Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)

1973-11-03 / 258. szám

Megdicsérjük Rúzsa János Szamosi Elemér Rózsa János, a Nó.srád me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság gépkocsivezetője, tizen­nyolc éve ül a volán, mögött. Tizenöt évig a Volán 2. szá­mú Vállalat alkalmazásában állt s ez idő alatt több­ször kapott „Kiváló Dolgozó" kitüntetést, egy alkalommal pedig a „Közlekedés Kiváló Dolgozója” kitüntetést nyerte el. Két evvel ezelőtt emlck- 'Uakettel jutalmazták az ál­tala megtett 500 000 baleset- mentes kilométerért. Ugyancsak elismerést érde­mel Szamosi Elemér, a salgó­tarjáni Au tóközi okedési T an­intézet gyakorlati oktatója, aki az „ATI Kiváló Oktatója” címért Budapesten lefolytatott versenyben harmadik helye­zést ért el, egyszersmind ő a megyei első helyezett is. Több kár, mini haszon? Igen. sóit olvasónk kérését tolmácsoljuk, amikor szóvá tesszük: a salgótarjáni város­gazdálkodási üzem locsolóau­tói hem a legjobb módszerrel dolgoznak. Igaz, sok grxndot fordítanak Salgótarján főútvo­nala, a Rákóczi út tisztán tar­tására napjaban többször is v égtglocsolják. Éppen ezt kifo­gásolják azonban az autósok: véleményük szerint ez csak sí­kossá, balesetveszélyessé teszi az utat, arról már nem is szól­va, hogy a sáros víz bepisz­kítja a gépkocsikat. Javasla­tuk az, hogy nappal a mel­lékutcáikat locsolják a Rákó­czi utat pedig mossák, ha már ne* lehet megoldani az éjszakai órákban történő út­tisztítást. Így legalább a sár nem verődik föl a'járművek­re. Ésszerűen hangzik' Szomorú rekord Nem egészen három hét le forgása alatt nyolc ember ve­szítette életét Nógrád megye­ien közlekedési baleset követ­keztében. l|az, ez nem jelent egyszersmind nyolc balesetet, csak hármat, de ettől cseppet som vigasztalóbb a kép. mint ahogyan a képünkön látható - ’emélygópkocsd Is eléggé le­sújtó látványt nyújt- Vezetője, Herbert Schlösser, 38 éves nyugatnémet állampolgár ok- íóber 18-án ütközött.egy da­ruskocsinak Érsekvadkert és ' üassagyarmat között, a dej- .1 elágazásnál levő buszmeg­állóban. A kórházba szállítás után belehalt sérüléseibe.,. Nemcsak az auto, a kerékpár is veszélyes jármű! volt kötelező a felelősségbizto­sítás), a gépjárművek által okozott kórokra kifizetett ösz- szeg másfél millió forintról százmillióra emelkedett. 1971- ben az általánosan kö­telező gépjármű-felelősségi biztosításról intézkedő rendelet nyomón a biztosított gépjár­művek száma 24 százalékkal nőtt, ugyanakkor az általuk okozott anyagi kár a duplájá­ra, közel 290 millió forintra emelkedett. 1972- ben 100 ezer gépjármű- kárra 499 millió forintot fize­tett ki az országban az Állami Biztosító. Idén ez az összeg eléri a félniilllárd forintot: az első fél évben mintegy 18 szá­zalékkal emelkedett'a felelős­ségi károkra, 37 százalékkal a A közúti közlekedést ellen* őrző szervek statisztikája sze­rint még mindig sok esetben kell intézkedni kivilágítatlan jácművű kerékpárosokkal, lo­vasfogathajtókkal, vagy hiá­nyos világítással . közlekedő gépjárművezetőkkel szemben. Gyakran visszatérő téma ez, különösen ősszel és télen, a köd és a korai sötétedés miatt. Hazánk közútjain több mint 3 millió kerékpár és mintegy 150 ezer fogatolt jármű közle­kedik. Az ellenőrzések során megállapították, hogy a for­galomban résztvevő kerékpá­roknak több mint 30 százaléka kivilágítatlanül, vagy hiányos világítással vesz részt a köz­úti forgalomban. A statisztikai adatok szerint megyénkben a személygéDko- cisi-balesetek után a kerékpá­ros-balesetek növekedési üte­me a legnagyobb­1972-ben 30 kerékpáros oko­zott balesetet. 1973. október 1-ig pedig már 35. Mindezek a balesetek elkerülhetőek let­tek volna, ha a kerékpárosok a reájuk vonatkozó szabályo­kat betartják. Köztudott, hogy az előírt világítási felszerelé­sek használata kötelező, an­nak megléte minden forgalom, ban levő járművön megköve­telhető, a közúti forgalomban csak a KRESZ előírásainak megfelelő világítóberendezé­sekkel felszerelt járművek köziekedh etnek. Sokan viszont nem tudják hogy például a kerékpáron a világítóbereindezésnek bármely időszakban (tehát nappal is) üzemképesnek kell lennie, és a fogatolt járműveknél nem csak a lámpa, hanem hátul, a jármű bal szélén elhelyezeti, nem háromszög alakú, vörös színű prizma is kötelező. Nem eléggé isnjprt továbbá a KRESZ azon rendelkezése sem, hogy tompított fényszó­rót mindenkor szabad hasz­nálni (kivéve várakozó, álló járművön), kellően nem vilá­gított lakott területen pedig kötelező a használata. Nappal ködös időben gyakran talál­kozni városi világítással köz­lekedőkkel; ezek azzal véde­keznek, hogy tompított világí­tással sem látnak jobban. Le­hetséges, de az már nem mind­egy. hogy a szemben közleke­dő hány méterről észleli. Kü­lönösen az előzéseknél van nagy szerepe városi világítás helyett alkalmazott erősebb, tompított fénynek. Az őszí közúti ellenőrzések során fokozott szerepe van a világítóberendezések vizsgá­latának. Azon túlmenően, hogy egy-egy kiszabott bírság árán meg lehet vásárolni az előírt világítási felszereléseket, ame­lyek emberéleteket menthet­nek meg­FíHmiUiárd forint gépjárműk árokra A közlekedési struktúra vál­tozása közüggyé tette a gép­jármű-biztosításokat- Jelentő­ségük az utóbbi években egyie nyilvánvalóbbá vált. Minden országban bekövetkezik a köz­úti közlekedés fejlődésének az a szakasza, amikor a balese­tek, karambolok száma gyor­sabban emelkedik, mint a for­galomba lépő járműveké. Ha­zánkban ez a periódus már évek óta tart. Még nem szok­tuk meg a zsúfolt utakat, a gyors döntést igénylő helyzete­ket, az ösztönös cselekvést, mind azt, amit korunk a köz­lekedő embertől megkövetel. A gépjármű-biztosítások sta­tisztikái sokatmondónk. 1989. és 1979. között (ebben az idő­szak,ban még csak magén- és szövetkezeti gépjárművekre Casco-károkra fordított kár­térítés. A kártérítési összegek ilyen mértékű növekedése nemcsak a balesetek számát tükrözi. Több a biztosított gépjármű, egy-egy kár nyomán a hely­reállításhoz ma nagyobb ösz- szegre van szükség, mint né­hány éve. Része van ebben an­nak is, hogy az Állami Bizto­sító ma már rövidebb idő alatt téríti meg a károkat, mint a régebbi időszakban. Az Állami Biztosító köteles­ségszerűen továbbra is kutatja a növekvő biztosítási igények kielégítésének lehetőségét és arra törekszik, hogy a károsul­ták minél hamarabb, könnyeb­ben,, kényelmesebben jussanak a kártérítéshez. Robotgép az autógyártásban A japán Hitachi cég konst­ruktőrei tökéletesítették az általuk szerkesztett ipari ro­botgépet, s olyan érzékeny és mozgékony „csuklóval” ellá­tott kezeket szerettek rá, ame­lyek képesek beilleszteni á dugattyút a henger 20 mik­ron nagyságú mozgásközébe, A szakemberek szerint a ro­botgép gyorsabban és fürgéb­ben végzi el ezt a műveletet, mint a legjobban betanított munkás. Lélegezzetek, soiőrökl Az Egyesült Államokban be­rendezést dolgoztak ki, amely megszakítja a gyújtást, ha a vezető leheletében alkoholt érzékel.. Mivel azonban az új­donság elég drága és bonyo­lult jószág, nem terjedt el. De úgy látszik, a részeg so­főrökre nehéz napok várnak. A környezetet ellenőrző ame­rikai korporációnak sikerült egy egyszerű berendezést ki­dolgozni, amelynek alapja egy félvezető elem. Ha a kilehelt levegőben alkoholpára találha­tó, az ellenállások megváltoz­nak, és a gyújtás vezérlése megfelelő parancsot kap. é Salgótarjánban, a KPM Köz­úti Igazgatósága előtt áll ez a tábla. Tudnivaló, hogy a KRESZ értelmében ez a jelzés nem tűr semmiféle protekciót! T<*wi szennyezi a levegőt A. nyugatnémet „Daumler- 3enz” cég olyan autóbusz konstrukcióját dolgozta ki, ímelynél üzemanyagként el­égetett metángázt használnak. Az autóbusz konstrukciója né- nileg bonyolultabbá vált, mi­vel a metánt hőszigetelt tar­tályokban. kell őrizni alacsony hőmérséklet mellett, ezt azonban teljes mértékben kompenzálja az űj típusú au­tóbusz fő előnye — amelynek érdekében kialakították —, nem szennyezi a levegőt ki­pufogógázokkal. Hogyan vezessünk, ha síkos az út? A napi hőmérséklet csökke­nése sok tennivalót követel, sok' gondot okoz az autósok­nak. A jó időben megszokott vezetési módszerekéi: több te­kintetben is változtatni kell. Növelni kell a nyáron sokszor olyan rövidre méretezett köve­tési távolságot, mert ennek egyik összetevője; a fókút is megnő, ha az őszi nedvesség­től, párától vagy a lehullott falevelektől csúszóssá vált úton kényszerülünk fékezésre. A kocsink úttartása ugyancsak megváltozik. Számolnunk kell tehát azzal, hogy az autónk megfarolhat, de ilyenkor az ösztönös mozdulatot legyőzve mégse fékezzünk, vagy leg­alább is ne fékezzünk erőtel­jesen. Hiszen közismert az a tény, hogy a kormányzott ke­rekek csak addig vezetik a járművét a kívánt irányba, amíg gördülnek, a. megcsúszás pillanatától a jármű tehetet­lensége folytán a lendülete irányába halad tovább, ritkán követi az út vonalvezetését és ez kiszámíthatatlan következ­ményekkel járhat. A hirtelen fékezés többnyire elkerülhető a motorfék szakszerű haszná­latával is. Meg kall még em­líteni a megcsúszott! autó kor­mányzását. Az ösztönös moz­dulat itt is végzetessé válhat, ha az autós érezve kocsijának megcsúszását és a járdasze­gély vagy az útpadka veszé­lyes közeledtét, a kormányke­rék ellenkező irányába fordí­tásával szeretne attól eltávo­lodni. Ilyenkor a túlkormány- zótt kerekek eltávolodnak a járdaszegélytől, de mintegy „elősegítik” a kocsi megpördü- lését. So Icát hangoztatott aranyszabály, de nem lehet elég sokszor leírni —, hogy a legváratlanabb megcsúszáskor is emlékezzünk rá —; az adott lehetőségektől függően, de mindig a csúszás irányába kormányozott kerekekkel le­het a csúszást csökkenteni vagy megszüntetni. Mindezek­hez elengedhetetlenül szüksé­ges. hogy a fékrendszer hatá­sosan, minden keréknél egy­formán működjék, és a gumi­abroncsok futófelületének ál­lapota kifogástalan, a profil­mélység legalább 3 milliméter legyen. Kővári József önk. rend. Síkos út, s égj kis figyelmet lenség; ennyi kell mindössz a balesethez Tokió az autó ellen A tokiói városi hatóságok egy igen egyszerű, a lakosság egyes rétegeit mégis rendkí­vül súlyosan érintő tervvel szándékoznak végül is meg­szűntetni a közlekedési zűr­zavart; a város egész óriá­si területén meg akarják til­tani a parkolást. Tokió köz­pontjában járművektől men­tes övezet létesül, a világ más nagyvárosaiban már meglevő gyalogosövezethez hasonlóan. A közlekedési du­gók elleni harcra nem talál­nak más lehetőséget, mivel jelenleg a japán főváros 2 485 422 lakosa —. vagyis csaknem minden harmadik tokiói saját kocsin jár. A ha­tóságok mégsem ■ kívánnak meggondolatlanul cselekedni. A már amúgy is igen fejlett földalatti- és városivasút­hálózat a vonalak számát 22- röl 32-re növeli, s ez lehető­vé teszi a sok milliós utas­tömeg áramlásának normális szabályozását. Megrójuk Rácz Lajos szalmatercsi la­kos Salgótarján belterületén 84 kilométeres sebességgel vezet­te motorkerékpárját, s ezért 700 forint pénzbírságot róttak ki rá, továbbá bevonták 1-es számú ellenőrző lapját kétévi időtartamra. Ugyancsak bevonták 1-es számú ellenőrző lapját Répás Zoltán nemti lakosnak, aki Italos állapotban motorozott Kisterenye és Nemti között. A pénzbírság az ő esetében 1200 forint. Ugyanezt tette Kozma Bar­nabás nagylóci lakos is Szé- csény és Endrefalva között, s ellenőrző lapja bevonása mel­lett 500 forint pénzbírságot szabtak ki rá. Balázs György balassagyar­mati lakos két ízben Is meg­szegte a közlekedési szabályo­kat; Győr belterületén 65 kilo­méteres sebességgel vezette a balassagyarmati tsz. tebergép- k ácsiját, nem sokkal később pedig Hatvan belterületén au­tózott szeszes ital hatása alatt. Az első esetben 800 forint pénzbírságot szabtak ki rá, és bevonták 1-es számú ellenőr­ző lapját két évre. A második esetben már 2-es számú ellen­őrző lapja is erre a sorsra ju­tott, a pénzbírság összege ez­úttal 1000 forint. Az oldalt összeállította: Szöghy Katalin NÓGRAD — 1973, norembet 3., szómból i

Next

/
Thumbnails
Contents