Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)
1973-12-14 / 292. szám
Politikai vitakörök A fomegpropaganda munkájáról több mint két éve hozott párthatározat kimondta:- az aktuális politikai eseményeket élő, vonzó vitafórumokon kell megtárgyalni, ezzel is segítve az agitáció hatékonyságát A határozat végrehajtására a múlt év októberétől országosan mintegy ötezer politikai vitakör alakult. Figyelembe véve a pártoktatás jelenlegi felépítését, a politikai vitakörök létrehozásának, hogy fejlesszük tovább a szóbeli agitáció szervezeti rendszerét, bővítsük a pártszervezetekben a politikai eszmecsere lehetőségeit, s adjunk további tartalmi segítséget a párttagok politikai tevékenységéhez. A vitakörök hármas funkciót látnak el: tájékoztatnak, értelmeznek, mozgósítanak. Egyaránt feladatuk az időszerű politikai események ösz- szefüggéseinek és részkérdéseinek ismertetése, magyarázása, a vitában részt vevők helyes, pontos orientálása, cselekvésre késztetése. A vitakörök tapasztalatai azt mutatják, hogy többségük megfelelt e célkitűzéseknek. A pártalapszervezetek olyan embereket bíztak meg a vitakörvezetéssel, akik jól tájékozottak, képesek eligazodni az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekben, ismerik a helyi problémákat, környezetükben tekintélyűk van, az emberek elfogadják véleményüket. Körültekintően választották ki a résztvevőket is. Többségében olyanok vesznek részt a vitákban, akik alkalmasak arra, hogy a helyi agitáció „vezérkarát” képezzék, akik megfelelő elméleti-politikai képzettséggel rendelkezzenek, és akik részesei a mindennapi pártmunkának. Nem kis gondot okozott a vitakörök indításánál „a szemináriumi beidegződés”. Ez elsősorban a vitavezetés módszerében volt érzékelhető. A tapasztalatok ma már azt mutatják, kialakultak a helyes módszerek. Megállapítható; azokban a vitakörökben folyik hatékony beszélgetés, aihol a résztvevők száma nem haladja meg a 10—15 főt, ahol a vitaindító nem tart tovább 15—20 percnél, a vitavezető rendszeresen összegezi a kialakult álláspontot, nem hagy megválaszolatlan kérdéseket A vitakörön hallottak továbbadása, hasznosítása már nem ilyen egyértelmű. A tapasztalatok azt mutatják, pártszervezeteinknek a jövőben nagyobb gondot kell fordítaniuk arra, hogy a vita eredményeként kialakult helyes álláspont elterjedjen és érvényesüljön abban a közegben, amelyet a vitakör résztvevői képviselnek. Bár a központilag kiadott segédanyagok többségében olyan témákat dolgoznak fel, melyek az érdeklődés középpontjában állnak, szükséges, hogy a jövőben a helyi pártszervek gyakrabban készítsenek a különböző helyi témák tárgyalásához alapanyagot. Ezzel bővítenénk a viták körét, lehetővé téve, hogy az eszmecserék helyi kérdésekkel is foglalkozzanak. Tapasztalataink birtokában várható, hogy még ez évben többszörösére emelkedik a vitakörök száma. A további szervezés sikerét az biztosíthatja, ha az alapszervezeti vezetés még nagyobb gondot fordít a résztvevők és a vezetők kiválasztására, felkészítésére. Feladatuk közé tartozik, egyrészt a hallgatók politikai műveltségi szintjének emelése — ebben jelentős szerepe van a politikai oktatásnak —, másrészt a vezetők megismertetése a vitakörvezetés íjrród szereivel és ösztönzésük a helyi adottságoknak megfelelő sajátos módszerek alkalmazására. A közeljövőben tehát a politikai vitakörök szervezésének új szakasza kezdődik: a pártszervezetek többségében, ahol a feltételek adottak, létre kell hozni az agitációs munkának ezt az új bázisát. Ehhez elegendő tapasztalattal rendelkezünk, de a széles körű bevezetés bizonyára felvet majd új kérdéseket, a tartalom és az irányítás vonatkozásában egyaránt. Hogy az alapszervezetek titkárai és vezetőségei a követelményeknek megfelelően teljesíthessék feladataikat,, októbertől kézhez kapják a vitakörök vezetőinek készített témavázlatokat. Ezáltal újabb információs anyaghoz jutnak, amit maguk is hasznosíthatnak meggyőző munkájukban, így dönteni tudnak abban is, hogy a helyi igények szerint melyik téma megvitatását ajánlják a politikai vitaköröknek. Az irányító, szervező. elemző munka továbbá azt is szükségessé teszi, hogy néhány, az agitációs munkában tapasztalt párttag segítse az agitációs felelős munkáját, aki minden szinten a vitakörök „gazdája”. H a pártszervezeteink felismerik a szóbeli agitáció eme formájának jelentőségét, életképességét és nagyobb figyelmet fordítanak a vitakörök munkájára, hatékonyan segíthetik a tömegek megnyerését, cselekvő részvételét politikai céljaink megvalósításában. Maróti Imre, az MSZMP KB munkatársa Kü-dött az iparági tanácskozásra Mit mondana el, ha ssót Taggyűlés a ssog ver oben EVHösiekedett a párttagok képzettsége Egyed Józsefet, a salgótarjáni bánya-gépgyár gépészmérnökét legutóbb az Országos Bányagépgyártó Vállalat újítóinak tanácskozásán küldöttnek választották. Az iparági tanácskozáson képviseli majd az újítók érdekeit. — Minek köszönheti a megtiszteltetést — tettem fel a kérdést — Több dologra gondolok. Magam is újító vagyok. Korábban a bányai béléslemezek gyártásának korszerűsítésére készítettem újítást. Az új típusú ' süveggerendák kialakításában is részt vettem. Legutóbb pedig a görgőagy gyáron belüli előállítására tettem javaslatot. Ezzel a kooperáció csökkentése, a cél. Kísérletre elfogadták, csak lassan halad a megvalósítás. Egyrészt talán ezért választottak küldöttnek. másrészt, mint a műszaki fejlesztési osztály vezetője es mint szakvéleményezö is igen szoros kapcsolatban vagyok az újitómozgalommal. az újítókkal — mondta Egyed József. — Hogyan ítéli meg a vállalati újítómozgalom helyzetét? — Nálunk is eléggé egyhelyben topog. Főleg a műszaki- az újítási tevékenységét hiányolom, de valahogy kevesebbet tevékenykednek a fizikai újítók is. Ennek egyik oka lehet az is, hogy ma már egyre nagyobb követelményeket támasztanak az újításokkal szemben, vagyis nem lehet csak ötletekért pénzt fizetni. A műszakiaknál viszont a jelenleg érvényben levő rendelet nem elég ösztönző. A munkaköri kötelesség körüli vita nálunk is. csakúgy mint másutt, eléggé élő. Ügy gondolom. emiatt néha elmarad a tökéletesebb megoldások keresése. Van egy másik dolog is, ami szintén sok vitát vált ki. Ez az újítási díj nyereségrészesedésre gyakorolt hatása. Bár látszólagos ez, az ellentmondás. de én úgy gondolom, hogy mégis érdemes vele foglalkozni a felsőbb szerveknél is. és keresni a megnyugtató megoldást. — Lehet, hogy nálunk óvári jellegű probléma —. ugyanis sok az egyedi munka —. mire az yjítás elkészül, akkorra a gyártmánynak ki kell kapna? jutni az üzemből, és nem biztos, hogy ugyanaz a gyártmány még egyszer ismétlődik. Ez is visszatartja az újítókat. Ezek a kérdések egyébként nemcsak nálunk vetődnek fel, hanem az országos vállalatnál is — mondja. — Mit mondana el az iparági újítók tanácskozásán, ha szót kapna? — Elsősorban a már említett gondokról beszélnék, és javasolnám az újítási rendelet olyan irányú módosítását, ami megoldaná e gondokat. Azt, hogy ne legyen különbség újító és újító között, hanem egy- egy utasítás hasznosságát tekintsék elbírálási alapnak. Kétségtelen, hogy a fizikai dolgozók ötleteinek is valahogy nagyobb megbecsülést kellene biztosítani. A vállalatoknak gondoskodni kellene, arról, hogy egyetlen hasznos javaslat se vesszen kárba, csak azért, mert esetleg az a fizikai dolgozó nem ismeri a műszaki rajzot. Ezeket a javaslatokat intézményesen kellene felkarolni a vállalatnál, a hivatásszerűen műszaki fejlesztéssel foglalkozó szakembereknek, anélkül, hogy ez az újítót anyagilag érintse. Sok vitát elkerülhetnénk ezzel. A műszaki fejlesztők anyagi érdekeltségét is egyértelműbbé kellene tenni, — Szólnék a nem kalkulálható újításokról is. Azokat a tényleges hasznosság szerint jutalmazzák, de ne a nyereségrészesedési alap terhére, hanem a fejlesztési alapból. Ma ugyanis még ez is. jogos vitának az alapja. — Azt is szóvá tenném, hogy az újítási feladattervek készítésekor ne csak olyan kívánságlistákat állítsanak ösz~ sze, amelyek a vállalatnál több éve megoldhatatlannak bizonyult feladatokat tartalmaznak, hanem több kisebb dologra is hívják fel az újítók figyelmét, Ehhez kapcsolódik az is, hogy ne csak évente egyszer, vagy ilyen országos tanácskozás előtt hívják össze az újítókat, hanem a vállalatoknál év közben is többször tűzzék napirendre a moz- qalom kérdéseit. Bizonyára ez is serkentene az újításokra — fejezte be Egyed József. B. J. Az emeleti teremben szög- verők, szög tisztítók, csomagolok, adminisztratív és műszaki dolgozók ültek. Alulról felhallatszott a ' szögtisztító gépek zúgása. Beszámoló taggyűlésre gyülekeztek a szögverő üzem kommunistái. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek sok üzeme közül az egyikben. A számvetés fontos feladata Puskás Aladár alapszervi párttitkárra hárult. Fiatal, agilis párttitkár — jegyezte meg valaki mellettünk. Előrebocsátotta: a tagságnak kell értékelni az .alapszervezet és a vezetőség munkáját. A szervezeti élet kérdéseit részletesen elemezte. Hangsúlyozta, hogy a taggyűléseken általában egy napirendet tárgyaltak, de azt alaposan —, aki sokat markol, az keveset fog közmondás alapján. Szavaiból kicsendült, hogy a szervezeti élet feltételei az idén is biztosítottak voltak, és ezzel igyekeztek is élni. Különösen pártdokumentumokban a közelmúltban világosan megfogalmazták: nem csak az újonnan felvett párttagokkal, hanem a régiekkel szemben is növelni szükséges a követelményeket. Lépést kell tartani a fejlődéssel, mert aki kényelmessé válik, az lemarad. Az elmúlt oktatási évben gazdaságpolitikai és a pártélettel kapcsolatos kérdésekről politikai tanfolyamot szerveztek. A résztvevő harminc párttag aktivitása jó volt. A KlSZ-oktatás- ban és a szakszervezeti szemináriumokon is többen részt vettek. Az új oktatási évben harminchatan tanulnák a két tanfolyamon. Esti egyetemre és szakosítóra is járnak a szögverőből. A beszámoló nyomán élénk eszmecsere bontakozott ki a pártfegyelem helyzetét meg- itélően. Az idén ugyanis egy fegyelmi mellett egy párttag kizárására is sor került az alapszervezetből. Nem teljesítette a szervezeti szabályzatban foglaltakat. A beszámoló taggyűlésen • egyöntetű volt a vélemény: az öntisztulás folyamatában néha ilyen határozatra is szükség van. Erről beszélt Csarba Ferenc és Kormos Géza is. A pártmegbízatások vállalásában és végrehajtásában nincs szégyenkeznivalója az alapszervezetnek. összesen huszonnyolcán rendelknezek pórtmegbízatássaL Különösen a munkásőrségből fejtenek ki elismerésre méltó tevékenységet a párttagok. Os- gyáni Sándor. Cseh Ferenc és a többi‘muníkásőr: munkájáról feletteseik osztatlan elismerésüket fejezték ki. A taggyűlésen — önkritikusán — az is felszínre került, hogy az időszaki pártmegbízatások teljesítésénél a feladatokat csak szóban adták ki. és végrehajtását nem mindig követelték meg. Az időszakos megbízatások során viszont jelesre vizsgáztak az alapszervezet párttagjai a tanácstagi választások során. Szó esett azokról a politikai eszközökről is, amelyekkel az üzem termelését segítették a kommunisták, az üzem. és munkaszervezésben alkalmazott új módszerekről. vezetők és dolgozók kapcsolatáról, az üzemi demokráciáról, a szocialista brigád- mozgalomról. Örömmel nyugtázták, hogy a KB tavaly novemberi határozata nyomán az átlagos bérnövekedés az üzemben ' elérte a tizenkét százalékot. Béren kívüli juttatásként több mint 280 ezer forint került, illetve kerül az idén kifizetésre. A feladatók sem lebecsülendők. Jövőre huszonegyezer tonna szöget kell az üzemnek produkálnia. Ez csak összehangolt, tervszerű munkával valósítható meg. Ehhez a párttagok kifejezésre juttatták támogatásukat A hozzászólások során Boi- la József a munkaverseny- vállalásokról, Jancsik Miháiy a pártcsoportvezetők tevékenységéről, Csarba Ferenc a nemzetközi helyzetről és a fiatalokról, Csíki Tibomé a nőpolitikái és ifjúsági kérdésekről, Kormos Géza a pártmegbízatásokról. Babus Gyula az alapszervezet minősítéséről és a tennivalókról fejtette ki álláspontját. Ezután két fiatal párttag felvételére került sor. Az éves számvetés körültekintő, tárgyilagos, kritikus és önkritikus munkáját elvégezve a szögverői alapszervezet taggyűlése az Intemacionálé- val fejeződött be. ír. L) Négyszer lettek kiválóak most is várják Pogány Gyula a „kisebbségben” levők képviselője. A főleg nőket foglalkoztató üzemben ugyanis alig dolgozik férfi, ö itt a mindenes: karbantartást végez, a fűtési teendőket látja el és villanyt szerel. 1957 óta párttag, az itteni alapszervnek is aktív tagja. Ö szervezi a pártoktatást az üzemben. Képünkön: Fiikor Zoltánná párttitkárral Kép, szöveg: Kulcsár Jótzsei NÖGRÁD — 1973. december 14., péntek 3 Huszonöt leány és asszony kezdte .meg munkáját 1967-ben a Műszaki Üvegipari Szövetkezet salgótarjáni üzemegységében. Azóta négyszeresére növekedett az üzemi kollektíva, az alapítókból törzsgárdatagok váltak. A szorgalmas munka eredményiként már négyszer nyerték el a Kiváló Szövetkezet címeit, termékeik jelentős részét dollárért árulják a nyugati piacon. A..--. «t a Szuh Vilmosné négy évvel ezelőtt még a háztartását vezeti«. Azóta megnőtt a lánya, 17 esztendős, így idő is több van — segít a család —, meg a pénz is jobban kell. Nagy Andrásné második évét tölti itt, s most főleg a családi pótlék emelésének örül. Hétéves András és ötesztendős Gyula fiainak több minden jut ezentúl Lukács Lászlóné negyeWik esztendeje az üzem dolgozója. Most érettségi vizsgájára készül a dolgozók gimnáziumában. Itt az üzemben iratkozott bé három éve, s ez idő alatt tette le a négyéves anyagot. Utána számviteli főiskolára szeretne menni — szeret tanulni, s akar is! Képünkön Surányi János- né telepvezetővel, aki öt éve betanított munkásként kezdte* s közben jó munkájával küzdötte fel magát a vezető beosztásba. Kiváló dolgozó
