, egyesüljetek! NÓGRÁD I -=V -A Z M S Z M P N ÓGjT fi D , M i^É^T if:’'B‘Í7;®TT'StSG *1 'É: sa Mfdvfr tanács iapja- | XXIX. ÉVF., 303. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1973. DECEMBER 29., SZOMBAT [ölti hivatását az egészségügyi alapellátás Tanácskosott a Salgótarjáni városi Tanács VB Tanácsülés elé kerülő elő­terjesztéseket vitatott meg tegnapi ülésén, a Salgótarjáni városi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága.. Egyik igen fontos témaként tárgyait a végrehaj­tó bizottság a megyeszékhely egészségügyi alapellátásának helyzetéről és a fejlesztés to­vábbi elképzeléseiről. Mint­hogy az egészségügyi alapellátás fejlesztése legjelentősebb feladataink között szere­pel a tanácsülést megelőzve is ér­demes szólni róla. A város egészségügyi alap­ellátása az előző évek lassú javulása után a XV. ötéves terv időszakában dinamikusan fejlődött, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. Bár egyes területek viszonylag lemaradtak — gondolunk a betöltetlen orvosi állásokra, a bölcsődei alapterület szűkös­ségére —, összességéiben, mégis megállapítható, hogy az alap­ellátás betölti szerepét, a vá­ros lakosainak egészségügyi el­látását biztosítja. A megyeszékhely területén 15 felnőtt orvosi körzet műkő- dák. A gyakran költözködő la­kosság megnehezíti az egyes körzetekhez tartozók egyenle­tes eloszlását, nagy számbeli eltérések azonban nincsenek: az egy körzethez tartozó átla­gos lélekszám — gyermeklét- számmal együtt — nem halad­ja meg a 2860 főt. A körzeti alapellátás vállán nyugszik az összes egészség­ügyi ellátási szint közül a leg­nagyobb teher. A városiban a körzeti orvos által ellátott be­tegek száma az elmúlt eszten­dő első felében nem érte el a 83 ezret, míg az idei év első felében már meghaladta a 94 ezer főt. Ennek ellenére javult az ellátás minősége: jelzi ezt a krónikus betegek egyre szervezettebb gondozása, az alapos és pontos betegdoku­mentáció. A táppénzesihelyzet me­gyénkben, de Salgótarjánban is, mindig a kritikus kérdések közé tartozott. A megyeszék­hely, még az elmúlt' esztendő köze­pén is, az országosan leg­rosszabb megyei százalék­nál is gyengébb eredményt mutatott. Ettől fogva azonban fokozatos javulás észlelhető, s a város táppénzesszázalé'ka — a köz­ben javuló megyei százalék­hoz képest is — ma már jobb, mint a salgótarjáni Társada­lombiztosítási Igazgatóság te­rületi átlaga. A jó eredmény­hez részben az vezetett, hogy az egyes körzetek táppénzes százalékát folyamatosan re­gisztrálják, az eredmények ja­vításában az orvosokat érde­keltté teszik, résziben pedig azt hogy az új felülvizsgáló! rendi- szer is beváltotta a hozzáfű­zött reményeket. Ezután sem az i-esz a cél, hogy a valóban beteg embereket munkára ki­írják, mindéin jogos táppénz- igényt kielégítenek. De még mindig sokan vannak olyanok, akik indokolatlanul táppénzbe igyekeznek, úgymond- „kive­szik évi rendes betegszabadsá­gukat”. A táppénzeshelyzet fokozott ellenőrzése ennek a magatartásnak a megfékezését szolgálja. Az anya-, csecsemő-, gyer­mek- és családivédelem fej­lesztésének fontosságát a kö­zelmúltban megjelent népese­déspolitikai határozat is alá­húzza. A munka célja: magas színvonalú gondozással bizto­sítani a terhesség zavartalan íefolyását, a saövődménymen- tes szülést, az egészséges új­szülött világra jövetelét, to­vábbá a csecsemők és kis­gyermekek megfelelő testi és szellemi fejlődését, a megbe­tegedések megelőzését. A tenhestanácsiadást kórházi szakorvosok végzik, a rutin­munkákban a védőnők segíte­nek. A tanácsadás a hét min­dig azonos napjára esik, ugyanaz az orvos és védőnő végzi, így megfelelő kapcsolat alakul ki a leendő kismamák és az egészségügyi dolgozók között. A tanácsadás keretén be­lül megtartják az anyák iskoláját is, amelyen fel­készítik a kismamákat a helyes életmódra, a születendő kisgyermek vá­lására. A terhesgondozás te­rén fokozottan ügyelnek az ün. veszélyeztetett terhese^ gondozására. A helyes gondo­zás és a jó szakmai ellátás eredménye, hogy — bér a ko­raszülések száma, sajnos emel­kedik — a koraszülöttekből mind kevesebbet kell elveszí­tenünk: életképesebb koraszü­löttek jönnek a világra. Gyarapodás — társadalmi A társadalmi munkaakciók idei tapasztalatai Városainkat, községeinket magunknak építjük, magunk­nak szépítjük. Tiszta, kultu­rált. egyre fejlődő környeze­tünk életünket teszi szebbé, teljesebbé. Természetes tö­rekvése hát egy-egy lakóterü­letnek, közösségnek, hogy eh­hez a célhoz társadalmi mun­kájával is hozzájáruljon, E szép célért végzett tár­sadalmi munkaakciók tapasz­talatairól tárgyalt tegnapi ülésén Salgótarjánban a Haza­fias Népfront megyei bizott­sága. A Salgótarján városi és a balassagyarmati járási tár­sadalmi munkaakciókat vitat­ta meg részletesen a megyei bizottság. Salgótarjánban a társadal­mim unka-mozgalom , városi szintű irányítását a szervező bizottság látja el. Általában havonta ülésezik, s ezeken az alkalmakon — kerülve az „el- vieskedést” — rendszerint a konkrét feladatokat határozza meg. Az Idei társadalmi munka- akciókat még nem értékelték részletesen, a felmérő munka azonban; már megkezdődött. Az eddig elkészült beszámo­lók gazdag, eredményes te­vékenységiről tanúskodnak. A megyeszékhely idei legjelentő­sebb társadalmi munkája, s egyben legszebb eredménye az Egy üzem — egy iskola, illetve az Egy üzem — egy óvoda mozgalom volt. A mun­kák során a város valameny- nyi óvodáját és általános is­koláját tatarozták, egyes is­kolákat fel is újítottak. Ered­ményeket hozott a napközi otthoni helyiségek bőy£t4ié”e indított akció is. Társadalmi összefogással nyolc napközi otthoni terem, két tornaterem, több úttörőszoba és szertári helyiség létesült. A társadalmi munkamozga- lom további fejlődése előtt szép lehetőségek kínálkoznak. Társadalmi összefogással ter­vezi k töDb játszótér megépí­tését, Zagyvaróna városkörzet járdásítását, idegenforgalmi látványosságok föltárását, óvoda- és . iskolatatarozások megszervezését, a bérházak erkélyeinek virágosítását és különféle fenntartási feladatok támogatását. A balassagyarmati járás községeiben az elmúlt évek­ben jelentősen csökkent az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke,, nem kielégítő a társadalmi munkaakci ók szervezése, nyilvántartása. Megállapította a Hazafias Népfront megyei bizottsága, hogy az egyéb ■ helyi erőfor­rások kihasználása, a koordr rációs tevékenység következ­tében megvalósuló fejlesztési célok, az építési jellegű fel­adatok megfelelő, időbeni előkészítése és végrehajtása is kívánnivalókat hagy maga után. A versenyínozgalom 1969-től nem volt eléggé élő mozgalom, a korábbi, években tapasztalható aktivitás lany­hult. F-elmúlt esztendő no­vo..ve . ;en a járásban ver* senymozgalmat indítottak a községi tanácsok és vezetőik között. A felhíváshoz vala­mennyi községi tanács. csat­lakozott. Az eláő eredmények már az idei esztendő első fe­lében mutatkoztak: a társa­dalmi munka értéke duplá­ja lett, mint a korábbi két évben összesen. A társadalmi munka összes értéke jócskán meghaladja a kétmillió, az egy lakosra jutó érték pedig megközelíti a 70 forintot. A második fél év eredményeiről annyit máris elmondhatunk, hogy az egy főre jutó társa­dalmi munka értéke mégha" ladja a száz forintot. A balassagyarmati járásban különösen fontos feladat a kiemelkedő munkát végzők megbecsülése. elismerése. Nem szabad megengedni, hogy átadjunk társadalmi összefogással létesült utat, járdát, parkot, óvodát, anél­kül. hogy ne említsük meg az élenjáró társadalmi mun­kásokat! Szorgalommal — kitartással Otthonos, korszerű munkahelyet találtaik maguknak a balassagyarmati asszonyok. A Budapesti Finomkötöttárugyár nemrégen, felavatott új gyáregységében több, mint hatszázas dolgoznak, munkakörülményeikkel elégedettek. Aki eddig csak a háztartás teendőit látta el, az most szakmát is tanul­hat munkája mellett. Aki távolabbi céljait akarja megvalósí­tani, az felsőfokú iskolákban tanulhat tovább. Fábián Józsefné éles szemével egy. pillanat alatt átfőzi a szálat az apró nyíláson — fiatalasszony. Három gyermeket nevel. „A fiam 13 esztendős, Magdika kilenc-, Jutka négy­éves.” — dicsekszik mosolyogva. „Leánykoromtól dolgozom; mielőtt az üzembe kerültem, az erdészetnél kaptam munkát. De ez könnyebb. Főleg most. a hidegekben kellemes itt, a légkondicionált teremben! Otthon is jobb már. Segítenek a gyerekek a ház körüli munkákban. A fiú fát vág, a lányok vásárolnak, főznek” — mondja Második érettségi vizsgájára készül a mindig mosolygós Herczeg Istvánné. A kétgyermekes édesanya most a ruha­ipari technikum utolsó éves hallgatója, de szeretne a felső­fokúba is beiratkozni. „Hogy blokkvezető lettem néhány hónapja, többet kell most már tudni, mint amikor kezdtem a varrógép mellett! Csak hát a gyerekek miatt már nehéz! Eddig is a férjem vállalta a nehezebb részét a házi munká­nak, szeretném már felmenteni az asszonyi dolgok alól” — s Kaiuzsa Tériké, brigádvezető helyesli gondolatait Kulcsár József Husák: megnőtt a szocialista országok aktivitása Gustáv Husák, Csehszlová­kia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának főtitkára a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában össze­gezve az óév eredményeit megállapította: „1973-ban a nemzetközi fejlődés fő tartal­ma lett a szocialista országok kezdeményezőkészsége és ak­tivitása. .. Ez a kezdeménye­zőkészség mindenekelőtt olyatn nagyfontosságú esemé­nyekben nyilvánult meg, mint Leonyid Brezsnyev több or­szágban tett látogatása, az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet összehí­vására vonatkozó elgondolá­sok megvalósítása, a közép­európai fegyveres erők köl­csönös csökkentésével foglal­kozó bécsi tárgyalások meg­kezdése stb.” A főtitkár az 1973-as év fontos nemzetközi eseményei közé sorolta az el nem köte­lezett országok állami és kormányfőinek algériai kon­ferenciáját, amely — mint mondotta — megszilárdította az el nem kötelezettségi moz­galom antiimperialista plat­formját. Csehszlovákia politikájáról szólva Husák rámutatott, hogy or?7ágí* nemzetközi ta­lálkozókon, Helsinkiben, Géni­ben, Becsben, az ENSZ-ben a testvéri orsó. gokkal szoros egységben lép feL összehan­golja velük tevékenységit. Csehszlovákia Kommunista Pártja a nemzetközi kommu­nista mozgalom egységének és összefogásának, a testvérpar­tok közötti együttműködés el­mélyítésének irányában tevé­kenykedik. „Politikánk fontos alkotó­eleme: a határozott harc a maoisták szakadár tevékeny­sége ellen. A maoisták reak­ciós szovjetellenes politikája komoly kárt okoz a. szocializ­mus és a béke érdekeinek”. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents