Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)
1973-12-21 / 298. szám
Mire számíthat a tagság f Beváltak a szám ítások TERESKÉN a termelőszövetkezet elnöke és a főagro- nómus már a jövőt tervezi. Három évvel ezelőtt, amikor a gazdaságot szanálták, s ezt követően munkához láttak, hogy kigazdálkodjék a veszteséget, nem gondolták, hogy 1973-ban ilyen sikeres évet zárnak. A szanálási hitelt, 2,3 millió forintot tavaly év végén visz- szafizették, így az idei esztendőt „tiszta lappal” kezdhették A vetésszerkezet egyszerűsítése azt jelentette, hogy négyféle növényt termesztenek. Ezek: a búza, cukorrépa, repce és mustármag. — Teljesen gépesítettük a növénytermesztést. Ez lehetővé tette a munkák időbeni és zavartalan elvégzését. A betakarítást a járásban például az elsők között fejeztük be — mondja az elnök, Törnek Jenő. A talaj jó előkészítése, a gépi művelés a terméseredményeken is megmutatkozott. Búzából 35, repcéből 19, mustármagból 12, cukorrépából 333 mázsát takarítottak be hektáranként. Az utóbbi növényféleség gépesítése következtében a haszon több mint ötvenszázalékos. A termelő- szövetkezet vezetői erre a sikerre nem is számítottak. — Ha a jó eredmények okait kellene felsorolni, a gépesítés mellett a magasat műtrágyaaÖagokat és a helyes fajtamegválasztást is említeni kell — jegyzi meg a főagro- nómus. Időközben kiszámolták: a növénytermesztés területének hatvanhat százalékán árunövényeket termelnek. Számításaik beváltak. A növénytermesztés árbevétele 15—20 százalékkal meghaladja a tervezettet. Az állattenyésztésről is hasonlóan beszélnek a tereskei termelőszövetkezet vezetői: — A SZAKOSODÁS következtében tejtermeléssel- és te- nyészüsző-neveléssel foglalkozunk. A dolgok jól alakultak, ezért év közben az állattenyésztés is bevételi többletet hoz — sorolja a gazdaság elnöke. £• Miért alakultak jól a dolgok? A szarvasmarha-állomány a januári 295 helyett most 413. A tejhozam 2900 liter. Csak összehasonlításként: négy évvel ezelőtt 1600 liter volt. A férőhely teljesen kihasznált, most bővítették öt- vennel. Nem feledkeztek meg a takarmány biztosításáról sem. Legelőre több mint egymillió forintot fordítottak. A felsorolás csak akkor lesz teljes, ha az állattenyésztés másik ágáról, a juhászat-ról is szó esik. — Mérlegeltek a helyzetünket. A 600 darabos állomány felét selejteztük. A visszamaradt állatok további tenyésztésre alkalmasak. így az állományt nem növeljük, csupán a létszám megtartása a célunk. — így kifizetődő a szövetkezetnek? — Az az igazság, hogy több férőhelyünk .nincs. Pillanatnyilag ez bevételkiesést jelent, de az újabb ötven szarvasmarha pótolja ezt. Rá nem fizetünk. — A jövő? — Az állattenyésztésben a szarvasmarhatelepé. Legalábbis így tervezzük. A növény- termesztésben az árunövények maradnak. A cukorrépa termesztésére más szövetkezetekkel társulunk. Egyelőre azonban azt számolják, a tagság mire számíthat. Tavaly 97 forint jutott egy munkanapra. Az idén várhatóan ez 105 forint lesz. Tehát a tagok is megtalálták számításaikat. — Amellett, hogy egész évben százszázalékos bért fizettünk, lesz részesedés is. Előzetes számításaink alapján ennek mértéke 7—10 százalék között lesz — jegyzi meg Törnek Jenő. MOST MÁR rríerészebb tervek is megfordulhatnak fejükben. A részesedés és a felhalmozás aránya 65, illetve 35 százalék. Ez azt jelenti: a fejlesztési alap megnövekszik. Lehetőségük adódik korszerűbb technológiák alkalmazására, a gépesítés további fokozására. A tartalékalapot is tovább növelik. Jelenleg 1,3 millió forint jelenti a biztonságot. Az igazi biztonság persze az idei esztendő jó eredménye, amely még biztatóbb jövő képét vetíti előre Tereskén. Sz. Gy. Munkásőrök a kicsinyek közt A salgótarjáni járási munkásőrség hosszabb ideje jó kapcsolatot tart fenn a Salgótarjáni Kohászati Üzemek 7. számú óvodájával. Legutóbb az óvodában tartott karácsonyi ünnepség keretében a munkásőrség játékfilmek vetítésével szórakoztatta a gyerekeket, s ehhez hasonló rendezvényre a jövőben is gyakran kerül majd sor. A munkásőrség más módon is igyekszik szorosabbra fűzni az óvodával kialakult kapcsolatát; az épületben szükséges munkálatok végzéséből is kiveszik majd a részüket. A „régi” olvasó * 'W Pásztón, a gyermekkönyvtár egyik régi olvasója Szües Rozika, negyedik osztályos tanuló. A válogatásban nem mindig önálló még: s ilyenkor segít a nemrégen érettségizett — tehát még szintén fiatal — Czegiétii Orsolya könyvtáros — kj — Napirenden A KERESKEDELEMBEN DOLGOZÓ NÓK HELYZETE A szécsényi járási Népi Ellenőrzési Bizottság tegnap tar tóttá ülését. Elsőnek Pilinyi János NEB-elnök számolt be a két ülés között tett intézkedésekről, majd megvitatták a kereskedelemben dolgozó nők helyzetével kapcsolatos vizsgálat ‘ összefoglaló jelentését. A népi ellenőrök a szécsényi és litkei ÁFÉSZ-nél végeztek helyszíni vizsgálatot. Többek között megállapították, hogy egyre több a vezé- tésben helyet kapott nők száma, a szakmai továbbképzésük viszont csak részben megoldott A népi ellenőrök javasolták: az ÁFÉSZ-ek vezetői ösztönözzék, hogy növekedjen a nők szakképzettségének aránya, s szóvá tették a boltokban dolgozó nők szociális és munkaköri feltételeinek javítását is. GatdoségT eredmények, lepődő falvak Sümegi országgyűlési felszólalása Lapunk tegnapi számában közöltük, hogy az országgyűlés téli időszakán felszólalt Sümegi János nyugdíjas, megyénk országgyűlési képviselője. Az alábbiakban rövidítve közöljük felszólalását: Tisztelt országgyűlés! A költségvetés tervezését, végrehajtását, dolgozó népünk mindig élénk érdeklődéssel kiséri. Ez kötelességévé teszi a képviselőnek iá, hogy nagy figyelemmel, felelősséggel foglalkozzék a költségvetéssel összefüggő kérdésekkel. Szocialista államunk költségvetése szaros összefüggésben van mindennapi életünkkel, fejlődésünkkel, jövőnkkel. Pénzügyi tükörképét mutatja gazdaságunknak, a dolgozókat szolgáló terveinknek — kezdte fel-1 saólalását Sümegi Jáno6, me- ' gyénik országgyűlési képviselője. Gyarapodó községeink Felszólalása továbbá ben a községeik, a falvak életévei, azok fejlődésével és jövőjével foglalkozott. Kijelentette: mindannyliunk előtt ismeretes, hogy községeinkiben is óriási a fejlődés, nagy a változás. Üj arculata kezd kialakulni a kisebb községeknek is. Újonnan épülő családi házak sokaságával találkozunk, mind több és több épül évről évire. Ezután szólt a községekben folyó társadalmi munkákról, s' arról, hogy az életkörülmények alakulásában meghatározó szerepe van az elért gazdasági fejlődésnek. Elmondotta, hogy megyénkben az utóbbi tíz évben — éppen a szénbányászat visszafejlesztése következtében — huszonöt új ipari üzem települt le. Beszédét így folytatta: — A lakosság életkörülményeinek alakulásában fontos szerepet játszik a költségvetés keretei között biztosított szociális, egészségügyi, kulturális, illetve kommunális ellátás. Felszólalásomban ezekkel a konkrét tényekkel ■ szeretnék foglalkozni. A szociális és egészségügyi gondoskodás valamennyi állampolgárt végigkíséri egész életútján. Ezt a gondoskodást a helyi adottságoktól függően a községek lakossága differenciáltan igényli. Kis településeinken megfigyelhető például* hogy a bölcsődék iránti igény az átlagostól elmarad, falusi asszonyaink szívesen nevelik csecsemőiket a családiban,, sok helyen ebben még a nagymama is segít, de ez irányban hat a gyermekgondozási segély rendszere is. Az általánosságban véve kedvező egészségügyi ellátás mellett a kisebb településeken* községekben gondot okoz, hogy az orvosi körzetek nincsenek maradéktalanul betöltve. Megyénkben jelenleg 12 üres körzeti orvosi hely van, ebiből a saécsényi járás területén 2 körzet betöltetlen. Ez annak ellenére van igy, hogy tanácsaink a körzeti orvosnak a lehetőség szerint a legkedvezőbb feltételekéit biztosítják. Egészségtelen azonban a fiatal orvosoknak az a szemlélete, hogy mindenáron csak városokban akarnak letelepedni. Tisztelet azoknak, akik másképp gondolkodnak. Számítunk rájuk falvaink egészségvédelmében. Kulturális életünk is jelentős változáson ment keresztül. Járásunk területén például a felszabadulás előtt a legtöbb községben még érettségizett fiatal is alig akadt. Szocialista társadalmunk oktatáspolitikája eredményéként ma szinte természetes a továbbtanulás. Mind több falusi fiatal jut el a főiskoláig, egyetemig. Rendszerünk intézményesen segíti a hátrányos helyzetben levő, illetve fizilkai dolgozók gyermekeit előkészítéssel, ösztöndíj jaL Óvodai helyzet A foglalkoztatási arány falun is tapasztalható. Javulása magával .hozta az óvodákkal és általában a gyermekintézményekkel kapcsolatos igények jelentős növekedésiét. A megnövekedett társadalmi igények kielégítésére tanácsai niK helyi döntési jogkörükkel élve, saját kezdeményezésre a tervezettet lényegesen meghaladó óvodai férőhelyfejlesztést valósítottak meg. Ezeknek az óvodáknak a fenntartásához sok esetben, egyéb területről kellett pénzeszközöket átcsoportosítani, ahol az a többnyire tervezett feladatok megvalósításának elmaradását idézte elő. Ezért nagy jelentőséget tulajdonítok annak, hogy az óvodák fenntartási többlet- terheif a most tárgyalt költségvetésben lehetőség lesz központi eszközökből átvállalni. Községi tanácsaink nagy figyelmet Sizentelnek az iskolák fejlesztésére. Ez mindemképpen indokolt is, mivel jelenleg még lényeges szintkülönbség van a falusi és városi iskola között. Viszonylag nagyszámban vannak a falusi iskoláikban képesítés nélküli pedagógusok, sok még az elavult, korszerűtlen tanterem, a testi nevelés és a gyakorlati oktatás tárgyi feltételei hiányosak. Ezért nagyra értékelem azt az elhatározást, melynek eredményeként a szemléltető esz- köz-ellátottság lényeges javítására van lehetőség. A tanácsok ilyen célú pénzeszközeit — mint az ismeretes — központi keretekből kielégítik. Ezzel további lépést tettünk a falusi gyermekek oktatásának tárgyi feltételei megteremtésében. Növelné e pénzeszközök fel- használásának eredményességét, ha az iskolai szemléltetőeszközök nem lennének évről évre drágábbak. Fiatalságunk életében az egyik sorsdöntő fordulatot az az időszak hozza meg amikor dönteni kell* milyen foglalkozást válasszanak. A választási lehetőség igen széles körű, és a lehető legjobb döntés meghozatala nem egyszerű dolog. Megyénkben az általános iskolát végzett fiatalok fele középiskolában tanul tovább, amit pozitívan értékelhetünk. Nem megnyugtató azonban számunkra, hogy a középiskolán belül is a gimnáziumokba kerül a fiatalok többsége, túlnyomórészt leányoik. A gondot elsősorban a gimnáziumban érettségizett lányok munkába állása okozza, mivel legtöbben közülük az irodai munkakörök felé törekszenek, amire pedig korlátozott a lehetőség. Ezen a helyzeten enyhít az egyre eredményesebben működő pályairányítási szervezet. E szemlélet megváltoztatása érdekében tovább kell munkálkodni, hogy ne kizárólag az íróasztal mellett képzeljék el a szülők gyermekeik jövőjét. Fokozni szükséges erőfeszítéseinket a falusi népművelés területén is. Elmondhatjuk, hogy itt sokszor nem is pénzügyi korlátái vannak az előrehaladásnak, hanem a helyi kezdeményezés is hiányzik. Társadalmi összef ogásra van szükség, klubszobákba, olvasókörbe kellene vinni a dolgozóikat, fiatalokat, időseket egyaránt Ezzel kettős feladatot lehetne megoldani: emelni lehetne a falusi lakosság műveltségi színvonalát, és elvonnánk az embereket az értelmetlen koicsmázásitóű. 3obb ivóvizet Ezután a kommunális-közüzemi ellátás sizínvonaiávaí foglalkozott, ami a lakosság életkörülményeit nagymértékben befolyásolja. Bejelentette aiz országgyűlésnek, hogy megyénk falvainak villamosítása, a hálózatbővítés az még további feladatunk. A településeket összekötő — ha minden tekintetben nem is megfelelő — utak megépültek, a személy- és teherszállítás gondjai is többnyire megoldottak. Gondként .jelentkezi k azonban a falusi lakosság jó minőségű ivóvízellátása. Éppen ezért célszerű lenne, ha az ötödik ötéves terv előkészítése során megfelelő inltézke- dá&ak történnének e gond megoldása érdekében Is. Tisztelt országgyűlés! A költségvetési feladatok végrehajtásában nemcsak a pénzügyi lehetőségek a meghatározóik, igen nagy szerep hárul a helyi kezdeményezésre, szervezőkészségre, a gazdálkodási színvonal további javítására. Az 1974. évre beterjesztett költségvetési javaslatot reálisnak tartom, az jól szolgálja gazdaságunk fejlődését, a lakosság életszínvonalának javítását, ezért azt elfogadom. Tizedére csökkent a kocsiálláspénz tehát szükség, hogy gyors és * rendkívüli rakodásokkal seM indem jól szervezett üzemben fontos feladatuk van az anyagmozgatás és -szállítás dolgozóinak. Nélkülük akadozik a folyamatos termelés, késlekedik a kiszállítás. S ha valahol magas igény merül fel a közlekedés és szállítás dolgozói iránt, akkor a Salgótarjáni Kohászati Üzemek nagy termelési volumene és bonyolult termelési szerkezete ugyancsak nagy igényt támaszt velük szemben. Az önálló gazdálkodás természetéből adódik, hogy a gyár a jó minőségben előállított termékeit időben, indítsa útnak, mert csak annak a gyártmánynak van konkrét értéke, amelyet a megrendelő időben átvett. Érthető tehát, hogy a gyárban még az év befejezése előtt igyekeznek minden, megrendelt, tételt határidői-e elszállítaná. December derekán megnyugtatóan vehetik tudomásul, hogy a belkereskedelem részére 101,7 százalékra teljesítették a készáruszállítási tervet, de az összes kiszállítás eredménye is 100 százalék körüli értéket mutat. Bármennyire megnyugtató is ez a kép, a belső valóságos értéket a számok mögött levő munka tartalma adja. Az igazsághoz tartozik, hogy a gyárban sem volt mindig megfelelő színvonalú a közlekedési és szállítási munka. 1969-ben a Gazdasági Bizottság a kocsifordulók gyorsítását szorgalmazó határozata előtt például egymillió-háromszázezer forintos kocsiálláspénzt fizetett a vállalat. A jó ’szervezettség következménye, hogy 1973 eddigi időszakában mindössze 117 844 forint a kifizetett ko- ceiálláspénz értéke. tehát tízszer kevesebb , mint a Gazdasági Bizottság határozatát megelőző időben. Bir- kás Zoltán,, a közlekedési és szállítási üzem vezetője már a karácsonyi munkaszüneti és ünnepnapokat is beleszámítva összesen 125 000 forintra taksálja az ez évi kocsiálláspénz összegét. Ezt a nagymértékű csökkenést az tette lehetővé, hogy a gyárba anyagokat ■szállító, vagy kész termékeket továbbító kocsik tartózkodási ideje még a 10 órát sem érik el. S ha jól meggondoljuk, az az egymillió forintos megtakarítás, ami a jó szervezettség és dinamikus munka következtében visszamarad a kohászati üzemeltnél, csak egy része, a kisebbik része a gyors kocsiforduló előnyeinek. A nagyobb és ^zinte felbecsülhetetlen érték/ hogy a vagonok rövid tartózkodás után azonnal visszakerülnek a népgazdaság vérkeringésébe és további fontos rendeltetéseknek tehetnek eleget. Ez évben különösen nagy feladat hárul a közlekedési és szállítási üzemek dolgozóira . A rekonstrukciós és fejlesztési munkák szokatlanul nagy mérete és gyorsítása egyre növekvő anyagmozgatási igényt támasztott emberrel és géppel szemben egyaránt. Az egész népgazdaságban, jelentkező megnövekedett szállítási igények miatt már július végói bekövetkezett egy krónikussá vált gitsék az egyensúlyi helyzet megteremtését. Szokásostól eltérő mennyiségű nyitott kocsit kellett felhasználni a szállításhoz, ezeknek a megrak ársa bonyolultabb és a ponyvázás is több időt veit éL A szállítás dolgozóinak ügyelni kell arra, hogy a gyárban megtermelt kivá’ó termékek a havas, nedves téli időben sem szenved jenék károsodást a szakszerűtlen rakodás és vagonírozás következtében. A megrendelők úgyanis nemcsak a gyártási hibák esetében nyújtanak be reklamációt, hanem a korróziótól károsodott, egyébként kiváló termékek ügyében is. A szállítási üzem vezetőjének és dolgozóinak jó munkáját dicséri, hogy a lehetőségeiknek megfelelően ma- gasfdkú szervezettséggel és lelkiismeretességgel láttáik el feladatukat. És ez nagyon fontos tartalmi része a december közepén 100 százalékos kiszállítási tervteljesítést jelző adatnak. Orosz Béla NÖGRAD - 1973. december 21., péntek
