Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)

1973-12-14 / 292. szám

Politikai vitakörök A fomegpropaganda mun­kájáról több mint két éve hozott párthatározat ki­mondta:- az aktuális politikai eseményeket élő, vonzó vita­fórumokon kell megtárgyalni, ezzel is segítve az agitáció ha­tékonyságát A határozat végrehajtására a múlt év ok­tóberétől országosan mintegy ötezer politikai vitakör ala­kult. Figyelembe véve a párt­oktatás jelenlegi felépítését, a politikai vitakörök létreho­zásának, hogy fejlesszük to­vább a szóbeli agitáció szer­vezeti rendszerét, bővítsük a pártszervezetekben a politikai eszmecsere lehetőségeit, s ad­junk további tartalmi segít­séget a párttagok politikai tevékenységéhez. A vitakörök hármas funk­ciót látnak el: tájékoztatnak, értelmeznek, mozgósítanak. Egyaránt feladatuk az idősze­rű politikai események ösz- szefüggéseinek és részkérdé­seinek ismertetése, magyará­zása, a vitában részt vevők helyes, pontos orientálása, cselekvésre késztetése. A vitakörök tapasztalatai azt mutatják, hogy többségük megfelelt e célkitűzéseknek. A pártalapszervezetek olyan embereket bíztak meg a vi­takörvezetéssel, akik jól tájé­kozottak, képesek eligazodni az időszerű kül- és belpoliti­kai kérdésekben, ismerik a helyi problémákat, környeze­tükben tekintélyűk van, az emberek elfogadják vélemé­nyüket. Körültekintően vá­lasztották ki a résztvevőket is. Többségében olyanok vesz­nek részt a vitákban, akik alkalmasak arra, hogy a he­lyi agitáció „vezérkarát” ké­pezzék, akik megfelelő elmé­leti-politikai képzettséggel rendelkezzenek, és akik ré­szesei a mindennapi pártmun­kának. Nem kis gondot okozott a vitakörök indításánál „a sze­mináriumi beidegződés”. Ez elsősorban a vitavezetés mód­szerében volt érzékelhető. A tapasztalatok ma már azt mutatják, kialakultak a he­lyes módszerek. Megállapítha­tó; azokban a vitakörökben folyik hatékony beszélgetés, aihol a résztvevők száma nem haladja meg a 10—15 főt, ahol a vitaindító nem tart tovább 15—20 percnél, a vita­vezető rendszeresen összegezi a kialakult álláspontot, nem hagy megválaszolatlan kérdé­seket A vitakörön hallottak to­vábbadása, hasznosítása már nem ilyen egyértelmű. A ta­pasztalatok azt mutatják, pártszervezeteinknek a jövő­ben nagyobb gondot kell for­dítaniuk arra, hogy a vita eredményeként kialakult he­lyes álláspont elterjedjen és érvényesüljön abban a kö­zegben, amelyet a vitakör résztvevői képviselnek. Bár a központilag kiadott segédanyagok többségében olyan témákat dolgoznak fel, melyek az érdeklődés közép­pontjában állnak, szükséges, hogy a jövőben a helyi párt­szervek gyakrabban készítse­nek a különböző helyi témák tárgyalásához alapanyagot. Ezzel bővítenénk a viták kö­rét, lehetővé téve, hogy az eszmecserék helyi kérdések­kel is foglalkozzanak. Tapasztalataink birtokában várható, hogy még ez évben többszörösére emelkedik a vi­takörök száma. A további szervezés sikerét az biztosít­hatja, ha az alapszervezeti vezetés még nagyobb gondot fordít a résztvevők és a ve­zetők kiválasztására, felkészí­tésére. Feladatuk közé tarto­zik, egyrészt a hallgatók po­litikai műveltségi szintjének emelése — ebben jelentős szerepe van a politikai okta­tásnak —, másrészt a vezetők megismertetése a vitakörve­zetés íjrród szereivel és ösztön­zésük a helyi adottságoknak megfelelő sajátos módszerek alkalmazására. A közeljövőben tehát a po­litikai vitakörök szervezésé­nek új szakasza kezdődik: a pártszervezetek többségében, ahol a feltételek adottak, lét­re kell hozni az agitációs munkának ezt az új bázisát. Ehhez elegendő tapasztalattal rendelkezünk, de a széles kö­rű bevezetés bizonyára felvet majd új kérdéseket, a tarta­lom és az irányítás vonatko­zásában egyaránt. Hogy az alapszervezetek titkárai és vezetőségei a kö­vetelményeknek megfelelően teljesíthessék feladataikat,, ok­tóbertől kézhez kapják a vi­takörök vezetőinek készített témavázlatokat. Ezáltal újabb információs anyaghoz jutnak, amit maguk is hasznosíthat­nak meggyőző munkájukban, így dönteni tudnak abban is, hogy a helyi igények szerint melyik téma megvitatását ajánlják a politikai vitakö­röknek. Az irányító, szerve­ző. elemző munka továbbá azt is szükségessé teszi, hogy néhány, az agitációs munká­ban tapasztalt párttag segítse az agitációs felelős munká­ját, aki minden szinten a vitakörök „gazdája”. H a pártszervezeteink fel­ismerik a szóbeli agi­táció eme formájának jelen­tőségét, életképességét és nagyobb figyelmet fordítanak a vitakörök munkájára, haté­konyan segíthetik a tömegek megnyerését, cselekvő részvé­telét politikai céljaink meg­valósításában. Maróti Imre, az MSZMP KB munkatársa Kü-dött az iparági tanácskozásra Mit mondana el, ha ssót Taggyűlés a ssog ver oben EVHösiekedett a párttagok képzettsége Egyed Józsefet, a salgótar­jáni bánya-gépgyár gépész­mérnökét legutóbb az Orszá­gos Bányagépgyártó Vállalat újítóinak tanácskozásán kül­döttnek választották. Az ipar­ági tanácskozáson képviseli majd az újítók érdekeit. — Minek köszönheti a meg­tiszteltetést — tettem fel a kérdést — Több dologra gondolok. Magam is újító vagyok. Ko­rábban a bányai béléslemezek gyártásának korszerűsítésére készítettem újítást. Az új tí­pusú ' süveggerendák kialakí­tásában is részt vettem. Leg­utóbb pedig a görgőagy gyá­ron belüli előállítására tettem javaslatot. Ezzel a kooperáció csökkentése, a cél. Kísérletre elfogadták, csak lassan halad a megvalósítás. Egyrészt ta­lán ezért választottak küldött­nek. másrészt, mint a műsza­ki fejlesztési osztály vezetője es mint szakvéleményezö is igen szoros kapcsolatban va­gyok az újitómozgalommal. az újítókkal — mondta Egyed József. — Hogyan ítéli meg a vál­lalati újítómozgalom helyze­tét? — Nálunk is eléggé egyhely­ben topog. Főleg a műszaki- az újítási tevékenységét hiá­nyolom, de valahogy keveseb­bet tevékenykednek a fizikai újítók is. Ennek egyik oka le­het az is, hogy ma már egy­re nagyobb követelményeket támasztanak az újításokkal szemben, vagyis nem lehet csak ötletekért pénzt fizetni. A műszakiaknál viszont a jelenleg érvényben levő ren­delet nem elég ösztönző. A munkaköri kötelesség körüli vita nálunk is. csakúgy mint másutt, eléggé élő. Ügy gon­dolom. emiatt néha elmarad a tökéletesebb megoldások kere­sése. Van egy másik dolog is, ami szintén sok vitát vált ki. Ez az újítási díj nyereségrészese­désre gyakorolt hatása. Bár látszólagos ez, az ellentmon­dás. de én úgy gondolom, hogy mégis érdemes vele foglalkoz­ni a felsőbb szerveknél is. és keresni a megnyugtató megol­dást. — Lehet, hogy nálunk óvá­ri jellegű probléma —. ugyan­is sok az egyedi munka —. mire az yjítás elkészül, ak­korra a gyártmánynak ki kell kapna? jutni az üzemből, és nem biz­tos, hogy ugyanaz a gyárt­mány még egyszer ismétlődik. Ez is visszatartja az újítókat. Ezek a kérdések egyébként nemcsak nálunk vetődnek fel, hanem az országos vállalatnál is — mondja. — Mit mondana el az ipar­ági újítók tanácskozásán, ha szót kapna? — Elsősorban a már emlí­tett gondokról beszélnék, és javasolnám az újítási rendelet olyan irányú módosítását, ami megoldaná e gondokat. Azt, hogy ne legyen különbség újí­tó és újító között, hanem egy- egy utasítás hasznosságát te­kintsék elbírálási alapnak. Kétségtelen, hogy a fizikai dolgozók ötleteinek is vala­hogy nagyobb megbecsülést kellene biztosítani. A vállala­toknak gondoskodni kellene, arról, hogy egyetlen hasznos javaslat se vesszen kárba, csak azért, mert esetleg az a fizikai dolgozó nem ismeri a műszaki rajzot. Ezeket a javas­latokat intézményesen kellene felkarolni a vállalatnál, a hi­vatásszerűen műszaki fejlesz­téssel foglalkozó szakembe­reknek, anélkül, hogy ez az újítót anyagilag érintse. Sok vitát elkerülhetnénk ezzel. A műszaki fejlesztők anyagi ér­dekeltségét is egyértelműbbé kellene tenni, — Szólnék a nem kalkulál­ható újításokról is. Azokat a tényleges hasznosság szerint jutalmazzák, de ne a nyere­ségrészesedési alap terhére, hanem a fejlesztési alapból. Ma ugyanis még ez is. jogos vitának az alapja. — Azt is szóvá tenném, hogy az újítási feladattervek készítésekor ne csak olyan kí­vánságlistákat állítsanak ösz~ sze, amelyek a vállalatnál több éve megoldhatatlannak bizonyult feladatokat tartal­maznak, hanem több kisebb dologra is hívják fel az újí­tók figyelmét, Ehhez kapcso­lódik az is, hogy ne csak éven­te egyszer, vagy ilyen orszá­gos tanácskozás előtt hívják össze az újítókat, hanem a vál­lalatoknál év közben is több­ször tűzzék napirendre a moz- qalom kérdéseit. Bizonyára ez is serkentene az újításokra — fejezte be Egyed József. B. J. Az emeleti teremben szög- verők, szög tisztítók, csomago­lok, adminisztratív és műsza­ki dolgozók ültek. Alulról felhallatszott a ' szögtisz­tító gépek zúgása. Beszámoló taggyűlésre gyülekeztek a szögverő üzem kommunistái. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek sok üzeme közül az egyikben. A számvetés fontos feladata Puskás Aladár alapszervi párttitkárra hárult. Fiatal, agilis párttitkár — jegyezte meg valaki mellettünk. Elő­rebocsátotta: a tagságnak kell értékelni az .alapszervezet és a vezetőség munkáját. A szervezeti élet kérdéseit rész­letesen elemezte. Hangsúlyoz­ta, hogy a taggyűléseken ál­talában egy napirendet tár­gyaltak, de azt alaposan —, aki sokat markol, az keveset fog közmondás alapján. Sza­vaiból kicsendült, hogy a szervezeti élet feltételei az idén is biztosítottak voltak, és ezzel igyekeztek is élni. Különösen pártdokumentu­mokban a közelmúltban vilá­gosan megfogalmazták: nem csak az újonnan felvett párt­tagokkal, hanem a régiekkel szemben is növelni szükséges a követelményeket. Lépést kell tartani a fejlődéssel, mert aki kényelmessé válik, az lemarad. Az elmúlt okta­tási évben gazdaságpolitikai és a pártélettel kapcsolatos kérdésekről politikai tanfo­lyamot szerveztek. A részt­vevő harminc párttag aktivi­tása jó volt. A KlSZ-oktatás- ban és a szakszervezeti sze­mináriumokon is többen részt vettek. Az új oktatási évben harminchatan tanulnák a két tanfolyamon. Esti egyetemre és szakosítóra is járnak a szögverőből. A beszámoló nyomán élénk eszmecsere bontakozott ki a pártfegyelem helyzetét meg- itélően. Az idén ugyanis egy fegyelmi mellett egy párttag kizárására is sor került az alapszervezetből. Nem telje­sítette a szervezeti szabály­zatban foglaltakat. A beszá­moló taggyűlésen • egyöntetű volt a vélemény: az öntisz­tulás folyamatában néha ilyen határozatra is szükség van. Erről beszélt Csarba Ferenc és Kormos Géza is. A pártmegbízatások válla­lásában és végrehajtásában nincs szégyenkeznivalója az alapszervezetnek. összesen huszonnyolcán rendelknezek pórtmegbízatássaL Különö­sen a munkásőrségből fejte­nek ki elismerésre méltó te­vékenységet a párttagok. Os- gyáni Sándor. Cseh Ferenc és a többi‘muníkásőr: munká­járól feletteseik osztatlan el­ismerésüket fejezték ki. A taggyűlésen — önkritikusán — az is felszínre került, hogy az időszaki pártmegbízatások teljesítésénél a feladatokat csak szóban adták ki. és végrehajtását nem mindig kö­vetelték meg. Az időszakos megbízatások során viszont jelesre vizsgáztak az alap­szervezet párttagjai a tanács­tagi választások során. Szó esett azokról a politi­kai eszközökről is, amelyek­kel az üzem termelését segí­tették a kommunisták, az üzem. és munkaszervezésben alkalmazott új módszerek­ről. vezetők és dolgozók kap­csolatáról, az üzemi demokrá­ciáról, a szocialista brigád- mozgalomról. Örömmel nyug­tázták, hogy a KB tavaly no­vemberi határozata nyomán az átlagos bérnövekedés az üzemben ' elérte a tizenkét százalékot. Béren kívüli jut­tatásként több mint 280 ezer forint került, illetve kerül az idén kifizetésre. A feladatók sem lebecsü­lendők. Jövőre huszonegyezer tonna szöget kell az üzemnek produkálnia. Ez csak össze­hangolt, tervszerű munkával valósítható meg. Ehhez a párttagok kifejezésre juttat­ták támogatásukat A hozzászólások során Boi- la József a munkaverseny- vállalásokról, Jancsik Miháiy a pártcsoportvezetők tevé­kenységéről, Csarba Ferenc a nemzetközi helyzetről és a fi­atalokról, Csíki Tibomé a nő­politikái és ifjúsági kérdések­ről, Kormos Géza a pártmeg­bízatásokról. Babus Gyula az alapszervezet minősítéséről és a tennivalókról fejtette ki ál­láspontját. Ezután két fiatal párttag felvételére került sor. Az éves számvetés körülte­kintő, tárgyilagos, kritikus és önkritikus munkáját elvégez­ve a szögverői alapszervezet taggyűlése az Intemacionálé- val fejeződött be. ír. L) Négyszer lettek kiválóak most is várják Pogány Gyula a „kisebbségben” levők képviselője. A főleg nőket foglalkoztató üzemben ugyanis alig dolgozik férfi, ö itt a mindenes: karbantartást végez, a fűtési teendőket látja el és villanyt szerel. 1957 óta párttag, az itteni alapszervnek is aktív tagja. Ö szervezi a pártoktatást az üzemben. Képün­kön: Fiikor Zoltánná párttitkárral Kép, szöveg: Kulcsár Jótzsei NÖGRÁD — 1973. december 14., péntek 3 Huszonöt leány és asszony kezdte .meg munkáját 1967-ben a Műszaki Üvegipari Szövetkezet salgótarjáni üzemegységé­ben. Azóta négyszeresére növekedett az üzemi kollektíva, az alapítókból törzsgárdatagok váltak. A szorgalmas munka eredményiként már négyszer nyerték el a Kiváló Szövetkezet címeit, termékeik jelentős részét dollárért árulják a nyugati piacon. A..--. «t a Szuh Vilmosné négy évvel ezelőtt még a háztartását vezeti«. Azóta megnőtt a lánya, 17 esztendős, így idő is több van — segít a család —, meg a pénz is jobban kell. Nagy Andrásné második évét tölti itt, s most főleg a családi pótlék emelésé­nek örül. Hétéves András és ötesztendős Gyula fiainak több minden jut ezentúl Lukács Lászlóné negyeWik esztendeje az üzem dolgozója. Most érettségi vizsgájára készül a dolgozók gimnáziumában. Itt az üzemben iratkozott bé három éve, s ez idő alatt tette le a négyéves anyagot. Utána számviteli főiskolára szeretne menni — szeret tanulni, s akar is! Képünkön Surányi János- né telepvezetővel, aki öt éve betanított munkásként kezdte* s közben jó munkájával küzdötte fel magát a vezető beosz­tásba. Kiváló dolgozó

Next

/
Thumbnails
Contents