Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)

1973-12-16 / 294. szám

Rákkeltő vegyszerek Évről évre az új vegyszerek ezrei kerülnek környezetünk­be, és a jelenlegi vizsgálati módszerekkel körülbelül négy évet vesz igénybe, amíg egy­értelműen felderíthető egy- egy vegyszer lehetséges rák­keltő hatása. A vizsgálatok­hoz körülbelül 500 kísérleti állatra van szükség, tehát a kutatás nemcsak hosszadal- . más, hanem meglehetősen költséges is. Az amerikai rákkutató intézetben kidol­gozott új módszer nagy lé­pést jelent előre a kutatás­ban, mert vemhes hörcsögök segítségével két héten belül eldönthető valamély vegyület- ről, hogy rákkeltő-e vagy sem. A vizsgált anyagot a vemhes hörcsögökbe fecskendezik, majd néhány nap múltán ki­emelik embrióit, és a magzati sejteket mikroszkóppal tanul­mányozva keresik a rosszindu­latú elváltozások nyomát. A gyanúba vett sejteket immár egy másik hörcsögbe átültetve, 3—16 hét alatt kifejlődik a da­ganat — ha a vegyület valóban rákkeltő. A potenciálisan ve­szélyes vegyületeket nem ele­gendő szövettenyészetekben vizsgálni, mert a vegyszerek a szervezeten áthaladva, gyak­ran megváltoznak. Fontos tud­ni, hogy az anyagcsere folya­matai során nem válnak-e ártalmassá. Az amerikai in­tézetben ez idő szerint körül­belül 400 vegyület lehetséges rákkeltő hatását vizsgálják évente. Ez a vizsgálatok tíz­ezreit jelenti — ezt könnyíti és gyorsítja meg jelentős mér­tékben az új módszer. Búcsú a cigarettától '—-^Jtombiur—r Az egészségügyi szervek szerte a világon egyre erőtel­jesebb propagandát fejtenek ki 'á dohányzás ellen. Teljes joggal, mert a dohányzás egészségkárosító hatása közis­mert. Csakhogy önként leszok­ni a dohányzásról, eldobni . a „köporsószeget” nagy önkont­rolt, lelkierőt követel, s ezzel csak kevesen rendelkeznek. A minneapolisí egyetemen most a hipnopédia módszerét ve­tették harcba a cigaretta el­len. A tanulás álomban első kísérlete hat napig tartott- A hat éjszakán ötórás rádióprog­ramot közvetítettek a kísérleti személyek fülhallgatóin át: felváltva zenét, bizonyos zajo­kat és ismételten dohányzás elleni jelszavakat. Egy héttel a kísértet befejezése után a kísérleti személyek 35 száza­léka feladta a dohányzást — a nem „kezelt” ellenőrző cso­portnak csak négy százaléka. További 37 százaléka csökken­tette az elszívott cigaretták számát — az ellenőrző cso­portnak csak 24 százaléka. A jövő a tisztább, halkabb autóbuszoké Elektromos autóbuszok pro­totípusai közlekednek kísér­letképpen Leeds, Sheffield, Birmingham és Bolton utcáin, az angol kereskedelem- és iparügyi minisztérium most adta ki az első jelentést a ta­pasztalatokról, amelyek óvato­san bizakodók. Egyelőre azt vizsgálják, hogy mint tömeg- közlekedési eszközök milyen mértékben válnak be techni- , kai szempontból a 26 szemé­lyes, teleppel működő autóbu­szok. Költségszámítást azon­ban még nem végeztek. Min­denképpen előnyös lenne az ilyen autóbuszok kikísérlete­zése, mert nem szennyezik a levegőt és halkabbak is. mint a hagyományos közlekedési eszközök. A |#t:o rakétái i Rohanó életünkben lassan megszokottá válik, hogy az ember megvetette a lábát a holdon, hoey kutató mester­séges égitestek ezrei járják a kozpioszt, hogy az ember már több hónapos „kiszállás”-ra in­dul űrlaboratóriumában, és távolabbi szomszédait is cé­lozgatja különféle rakétáival. A földi halandó számára szin­te elképzelhetetlenül bonyo­lultak ezek a gépezetek, jól bizonyítja ezt. hogy például az Apollo-űrhajó és a Sa.tur- nus—5 rakéta együttesébe több ezer műszert. 8 millió alkatrészt és több ezer kilo­méter villanyvezetéket szerel­tek be. Méretüket pedig jól jellemzi az. hogy az említett Apollo—Saturnus—5 együttes 110 méter magas, alsó átmé­rője 10 méter: igaz viszont, hogy 2820 tonna össztömegé- bő] 2570 tonna hajtóanyag. A mai rakéták egyre inkább elérik azokat a méreteket, amelyek maximálisnak tekint, hetők. bonyolultságúk is meg­közelíti azt a fokot, amelyet túllépni — üzembiztonsági szempontból — nem tanácsos. Mégis, bármekkora eredmé- nvek fűződnek is ezekhez a folyékony hajtóanyagú raké­tákhoz. a világűr felderítésé­nek csupán korlátozott lehe­tőségeit biztosítják. Ha mai eszközeinkkel indítanánk űr­hajót a naprendszer távolab­bi térségei felé. az expedíció ideje elérné. 6Őt meghaladná az emberi élettartam ideiét. (Egy Mars-expedíció időtarta­ma néhány száz nao lenne.) A" naprendszerből va^ó jci)é- öeiw'pécfig gondolni ■ sem te­het a mai rakétákkal. Dolgoznak már azonban azon. hogy a rövid üzemideiű kémiai rakéták helyett olyan új hajtóművet teremtsenek meg, amely biztonságosabban üze­mel a világűr különleges vi­szonyai között és állandóan működtethető. Az ilyen hajtó­művel ellátott űrhaió nincs kötve a tehetetlenségi pályák­hoz: az űrhajó tetszés szerin­ti oálván haladhat, irányát állandóan tudja változtatni. Ha a kísérletek eredménnyel járnak, eddig nem látott lehe­tőségek nyílnak meg az űrha­józás; előtt. E kísérletek közé tartoznak az ionsugarakkal hajtott rakéták. FELGYORSÍTOTT IONOK Az ionsugár-hajtóműből nagy sebességgel felgyorsított ionok távoznak, s e részecskék visz- szaható ereje kelti a tolóerőt. A rakéta teljes mozgásmeny- nyisége ugyanolyan nagv le­het. ha nagy erővel, de rövid ideig (ez történik a kémiai rakétáknál), mint ha kis erő­vel. de hosszú időn keresztül gyorsítjuk fel. Ez a helyzet alakul ki az ionrakétáknál, amelvnek hajtóműve csak csekély tolóerőt szolgáltat, de hónapokig, sőt évekig is mű­ködik. Ha például egy éven át a nehézségi gyorsulásnak csak egy ezred részével gyor­sítana. már akkora végsebes­séget érhetnének el vele. amellyel a naoredszer legtá­volabbi bolygójáig vagy még messzebbre el lehetne iutni. semleges anyag atomjait ioni­zálja. vagyis kis részecskéket. A rakéta hajtóműve egy űn. elektronokat szakít le az atomról és az ígv keletkező elektromos töltésű részecské­ket— az ionokat — nagy se­bességre felgyorsítva lövi ki a fúvókákon. Az ionizál áshoz. a felgyorsításhoz természete­sen nagy mennyiségű elektro­mos energia szükséges. Az ionhaitómű fő részei tehát az ionforrás, a gyorsítóberende­zés és az elektromos generá­tor. idÉZIUM. VAGY HIGANY? Alapvető kérdés, hogy mi­ként válasszák meg azt.a hai- tóközeget. amelynek atomjai­ból az ionokat elő kívánják állítani. A követelmények kézenfekvők: könnyű tárolha­tóság. az ionizáció minél ki­sebb energiával végbemen ien és az ionok viszonylag nehéz részecskék legyenek. A kuta­tók szerint a leginkább meg­felelő hajtóközeg a cézium, de kielégítő lehet a normális hőmérsékleten folyékony fém. a higany is. A cézium könnyű, viaszlágyságú, ezüstfehér fém, amelyet a híradástechnika már régebben is felhasznált fotocellák gyártásához. Olva­dáspontja alacsony, de elgő- zölögtetéséhez sem kell nagy hőmérséklet: forráspontja mindössze 670 fok. Az elektromos energiaellá­tás jó megoldása nélkül az iomhajtómű üzemkéotelen. Megoldásként atomreaktorral működtetett generátorra gon­dolnak. Ma még nehézségbe ütközik a kisebb méretű atomüzem elektromos generá­torok elkészítése, de a nagv teljesítményű ionrakéták mű­ködtetésének mégis ez lesz az egyetlen lehetősége, hiszen a rakéta teliesítményszükségle- te több ezer kilowattra tlehe­tő. Jelenleg eredményes kísér­leteket folytatnak olvan ki­sebb ionrakétákkal, amelyek­nek az energiaellátását nap­elemekkel oldják meg. Ezek a kis íonrakéták az űrkutató eszközök helyzetszabálvozó rendszerének a működtetésé­hez alkalmasak. INDULÁS A PARKOLÓPA­LYÁRÓL Az ionrakéták — kicsiny tolóteljesítményük miatt — soha nem indulhatnának el a föld felszínéről, mert a ne­hézségi erővel és az atmoszfé­ra áttörésével nem tudnának megbirkózni. Ezért — való­színűié® még távoli időkig — hagyományos rakéták reoítik majd az űrszerkezeteket, a nagyobb szerelvények egves részeit a föld körüli oarkoló- pályára. Az iönrakéták sike­resen csak onnan .Startolhat­nának. Ezzel a módszerrel talán az is megoldódik, hogy egy-egy Árszerkezetet több ex­pedícióra is felhasználjanak. Az első. kezdetleges ionra­kéták tehát már megjelentek. Az első kísérleti eredmények pedig arra utalnak, hogy nincs messze az az idő. amikor ion- sugár-hajtóműves rakétákkal — vagy hozzáiuk hasohló szerkezetekkel — felderítő úton indulhatnak a bátor ku­tatók naprendszerünk határá­ra is. N. É. II©" y ne csússzanak az ntak A Közúti Kutató Irttézet kísérleti útszakaszt építtetett Nyergesújfalu és Tát között. Az ezer méter hosszú szakaszon külö nféle aszfaltkeverékeket használtak fel. Ezeket rend­szeresen műszerekkel ellenőrzik- A kísérlet célja az olyan aszfalt útburkolat-keverék kialakítása, amely tartós használat után is megtartja tapadó felületét (MTI fotó Hadas János) > ' A faforgácsból, faköszöríllci­ből sajtolással készült leme­zek használata szinte forra­dalmasította a bútorgyártást és a belsőépítészetet az elmúlt évek során. Előnyei közismer­tek: könnyű mcgmunkálha- tóság, kis súly, vetemedés­mentesség. A dán mérnök által ki­fejlesztett újfajta lemez még egy további jó tulajdonsággal is rendelkezik: törésveszély nélkül hajlítható. A lemez alapanyaga gabonaszalma. A feldarabolt szalmát megfelelő kötőanyaggal keverik össze és nagy nyomású berendezésben lemezzé sajtolják^ Megfelelő vegyi adalékanyaggal még a gyúlékonyságát is csökkentik. Minthogy a szalmaszál külső rétege viaszszerű bevonatú, a belsőépítészetben különleges dekoratív hatás érhető el a préselt szalmalemez alkalma­zásával. Dániában mindeddig évi kétmillió tonna szalmát tüzeltek el évente. Ez a meny- nyiség most hasznos ipari alapanyaggá vált. Fejvcdő háló a gépkocsiban A világon évente mintegy hárommillió embert érinte­nek súlyosan a közúti gépkocsi-balesetek: élcíüket vés ük, megsérülnek. Ez a megdöbbentően magas szám az eddiginél jóval biztonságosabb gépkocsik kialakítására sarkallják a konstruktőröket. A gépkocsi egész felépítő.,ét érintő konst­rukciós változtatások mellett azonban kisebb horderejű, ol­csón megvalósítható ötletek is születnek. A Mercedes gépkocsik ülései mögött újabban — függő­leges síkban — a mennyezetig érő erős nylonhálót helyez­nek el. Ha hátulról ütés éri a kocsit, a benn ülők feje a há­lónak feszül, s így az ütközés nem okoz a fej hátracsuklásá - bői eredő csigolyatörést. A háló sokkal olcsóbb, és kevésbé zavar, mint az ilyen célt szolgáló eddigi fejtámaszok. Az el­ső ülések utasait továbbra is fejtámasz védi az említett bal - eseti következményektől, azzal a módosítással, hogy a fejtá­maszt egybeépítik a háttámlával, és elkeskenyítik, hogy mi­nél kevésbé zavarja a vezetőt. Ólom / 1 w •• r es bűnözés Már régóta gyanítják, hogy a nagy ólomtartalom az em­beri szervezetben fizikai és pszichikai elváltozásokhoz vezet. Bryce—Smith, az ang­liai Reading Egyetem kutató­ja most arra a megállapítás­ra jutott, hogy a vizelet ólom­tartalmához viszonyított vér- ólomszint lényegesen maga­sabb a börtönökben őrzött bűnözők esetében, mint átla­gosan. Ebből az angol kutató úgy véli. hogy a vizsgált bű­nözők veséje minden valószí­nűség szerint ólommérgezés következtében károsodott gyermekkorukban. E károso­dás következtében veséjük ólomkiválasztó képessége csökkent, s ez vérük ólomtar­talmának feldúsulás-Vhoz veze­tett- A nagy feltűnést keltó megállapítás még széles kö­rű tudományos bizonyításra szorul. Egyelőre még nincs elképzelés arról sem, hogva i lehetne az ólom okozta psz - chikai károsodást esetlég vis ­szafordítani. NÖGRÁD — 1973. decembei 16., vasárpop 11 i

Next

/
Thumbnails
Contents