Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)

1973-11-11 / 264. szám

Lehut-e próféta? Könyvek és a reggeli A vár árnyékában keresünk menedéket a csípős novemberi ti^él előL Filmesnek Hollókőn. Kovács Sándor, a helyi terme­lőszövetkezet főagronómusa körültekint a várhegyről. — Ameddig a szem ellát, miénk a szántó. Kutyadolog megművelni! Kötött, barna erdei talaj, összesen 1500 hold. Sekély a termőréteg. Alatta kő. Régen 16 centi volt a mély­szántás. Mostanában 26—32 centi mélységig mozgatjuk meg a földet A főmezőgazdász fiatalem­ber, 30 éves. Közel egy évti­zede dolgozik Hollókőn! Volt növénytermesztő és főállatte­nyésztő, öt évvel ezelőtt bíz­ták meg a főagronómusi teen­dők ellátásával. — Zsámbékon végzett felsőfokú techniku­mot. — Nem véletlenül kerültem Hollókőre. Nagylóc, a szülőfa­lum, a szomszédban van. Édes­apám hátat fordított a föld­nek. A Kőbányai Sörgyárban dolgozik. Ha néha hazajön, vázért elbeszélgetünk a földmű­velésről. A termesztési módszerek terén új szelek fújdogálnak Hollókőn. Ez nem kis mérték­ben Kovács Sándornak kö­szönhető. Az elméletben ta­nultakat mielőbb Igyekszik át­ültetni a gyakorlatba. A me­redek, domboldalakat kivon-, ták a művelésből. Málnát te­lepítettek. Intenzív gépesí­téshez fogtak. — A búza csatát nyert Hol­lókőn. Valamikor 10—12 má­zsa termett holdanként Az idén 22 mázsa volt az átlag­termés. Ilyesmire a legöregebb emberek sem emlékeznek. Nincs szó semmiféle varázs­latról. Talajvizsgálat, műtrá­gyázás, korszerű talajműve- iés, vegyszeres gyomirtás a magyarázat Megszilárdítot­tuk a technológiai fegyelmet. Optimális időben, kifogásta­lan minőségben vetettünk. A jól dolgozókat jutalmaztuk. A málna-,fronton" szintén teljes a «iker. A 12 mázsás holdankénti átlagtermés már a mültté. Az idén nem keve­sebb, mint 25 mázsa termett! Újdonság, hogy műtrágyáz­tak, megoldották a növényvé­delmet _ a növénytermesztésben elért eredmények kapcsán té­vedés azt hinni, hogy az ál­lattenyésztési ágazat fölé he­lyezem Viszont az a helyzet, hogy a növénytermesztésben egy év alatt többet lehet pro­dukálni, mint az állattartás­ban. Ahhoz kell 5—10 év is, hogy * hibákat kiküszöböl­hessük a szarvasmarha-, ser­tés-, vagy juhtenyésztésben. Dicsekvés nélkül állíthatom, hogy például sikerűit a juhá­szától jövedelmezővé ten­nünk. ill Ját nehéz lenne megrajzol­ni róla. Mindig többet akar. A korszerű termesztési eljárá­sok terjedése nyomán újra kell fogalmazni bizonyos kérdése­ket Kovács Sándor igyekszik lépést tartani a fejlődéssel. Rendelkezik egy 400 kötetből álló házi szakkönyvtárral. Szaklapokat járat esténként azokat böngészi. Már csak azért is kevés a szabad ideje, mert szeptembertől a Debre­ceni Agrártudományi Egye­temre jár. — A szakmai tudnivalókat elsajátítjuk az iskolában. De a vezetési stílust mindenkinek magán alt kell kialakítania. Kezdetben nehezen ment. Mindenkivel másként kell szót érteni. A durva parancsolga­tás nem kenyerem. Még akkor sem, ha valaki értetlenkedik, túlfeszíti a húrt. Egy vezető­nek mindig józan önmérsék­letet kell tanúsítania. Határo­zottan, de emberségesen adom ki az utasításokat Mert az erélytelenség esetén átesnék a ló másik oldalára. Egyesek gyengeségnek vélnék és ki­használnák. Egyenes, őszinte szavak. A vékony, alacsony fiatalember már eddigi tevékenységével Is igazolta, hogy ha saját falu­jában nem is, de a szomszéd­ban lehet „próféta.” Szakmai téren elért sikereire, embersé­ges irányítási készségére fel­figyeltek. A közelmúltban ki­tüntették. A Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója lett. Ez to­vábbi sikerekre sarkallja. — A munka, család, tanu­lás mellett szeretek gitározni. Néha azért úgy elmélyülök a szakkönyvek tanulmányozásá­ban, hogy elfelejtek reggeliz­ni. Minden nap új feladatok elé állít Szeretnék megfelelni a bizalomnak! Rozgonyi István Harmadszor « »tett Ittasan Jő helyeit választolt... Két kedve» időtöltése Stank. Attilának: a gépkocsi- vezetés és az ital Sajna», gyakran' halmozza az élveze­teket. előbb felónt a garatra, azután beül a gépkocsijába, s __ ö ssze-vtosza száguldozik. Első Ä autóit iróniája, hogy minder, szinte a megyei rendőr-főka­pitányság ©lőtt történt Így aztán hiába menekült eí a még üzemképes gépkocsival, a kiküldött rendőrjárőr osakha­ízben tavaly Fehérgyarmaton került összetűzésbe a rendőr- _ séggel emiatt- Tulajdonkép- hozott pen nem volt nehéz rajta­csípni, mert kihívóan kerin­gett egy rendőr körül, s több­ször rá is dudált A Nyíregy­házi Járásbíróság 4000 forint pénzbüntetésre és egy év járművezetéstől eltiltásra ítélte, de még mialatt as el­járás folyt ellenie, újabb ha­sonló vétséget követett ei. s ezt még tetézte az ót igazoi- titó rendőr sértegetésével. Arról már nem is szólva, hogy ezúttal vezetői engedély r.élkűl kocsíkázott, mert azt a t -hórgyarmati rendőrkapi­tányság még tavaly decem­berben bevonta tőle. Ez alka­lommal 5000 forint pénzbünte- • »re ítélték, de ez sem hasz­nált. Alig néhány hónap le­forgása után most újra a bí­róság élé került. A Salgótarjáni Járásbíróság ítéletet az ügyben: Statte Attila. saJgőtwrjánl la­kos műszerészt, a GELKA dolgozóját, öthónapi, három év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 3000 fo­rint pénzbüntetésre ítélték, mindezen felül két évre eltil­tották a járművezetéstől. Az ítélet nem jogerős­te. K. Szocialista brigádvetélkedö, ahol mindenki nyert «Belőtt kezdő­dött és a nagybátonyi vállala­ti dör tővel igen jelentős állo­máshoz érkezett a, nógrádi szénbányák szocialista brigád­jai között folyó vetélkedés. Nem végállomáshoz. Ezt úgy érzem érdemes hangsúlyozni már elöljáróban. Nemcsak Mért, mert az első helyezést elért brigád országos verse­nyen vesz részt, hanem azért is, mert a siker eddi* egye­dülálló, és a gazdag tapaszta­latok megkívánják a folyta­tást Amikor a bányán szakszer- vezet elnöksége meghirdette ezt a versenyt a nógrádi szén­bányák szocialista brigádjai­nak népes családjából 90 bri­gád töltötte ki a nevezési la­pokat Talán országosain is az elsőik között voltak a jelent­kezés nagy számával. Az elha­tározás mögött igen erős aka­rat volt amit az eddig lezaj­lott vetélkedők bizonyítottak. A döntő előtti percekben találkoztam több olyan Isme­rőssel, akikről tudom, hogy munkahelyükön bármilyen szakmai kérdést nyugodtan, nagy hozzáértéssel megolda­lak. Nem is mai gyerekek már. Itt nagy izgalomban vol­tak, mert nagy volt a tét Az üzemekben lezajlottak a részvetélkedők. A selejtező jelző szerintem nem illik eh­hez a nemes versenyhez, amelynek van ugyan győzte­se, de vesztese nincs. A dön­tő tulajdonképpen a végered­ményt adta, de eddig eljutni nehéz volt A szocialista brigádokon kí­vül a kultúrmunkások, nép­művelők helytállása, áldozat­vállalása dicsérhető, mert er­re volt szükség. A velük szem­ben támasztott Igény óriási mértékben megnövekedett. Őket az érdeklődés fokozódá­sa lelkesítette. Sokat segítet­tek, biztosították a műveltség gyarapításához szükséges fel­tételeket. A vetélkedők színvonala lé- pésről-lépésre javult. A kö­vetelmények egyre nagyobbak lettek. A brigádok Is állták a sarat. A döntő pedig nagy él­mény volt mindenki számára. A zsűri számára is, amelyben a vállalat első számú vezetői mellett ott volt Tóvízi Sándor, a szakszervezett központ, Csesztrényi Béla, a bányamű- szaki felügyelőség képviselője, üzem- és aknavezetők, vala­mennyien szakemberek. A há­rom játékvezető, Tóth József' né könyvtáros, Burányi Lász­ló, a járási pártbizottság mun­katársa, Molnár Gábor tech­nikus, rutinos Játékvezetésé­nek köszönhető a pergő mű­sor. Mert sok volt a kérdés. A bemutatkozással kezdő­dött. Pár perc alatt a brigá­dot kellett bemutatni és a brigád névadóját. Krupszká- ját ilyen röviden és ilyen szé­pen, meghatóan Jellemezni még nem hallottam. A tiribe- si brigád versbe szedte mon­danivalóját A társadalomtudományi, történelmi villámkérdésekre adott válaszokkal gyűjtötték ezután a pontokat a vetélkedő brigádok. Világeseményekből és történelmi kérdésekből vá­laszthattak. Jó felkészültség, előzetes tanulás volt a vála­szok alapfeltétele. Az ezt kö­vető technika, tudomány tárgykör viszont a Delta cí­mű folyóirat rendszeres, fi­gyelmes tanulmányozását kö­vetelte meg. A szakmai kérdésekre rö­vid szóbeli választ kért a zsű­ri. Ezeket a brigádok mun­katerületének megfelelően csoportosították. A munkavé­delmi kérdésekre viszont a népszerű 13+1-es totószelvé­nyen kellett három perc alatt választ adniuk. A biztonsági előírások pontos Ismerete volt ehhez szükséges. A filmművészet kérdéseit a szakszervezeti ismeretek tárgy­köre követte. A versengést délután már a művelődési ház színházter­mében folytatták a világ tér­képe előtt. Ezúttal is boríté­kot húztak, és koordináta sze­rint meg kellett jelölni az adott ország helyét, fővárosát, kiválasztani nemzeti zászla­ját. Az adott országról rövid társadalom- és gazdaságpoli­tikai információt adni. Alapos ismeretanyagot kívánt ez is. Színesítette a játékot a ha­talmas világtérkép, a helyes válasz esetén felvillanó fény. A képzőművészet sem ma­radt ki a vetélkedő tárgykö­réből. Megyei, illetve a me­gye számára alkotó művésze­ket képről felismerni, mű­veik címét megmondani, ez volt a feladat. Jól jött az az Ismeret, amit kirándulások, múzeum- és tárlatlátogatások alkalmával gyűjthettek a szo­cialista brigádok. Korábban ugyanis erre is biztosították a feltételeket. Az irodalmi kérdések vi­szont megkívánták József At­tila, Radnóti, Mikszáth, Ma­dách, Ady, Petőfi alapos is­meretét A szerző képét borí­tékból húzták. Az elhangzott részletekből a mű címét is meg kellett állapítaiuk. A műsorból a zene sem ma­radt ki. A salgótarjáni Bá­nyász Művelődési Ház ének­kara és zenekara adott szóra­koztató műsort a közönség számára és kérdést a brigádok részére. Az elhangzott első három-három müvet műfaj szerint fel kellett Ismerniük. A zsűri folyamatosan érté­kelte a versenyt. A Nógrádi Sándor nevét viselő kányáit, bányász brigád 168 ponttal nyerte el az elsőnek járó vándorserleget és 10 ezer fo ­rintot. Jogot szerzett a tavasz! országos vetélkedőn való rész­vételre. A második helyezést • kisterenyei, Kmpszkája ne vét viselő, női brigád szerezte meg hétezer forint jutalom­mal. A harmadik helyezést további verseny döntötte el a tiribesi Mezó Imre brigád ja­vára, a Dobó Katicáról elneve­zett anyagraktári brigád előtt. A további sorrend a követke ző: A gépüzemi József Attila, a ménkesi Lenin, a szorospú takl Zó ja, és a fuvarozási üzem Tanácsköztársaság brigádja Vándorserleget kapott egyéb­ként a nagybátonyi gépüzem is, ahonnan a vetélkedő-soro­zatra a legtöbb szocialista bri­gád nevezett Az első vetélkedő-sorozat te­hát igen eredményes volt, sok Jó tapasztalatot adott verseny zőknek és szervezőknek egy­aránt. Máris lehet készülni a következőre, a jövő évire. Bódé János Az eset még a nyár folya­mán történt Stärk Attila egy t-arjáni borozóban iszoga­tott. Vagy három deci bor el­fogyasztása után átment a Kristály eszpresszóba, ahol egy ismerőse társaságában ivott tovább, most már Ids- í röccsaket Tíz óra tájban együtt indultaik haza. Stank Attila előhozta a garázsból a gépkocsiját s miután meglá­togatták a jó barát lányisme­rősét a Karancs Szálló felé vették útjukat mert a gépko­csi vezetője nagyon belelen­dült a szánakozásba. Az eső­től síkos Rákóczi úton 80 kilo­méteres sebességgel- vezette a kocsit, amely egy helyütt megcsúszott a átvágódva a bal oldalra, először az út­szeli jelzőoszloonak. majd egv kerítésoszlopnál; ütközött A T6 vémozaik Matté; muOeu ftUMcIk. én a tévéműsor ne tennél János és Szepesi Malka nősz érsek és rádión és tévéelőfizetők szágonkénti adataival. Az étel- és feleségflsíű ural­kodót nemcsak iskolaköny­veinkből ismerjük, számos filmfeldolgozás is foglalko György és Raipcssányi László, Hafi Géza és Czigány György; a IV-es stúdió; & milliomodik ,» rádióújság-olvasó; Kocsis Zol- ” - megls is igen emlékezetes a Korda Sándor rendezte angol váltó­sat- Nemsokára ismét brit Kádár Sugár ’ András. Moldova zo* Vili. Henrikkel. Közülük mértebb olvasmányunk tele­vízióváltozata. A Jókai Mór mozog a föld...” című regénye alapján készült 7,«, TI-,' “ R^uegyS’ háromrészes tévéjáték drama- tllmm "égi* s SXn ÄgsSlt Gtaa rende’ £5?? * Lollobrigida, Darvsa UM, a ^ Miklós. BBC hatréaaes sorozata kerül Kessler nővérek egyike: Allee; X képernyőre, a Minden _ lében két kanál __ „kettőse”; Tony Curtis és Rcr Hárem műsoreflűus is prvr S3 ger Moore — íme néhány mier előtt áll. — Szőkébb név a közeljövőben megjele- környezetünkkel, „Az otthon Vértessy Sándor mondja: nő 1973-as Rádió és Televízió művészeté”-vel Ismertet meg „Nemrég az újvidékiekkel kö- Évkönyv „képcsarnokából”. S az azonos című. hatrészes zösen műsort készítettünk a hogy ne csak a fénykép 11- műsor. Témája a bútoretüu- dinávaszaboücsi hídról- Számos lusztrációkról essék szó. fel- sok története, a bútorművé- érdekes emberrel találkoz- soroljuk a könyv néhány tér szét fejlődése. — Tágabb ha- vétémáját is: dkk olvasha- zárkát járja be — íöldraj- tó az elektronika kérdőjelei- á, kultúrtörténeti, építészeti ről, Horvát János Fidel Cast- etb. nevezetességeiket. ha­ró-interjú járói; portré néhány gyományokat idézve a Bemü­kül önleges televíziós szakma tatjuk Magyarországot című Újvidéken egy csinos asszony, művelőiről: a „bűnés”, a ma- színes filmsorozat. A 12 rész- megnéz, megérint és hitetlen- dáridomár, a fodrász, a felvé- re tervezett ciklus eddig el- kedve kérdezi: »Valóban ma­készült részei: A budai Vár- ga az?« Kihúzom magam, ön­hegy; Esztergom; A porcelán, bizalmam lesz. de az asszony* A Balaton. I—II; Várak; A ma- ka máris folytatja; »Ment, ha gyár lovak.— Végül határain- valóban maga » Vértessy, ír­kon messze túlvisz a „Japán ja már fel a kedvenc számo- titkos földjén” című nyolcré- mat és küldje el a kívánság- s.zes csehszlovák rövidfiira- műsorban!« S a kaland vé-[ ŐSZI VILÁG tunk; ők szerepelnek majd a filmben, köztük Tito volt partizán társa, külön vonat­vezetője. És egy »műsoron kí­vüli történet«: hozzámlép telvezető, a diszpécser. a színésaegyeztető és a trükk­mester szerepel az írásos „tab­lón”; végül űn- „Műsortükör” olvasható a televízió 1972-ben kelertkezeitt sorozatairól, egye­di műsorairól. valamint „Világ-UűíizútostatisztikA'; * »uroaai. Megjelent a Társadalmi Szemle novemberi száma A gazdaság és m politika összefüggéseit, egymásra hatá­sát elemzi a folyóirat vezető cikkében Fozsgay Imre. Nép­gazdaságunk egyik legfonto­sabb kérdését vizsgálja Ro­mán Zoltán tanulmánya, amelynek címe: „Hogyan ál­lunk a termelékenységgel?" Héthy Lajos és Makó Csaba: „A marxista szociológia és a valóságfeltárás” című írásában a szociológiai társadalmi funk­ciójáról, feladatairól és fele­lősségéről értekezik, szembe- szállva jó néhány ezzel kapcso­latos téves, hamis nézettel. Faragó Jenő cikke — sok tar pusztalat felhalmozásával, jól hasznosítható tanácsok formá­jában — arról a problémáról szól: hogyan érvényesítik az alapszervezetek a párt vezető szerepét Pártmunkásokkal készített Interjút Várkonyl Margit ar­ról, mit tesznek a kommunis­ták. a pártszervezetek a köz­oktatás-politikai határozat vég­rehajtásáért. Serény Péter „In­tenzíven, dinamikusan, korsze­rűen” című szemléjében szov iet folyóiratok cikkei alapján ad áttekintést arról, mi jel tamzi, milyen problémák fog lalkaztatják a szovjet gazda ságot az ötéves terv félidejé­ben. üe? i'öliaam. iák.üldwiu.jj NÖGRAD - 1973, rnoíemb«» 11, *osémo© 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents