Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)
1973-11-13 / 265. szám
Ili a véleménye a munkaverseny értékeléséről és a nyilvánosságról? Asszonyokkal beszélgettem a címben, említett témáról. A munka verseny említett két területén sok jogos kifogás éri. Kísért a régi megszokottból az. afrii idejét múlta, ugyanakkor még sok a kiforratlan, új jelenség, ami újabb vitára ad okot. Vajon az öblös- üveggyárban meddig jutottak a szocialista munkaverseny ég szocialista brigád-mozgalom .színvonalának emeléséről szóló határozat végrehajtásakor e két területen. BRONZ FOKOZAT Baja Istvámné, a 16 tagú törlőbrigád vezetője. Tizennyolc éve dolgozik a gyárban, sok emlékezetes munikaver- seny van. már mögötte. — A versenybizottság felül- v izsgáilta felajánlásunkat, és úgy ítélte meg, hogy annak teljesítése esetén is csak a bronz fokozatot kaphatjuk meg. hullott korábban már az arany fokozatot is elnyeltük. Hiába, nagyobbak a követelmények. Többet, sajnos, nem tudunk váöalani. mert a brigádban sok a gyermekes édesanya- Nagy dolgokat nem viszünk végbe. Újítani sem tudunk. mint a férfiak. Legjobb tudásunk szerint végezzük munkánkat. Nálunk pontrendszer szerint folyik az értékelés. Megszabták, hogy milyen tevékenységért, mennyi plusz pont jár. Nekünk a bronz fokozathoz 250 pontot kell teljesíteni. Jelenleg 160-nál tartunk. Jó ez az értékelési rendszer, mert figyelemmel tudjuk kísérni, hol tartunk a felajánlások teljesítésében • — Van elmaradásuk? — A társadalmi munkánál. Az év végére azonban pótoljuk. Sajnos, az idén még nem mondták meg, hogy hova menjünk, mit csináljunk? — Nem láttam sem vei- senytáblát. sem különböző vensenyfeiiratokat, amelyek a legjobbakat népszerűsítenék. Nem hiányzik ez önnek? — Elfoglalnak a magunk dolgai. Nincs időnk arra. hogy niás üzembe járjunk és érdeklődjünk, milyenek a módszereik? A plakátok? — ismétli a kérdést és ezt válaszolja: — Nem zavarnának bennünketBRIGÁDZÁSZLÖ — Jó brigád hírében, áll a Furák Teréz Szocialista címet elnyert kollektíva — mondom Tágliber Ferencne brigádvezeitőnek. — Mindig attól függ. hogy ki hogyan értékeli — hárítja ei magától az elismerést. Talán azért teszi, mert eddig többször elnyerték a Szocialista cím arany fokozatát, az idei felajánlásuk viszont csak a brigádzászlóra jogosítja őket— Nem pontrendszer alapján értékeljük a végzett munkát. hanem a felajánlás alapján. Amit cselekszünk, azt a brigádnaplóba is bevezetjük. Havonta a művezetővel együtt értékeljük. Megbeszéljük, hogy kinek, mit kell tenni. Eddig a termelésre tett vállalásokat teljesítettük. Sajnos, nem így vagyunk a társadalmi munkánál. Nem mi vagyunk az okai. Még az év elején azt mondták, majd szólnak, ha szükség lesz ránk. Eddig erre még nem került sor. — Milyennek tanítja a verseny nyilvánosságát? — A kitüntetésekről tudunk, gondolom ennek megvan a reális alapja- Ilyenkor brigádtársaim megkérdezik: ki, miért kapta a kitüntetést? Sajnos erre konkrétan és pontosan nem tudok válaszolni. Jó lenne a nagyobb nyilvánosság', a legjobbak népszerűsítése. Ez viszont azzal is járna, hogy több lenne a vita. NEM TUDJUK ELÉRNI... — Nagyok a követélmények. sajnos nem tudjuk elérni a kitűzött célt, ezért csak részt veszünk a versenyben, — mondja nosztalgiával a hangjában Andó Sándorné, az exportbrigád vezetője, majd így folytatja: — Pedig Jubiláló A kishartyáni önkéntes tűzoltótestület 1923-ban alakult. A félévszázados jubileumot szombaton délután ünnepelték a község önkéntes tűzoltói. Többek között a testület elnöke, a járási hivatal elnök- helyettese, a városi, járási tűzoltó-parancsnokság vezetője, a községi tanács elnöke, valamint a termelőszövetkezet elnöke mondott köszöntőt. szeretnénk valamilyen fokozatot elérni. — Miért nem tudják? — Hiányzanak a munkafeltétetek. Egyébként a kulturális és egyéb vállalásunkat teljesíteni tudjuk. Igaz. a tárt sadalmi munkában eddig nem jeleskedtünk, de van még lóét hónap. Ha igényt tartanak rá, csak szóljanak. — Itt nincs semmiféle olyan felirat, amiből kitűnne, hogy versenyeznek, s ki, mit teljesített eddig az éves felajánlásokból. Jó ez így? — Eddig nem szorgalmaztuk a versenynyilvánosságot, bár azt hiszem, érdekelné munkatársaimat is. KÍSÉRLETI ESZTENDŐ — Egyáltalán nem vagyok elégedett a verseny nyilvánosságával, pedig nálunk régóta szép hagyományai vannak a szocialista munkaversenynek és a szocialista brigádmozga- lomnak. A vetélkedés tartalma évről évre egyre jobb tesz. Sajnos, az építkezések során kidöntötték a versenytáblákat A TMK-ban dolgozó szocialista brigád vállalata, hogy egy héten belül elkészíti a táblákat. Ezekre a 167 brigád közül a legjobbak neveit kiírjuk. Tapasztalataink szerint felül kell vizsgálnunk a különbőz» fokozatok elérése érdiekében kidolgozott követelményrendszert és módosítani kell. Ügy látom hogy ez az esztendő kísérleti év volt az új követelményrendszerből is. Igaz, de azért a régiből sem árt megtartani azt, ami jó, ami előrevivő. Mert a jól dolgozók jó munkájukkal rászolgálnak a népszerűsítésre. V. K. tűzoltók Az ünnepélyen adták át a megyei tanács 2000 és a megyei tűzoltó-parancsnokság 1500 forintos ajándékát. A termelő- szövetkezet elnöke egy modem lemezjátszós rádiót ajándékozott a testületnek, a községi tanács pedig nyolc új egyenruhával lepte meg a tűzoltókat. Hárman személyi pénzjutalmat kaptak, több önkéntes tűzoltót előléptettek. Tehát nem fogadhatjuk el azt a régi felfogást, hogy a csúcsvezebőség csupán koordináló, javaslattevő pártszerv. A osúcsveae tőség elsősorban .rányit, határozatot hoz. Ezért indokolt, hogy irányításuk fejlesztését, tekintélyük és szerepük növeléséit is ennek megfelelően biztosítsák a járási, városi pártbizottságok. Hatékonya bba n segítsük munkáinkat A csúcs-vezetőségek irányításában alapvető követelmény, hogy a járási, városi pártbizottságok biztosítsák: 1. A hatás- és feladatkörűikbe tartozó tenni valóikat egyre magasabb színvonalon lássák el, elsősorban az alapszervezietek vonatkozásában. 2. önállóságuk és felelősségük erősítése mellett a járási, városi pártbizottságok kapcsolata valamennyi pártszervezettel erősödjön-, így a csúcsveze tőségeik alá tartozókkal is. A jelenlegi tapasztalatok azt mutatják, hogy a Politikai Bizottság 1972. március 21-i határozatai főleg a csúcsvezetőségek irányításában és munkájuk fejlesztésében még nem váltak a napi munka szerves részévé. Azok követelményei a járási, városi bizottságok munkájában, munkatervében, határozataiban és intézkedéseiben nem megfelelően tükröződnek. Irányításuk, segítésük és ellenőrzésük nem eléggé differenciált, leszűkül né- báyy olyan módszerre, amelyeknek az alapszervezetek irányításában van létjogosultságuk. A csúcsvezetősegek differenciált irányítását indokolt már a munka tervezésének időszakában elkezdeni. Tevékenységük tartalmi kérdéseit, munkamódszerüket a választott testületek gyakraban tűzzék napirendre. Szükségesnek látszik beszámoltatásuk fokozása is, különösen irányító tevékenységük helyzetéről és feladatairól. A testületi döntésekben, intézkedésekben a csúcsvezetőségek feladata minden esetben nyerjen világos és egyértelmű megfogalmazást. Ennek alapján fontos követelmény, hogy a csúcsvezetőségek is dolgozzák ki a felsőbb határozatok végrehajtását biztosító intézkedéseiket. Bevált gvakorlat, hogy a csúcsvezetősegi titkárok is részt vesznek a rendszeres havi alapszervezeti titkári és apparátusi értekezleteken. Ezzel azonban nem lehetünk elér gedeltek. Helyes, ha a járási, városi pártbizottságok gondoskodnak arról, hogy a csúcsvezetőségi titkárok külön, a sajátosságuknak megfelelően ismerjék meg tennivalójukat. Sokkal több ta- pasztalatcsere-jeliegű, a munkamódszert fejlesztő külön- megbeszélést, -konzultációt szükséges rendezni a számukra. A járási, városi pártbizottságok területfelelősei, társadalmi aktívái is elsősorban ehhez nyújtsanak segítséget, jelentősen csökkentve .a reszortfeladatok tekintetében történő egyoldalú instruálást. Már állandó jellegű gyakorlattá vált, hogy a járási, városi pártbizottságok időközönként egy-két napot eltöltenek egy-egy csúcsvezetőség területén. Előre meghatározott témákban széles körű vizsgálódást végeznek, azok tapasztalatait ismertetik a csúcsvezetőséggel, és megjelölik a feladatokat. Ennek továbbfejlesztését elsősorban az e cikk keretében jelzett problémák feltárásával és megoldásával kell a jövőben biztosítani. Az irányítás javítása érdekében határozottabban érvényt kell szerezni a hatásköröknek is. A járási szintű állami, társadalmi szervek előszerettel minden kérdésben a csúcsvezetőség titkárát keresik fel, és kérik intézkedésre, még akkor is, ha azok az alapszervezet hatáskörébe tartoznak. Ez csorbítja a pártvezetőségek önállóságát, párhuzamosságot eredményez. A csúcsvezetőség — elsősorban annak titkára — valamiféle „postaládává” változik, ami nem fogadható el. Ezért indokolt, hogy mind a megyei, mind a járási, városi, illetékes szervek következetesebben megtartsák az együttműködés „játékszabályait”, feltétlenül érvényesítsék a hatásköröket. A munkamódszer fejlesztéséért Végül indokoltnak látszik néhány időszerű kérdést szóvá tenni a csúcsvezetőség és az alapszervezetek, illetve az állami, társadalmi szervek kapcsolatában. A tapasztalatok arra utalnak, hogy a .csúcsvezetőségek Az istállótrágyát ősz derekán kell szétszórni a földeken, aztán tavasszal beszántjuk, így csináljuk ezt, hogy jó legyen a termés. Most éppen az uborkaföldön szórjuk szét — forgatta serényen a villát Hugyecz János bácsi, a Kis-Zagyva-völgye Termelőszövetkezet lucfalvi üzemegység fogatosa. Oláh, Puporka Ernővel és László Barnabással a lovaskocsik tartalmát rakták a táblák szélére. János bácsi korát meghazudtolva tüsténkedett a bakon. Hatvannégy esztendős múlt, bizony megérdemelné a nyugdíjas címet is, de csak a kora miatt: fürgébben mozgott, mint a többiek összesen! — kulcsár — Terveznek a szervezők Ezt a munkaügyi és személyzeti osztály közreműködéséA NÓGRÁDI szénbányáknál augusztusban hozták létre a szervezési osztályt. Az Egyesült Magyar Szénbányák korábban, amikor az elmúlt évi üzem- és munkaszervezési tevékenységet értékelte, javasolta: csoportok helyett az önálló osztályok létrehozását. Bocsi Ottó osztályvezetőtől arról érdeklődtünk, hogyan kezdtek munkához, milyen terveik vannak a jövőre vonatkozóan. — Első teendőiül volt az osztály létrehozása. Mérnököket. közgazdászokat irányított át a vállalatvezetőség más munkaterületekről. A vállalati ügyrendnek megfelelően a mi feladatkörünk lett az üzenrr és munkaszervezés, ezenkívül a műszaki fejlesztés, de hozzánk került az újítások és a munkaversenyügyek intézése is. Ma már a jövő évi üzem- és munkaszervezési intézkedési terven dolgozunk. Természetes, erre a negyedévre is van tervünk, ami a vállalat hatékonyságának javításét, a helyes gazdaságpolitikai és fejlesztési célok meghatározását, a tartalékok feltárását foglalja magában. — Az alkalmazandó létszám elemzésével már elkészültünk. jelentős hányada meg nem ad kívánatosnak megfelelő segítséget a pártvezetőségeknek. Az alapszervezeti munkatervekben a pártpolitikai jellegű napirendek számukat és tartalmukat teltintve is elmaradnak a követelményektől és az igényektől. A pártvezetőségek ellenőrzése, beszámoltatása nem elég rendszeres. Különösen jelentkezik ez ott, ahol a csúcsvezetőségi titkár egyben alap- szervezeti titkár is. Az előbbivel függ össze, hogy az irányításuk alá tartozó alapszervezeteket nem mindig differenciáltan irányítják, segítik. Azzal egyet kell érteni, hogy a tsz-pártszervizetekre megkülönböztetett figyelmet fordítanak. Azonban indokolt, hogy a községi, az üzemi, vagy más jellegű alapszervezetek irányítása is elérje a megfelelő színvonalat, Ügy véljük, hogy a községi alapszervezet, a tanács irányítása is nagyobb figyelmet és energiát igényel a csúcsvezetőségek részéről. A községpolitika, a községfejlesztés a falun működő csúcsvezetőségek legfontosabb feladatai közé tartozik. Különösen így van ez a közös tanácsú községekbe^. A társközségekben a politikai élet fejlesztése, az érdekek és célok egyeztetése, valamint az együttműködés fejlesztése a csúcsvezetőség iránt állandó jellegű követelményeket támaszt. Gyakran felvetődő kérdés, hogy a csúcsvezetőség tartson-e helyileg titkári értekezleteket? A néhány helyen szerzett kedvező tapasztalat azt erősíti, hogy igen, tartson. A helyi feladatok és módszevel végeztük el. Ezzel a kérdéssel egyébként ma már a kutatóintézet foglalkozik, mivel a vizsgálat országos iparági szintű. — A vállalat földtani irodája végzi él a szénvagyonfel- mérést, elsősorban a feltárható, vagyis a művelésre alkalmas szénvagyon. megállapításáról van szó. Ehhez a gazdasági számításokat ugyancsak mi adjuk. Foglalkozunk olyan témakörrel is. mint az igazgatói utasítások aktualitása. Véleményünk szerint több olyan korábbi utasítás van még hatályban, amit az élet túlhaladott. December végére befejezzük ezt a felmérést is a jogügyi osztállyal közösen. — • válaszolta az osztályvezető. — SZEREPEL-E a tervben olyan témakör, ami az egyes üzemeket, aknákat érinti? — Több is van ilyen. Megvizsgáljuk például Kányás- akma improduktív létszámncu;- matíváit. Mennyire felelnek meg azok a gépesítés jelenlegi fokának és milyen következtetéseket vonhatunk le a jövő érdekében? A szarospataki aknaüzem állóeszközrek kialakításának ez alapvető eszköze. Hasonlóan rendezzék meg időközönként a társadalmi szervek vezetőinek tanácskozását, konzultációját is. Végül szólni szükséges arról, is, hogy a csúcsvezetőség ösz- szetétele jobban feleljen meg a szervezeti szabályzatban biztosított szerepének, irányító feladatkörének, és a növekvő feladatoknak. A csúcsvezetőség választott testület, területének politikai irányító szerve. Ezért összetételében az eddigiektől jobban figyelembe kell venni tagjainak alkalmasságát, politikai felkészültségét és a működési területen betöltött személyes szerepüket. Nem valószínű, hogy a legjobb megoldás, amikor a csúcsvezetőség az alapszervezeti titkárok összessége. Több más probléma mellett például nem teszi lehetővé a vezetőségen belül a területi és reszortelv alapján történő működést. Csorbát szenved a testület döntési, ellenőrzési hatásköre is. Ezért ajánljuk, hogy ahol az indokolt és lehetséges, a vezetőségválasztások alkalmából a követelményeknek jobban megfelelő összetételt alakítsanak ki. ★ Az e cikk keretében felvethető néhány fontosabb gondolattal azt a célt szeretnénk elérni, hogy a csúcsvezetőségek, a pártirányításnak ezek a fontos láncszemei még tartalmasabb tevékenységet fejtsenek ki, egyre jobban betöltsék hivatásukat. gépek, szállítóeszközök menynyire felelnek meg a mai követélményeknek? Ezeknek az igen fontos termelési eszközöknek az állapotára is kiterjed a vizsgálat, annál is inkább. mivel az utóbbi időben elég sok panasz merült fel az üzem részéről. Valamennyi aknaüzemnél elvégezzük majd a helyi szakemberek bevonásával az úgynevezett szénmezőköltségek vizsgálatát. Sokat várunk ettől. Ennek' a munkának a koordinálását, elemzésszervezését mi látjuk eL Szerepéi a tervünkben a 42 órás munkahétre való átálláshoz készítendő tervjavaslat is. Ezt ugyancsak az üzemek szakembereinek széles körű bevonásával kívánjuk megvalósítani — válaszolt. Bocsi Ottó. — Elöljáróban szó volt ai~ ról, hogy a műszaki fejlesztéssel is intenzívebben foglalkozik a jövőben a szervezési osztály. Ezzel kapcsolatban milyen terveik vannak? Már ebben a negyedévben vizsgáljuk annak tehetősegeit. hogyan lehetne biztosítani a gyorsított vágathajtás megszervezeset. Ez a munka is eléggé előrehaladott álla- pótban van. A lehetőségeket vizsgáltuk, és több variációt, tervet szeretnénk készíteni! egyrészt arra vonatkozólag, milyen gépekre lenne szűk. ség ^ másrészt a munka ösztönzésére. A közép-dunántúli szénbányáknál már tapasztalatcserén jártunk, megnéztük a homiokürítős rakodógépeket, amelyeket ott sikerrel alkalmaznak. Ezt a célt szolgálja^ egyébként a megrendelt függő sínpálya is. Ugyancsak műszaki fejlesztési téma Szo- rosputak számára a KR—1-es maróhenger kábelfektetésének műszaki megoldása. Eddig ugyanis különkocsi szállította a szükséges kábeleket, de sokkal célszerűbb megoldásnak látszik a lámcszőnye- ges fektetési módszer. Egyébként még ebben a hónapban felülvizsgáljuk az üzemek műszaki fejlesztési terveit és annak végrehajtását. Szerepel még tervünkben az újítómozgalom értékelése. Rövidesen, sor kerül az újítók tanácskozására. Több üzeminél ellenőrizzük az újítások ügyintézését. — VAN TENNIVALÓNK a szocialista munkaverseny, a brfgádmozgal <>m értékelésének egyértelműbbé tétele érdekében. A szakszervezeti bizottsággal közösein ebből a témakörből szervezünk majd értekezletet. Két üzemrészben elemezni szeretnénk a jó eredményt elérő és gyengébben teljesítő szocialista brigádok munkáját. Ügy véljük, ez is tanulságos lesz majd, és sok gyakorlati tapasztalatot ad, amit széles körben hasznosítani tudunk — fejezte be a szervezési osztály vezetője. B. J. NÓGRÁD — 1973. november 13., kedd 3 állománya, a jövesztő", rakodó5
