Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)

1973-12-22 / 299. szám

A lakosság régi vágya teljesült Szurdokpüspökiben, amikor az egyik külterületen új élel­miszerboltot nyitott a pásztói ÁFÉSZ. Az árusítópavilon építéséhez jelentős társadalmi munkával járult hozzá a lakosság. Az üzlet gazdag áruválasztéka minden bizonnyal kielé­gíti az igényeket Fotó: Alapi Régi vágy teljesült IU33T GSSE13ni.UMK OLAJ NÉLKÜL ? 1973 évvel ezelőtt a világ összlakossága 130 millió volt, napjainkban megközelíti a 4 milliárdot, és számításaink szerint 2000-re meghaladja a 7 milliárdot is. Ez a rengeteg ember eszik, dolgozik, gépeket gyárt, hábo­rút folytat, épít és rombol. Földünk valamennyi energia- forrása rendelkezésére áll. Igen ám, de meddig? Még a leggazdagabb raktár is kime­rül egyszre. Vegyük például a legaktuálisabb kérdést, az olajproblémát. A rendelkezé­sünkre álló számítások szerint a világ olajtartaléka mintegy Ül milliárd tanná. Minthogy az évi fogyasztás több mint kétmilliárd tonna, húsz éven belül földünkön egyetlen csepp olaj nem lesz. Mondhatjuk, hogy ez a számítás túlságosan ovatos, megjegyezhetjük, hogy vannak még feltáratlan olaj- lelőhelyek. De még ha mind­ezt figyelembe vesszük is, meg keir állapítanunk, hogy'az em­beriségnek maximálisan 40— S0 évre való olajtartaléka van. És aztán? Ezzel a kérdéssel kapcsolat­ban a paviai egyetem profesz- szora, Mario Páván rendkívül erdekes könyvet írt. A világ energiatartalékainak kérdése — mondja — nagy horderejű probléma, mert befolyásolja a földünkön kialakult egyensú­lyi helyzetet, a népek fenn­maradását, a természeti kin­csek megmentését. De vegyük csak az olajat. Ez a fűtőanyag nélkülözhetetlen a nagy villa­mos erőművek üzemeltetésé­ben, az iparcikkek előállításá­ban, a fűtési szolgáltatásban stb. Mi lesz, ha nem lesz töb­bé olajunk? „Visszatérünk a gépek nélküli mezőgazdasá­gi munkához, öszvérháton szállítjuk az árut, postakocsin utazunk, földutaink lesznek, szénnel és fával fűtünk. Ga­bonát termesztünk az elné­mult repülőtereken. A hadse­reg gyalogosan közlekedik, a gyárak bezárnak. Víkendezni kerékpáron megyünk, vagy ül­dögélünk házunk küszöbén, és legfeljebb azzal vigasztaljuk magunkat, hogy mindennek a nagyszerű dolognak immár hétmiliiárdan örülünk. Keve­sebb lesz a szennyeződés, jobb levegőt lélegezhetünk be. És keveset fogunk enni. Feltéve, ha .. Feltéve, ha a világ tudósai és technikusai nem találnak fel valami új energiaforrást, amely nem veszélyes az em­berre nézve, mint az atom­energia. Mind ez ideig azon­ban ilyen energiaforrás nincs. Feltalálásával viszont nem na­gyon késlekedhetünk! TrÉfáK Az anya így szól menyasz- szonyi ruhába öltöző lányá­hoz: — Ettől a perctől kezdve, édes lányom, házastársi köte­lességed az, hogy mindent megtegyél, amitől eddig tiltot­talak. ★ Giancarlo Giannini olasz filmszínészt egy római zebrán könnyedén súrolta egy gépko­csi, amelyet egy feltűnően szép, fiatal lány vezetett. A művész alig győzte megvi­gasztalni a kétségbe esett gép­kocsivezetőt: — De drága kisasszony, az egész az én hibám. Már mesz- sziről láttam, hogy jön, és igazán elég idő állt rendelke­zésemre ahhoz, hogy akár egy fára, akár egy lámpaoszlopra felkapaszkodjam! Az egyik firenzei templom­ból idős hölgy lép ki, és szem­rehányóan kérdi meg a temp­lom lépcsőjén ülő koldust: — Megpróbált már valaha dolgozni? — Én nem. És ön megpró­bált már koldulni? * — Pincér, hozzon egy adag helyesírási hibát! — Nem tartunk, uram. — Akkor miért van az ét­lapon? feltalálta Knopp közvélemény-kutató­nak vegre-valahára sikerült interjút készítenie egy jelleg­zetes nyugatnémet átlagpol­gárral. — Schmidt úr, önnek bizo­nyara van telefonja. Hogyan vélekedik a telefondíjak eme­léséről? — Keserűen, de dacos nyu­galommal. Az alapdíjat ter­mészetesen nem úszhatjuk meg. Kitaláltunk azonban egy módszert arra, miként lehet megtakarítani az egyes beszél­getések díját. Feleségem és én egyfajta csengetés-rejtjelkul- csot fundáltunk ki. Ha például háromszor csengetek, tíz má­sodpercig várok, és azután még kétszer rácsöngetek — ez azt jelenti, hogy tíz perc múl­va érkezem. Vagy ha a felesé­gem felhív az irodában, négy- s?»r csenget, azután öt má­sodperc szünetet tart, majd 6 NÓGRÁD - 1973. megint négyszer odacsörget — ez azt jelenti, légy szíves, hozz egy font bélszínt. így már öt­ven különböző csengetésjelet dolgoztunk ki, és ezeket isme­rőseinkkel is közöltük. Ezen a módon egyetlen pfenniget sem adunk ki beszélgetésekre, es mégis kitűnően telefoná­lunk egymásnak. A posta kényszeríti rá az embert ilyesmire. — És hogyan segít magán, ha valami előre nem látott eseményt kell igen gyorsan közölnie? — Telepátia által. Felesé­gem és én éppen most vég­zünk egy gondolatátviteli tan­folyamot. Ez először felébresz­ti az emberben szunnyadó ős­erőket, másodszor pedig ezál­tal nemcsak a telefon-, ha­nem a táviratdíjaikat is meg­takaríthatjuk. december 22., szombat — Es mit tesz, ha levelet kell írnia? — Leveleimnek szövegét mákro-hangszalagra mondjuk, es ezeket postagalambbal to­vábbítjuk. így egyúttal pom­pás szabad idej£ hobbit is ta­láltunk valamennyi levelező- partnerünk számára. Mert a postagalamb-tenyésztés való­ban remek szórakozás, azon­kívül megtakarítjuk a portó­költséget. — És mit csinálnak a cso­magokkal? — Nem küldünk csomagot. Pénzt utalunk át. Szívélyes üdvözlettel egyik zsírószámlá­ról a másikra. — Egyszóval: ön lassan, de biztosan teljesen függetlenné válik a postától. De mi lesz akkor ezzel az ősi, tiszteletre méltó kulturális intézmény­nyel, ha mind több ügyfelét kénytelen elveszíteni? — Hogy mi lesz? A posta egyszerűen megint felemeli a díjakat! Olafkályha, olajtárolás A technika fejlődése gyakran évezredes szoká­sokat. műveleteket is megreformál, az embereket új tudnivalók eisaiátításá- ra ösztökéli. Sok egyéb között ilyen például a fű­tés. A két legrégibb tüze­lési mód, a fa- és a szén­tüzelés sok száz éven ke­resztül vajmi keveset vál­tozott. Néhány éve azon­ban az energiahordozók változásával együtt, laká­sainkban is megjelent az új tüzelési eszköz, a ko­rábbiaknál tisztább. ké­nyelmesebb és hatásosabb olajkályha. Ezzel termé­szetesen a fűtési mód is megváltozott. Az olaikály- ha-tulajdonosoknak szin­te újra kellett tanulniuk az emiber egyik legrégibb műveletét, a tűzrakást. Sokan, az olajtüzelés vi­tathatatlan előnyei ellené­re is. némi ellenérzéssel fogadták a folyékony tü­zelőanyagot, mivel attól tartottak, hogy — kőolaj­termékről lévén szó — ez újabb házi veszélyforrás. A háztartási tüzelőolaj en­nek ellenére karriert csi­nált, ami lemérhető az ÁFOR rohamosan növek­vő téli forgalmán is. A belkereskedelem tájékoz­tatása szerint csak ebben az évben 320—250 ezer olajkályha üzemel. Ezek­nek folyamatos ellátására az ÁFOR az idei szezonra 730 ezer tonna háztartási tüzelőolaj értékesítését tervezte. A nyári kedvez­ményes akció keretében 80 ezer tonna folyékony tüzelőanyagot adott el a vállalat , amelynek jelen­tős részét téli előtárolás- ként kell számitásba ven­ni Nagyban elősegítette az említett akció sikerét az is. hogy a lakosság ré­szére, otthoni tárolás cél­jára, 16 ezer használt hor­dót értékesített az ÁFOR. A fűtési idényben másfél millió kanna tüzelőolaj el­adásával is számol az ÁFOR. Az igen keresett folyékony tüzelőanyagot különben már 760 ÁFOR- eladóhelyen és 3700 vi­szonteladónál vásárolhat­ják meg a fogyasztók. Az olajtüzelés problémái — a szakemberek véleménye szerint — nem is beszer­zéssel kapcsolatosak, ha­nem az olaj tárolásával és szakszerű felhasználásá­val. Most. a fűtési idény­ben tehát nem árt. ha né­hány hasznos tudnivalóra és szabályra emlékeztet, jük az olajkálvhartulajdo- nosokat. A tüzelőolaj tarolása so­kaknak gondot okoz. Na­gyobb mennyiségben rendszerint nem lehet la­kásban elhelyezni, a hideg helyen raktározott olaj pedig erősen sűrűsödik. A régebbi olajkályha-tulaj- donosok közül ezt a jelen­séget nyilván már többen tapasztalták. A megder­medt olajat csak akkor le­het ismét használni, ha a kivált paraffinrészecskék a melegben megolvadnak. Az olaj felmelegítésére a legalkalmasabb mód az, hogy +10 C-foknál mele­gebb helyiségben helyez­zük el. A kivált paraffin úgynevezett visszaoldódá- sát gyoreítani lehet a kan­na rázásával. A tűzveszély miatt természetesen nem szabad a felmelegítést köz­vetlenül. lánggal vagy vil­lamos melegítő berende­zéssel végezni. Az olajkályhák esetleges üzemzavarát a fogyasztók gyakran az olaj minőségé­vel magyarázzák. Ez több­nyire nem helytálló, mi­vel a háztartási tüzelő­olaj-szállítmányokat rendszeresen, szigorú mi­nőségi vizsgálatnak vetik alá. Ezért csak egészen kivételes esetben fordul­hat elő. hogy részben szennyezett ólai .iut a töl­tőállomásokhoz. Mi okozhat zavarokat az olajtüzelésben? Ha példá­ul a kályha nem ad me­leget. kormoz, esetleg ön­magától elalszik. annak az az oka. hogy az olaj­adagoló rendszer vagy el­dugult. vagy a kémény­nek nem kielégítő a hu­zata. A belülről elkormoso- dott kályha sem melegít, mivel az égőtér alján fel­gyülemlett koksz elzárja az ólai kifolyónvílását. ezért, a tűz, ha gyengén ég, előbb-utóbb elalszik. Koksz képződhet akkor is ha huzamosabb ideig I—II. fokozaton üzemel a kályha. Ezért a kályhát alacsony fokozaton csak megfelelő felmelegedés után szabad égetni, és ha a láng kormozni kezd. a fokozatot emelni kell. A helytelen tárolás következ­tében gyakran ' előforduló hiba az is. hogy vizes, üledékes olaj jut a kály­hába. Ilyenkor a tüzelőbe­rendezés részlegesen vagy teljesen eltömődik. az égés nem tökéletes, ezért kor­moz a kályha. A biztonságos és kifo­gástalan működésnek két legfontosabb feltétele a szakszerű begyújtás és az utántöltés. Működés köz­ben az olajkályha ésőteré- nek fedelét soha nem sza­bad felnyitni. Ha a láng önmagától kialszik. a kályhát a fokozatállító gombbal kell elzárni. A kályhát kizárólag akkor szabad feltölteni olajjal, ha kézmelegre lehűlt, és ugyanez vonatkozik a be­gyújtásra is. A meleg ké­szülék begyújtása tilos, mivel a melegben gyorsan képzőidő olajgőzök és gá­zok robbanásveszélyesek. E néhány hasznos ta­nács természetesen nem helyettesíti a rendszeres és szakszerű karbantartást. Az olajkályha biztonságos üzemeltetéséhez állandó, gondos kezelés szükséges, különösen ilyenkor télen, amikor a jól működő tü­zelőberendezés a lakás legfontosabb kelléke. (X) Dinamikus fejlődés a jellemző A SALGÓTARJÁN és Vi­déke ÁFÉSZ a<z utóbbi évek­ben egyre többet hallat ma­gáról, ha a lakosság jobb el­látása kerül szóba. Az ÁFÉSZ vezetőinek legfőbb szempont­ja: Salgótarjánban és kör­nyékén, minél nagyobb szere­pet vállalni a lakosság jobb ellátásában; Az elmúlt há­rom évben a szövetkezet a megyeszékhelyen is bebizonyí­totta létjogosultságát. Nem hagyta kihasználatlanul azo­kat a lehetőségeket, amelyek tevékenységük egyes területei­nek további kiszélesítésével kapcsolatban jelentkeztek. Az idén korszerű, négyszáz négyzetméteres alapterületű AHOáruházat adtak át Sal­gótarján központjában- Hogy mennyire szükség volt erre, azt a megnyitás óta eltelt hó­napok forgalma bizonyítja a Legjobban. Naponta átlagosan mintegy háromezer vásárló fordul meg az üzletben. En­nek oka: a jó áruellátás. Kü­lönösen a hús- és húskészít­ményekből áll rendszeresen bő választék a vásárlók ren­delkezésére. Az ÁFÉSZ jó kapcsolatokat épített ki a ter­melőszövetkezeti húsfeldolgo­zó vállalatokkal és megyén kí­vüli helyekről is szállítanak árut, hogy választékban ne legyen hiány. Az egyes ter­mékek keresettségére jellem­ző, hogy csütörtökönként a vásárlók már sorban állva várják, mikor érkezik a táj­jellegű hurka, amelyet az ÁFÉSZ saját járművén szál­lít. Nemcsak a választék vonz­za a vásárlóikat, hanem a korszerű 'csomagolás is. A készletek tárolására, s a be­vásárlás megkönnyítésére egy­millió forint értékű berende­zéseket szereztek be. Az ÁFÉSZ a megyeszékhely és környéke lakosságának élelmiszerekkel történő ellá­tását fontos kérdésként kezeli. A város, peremkerületeiben fenntartott kereskedelmi és vendéglátói pari egységeivel is a lakosság jobb ellátását biz­tosítja. A Salgótarján és Vidéke ÁFÉSZ dinamikusan fejlődik. Az a tény, hogy a forgalma az utóbbi években megduplázó­dott, mindennél jobban bizo­nyítja ezt. A gazdasági fejlő­dés jó lehetőségeket teremt a fejlesztésre is. A jövő két nagy tervének előkészítése van folyamatban. Az egyik a salgótarjáni vásárcsarnok építésébe való társulás, a másik pedig a zagyvapálfal- vi Gorkij-telepen, megépítésre kerülő ABC-áruházé. A VÁSÁRCSARNOK mi­előbbi megvalósulása érdeké­ben először a megyében, a munkásszövetkezetek helyi szekcióit hozták létre, ami nagymértékben elősegíti, hogy a vásárcsarnok megépülhes­sen. A Gorkij-telepi ABC áru­házzal kapcsolatban is hason­ló kezdeményezés történt. Az ölszáz négyzetméteres alap­területű áruház várhatóan jö­vő év végére áll a vásárlók rendelkezésére. Az ÁFÉSZ széles körű te­vékenységet folytat. Somoskő­újfaluban, például üzemanyag- töltő állomást hoztak létre, hogy a falubeliek fűtőolaj- szükségletét kielégítsék, s emellett foglalkoznak üzem­anyagtöltéssel és kenőanya­gok árusításával is. Az állo­máson egyszerre hatvanezer liter üzem. és fűtőanyag tá­rolása lehetséges. Az ÁFÉSZ jelentős ener­giát fordít a felvásárlásra Í6. Eredményei álapján a megye­ben. a második helyen áll ezen a területen. A salgótar­jáni piacon levő két termény­boltja a kisállattenyésztők dolgát könnyíti meg niem kis mértékben. A takarmány, ga­bona- és tápellátást ezeken az üzleteken keresztül oldják mag. Ennek hatása érződik. Különösen a házinyúl-tenyész- tésben, amit a Salgótarján és Vidéke ÁFÉSZ kiemelten tá­mogat. Két nyúltenyészíő szakcsoportja szép eredmé- • ' ’■'■1 b’’c7kélkedhet. A leg­utóbbi lipcsei nyúlkiúllítás- rui az ÁFÉSZ keretein belül működő nyúltenyésztők er (ékes díjakat hoztak haza. A részükre nyújtott támogatás eredménye, hogy a nyúlte- nyésztés egy év alatt a há­romszorosára emelkedett. A nyúltenyésztők, főleg nyug­díjasok és ipari munkások, ez­által jellentös jövedelemhez jutottak. Az idén nyolc va­gon nyulat értékesítettek, nagyrészt exportra, s ezért két és fél millió forintot kap­táik a tenyésztők. Az erdei termékek felvá­sárlásáért is mintegy félmil­lió forintot fizettek ki. A zöldségtermesztést is tá­mogatja az ÁFÉSZ. Egyrészt a kertszövetkezet megalakítá­sával Salgótarjánban, m ár­részt pedig a mágbulton ke­resztül. aihol a vetőmagokat a zöldségtermesztők beszerez­hetik. A felesleges zöldségfé­léket az ÁFÉSZ felvásárolja a termelőktől. Ugyancsak kezdeményezé­seik közé tartozik, hogy Sal­gótarjánban. elsőként oldották meg a "vágott baromfi értéke­sítését. Ezzel jelentősen meg­könnyítették a háziasszonyok munkáját. Évente 7—8 vagon mézet is felvásárolnak, főleg a négy rnéhésziszakcsoportjukban ter­melő méhészektől, de a ván­dor-méhészek is szívesen for­dulnak a szövetkezethez. Kevesen tudják, hogy a „Nógrádi ropogós’" a Salgótar­ján és Vidéke ÁFÉSZ egyik közismert terméke, amely az üzletekben nagy keresletnek örvend. A szövetkezet tevékenységé­nek sorát az ipari mellékter­mékek felvásárlása és értéke­sítése zárja, amely a népgaz­daság számára is jelentős. Az ÁFÉSZ fejlődése egyre nagyobb méreteket ölt. Ennék hatását a szövetkezet tagjai is érzik. Jelenleg mintegy kéí- ezer-kilencszáz dolgozó mond­hatja magát tagnak, s ha ilyen eredményeket ér el a Salgó­tarján és Vidéke ÁFÉSZ, ez a szám még inkább emelked­ni fog. Ez pedig a lakosság bizal­mának egyre jobban megnyil­vánuló jele. (X)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents