Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)

1973-11-11 / 264. szám

Túrtól a kooda Kisbágycwi határában. A háztáji állomány száz darabból álL A kondás buhaj Gyula. Bujákl ember, ü5 éves. Tavaly húsvétiéi tó­parttá meg a falu. Korábban állami gazdaságban dolgozott, onnan ment nyugdíjba- — Nincs panaszom a fizet­ségre. Kapok havonta két­ezer forintot. Ebből 600 forint fűbért lefizetek. Hányatott életű ember. Nyolcéves koráitól dolgozik. Valamikor bojtárkodott a kornyéken. cseJédeskedett az Alföldéin, summás volt Kapos­vár mellett. Három kutya sürgölődik kö­rülötte. Bongács a leghűbb se­gítőtársa. A másik ketté még csak most tanulja a disznó­hajtás tudományát Nem a lábát kapják el, hanem a farkába harapnak, ha nem en­gedelmeskedik a disznó. — Az unokám, Oláh Sán­dor is eljár velem. Együtt jobban telik az idő. Ugye szép ostorom van? A tavasszal vettem Bujákon. Tóth Imre gulyás csinálta. A kondát reggel 9 körül hajtja ki a legelőre. Délután négy óra tájon már befelé ballagnak. Suhaj Gyula nyu­godt ember. Nézi a távoli he­gyeket, a kutya gondoskodik arról, hogy a disznók ne menjenek a tilosba! Ha jobban akarunk élni... Az eredmény«« alkotó műnk« csernyi eaépeégeSt, a* al­kotásból adódó örömöt, a vele járó gondok leküzdését, a bíztató távlatokat foglalja méltó keretbe a Központi Statisz­tikai Hivatal Nógrád megyei Igazgatóságának jelentése az év első kilenc hónapjáról, amelyet lapunk tegnapi számá­ban olvashattak kedves olvasóink. Az ebben foglaltak méltán töltik el jogos büszkeséggel és nem önelégültséggel megyénk lakosságát. Jóleső érzés tudni, hogy isimét előbbre léptünk a magunk választotta úton, a szocializmus építésében, hogy sikereink gyarapították ha­zánkat, ugyanakkor a dolgozó, a józanul gondolkodó és be­osztással élő emberek százezres tábora is gazdagodott. A sokatmondó Bzámok mögött a régi gyárak, öntudatos munkásainak példás eredményei, az új üzemek dolgozóinak igyekezete, a közös gazdaságok tagjainak áldozatos tevé­kenysége, valamint az értelmiségi dolgozók népes Betegének jó munkája húzódik meg. Jelzi, hogy a megyei pártórtekeMletea eltat&roaott gaz­dasági, gazdaságpolitikai, társadalmi, társadalompolitikai el­képzelések a megvalósulás útján haladnak. Az eredmények­ben tükröződik a Központi Bizottság tavaly novemberi ál­lásfoglalásának hatása, mely a nagyobb követelményeket ír­ta elő az élet minden területén. Hatására a többi között a gyárakban, üzemekben, vállalatoknál magasabb szintre ■emelkedett az üzem- és munkaszervezés színvonala, tartal­masabbá vált a dolgozók vetélkedése, s több területen a korábbinál jobban kibontakozott a műszakiak tettrekészsé- ge. A következetes, céltudatos vezetés eredményeként növe­kedett a párt tekintélye, az iránta érzett bizalom. A termelés emelkedő ütemével egyidejűleg, központi in­tézkedés hatására is, — jelentősen emelkedett a munkások jövedelme. Ennek következtében ugrásszerűen megnőtt a dolgozók vásárlóképessége és -kedve. Kétszázmillió forinttal több árut vásároltak megyénkben, mint az előző óv azonos időszakában. Mivel megyénkben is kedvező a politikai légkör, az al­kotó munka sikereinek további növeléséhez megvan minden feltétel, nem tűnik ünneprontásnak, ha azokról a hiányossá­gokról is beszélünk, amelyeknek megszüntetésével vagy juórsékilésóvel tovább gyarapodhatunk. Nyűt titok, hogy gazdagodásunk legfontesaJWb feltétele a termelékenység növelése A kétségtelenül tiszteletet és elis­merést parancsoló termelésnövekedés egyik szépséghibája megyénk üzemeiben, hogy csak ötven százaléka származik termelékenységből, az többi létszámnövelésből. Mit mutat ez? Egyik-másik gyárban, üzemben elsősor­ban az újonnan telepített termelő gazdálkodó egységekben még háttérbe szorul a technikai, technológiai fejlesztés, kő- iáik az üzem- és munkaszervezésben rejlő lehetőségek kiakná­zása. Sajnos, még nem tökéletes a kooperáció a gyáregysé­gek és központok között, időnként akadozik az anyagellátás, emiatt gyakori az átállás, sőt időnként tétlenségre vannak kárhoztatva a dolgozni vágyó munkáskezek. Pedig a terme­lékenység és hatékonyság követelményeinek üzemeink — el­sősorban a kevés múlttal rendelkezők —, csak akkor tudnak eleget tenni, ha a vezetés napi munkájában szervesen bele tartozik a magasabb szintű üzem- és munkaszervezés. Sajnos, az építőipar dolgozói is lemaradtak a lakásépít­kezéssel, holott tudják, fontos politikai feladatnak tesznek eleget, ha időre és jó minőségiben teljesítik kötelezettségei­ket. Van még mit tenni a gazdálkodás egyéb területein is. A ma, szebb mint a tegnap volt. Mégis azt mondjuk: ke­vés amit eddig tettünk, többet, jobban kell dolgoznunk, ha jobban alkarunk élni. V. K. Régi település feltárása Üzbegisztánban befejező­dött Közép-Ázsia egyik leg­régibb településének, Rablnd- zsánnak a feltárása. Rabimd- zsánt. amely Kelet legforgal­masabb kereskedelmi útvona­lán. a Nagy Horoszámi út mentén feküdt, a krónikák szerint 1158-ban lerombolták. Csak az egyik magaslat nevé­nek hasonló hangzása segí­tett a régészeknek e történel­mi műemlék felkutatásában. ■m m. JrtubfcBnyvtár AZ U1 most már tel­jesen megváltoztatta az utca képét Patakon. Besorakozott az iskola, a takarék, a presszó, az új üzletek közé. ünnepé­lyes lett a falu központja. Az épület, amelyben filmszínház, olvasóterem, kisebb társalgó és a pártszervezet szerény kis irodája egy kis tanácsterem­mel kapott helyet, nem hival­kodó, hanem szerény, föld­szintes, mégis előkelő. Tekin­télyes a bejárata, szépen ki­képzett a nagyterem. Tükör­sima a parkettje. Egyszóval nagyon szép, és a patakiak nagyon szeretik. Szinte simo- gatják. Pier Miklós, a párttitkár mesélte el, ahány dolgos kéz volt a faluban, az mind köz­reműködött az építésében, hogy megtarthassák a novem­ber hetedikéi ünnepélyes meg­nyitót. Megfontolt beszédű ember a titkár. Mélyen gon­dolkodva fűzi a szavakat. Amikor a kultúrotthonukról kezdett beszélni tűzbe jött A társaságunkban volt Oravecz Imre, az ifjúsági titkár is. Más ügyben beszélni, a szerelőmű­helyből szaladt le a termelő­szövetkezeti irodába. Fiatal, keskeny arcú, szőke fiú Ora­vecz. Érdekes, amikor a kul- túrról beszélt, neki is megpi­rosodott az arca. Különösen, amikor Pier Miklós bizonyí­tásként kérdezte tőle. — Ti mennyi társadalmi munkával is járultatok a klub­könyvtár felépítéséhez? — Sokkal — gondolkodott. — Lebontottuk helyéről a ré­git, segítettünk az építésnél, és Választási jegyzetek Mérföldkő és 9iépítőkövek” Segít a brigád Nemcsak a munkában ak­tív a Börzsöny és vidéke AFÉSZ-nél a Dakó Katalin brigád. Legutóbb hálózat­fejlesztési célokra 52 ezer fo­rintnyi tagkölcsönt szerveztek be. Saját részjegyük összegét megkétszerezték. így fejen­ként kétszáz forinttal járul­nak hozzá a szövetkezet kere­téhez. A brigád egyik tagja, Kiss Istvánná tanul. Iskola­napokon csak este tíz órakor érkezik haza. Munkatársnői, a brigád tagjai elhatározták, hogy segítenek néki. Mivel nincs kire hagynia, a brigád- tagok vállalták, hogy vigyáz­nak társnőjük gyermekére, míg a mama tanul. Igazán szán felajánlás. Ha elterjedne a megyében, valószínűleg több dolgozó nő, anya jutna tanu­lási lehetőséghez. Ojabb létesítmények A HONVÉDELMI NEVELÉS SZOLGÁLATÁBAN A négy ed évszázados fenn­állását ünneplő Magyar Hon­védelmi Szövetség Nógrád me­gyei szervezetei az idén. egész sor új létesítménnyel gazda­godtak. Legutóbb a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 56- évfordulója alkalmából rendezett ünnepi program ke­retében két helyen is bázist adlak ált. Rútságom sokam voltak kí­váncsiak arra az avató ün­nepségre, ahol Nagy Zoltán, a járási pártbizottság első tit­kára mondott beszédet az MHSZ járást bázisának átadá­sakor. Az Ú1 létesítmény 350 ezer forint ráfordítással épült. Ebben helyet Ikap majd a já­rási MHSZ-vezet őség, a köz­ségi tartalékos, valamint lö­vés zkiub. A honvédelmi ház­ban — melynek megépítésé­hez nagy segítséget nyújtott a községi tanács, továbbá a pol­gári védelmi parancsnokság — lehetőség nyílik a Jövőben a legkülönbözőbb foglalkozá­sok megtartására. Vésne alka­lom lesz Rútságom is a mór dellező szakkör fejlesztésére és a klub létrehozására. Somoskőújfaluba» ISO «ser forintért építettek honvédelmi bázist A munkálatokból de­rekasan kivették részüket a határőrök, az MHSZ fáradha­tatlan aktívád, a község lakói. A községi tanács, valamint a termel őszovetkezet ugyancsak teljes súlyával támogatta a bázis létrehozását Itt nyer majd elhelyezést a tartalékos és Sövészkiub. Ami külön ör­vendetes, hogy Somoskőújfa­luban. a jövőben itt működik majd a főpavilon is tót iő- állássaL AZ ARCOKRÓL tanulmányt lehetne írni. Háromnegyed ki­lenctől harsogó mozgalmi da- iok töltötték be a tanácster­met. Vidám, várakozó tekin­tetek. amelyek felelősségiéi" Jassé váltak, mikor Kiss Gyu­la. a KISZ szécsényi járási bi­zottságának titkára a mikro­fonhoz lépett, hogy a küldött- értekezlet résztvevőihez ko­rábban eljuttatott írásos anya­got kiegészítse. Az elmúlt két év eredmé­nyei hallatán megelégedésről árulkodtak a szemele, amikor a hiányosságok kerültek szó­ba. helyeslőén bólogattak a küldöttek. Nyílt az ajtó és dobpergés, nótaszó közepette úttörők kö­szöntötték a tanácskozást. Ke­zükben tartott nyakkendőjük­kel vörös kordont vontak idő­sebb társaik köré Az arcokon meghatód ottség, a kedves meglepetés a tenye­reket arra készteti, hogy ös­szeverődjenek. Az arook árulkodnak. Az ELZETT küldötteiről azt mondják el, hogy több mint egymillió forint termelési ér­tékben végzett társadalmi munkájukkal járultak hozzá a gyáregység tervének teljesí­téséhez. A többiek vonásai azt tük­rözik, hogy a hétköznapok munkája nem volt hiábavaló. Jogos büszkeséggel tölti el ólcet. hogy a legutóbbi kül­döttértekezlet óta végzett munkájukkal tovább öregbí­tették a szécsényi járás KISZ- eseimek jó hírnevét. ★ A vita meggyőző erővel be­bizonyította, hogy a fiatalok jól tudnak politizálni, látják saját munkájuk fogyatékossá­gait, eredményeik nem teszik elbizakodottá őket — Mérföldkő a mai küldött értekezlet, alkalmas hely arra, hogy számba vegyük lehetősé­geinket, feltételeinket, megha­tározzuk további céljainkat — mondta többek között KJsn Gyula, a járási bizottság öt­kára. Az if}« küldöttek ebbest a szellemben vitáztak, as elkö­vetkező évek mozgalmi mun­káját alapozva. Az „alaphoz" minden fieteő* lalás egy-egy „építőkővel" Já­rult hozzá. Sok mtedenről szó esett Arról, hogy a KISZ tömegszervezet így törekedni kell, hogy minél több fiatal álljon az alapszervezetek so­raiba. Ugyanakkor politikai szervezet is, ez megkívánja, hogy a párt politikájának szel­lemében erősítse kommunista jellegét Kritikusan Jegyezték meg, hogy egyes helyeken « mostani vezetőségválasztások alkalmával kevés munkásfia­tal került a vezetőségekbe. Azt is elmondták: az nem in­dok, hogy a termelőmunkából nehezebb kivonni őket a ve­zetői teendők ellátására. Ez csak pillanatnyi hátrány, előbb-utobb kamatozódik. A vita fiatalos lendülete magával sodorta a felnőtt ve­zetőket is, akik nagy figye­lemmel hallgatták a felszóla­lásokat és maguk is a fiatalok nyelvén mondtak véleményt. Az ünnepi dísz és hangulat mögött komoly gondolatok rej­tőztek. Most kevesebb szó esett a kulturális, sporttevé­kenységről. Fontosabb témák kerültek a szécsényi járás KISZ-fiataljai munkaértekez­letének középpontjába. ★ Felvetődött, hogy azokat a KISZ-tagokat, akik nem vé­geznek rendszeres munkát, s úgy gondolják, a tagdíjfizetés­sel eleget tesznek kötelessé­geiknek, ki kell zárni a szer­vezetből. Erre Gyenge Sándor, a KISZ Nógrád megyei bizottságának titkára találó hasonlattal vá­laszolt: — A pedagógus sem szíve­sen ad elégtelent, mert ezzel beismeri, hogy a diákot vala­mire nem tudta megtanítani — mondta. A KlSZ-szervezetetenek az a feladata, hogy minél több KISZ-tag váljon ifjúkommu- nistává, ezt a véleményt töb­ben alátámasztották. Nemcsak a pódiumon, ha­nem a szünetekben is, egymás között beszélgetve, mert nem mindenki érez még elég bátor­ságot ahhoz, hogy a nagykö­zönség előtt mondja el véle­ményét Az endnefaM Puszta Mária a hoüókói Bélák Deaeő azon­ban már úgy adtak javaslato­kat bogy közben ügyes sn bántak a szón oki fogásokká!. * A REBCSftm JMi rasz­alapszervezeteinek küldöttel hosszan tartó tapssal köszön­tötték Ktas Gyulát akit újra a bizottság titkárává vúlmztot- tak. Tapsséf kásJtet®«!ék a DlVSZ-induló után a küldött­értekezlet munkáját Ez a taps azonban azoknak a fiata­loknak • szólt akik két éven keresztül tevékenységükkel nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a küldöttértekez­let eredményes munkát végez­hetett A taps jogos volt ShL Gy. Ahol a fiatalok... most ptanSroztufe a környé­két.. — Így volt a faluban ezzel mindenki. Aki erővel bírta, dolgozott... Az ünnepség után természe­tesen a parkett elvesztette fé­nyét A sarat is behordták, mert annyi ember már régen volt együtt Patakon, mint a megnyitón. Ez volt szerdán. Csütörtökön asszonyok, nö­vendék gyerekek kíváncsisko- dása mellett takarítottak. Új­ból tükörfényesre kefélték a parkettet helyre rakták a székeket, mert ahogyan mond­ták:— Itt akár a templom­ban, mindig rendnek kell lenni. Az ember Ilyen nagy becs­ben tartott művelődési épü­let láttán azt gondolhatná, hogy ezzel aztán be is fejező­dött a vele való fagialkozás. Patakon nem így van. A há­zat tovább építik. A KISZ- titkár adott erre magyaráza­tot, keresve a párttitkár te­kintetét, hogy kiolvassa belő­le annak egyetértését. — A fiataloknak még nincs az épületben önálló helyisé­gük. —- Akkor most már mondd azt is el, hogyan képzeljük — biztatta őt a párttitkár. Az ifjúság története szinte eeybeolvad az újonnan épí­tett művelődési otthonnal. Ök is kezdeményezői voltak an­nak, hogy építsenek a falunak olyan épületet, ahol kulturális szomját enyhítheti a lakosság. Akkor ajánlották fel közremű­ködésüket is. A fiatalok áll­ták a szavukat. Csakhogy csa­lódtak, mert nekik nem több, mint egy maroknyi szoba ju­tott volna. A Laczó-udvarban levő, jelenleginél is kényel­metlenebb kis helyiség. Azért ezt niár a korosabb nemzedék sem viselhette el. Különösen Pintér Ferenc, a tsz elnöke, Pongrácz József, a főagronó- mus és Kovács Sándor, a ta­nács elnöke ebben a kérdés­ben nagyon határozottan Pier Miklós, a párttitkár mellé álltak. Azt mondta a titkár erről: — A ml fiataljaink komoly politikai és gazdasági ténye­zői a községnek. A KISZ-titkár, Oravecz Imre kipirosodott a dicséret­nek is beillő kijelentéstől, de nem tartotta ildomosnak a legkisebb jelét sem adni ér­zelmeinek. A párttitkár tehát folytathatta gondolatának részletezését. Ennek viszont mar súlya volt. A fiatalok öt­ven en vannak a KISZ-ben. Legtöbbjük a közös gazdaság­ban dolgozik, igazán becsület­tel. Az őszi vetésidei törté­néssel példálózott a pataki fia­talok megbízhatóságáról. A legnagyobb szükségben mun­% Höibeui szét esett « veíés előtt nélkülözhetetlen tárcsa. Már az este tessékelte a dél­utánt, reggel pedig vetni ké­szültek. A föld, ha nincs jól előkészítve, erről szó sem le­hetett A tárcsázást még az­nap be kellett fejezniük. Pongrácz Jóska sietett a sze­relőkhöz. Többségükben KISZ-isták. Már készülődtek. Nekik is van otthon tenniva­lójuk. Oravecz Imréék példá­ul építkeznek, várták őt ha­za. Ezzel fejezte be Pier a tör­ténetet, hangjával nyomaté- kot adva mondanivalójának: — A mi fiataljaink, elvtár­sam, ottmaradtak és különó- ráztak. Ilyen fiatalokért érde­mes fáradozni... Ezt a fáradozást tavasszal a művelődési otthon egy új szárnyának építésére gondol­ta, ami birodalma lesz a fia­taloknak. — Nálunk mindem a fiata­loké — derült fel a párttitkár arca — Mert tessék már meg­mondani, Patakon ki az öreg?... Mennyire párttitkár!8 Mert igaz is, ki az öreg Pa­takon? Még akik korban meg­haladták is az időt, megfiata­lodnak az olyan jókedvtől, mint a* új otthonuk avatása­kor volt Éppen ezt bizonyít­ja szeretett falujuk megválto­zott képe is. Az nem a régi, hanem fiatal, új Patak. Bobál Gyula NÓGRÁD — 1973, november 11., vasórnop 3 * k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents