Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)
1973-12-14 / 292. szám
I \ „társadalmi” elnökhelyettes •Néha összetorlódnak a (eladatok. ..” Szőrös az arca, borotváik ce- ‘ni sem volt ideje. '— Néha összejönnek a gondok. bajok. Ilyenkor aztán sietek egyik helyről a másikra, hogy mindent elintézhessek. Mert semmi sem maradhat el. Tóth József tanácselnök- helyettes a káliói tanácson. Méghozzá úgynevezett társadalmi elnökihelyettes. Vagyi6 nem ez a főfoglalkozása. ezt megbízatásból végzi. A választók bizalmából. A Kállói közös Tanácshoz tartozik Erdőtarcsa is, ahol az elnökhelyettes lakik. A felesége Budapesten a konzervgyárban dolgozik, naponta utazik. Ö maga a termelőszövetkezetben gépszerelő, emellett a község párttitkára. — Sok megbízatás egy embernek. .. — Időnként tűnik úgy. De jóleső érzés a bizalom, ami körülvesz. Dolgozni is szeretek. Az még nagyobb baj lenne, ha tétlenül kellene ülnöm. Ki se bírnám. Tóth Józsefet most, tavaszszal választották meg elnökhelyettesnek. Szeptemberben a közös tanáos elnöke iskolára ment, így az elnökhelyettesre hárultak a gondok. A tanácsi munkával járó gyakorlatot is meg kellett szereznie, ami bizony néha még nehezebb volt. mint maga az elintézendő dolog. Amikor Erdőtarcsán jártunk, éppen olajügyben futkosott. — A termelőszövetkezetbe jöttek hozzám mondani, hogy nincs odaj az iskolában. Itt nincs mit tenni, azonnal intézkedni keik a gyerekek nem maradhatnak hiidegben. EÍküldtem az autót Káliéra. Az visszajött üresen, hogv nincs. Erre megraktuk üres hordókkal a kocsit és irány a központi elosztó. Mire mindezt elintéztem, éppen dél lett. Ezzel még nem értek véget a tennivalók. Az elnökhelyettest az átalakításra váró régi kastélyépülethez hívatták. Művelődési házat formálnak az épületből és szükség volt rá, hogy ne álljon meg a munka. Útbaigazította az ott dolgozó fiatalembereket és ment haza átöltözni. Falugyűlést hívtak össze Erdőtarcsán és ott Tóth József volt az előadó. — Miiről esett szó? — Jó dolog egy ilyen falugyűlés. Tudja, Erdőtarcsán nincs tanácsi kirendeltség, félfogadással oldjuk meg az emberek ügyeinek intézését. Kétszer egy héten idelátogatnak a tanács, vezetői és előadód. Ha itt nem sikerül elintézni valamit, akkor kell csak Kallóra menni. Három éve közös a tanács, jók a tapasztalataink. Előbbre lépett Erdőtarcsa, több a pénz, jobban lehet gazdálkodni. így hát nem csoda, hogy volt miről beszámolni a falugyűlésnek. — Erdótarcsu társközség. Nem okoz ez feszültséget? — Nem. Arra is jó a falugyűlés. hogy tisztázzuk, menynyit gyarapodott Kalló, és mennyit Erdőtarcsa. Ilyenkor a falu lakói általános tájékoztatást kapnak a tanács munkájáról, a jelölő gyűléseken elhangzott feladatok megvalósításáról, az elérendő célokról, kitűzött feladatokról. Amolyan nagy párbeszéd alakul ki. Ment a tanács vezetői is megismerik a választópolgárok véleményét, javaslatát, esetleges panaszait. Néha kis dolgok is bosz- szantjék az embereket. Itt van például a hangosbemondó. KáHóról már jó Ideje elvitték, de Tárcsán is rossz. A javítás nem halad. Az elnökhelyettes morgolódik : — Hiányzik nagyon. Moist is róttuk a falut, hogy hirdetni tudjunk. Mennyivel egyszerűbb lett volna bemondani. i V De kanyarodjunk vissza az elmúlt egy évre. — Mi is történt Erdőtarcsán? — Felújítást végeztek a Szabadság, Akácfa, Kossuth és Dózsa utcában. Épült egy gyalogjáróhíd, mindez közel 250 ezer forintba került. Olaj- kályhát vettünk az orvosi rendelőbe és a tűzoltó helyiségbe. A nyáron napközis óvodába jártak a gyerekek. Az iskoláról se feledkezzünk meg. Ezt bekerítették, bővítettek is valamit. Mindez 120 ezer forintot tett ki. Ide is több olajkályhát kellett venni, hogy a gyerekek jó melegben tanuljanak. Ennyi, amivel Erdőtarcsa gyarapodott. A többi a következő hónapok, már a jövő év feladata... Cs. E. OímiUiárd forint az építőanyag-iparra AZ idei népgazdasági terv az építőipari üzemek kapacitásának gyorsított ütemű fejlesztésére — a központi és a vállalati erőforrásokkal egvütt — 4.9 milliárd forint értékű beruházást irányzott elő. 1,3 milliárddal többet. mint amennyit a negyedik ötéves terv eredetileg 1973-ra előirányzott. A fejlődés a tervezettnél is gyorsabb. 16 százalékkal magasabb volt. Az építőanyag-ipar állóeszközeinek bővítése során elsősorban az állami nagyberuházások fnunkálatait gyorsították. Ismeretes, hogy határidő előtt adták át az új bere- mendi cementgyárat, amely többletköltség nélkül épült fel. s az év végéig több mint 600 ezer tonna cementet szállít. Lényegében befejeződött — ugyancsak a beruházási költségelőirányzat túllépése nélkül —i a korszerű bátaszé- kí cserép- és vázkerámiagyár. Ugyanakkor a tervezettnél jóval több munkát Végeztek el. s az előirányzott 1,1 helvett 1.9 milliárd forintot használtak fel a hejőcsabai cement gyár építésének meggyorsítására. Az építőanyag-ipari vállalatoknál az idén 42 olyan jelentős beruházáson dolgoztak, amelyek mindegyikének értéke meghaladja a 25 millió forintot. Az idei átadásra tervezett 21 vállalati beruházás közül csak 17-nek az építését fejezték be. Az építőanyag- .ipari vállalatok erőfeszítéseit a központi erőforrásból mintegy 700 millió forinttal támogatta az állam, s ezenkívül jelentős beruházási hitelekkel is segítette a fejlesztését. Az idén befejezett úi létesítmények munkába állítása többek között évi 120 ezer toiína mészkő őrlemény. 650 ezer tonna zúzott kő és 986 tonna hőálló öblösüveg termelési kapacitását jelenti. (MTI) Napirenden: a gyermekintézmények X Kevés a bölcsőde, óvoda az élelmiszeripari üzemekben, s ezen úgy próbálnak segtíeni, hogy több gyereket helyeznek el az intézményekben, mint amennyi az eredeti befogadó- képesség. A központi és vállalati erőforrásokból tervezett fejlesztés — különösen az óvodák esetében — ugyan jelentős, de nem elégíti ki az egyre növekvő igényeket — ezt állapította meg az EDOSZ elnöksége csütrötöki ülésén, amelyen az élelmiszeripari vállalatok gyermekintézményeinek helyzetét vizsgálta meg. Az elnökség szerint a helyzet megoldására egyértelműen meg kellene határozná mindazokat a kooperációs lehetőséget, amelyek alapján a tanácsok előnyben részesítik a gyermekintézmények fenntartási költségeinek egy részéi válaló és a létesítmények fejlesztéséhez anyagilag hozzájáruló vállalatokat. Az ipáid üzemekben is további erőfeszítésekre van szükség. Saját erőből is fejleszteni kell a gyermekiintézmények hálózatát és a meglevő bölcsődék, óvodák korszerűsítéséért, bővítéséért Í6 többet kell tenni. . (MTI) Értesítjük kedves vásárlóinkat, hegy telepeink év végi vagyonmegá llapító le*tár miatt az alábbiakban megjelölt időszakban ■ - . I A társközség is gyarapodott Fényképezte: Kulcsár J. ZARE4 leszneks „Magyarok Világszövetsége” Csütörtök délelőtt mérleget vont a Magyarok Világszövetsége ez évi munkájáról és napirendjére tűzte az 1974. évi programot. Kárpáti József főtitkár elmondta, hogy ebben az esztendőben két kiemelkedő rendezvénysorozat volt a Petőfi-évforduló megünneplése és a II. anyanyelvi konferencia megrendezése Szombathelyen» Minden korábbinál nagyobb számban, körülbelül 180 ezren látogattak haza az idén külföldön élő magyarok- A rokonlátogatok, a szülőhazájukba hazalátogatók száma egyébként az utóbbi' négy évben meghaladta a félmilliót. Jövőre a Magyar Világszövetséggel tovább folytatja a kint élők gyermekeinek — a második vagy éppenséggel a harmadik generációhoz tartozóknak — magyarországi táboroztatását, nyelvtanulással egybekötött formában. (MTI) Kehelygyártók. Műszakváltás után már szinte csak fiatalok állnak a kemencék mellett. A délutános műszakban mindig sok ifjúsági brigádot találni. Egyébként is, ehhez a munkához olyan energia kell, ami nem mindenkinek van. Gyetvai János, a salgótarjáni öblös- üveggyár brigádvezetője. Egy a sok közül a délutános műszakban. — Heten vagyunk, az alapító tagok 1959-ben kezdték együtt a munkát. Azóta sokan elmentek. Hiába, kevesen bírják a kemencék melegét. Alapító tag azért csak maradt. Kell is, hogy legyen néhány „bedolgozott" szakember, mert csak így megy a gyors munka. Akár a kelyheseknél, de másutt is, ha nincs összhang az emberek között, mindenki teljesítménye romlik. Havonta értékelik az átlagot, és rögtön megérzi az ember, ha elcsúszott valami, Műszakváltás után mert kevesebb a forint. Müller János művezető csak bólogat. Ismeri az embereit. Ismeri a munkájukat. Hanem kinn, az üzemben félelmetesebbnek látszanak a kemencék, és veszélyesebbnek a munka, mint a művezető irodájából elképzelve. Persze, ez csak annak meglepetés, aki még nem járt a folyékony üveg mindent uraló „fellegvárában". — Milyen gyakran történik baleset? — Előfordul, ritkán, akkor is a figyelmetlenség okozza. Aki egyszer megtanulta a mozdulatokat, még- álmában sem nyomná hozzá az izzó üveget a másik karjához. Persze, van olyan, hogy egyki-másik kapkod, akkor bizony megtörténhet a baj — ez a művezető véleménye. Már egy óra is elmúlt a műszakváltás óta. Mostanáig minden elkéső megérkezett, mindenki elintézte apró, ügyes-bajos dolgát, mindenki beállt már a körbe, a kemencék köré. — Mennyit keresnek átlagban? — Ha jól megy, akkor felül vagyunk a négyezren. A segédek 3800-at keres* nek. A behordok kétezer körül. A. brigádvezető is a helyén ül már, miközben beszélgetünk. A két Gyetvai testvér egyébként is élen jár a munkában, szakmai tudásban, tanulásban. Es ha lejár a műszak? Mindenki megy a saját dolgára? — Talán nincs is a hutaüzemben olyan brgiád, ahol a tagok ne törődnének egymással. Azért mondtam csak a mi üzemünket, mert őket jobban ismerem. Mi például voltunk már házépítésnél segíteni, be* teglátogatáson, el-elmegyünk együtt moziba és a kultúrhá- zunkba is. Nem is lenne igazán jó kollektíva, ha ilyesmivel nem törődnénk. Ugyan, hogyan számíthatnánk egymásra a munkában, ha műszakváltás után mindenki kizárólag a saját ügyeivel foglalkozna? Gyetvai János így gondolja. Es azt is gondolja, hogy jó lenne célprémiumot kapni. Azt szeretné, ha a selejtszázalékot lentebb szoríthatnák egy kicsit. S ez nem megy másként, csak ha a kollégák, mint magánemberek is összetartanak. —O.— 202. sz. telep Salgótarján (tüzelő) 204. sz. telep Salgótarján (építő) 211. sz. telep Saécsény 212. sz. telep Balassagyarmat 213. sz. telep Pásztó 214. sz. telep Kisterenye 215. sz. telep Rétság Megrendelő iroda: Salgótarján 1974. jan. 2.—jan. 3-ig 1973. dec. 21.—dec. 30-ig 1974., jan. 2.—jan. 7-ig 1974. jan. 2—jan. 8-igi 1973. dec. 22.—dec. 30-ig 1973. dee. 21.—dec. 30-ig 1974. jan. 2.—jan. 5-ig-1973. dec. 30 EGER—SAEGÖTAR.JANI TÚ3ÍÉP VAl.LALAT FOFR DECEMBER 14—21-IG karácsonyi árengedmény ajándék — t é i á r o n\ Bébi-, lányka-, serdülő-, női ruhák, -blúzokat 20—25 <V„-os engedménnyel árusítunk. Aranyvasárnap is nyitva tartunk. Jó vásárlást és kellemes -ünnepeket kíván a Nőgrád megyei Textilipari Vállalat NŰGRÁD — 1973.-december 14., péntek 5 \
