Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)
1973-12-15 / 293. szám
Nem ülhetek szótlanul Új ember ezen a poszton. Alig három hónapja, hogy társai neki szavazták a bizalmat. Véleményük egyhangú volt: legyen Dobrocsi Erzsébet a Nógrá'tJ megyéi Textll- ioari Vállalat jobbágyi üzemének KlSZ-titlgira. — Miért rád gondoltak a fiatalok? • — Mindig mondogatták, hogy mint brigádvezetőnek Is nagy szám volt már. És. hpgv titkárnak Is olyan ember kell. aki inkább kétszer mondja el a fiatalok véleményét, mint egyszer sem gondolom. ezért. — Hánvan vannak, akik voksukkal rád bízták ügyesbajos dolgaikat? — Harmincán vagyunk az RiHpszervezetben. Egyelőre. Ezt azért mondtam, mert van még lehetőség a taglétszám gyarapítására. Persze, mint minden lehetőség, ez is csak annyit ér, amennyit ki tudunk használni belőle. — Az első gondok? — Pillanatnyilag egy van, de az elég nagy. Sok a bejáró, ingázó fiatal az üzemben, Percre kiszátnított az idejük, sietnek a buszhoz, hogy időben hazajussanak. Azt viszont nem tehetjük meg, hogy az ingázókat kihagyjuk a programokból. — Megoldhatatlan nehézség ez? — Nem szabad annak lennie! A hétvégek „ráérősebbek”, ezzel kell nekünk ügyesen kalkulálni. Ha olyan programokat tudunk kínálni, amelyek mindenkit érdekelnek, akkor senki sem sajnálja az idejét a KISZ-től. — Volt már ilyen? — Igen. Legutóbb a sport- versennyel egybekötött Miku- lás-est. Szellemi totót állítottunk . össze, beszélgettünk, vitatkoztunk, zenét hallgattunk, táncoltunk. Egyszóval jói. éreztük magunkat. A klubdélutánok egyébként Í6 a népszerű rendezvényék közé tartoznak. hasznosak is. Mert nem elég, ha csak köszönőviszonyban vagyunk egymással. — „Külső” kapcsolatok? — Vánnak. Nagyobbrészt olvanok, amelvek a tagfelvételt készítik elő. Elsősorban a nálunk dolgozó tanulókra gondolok, őket minden rendezvényünkre meghívjuk. Egv-két év múlva ugvanis nálunk lesznek KISZ esek, hát ismerkedjenek az életünkkel. Szívesen látjuk magunk' között a KISZ-en kívüli lányokat te. Ami pedig az idősebb generációt Illeti, van helye köztünk. Legutóbb például a sakkversenven egv idős bácsi is Indult. ő kénviselte a férfisakkot. Nekünk csak használ. ha olvkor idősebb emberekkel is beszélgetünk, gondolom, van mit tanulni tőlük. — Érzed, hogv a választás óta nőtt a tekintélyed? — Számítanak a véleményemre. az biztos. Az üzemi négyszögbe mindig várnak, s ha akarnám, se tehetném meg, hogy szótlanul végigülöm az értekezletet. Meglehet, hogy egyelőre például a nyereségeloeztás szabályaival nem vagyok teljesen tisztában — sok mindenbe kell még belejönnöm —■ a fiatalok érdekeiért azonban mindig tudnom kell szólni. — Kérdeztek gondjaidról az üzem vezetői? — Nem. Pedig szívesen ven ék egy ilyen beszélgetést. — Kitől kapsz segítséget? — Legtöbbet a KlSZ-szer- vezet vezérkarától. A vezetőségi tagok fele régi, tapasztalt KISZ-es tudnak is, alkarnak is önállóan dolgozni. A sportversenyt a sportosunk vette kézbe, a klubdélutánt a kultúrfelelős. Nem várják hogv minden után magam szaladgálják, és ez a jó. — Tervek 1974-re? — A legfőbb: rendszeres, tartalmas szervezeti életet teremteni. A hogyant persze nem egyedül döntöm el. Hamarosan sor kerül azonban azokra a megbeszélésekre, amelyek a jövő évi munkát alaoozzák meg. Minden fiatal véleményét1 várjuk, végül is mindnyájunk dolgáról van szó. — szendi — A hösJekedés bi*1 on »ágáért Ülést tartott az OKBT Benkei András belügyminiszter elnökletével ülést tartott az Országos Közlekedés- biztonsági Tanács elnöksége. Az elnökség megtárgyalta és elfogadta az OKBT 1974. évi programját és költségvetési tervét. Az OKBT jövő évi fő feladata a balesetek csökkenő tendenciájának bitzosítása érdekében a közlekedési morál további szilárdítása. Fontos feladat vár az OKBT szervezeteire és aktivistáira 1974- ben. Tájékoztatniok kell a járművezetőket, a gyalogosokat, utasokat, a lakosság széles rétegeit, az 1975-ben hatályba lépő új KRESZ-ről. Százezres példányszámban készülnek majd különböző kiadványok. Kérni fogják a tömegtájékoztatási eszközök segítségét is. Szerepel a tervekben új oktatófilmek készítése te. Az elnökség beszámolót hallgatott meg a területi, a fővárosi és megyei közlekedésbiztonsági tanácsok alakulásáról. A fővárosban és valamennyi megyében megalakultak a területi KBT-ök elnökségei, megtartották alakuló ülésüket a KBT tanácskozó testületéi is. Az egész ország területén nagy társadalmi aktivitás tapasztalható a közúti forgalom biztonságának szilárdítása érdekében. Valamennyi területi KBT elnöksége konkrét munkaprogramot fogadott el. 1974. elején ösz- szehívják az OKBT tanácskozó testületét. Téves nézetek — hiányos ismeretek Mi akadályozza a kártérítési rendelet jó végrehajtását A Jcőzélimúltlhan tűzte napirendre az SZMT Elnöksége „Az üzemi balesetekből eredő kártérítések helyzetét”. A Munlka Törvényikönyvének 62. paragrafusa és az ezzel ösz- szefüggő végrehajtása utasítás leszögezik, hogy az üzemi balesetet szenvedett dolgozó a vállalattal szemben, érvényesítheti kárigényét. A 2 1 964. (IV. 3.) es az ezt módosító 4/ 1967. (VI. 8.) Mü.M. számú rendelet meghatározza ennek módját is. A vállalat kártérítési kötelezettségével egyrészt az a cél, hogy akit munka közben ér baleset, az anyagi kárt ne szenvedjen, másrészt a vállalat kártérítési kötelezettsége gyakoroljon hatást a vállalat munkavédelmi tevékenységére, ama ösztönözze a vezetőket, hogy megfelelő Intézkedésekkel kiküszöböljék a baleseti veszélyforrásokat. Sok a vitás kérdés „A vállalat a dolgozónak munkaviszony keretében okozott kárért, vétkességre tekintet nélkül felel” — mondja ka többi között a határozat. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén- kívül eső elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Ennek hiányában is mentesül a kár azon része alól. amelyet a dolgozó vétkes magatartása Idézett elő. (Mt. 62. § 1., 2.) Az elnökség megállapította, hogy a kártérítési rendeletben foglaltaik alkalmazásakor a vállalati felelősséggel összefüggő kérdésekben több probléma van- A különböző címeken igényelhető kártérítés megállapítása, valamint a kár összegének számítása sok vitás kérdést vet fel. Alapvető probléma elsősorban, azoknál a vállalatoknál, (Következtéknél van, ahol a kártérítési eljárás ügyintézése nincs megfelelően szabályozva. A kártérítési felhívás az igénylőlap kiadása, a kárigények nyilvántartása, illetve az elbírálási mód nehezen tekinthető át, bonyolult. A kártérítési rendelet érvényesítését korlátozza, hogy a Jogszabályokban kötelezően előírt felhívást nem küldik ki a sérültnek. Tapasztalható ez több vállalatnál, de különösen a termelőszövetkezeteknél fordul elő. A balesetek kivizsgálásakor gyakran még mindig a felelősség megállapítására fordítják a nagyobb figyelmet, nem pedig arra, hogy az okokat feltárják és intézkedéseket tegyenek a hasonló balesetek megelőzésére. Gyakori, hogy az üzemi baleseti jegyzőkönyvben elsősorban a dolgozók figyelmetlenségét, vigyázatlanságát, illetve szabálytalan munkáját tüntetik fel okként azért hogy a sérülést szenvedett dolgozót közvetve befolyásol Iák kárigényének érvényesítésénél Mindig a sérült? Több vállalatinál olyan téves felfogás tapasztalható, mely szerint, ha a sérült-vétkességét tüntetik fel az üzemi baleseti jegyzőkönyvben, akikor elejét veszik a további vitának, a kárigénv beadásának, 6 főleg az SZTK visake- resefcnek. A dolgozóknál is előfordulnak téves elképzelések, ami elsősorban abból adódik, hogy nem ismerik jogaikat eléggé. A vállalatok viszont nem törekednek arra, hogy a dolgozók konkrétan megismerjék a kártérítési rendeletben, rögzített jogaikat. Ha a kárigénynyel kapcsolatos felhívást át is adják, arról gyakran lemarad a kötelezően előírt, különböző címen fizethető kártérítést magyarázó szöveg. Érnek' hiánya miatt a sérült nem kéri a ruha, az élelmezési feljavítási költség, a hozzátartozók beteglátogatása, valamint utazási költségének megtérítését A kívánságok többsége az elmaradt munkabér és a táppénz közötti különbségre korlátozódik. Elsősorban aasért nem élnek kárigényükkel a dolgozók, nehogy elmarasztalják őket munkahelyi vezetőik. Ugyanakkor félnek a kollektíva bírálatától is, mivel jogos kívánságuk teljesítése csökkenti a kifizethető nyereség összegét. Elég sok helyen lehet tapasztalni, hogy a sérült dolgozónak könnyebb munkát kínálnak, amit esetleg el tud végezni. Az SZMT elnöksége ■valamennyi jogszabályi kijátszó gyakorlat ellen fellép, s legfontosabb feladatnak a munka- és egészségvédelmi rendelkezések maradéktalan, betartását jelölte meg. Ennek érdekében valamennyi szinten, az eddiginél fokozottabb felelősséggel foglalkoznak majd a bevezetőiben említett Mü.M. rendeletek minél szélesebb körű ismertetésével. Helyettük, nevükben A szakszervezeti szerveknek kötelességük következetesen figyelemmel kísérni a dolgozók kártérítési jogainak érvényesítését Ha bátortalanságot tapasztalnak, vagy úgy látják, hogy az érintett dolgozók a jogaikat nem ismerik, akkor helyettük kell kezdeményezni a kártérítési eljárást. De nemcsak helyettük, hanem nevükben, külön meghatalmazás nélkül is el kell járni az előbb említett kérdésekben, a munkaügyi vitákban. Ezt írja elő a Munka Törvénykönyve 15. paragrafusának 2. bekezdése. Fejes Balázs SZMT mv. felügyelő otthon is, a ház körül, a háztartásban. Két műszakra, járunk. Délelóttösiben már két órára végzünk, jut idő a házi munkára is. Ha meg délutánra jövünk, m - főzünk délelőtt. Pn.izt keresünk, és a család sem károsodik semmiben. — Mennyi a fizetése? — 1700 forint átlagban. De mások többet keresnek. Nekem ennyi is elég Öreg vagyok már, lassabban dolgozoms mint a többiek. Kíváncsiságból megkérdezem: hány éves. — Negyvennyolc — feleli, s mindketten mosolygunk — O. — .Vallatókamra'' — hényezmentőknek Szinte a sei fi regények világát idézi az a legkorszerűbb eszközökkel felszerelt laboratórium, amit a tatabányai Központi Bányamentő Állomáson létesítettek különleges élettani, illetve fizikai, pszichikai vizsgálatok elvégzéséreViliódzó fényjelek, bonyolult számláló mechanizmusok, elektronikus regisztráló műszerek „vallatják” itt azoknak a vizsgálati személyeknek komplex életfunkcióit, akik a tárnák mélyén veszélybe jutott társaik megmentésére, a bányabeli természeti katasztrófák felszámolására vállalkoznak. A minden szituációban helytálló bányamentőknek az átlagosnál erőteljesebb testi felépítésűeknek kell lenniük, s meglehetősen magas a szellemi, pszichikai mérce is. A tatabányai ..vallatólaboratóriumban” több irányú vizsgálatnak vetik alá a mentőket. Ilyen sok mindent eláruló .Jdnzóeszköz” például a2 úgynevezett tap06Óhíd-kerékpár-ergométer, amivel a fizikai teherbíró képességet vizsgálják. Mialatt a vizsgálati személy meglehetősen hosszú időn át nagy fizikai erőt fejt ki. egy speciális automata készülék méri a pulzusszámot, a vér oxigéntelítettségét, s minden ötödik percben EKG- felvételeket készít. A terheléses vizsgálatok műszercsaládjához tartozik az a nyolccsatornás regisztrálóberendezés is, amely széles határok között rögzítik a fiziológiai paramétereket. Az alkalmassági vizsgáitok közé tartozik többek között egy gyakorlati jellegű terheléses próba is. A leendő, vagy más hivatásukat, régóta gyakorló mentők speciális készülékekkel a hátukon az alábbi feladatot hajtják végre: 25 Percig 10 százalék ig leitőn. óránkért négy-kilométeres sebességgel haladnak. E "roppant fizikai igén Vbevé'el időtartama alatt az életfunkcióknak (vérnyomás, nulzu-- szsm ctb) az előírt tűréshatárok '-"7"tt ke’l me -adniok. Ha a fizi'-- < paraméterek kifogó stílének *v-*r a mun'roi'x.t-rl ol ríol •-> ? ,r 'rior,:óo'- " ^ szeméi vis-gvl/szálatok következnek. Kü1 ön féle to-rtek. tészta t- -átok nyújts mk felvilágosítást a vizsgálati alanv érte'rri képessége'-ől munkastílusáról, magatarfs.sa- nak jellegzetes vonásairól. Az űrhajósokéhoz sokb-m •hasonlító, sokrétű alkalmassági vizsga „szigorúsága” indokolt- Végül is rendkívüli, rendszerint veszélyes helvzetMég nem hallottam olyan emberről, aki ne csodálta volna meg a bujáki asszonyok sokráncú szoknyáit, díszes fé- ketőjét. Ünnepnapokon — az idősebbek hét közben is — még mindig ebben díszelegnek. Borbély Mihályné, a 'Fővárosi Kézműipari Vállalat bujáki részlegének dolgozója is népviseletben járt mindig. Az első napon még munkába is így jött, a másodikon már „civil” ruhában, — Nagyon érdekes lennék itt a többiek között konttyal, fé- ketővel — mondja. — Meg aztán sole szoknyában oda se férnék a varrógépBorbélyné „kivetkízöW' hez, nem férnék el a „hokedlin”. Amióta dolgozik, Borbélyné élete is megváltozott, átalakult. Idejét a két műszakhoz igazítja Háziasszony volt, s dolgozó nő lett belőle. Szokásai, szemlélete átalakulóban. — Amióta csak tudom, mindig bőszoknyába jártam. így ismert meg az uram is, így szokott meg. De nem bánta, hogy levetettem. Sőt, a mostani jobban tetszik neki... így járnak az emberek is mind, nem? — Majd rövid szünet után folytatja: — Ez kényelmesebb viselet, de elárulom magának, a népviselet azért szokottabb, jobban érzem magamat benne. De ma már csak ünnepnapokon veszem fel, amikor népek közé megyek. Borbélyné férje beteg, nem dolgozik. Vele és leánya családjával egy fedél alatt él. Unokája a mindene. Szívesen dolgozik értük. * — Jó, hogy itt van helyben ez az üzem. Én bizony másképp nem tudnék dolgozni Sok a tennivaló Jövő tavasszal már működik az új Balassa vendéglátóipari kombinát. Gyorskiszolgáló bisztró, eszpresszó, bár, étterem és egy kfilönhelviség az alkalmi rendezvények lebonyolítására —• ezek kapnak majd helyet az ÁFÉSZ most épülő létesítményében — kulcsár felv. — ben történő mentés a feladat, s a tét: maga az élet.
