Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)

1973-12-16 / 294. szám

A Léke szerető erők moszkvai világkongresszusának NYILATKOZATA így látja a hetet kommentátorunk, RÉTI ERVIN: • Mérlegkészítés idején fFo’vtatás as 1. oldalról) tületet hozzanak létre, amely elősegíti a megkezdett munka továbbfejlesztését és garan­tálja folytatását. Fel kell lépni annak érde­kében, hogy rövid időn belül létrejöjjön a megállapodás az európai fegyverkezési verseny beszüntetéséről, továbbá a közép-európai nemzeti és külföldi haderők számszerű csökkentéséről. A politikai és katonai biztonságra épülő, egyenlőségen alapuló gazdasá­gi, tudományos, műszaki és kulturális együttműködés — mind sokoldalú, mind kétol­dalú szinten — jelentősen fejlődhetne. Így lehetővé vál­na, hogy Európában a külön­böző gazdasági egyesülések között, nevezetesen a KGST és az Európai Gazdasági Kö­zösség között hasznos kapcso­latokat és együttműködést te­remtsenek meg. Béke és biztonság Ázsiában Az ázsiai békét és bizton­ságot mindenekelőtt az ag­resszió, a felforgató tevékeny­ség és az ázsiai emberek egymás ellen uszításának im­perialista politikája veszélyez­teti. Az ázsiai népek nagy sike­reket értek el az e politika ellen folytatott uareoan. A hős vietnami nép győzelme, az amerikai imperializmus felett, Bangladesh Köztársa­ság megszületése, a japán nép fellépése a militarizmus ellen, az indiai szubkontinens tar­tós békéjének biztosítását szolgáló lépések — mind­mind hozzájárulás az impe­rialisták mesterkedései elleni küzdelemhez, amelynek ered­ményeként döntő változás ment végbe az erőviszonyok­ban a béke és a szabadság javára. Ma az a legfontosabb fela­dat, hogy együttes erőfeszí­téssel bukásra ítéljük a neo- kolonialista céljaik érdeké­ben más államok független­ségét veszélyeztető imperia­lista manővereket. A valamennyi ázsiai, állam előtt — az egyes államok tár­sadalmi rendjétől függetlenül — nyitva álló kollektív ázsi­ai biztonsági rendszer létre­hozása politikájának a békés egymás mellett élés elveire kell épülnie a bandungi meg­állapodás szellemében. Ez a politika kétségtelenül elősegíti az olyan fontos prob­lémák megoldását, mint a még meglevő háborús tűz­fészkek azonnali felszámolása, a külföldi agresszió és bea­vatkozás következményeinek leküzdése. A KNDK kezdeményezésére észak és dél között megindult párbeszéd újabb lépés Korea demokratikus alaoon. külső beavatkozás nélkül történő békés újraegyesítése felé. bár a dél-koreai hatalmak akadá­lyokat gördítenek a rendezés elé. A problémák megközelítése kidolgozásánál az előterjesztett konstruktív eszmék és elvek figyelembevételével a békés egymás mellett élés és a nem­zetközi biztonság egyetemlege­sen elismert alapelveiből kel­lene kiindulni. Leszere'és Az enyhülés légkörét fel kell használni a fegwerkezési verseny beszüntetésének és a leszerelés problémájának gya­korlati megoldására, a nemzet­közi enyhülés erősödésének és a leszerelésnek párhuzamosan fejlődő folyamata ösztönözni fogja egymást. Arról van szó. hogy a fegyverkezési verseny fékezésére és korlátozására irányuló lépésekről át kell térni a fegyverkezés gyakorla­ti csökkentésére: mindenek­előtt az általános és teljes le­szerelés perspektíváját tartva szem előtt — be kell tiltani a tömegpusztító fegyvereket. E célból szükséges: — hogy a már aláírt lesze­relési egyezményeket és meg­állapodásokat — és ezek je­lentősége nyilvánvaló — szi­gorúan teljesítsék, továbbá. hogy csatlakozzanak hozzájuk azok az országok is. amelyek még nem írták alá. illetve nem ratifikálták azokat; — hogy az öt nukleáris nagyhatalom írjon alá egyez­ményt, amelynek értelmében nem alkalmaz erőszakot, amely magában foglalia azt a kötelezettséget, hogy örökre megtiltja a nukleáris fegyve­rek használatát, csökkenti a katonai költségvetést, s az így felszabaduló anyagi esz­közök egy részét fordítsák a feilődő országok népeinek se­gítésére: biztosítsa valamennyi térségben a nukleáris kísérle­tek beszüntetését és tegyen to­vábbi gyakorlati lépéseket a nukleáris rakétafegyverkezési verseny és e tömegpusztító fegyverek tökéletesítésének be­szüntetésére a leszerelés ér­dekében: — hogy a gyakorlatban is hajtsák végre az atommentes övezetek létrehozására, a kül­földi katonai bázisok meg­szüntetésére és külföldi terü­leten elhelyezett nukleáris fegyverek betiltására vonatko­zó javaslatokat: — hogy mielőbb hfvlák egv be a leszerelési világkonferen­ciát. és biztosítsák az európai fegyverzet- és haderő-sökken- tési tárgyalások sikerét Nemzeti felszabadító mozgalom, harc a gyarmatosítás ellen Ázsia. Afrika és La tin* Ame­rika népei harcolnak a gyar­matosítás. a neokolonializmus. a rasszizmus, az apartheid, a nemzeti elnyomás ellen. a nemzeti függetlenségért és a békéért A nemzeti felszabadító erők a világméretű antiimperialista mozgalomnak, a világbéke építésének egyik fő elemét al­kotják. A nemzeti felszabadí­tó mozgalmak egyetlen törvé­nyes képvisel^', népüknek, or­száguknak. Sokoldalú támogatásban és segítségben kell részesíteni Ázsia. Afrika és Latin-Ameri" ka gyarmatosító és rasszista rend ellen, az önrendelkezés­ért és a nemzeti államiságért küzdő népeinek felszabadító- mozgalmát Minden békeerőnek küzde­nie kell azért, hogy az ENSZ számos, a gyarmatositas. az aparfchied és a rasszizmus más formálnak felszámolásáról ho­zott határozatát maradéktala­nul és feltétel nélkül végre­hajtsák. Fejlődés és gazdasági függetlenség A nemzetközi enyhülési fo­lyamat kedvezőbb feltételeket teremt a harmadik világhoz tartozó országok gazdasági es társadalmi problémáinak meg­oldásához. Tűrhetetlen, hogy a tudo­mányos-technikai forradalom korában a világ még nem tu­dott megszabadulni a föld nagy részén a gyarmatosítás terhétől és a gyarmatosító tár­sadalmi struktúrától, hogy a világ számos térségében még pusztít az éhínség, a betegség, nem szűnt meg a gazdasági es kulturális elmaradottság, a rúncstelonség. Kétségtelen, hogy mindezt tovább súlyos­bítja a nemzetközi monopóliu­mok zsarolása és nvomasa, amelyek a helyi reakcióval szövetségre lépve, támogatják a népellenes, nyíltan fasiszta rendszereket. A fejlődő országok hatékony nemzetközi szolidaritást élve­ző népeinek állhatatossága és alkotó erőfeszítései meg tud­ják oldani ezeket a létfontos­ságú társadalmi-eazdasági problémákat és emelhetik az emberek százmillióinak élet­színvonalát. Ezt elő kell segí­teni a katonai költségvetések általános csökkentésével, a népek azon jogának szigorú tiszteletben tartásával, hogy természeti kincseiket birto­kol iák, szabadon rendelkezze­nek velük, azzal. hogy min­dennemű politikai előfeltétel nélkül erőteljesebb gazdasági, tudományos és műszaki segít­séget nyújtsanak a fejlődő or­szágoknak. Együttműködés a környezet- védelem .en Az emberiség egyre inkább tudatálban, van annak, hogy milyen veszélyek fenyegetik a környezet romlása és tönkre­tétele következtében. A világ népeinek létérdeke, hogy ol­talmazzák közös otthonunk, a föld természeti kincseit. Ez pedig a sokoldalú nemzetközi együttműködés és a természe­ti kincsek ésszerű felhasználá­sát Igényli. Véget keli vetni a nukleáris kísérletek, a folyók. tengereK és óceánok vize radioaktív és mérgező anyagokkal való szennyezése következtében rendkívül veszélyes környe­zetszennyezési folyamatoknak. Együ tmüködés a nevelés és kultúra teiü étén A nemzetközi kulturális együttműködés és a szélesebb emberi kapcsolatok értékes szerepet játszanak a népek és nemzetek közötti kölcsönös megértés erősítésében, a bizal­matlanság eloszlatásában. * az elfogultság és az előítéletek megszűntetésében. Mindezt a hatást azonban nem lehet el­érni addig, amíg az e terüle­teken való együttműködés nem alapul a szuverenitás de­mokratikus elvein, az egymás belügyeitoe való be nem avat­kozáson és minden ország törvényeinek és történelmi hagyományainak tiszteletben tartásén. A nemzetközi kulturális együttműködés formái külön­bözőek. Közülük kiemelke­dően fontos; az együttműkö­dés a nevelés területén, az if­jú nemzedék nevelése a ng- m« erkölcsi eszmék és min­den nép tiszteletben tartása szellemében; a külföldi szer­zők fordítása gyakorta tárak kiterjesztése és javítása; a tu­rizmus fejlesztése; szakqnai és személyi okokból más orszá­gokba történő utazások meg­könnyítése stb. Gazdasági, tudománycs és műszaki együt.működés A gazdasági és tudományos­műszaki együttműködés nem­csak következménye, hanem biztosítéka is a békés egymás mellett élésnek. Növekedését nem a társadalmi rendszerek különbözősége gátolja, hanem a nemzetközi feszültség, a fegyverkezési hajsza, s a lé­lektani hadviselés. A nemzetközi gazdasági együttműködésnek a kereske­delmi és más gazdasági kap­csolatokban az egyenlő jogok, a kölcsönös előnyök és a leg­nagyobb kedvezmény elvén kell alapulnia. A nemzetközi gyakorlatból gyökeresen ki kell irtani azokat a kísérle­teket. hogy politikai és disz­kriminációs feltételeket erő­szakoljanak a másik félre, s beavatkozzanak annak bel- ügveibe. A világméretű gazda­sági kapcsolatok rendszerét úgy kell kiépíteni, hogy az megfeleljen minden résztvevő érdekének, és különösen hoz­zá kell járulnia a fejlődő or­szágok gazdasági függetlensé­géhez Társadalmi haladás és emberi jogok Minden ember elidegenít­hetetlen joga, hogy békés kör­nyezetben, szabadságban és társadalmi igazságosságban éljen és dolgozzon. A társadalmi haladás és pmberi jogok biztosításához elengedhetetlen az enyhülés, a békés egymás mellett élés és a baráti együttműködés légköre. Azoknak az állomoknak és kormányoíuuuí, amelyek 2 NÓGRÁD — 1973. december 16., vasárnap emberi jogokról szóló nemzet­közi egyezményeket eddig nem írták alá, nem ratifikál­ták, ezt haladéktalanul meg kell tenniük annak érdeké­ben, hogy ezek az egyezmé­nyek hatályba lépjenek. Az emberi jogok biztosítása ér­dekében mindenhol megfele­lő mechanizmust kell biztosí­tani. Ehhez teljes mértékben fel kell használni az ENSZ- kereteiben működő szerveket. Minden embernek elidege­níthetetlen joga van az élet­hez. s ezt a törvénynek véde­nie kell; az államoknak töre­kedniük kell a halálbüntetés teljes eltörlésére. Az élethez való jog felveti a gyilkosság visszautasításával kapcsolatos jog problémáját. Feltétlenül szükséges a diszkrimináció minden formájának — faji, nemzetiségi, nyelvi, vallási és nemre való megkülönböz­tetés felszámolása. Meg kell javítani a munka- körülményeket, a rabszolga- és kényszermunkát meg kell szüntetni. Az egészségügyi és lakáskörülményeket meg kell javítani. Fejleszteni kell az államok közötti különböző szintű együttműködést, például a nemzetközi szervezetek útján, a szakszervezeteket, az ifjúsá­gi, a nő-, a vallási és más társadalmi szervezetek, a jo­gászok, a közgazdászok, a szo­ciológusok és más tudósok között. Bármely ország állampolgá­rának egyenlően kell része­sülnie a társadalmi haladás áldásaiból, a gazdasági, a társadalmi, a polgári, a kultu­rális jogokból, amelyeket tör­vényben kell biztosítani és megfelelően keli garantálni. Egyű tmüködés a kormányközi és nem kormányközi szervezetek között Különösen fontos, hogy azok az erőfeszítések, amelye­ket kormányszinten tettek annak éruekeoeu, nogy a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok a békés egymás mel­lett élés elvét megvalósítsák a nemzetköz; kapcsolatokban, és a nem kormányszinten tett erőfeszítések annak érdeke- ben, hogy megszilárdítsák az enyhülést, elmélyítsék a kü­lönböző békeerők együttmű­ködését, folytatódjanak egy­részt a világméretű kormány­közi szervezetek, mint az ENSZ, a regionális szerveze­tek, mint az Afrikai Egység- szervezet, az Arab Liga, más­részt a nemzetközi nem kor­mányszervezetek együttműkö­désének aktivizálódásában is. A nemzetközi szervezetek e két csoportja között az együtt­működés egyik konkrét mód­ja a közvélemény részvétele a világ ügyeiben, s ez különö­sen fontos a különböző moz­galmakban és szervez-' ’ Vm egyesült békeszerető erők ob­jektiven növekvő szerepének fényében. A nem kormányszervezetek hozzájárulhatnak a kormány­közi szervezetek erőfeszítései­hez a legfontosabb nemzetkö­zi politikai problémák. így a nemzetközi konfliktusok meg­oldásában a biztonsági rend­szer kialakításában, a leszere­lés támogatásában, a gyarma­tosítás és rasszizmus elleni harcban, a gazdasági és a tár­sadalmi fejlődés problémái­nak megoldásában, a környe­zetvédelemben. Hogy ezeket a feladatokat teliesíthették. mind a nemzeti mind a nemzetközi nem kor- mánvszervezeteknek közösen tanulmányozniuk kell és meg kell határozniuk a közös érde­keltségi szférákat és a közös akciókat — külünösen az ENSZ-et és annak specializált intézményeit illetően. Chile A fasiszta puccs Chilében ismételten megmutatta, hogy az imperialisták és a reakciós erők politikája nagy veszélyt jelent azon népekre, amelyek a szabadság, a politikai füg­getlenség és a társadalmi ha­ladás útiát választották. A ehilri tapasztalat ismét megmutatta, hogy a aemokra* A KÖZELEDŐ év vége nemcsak a hétköznapokra nyomja rá bélyegét megnöve­kedett forgalmával, a zsúfolt üzletekkel, a csomagokkal sie­tő emberekkel. Év végi hangu­lat mutatkozik a nemzetközi politikában is. A mérlegké­szítés idejét írjuk. Az elmúlt héten szinte egymást követték azok a fontos értekezletek, ta­nácskozások, amelyeken meg­vonták az eltelt időszak mér­legét, de egyúttal előre is te­kintettek a következő, várha­tóan' ugyancsak mozgalmas szakaszokra. Moszkvában a Szovjetunió Kommunista Pártjának Köz­ponti Bizottsága, majd a Leg­felsőbb Tanács ülésezett A pártplénumon Leonyid Brezsnyev is felszólalt. Jóvá­hagyólag tudomásul vették a párt- és kormányvezetés kül­politikáját, újabb ösztönzést adtak a béképrogram megva­lósításához. A jövő évi terv- és költségvetési számok vitája során a kilencedik ötéves terv utolsó előtti esztendejének részletes célkitűzéseit fogal­mazták meg. Az idei gazdasá­gi sikerek, a rekordtermés nyomán, valóban kedvezőek az előjelek. A KGST Végre­hajtó Bizottságának moszkvai tanácskozásán a tagországok jobb kooperációját és szako­sodását, jelzik a szocialista in­tegráció programjának valóra válását „Jó hír Európának” — így kezdődtek a Prágából kelte­zett tudósítások. A csehszlo­vák—nyugatnémet megállapo­dás aláírásával Bonn végre elismerte a müncheni diktá­tum érvénytelenségét, rende­ződtek a két szomszédos or­szág kapcsolatai. Brandt és Scheel látogatásával lezárult az a csaknem négyéves diplo­máciai menet, amelynek során nemzetközi jogi megerősítést nyertek kontinensünk új rea­litásai. A pozitív változások feletti örömbe legfeljebb an­nak a gondolatnak ürömesepn- je vegyül, ahogy a haladás lehetett volna gyorsabb, ha a kibontakozás és az enyhülés ellenzőivel szemben határo­zottabban lépnek fel Nyugafc- Európában. A LEGÚJABB fejlemények elvezettek a magyar—nyugat­német és bolgár—nyugatnémet diplomáciai kapcsolatok felvé­telének lehetőségéhez is. Ha­zánk kormánya kezdettől fog­va következetesen valóra vál­totta azt az elvet hogy amennyiben Bonn rende­zi a szocialista országok­kal kapcsolatos problémá­kat, nem lesz akadálya vi­szonyunk javításának és ma­gasabb szintre emelésének. Miután ez valóban megtörtént az új európai helyzet szerény, ám mégsem jelentéktelen épí­tőköveként új formát ölthet- -ek Budapest és Bonn kapcso­latai. A kelet—nyugati eszme­cserék mellett a héten külö­nös súlyt kapott a „nyugat­nyugati” tanácskozás a brüszi­szei i NATO tanácsülésén, va­lamint a közös piaci kilencek koppenhágai csúcskonferen­ciáján. Az alapkérdés egyrészt az, hogy a jellegzetesen hi­degháborús közegben létrejött NATO milyen, szerepet játsz­hat az enyhültebto viszonyok között, másrészt, hogy a nyu­gati táborban bekövetkező változások milyen „átrendező­dést” kívánnak az Egyesült Államok és szövetségesei kö­zött. A semmitmondó közle­mények egyelőre csak a bé­kés egyebnemérfcást jelezték. Az ellentétek tüzére „olajat” is öntöttek, az energiaválság különösképpen keserűvé tette a kölcsönös kifiakadásokat Ugyanakkor némi fény is megcsillant az olajgondok sö­tétjében. amikor több arab or7 saág külügvm nisztere ugyan­csak megjelent a dán főváros­ban. A bécsi fegyverzetcsökkenitő, s a genfi európai biztonsági tanácskozás egy-egyhónapos szabadságra ment —• az elna­polás jó alkalom lesz arra, hogy a megbízottak beszámol­janak kormányaiknak. A sváj­ci város szállodáinak azonban aligha lesz gond az üres lak­osztályok kiadósa. Már az utó.60 simításokat végzik a közel-keleti békeértekezlet keddre tervezett nyitányával kapcsolatban. A kommentátor mégis óvatos, hiszen az utolsó órákban is elhangzanak kü­lönböző feliételek, nyilván ez indokolta, hogy Kissinger me­gint „villám,körutat” tesz a térségben. Nem tartozik a kedvező előjelek közé az sem, hogy a hétnek volt olyan nap­ja, amikor negyvenhat (!) ki- sebb-nagyobb összeütközés történt a szembenálló felek között a még mindig tisztázat­lan tűzszüneti vonalakon, s incidens robbant ki a híres lül. kilométerkőnél is. Az elő­készületekkel kapcsolatban ér­deklődést keltett a hír, hogy a december elején történt egyip­tomi—líbiai szakítás után is- >nét beszélő viszony alakult ki Kairó és Tripoli között. A ki- szivárgott jelentések szerint Asszad szíriéi elnök közvetí­tett DEL-VIETNAMBAN válto­zatlanul nyugtalan a helyzet, továbbra sem szűnnek a sai- goni rendszer területszerző próbálkozásai. Erről nyilatko­zott hazánk fővárosában Binh külügyminiszter-asszony, aki a Dél-vietnami Köztársaság ma­gas szintű küldöttségének tag­jaként. Nguyen Huu Tho el­nök kíséretében látogatott el hozzánk. A budapesti tárgya­lások tovább erősítették kap­csolatainkat s kifejezésre jut­tatták népünk töretlen szoli- dariását a DIFK harcával, építő munkájával. A Vietnam körüli helyzet élénkülését mu­tatja, hogy Le Dúc Tho úton van. Csütörtökön Párizsban találkozik majd régi tárgyaló- partnerével, Kissinger ameri­kai külügyminiszterrel. tlkus eszmékért, az alapvető emberi jogokért a törvéóves- ség és a rend megszilárdításá­ért folyó harc, amely a népek akaratán nyugszik, szorosan kapcsolódik az aktív békepo­litikához és a nemzetközi küz­dőtéren való egyenlő jogú együttműködéshez. A chilei tragédia ismét bizonyítja, hogy az enyhülés és a nem­zetközi biztonság megerősítése ellen fellépő erők azonosak azokkal az erőkkel, amelyek megkísérlik fékezni a népek nemzeti függetlenségéért és a társadalmi haladásért folyó küzdelmét. A chilei néppel való növek­vő szolidaritás, a junta ter­rorja és erőszakos cselekede­tei elleni harc. a küzdelem valamennyi demokrata és ha­zafi kiszabadításáért. Chile valódi újjászületéséért részé­vé válik az igazságért, a de­mokráciáért és a békéért folyó egyetemes mozgalomnak. Ez a harc valóban világmérete­ket öltött Igv közelítjük meg közösen a legfontosabb kérdéseket, amelyek — a kongresszus r^ztvevőinek egybehangzó vé­leménye alapján — ma elő­térbe kerülnék. Meggyőződé­sünk. hogy ez a megközelítés jó és cselekvő alapul szolgál­hat és kell is. hogy szolgál­jon minden ember gyümölcsö­ző és egyeztetett akciójához, aki nem csak kíván ia a bé­két. hanem a béke érdekében gyakorlati tettekre is készen álL Az Idő nem vár. Az olyan nemzetközi kapcsolatok rend­szerének megteremtéséhez, amelyben a háború lehetet­lennek bizonyul, és amelyben minden nép. minden állam maradéktalanul élvezheti a béke javait, a modem civili­záció és a tudományos-techni­kai forradalom áldásait — nem elegendő csupán a kor­mányok törekvése. Ez a földön élő valamennyi ember ügye. Az Idő nem vár. Hisszük^ hogy a kongresszus jó alaoot teremt. Erőteljes ösztönzője lesz valamennyi békeszerető mozgalomnak a nemzetközi biztonság és leszerelés, a nem­zeti függetlenség, együttműkö­dés és béke érdekében kifej­tett erőfeszítései egyesítésé­nek. Az idő nem vár. (MTI) i /

Next

/
Thumbnails
Contents