Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)
1973-11-06 / 260. szám
\ Kikérik a közönség véleményét Beszélgetés Salgótarján kulturális lehetőségeiről A József Attila Megyei Művelődési Központban — amely «státuséból és sajátos helyzetéből következően hálózati tevékenységet is folytat, végső soron azonban a megyeszékhely közművelődési arculatának fő meghatározója — az ősz beköszöntével teljes üzemmel elkezdődött a munka. Az idei esztendő hátralevő hónapijaiban számtalan, különböző műfajú és igényes kulturális program várja a város szórakozni, művelődni vágyó felrótt és ifjúsági korú lakóját. A műsorok kiválasztásának (gyakorlatáról és a kulturális lehetőségekről — természetes módon közel sem a teljesség Igényével — kértünk tájékoztatást a művelődési központ illetékes előadóitól. — A közönség kívánságát, óhaját a messzemenőkig figyelembe vettük 1973—74. évi programunk kidolgozásánál — mondja Szoboszlai Béláné, aki elsősorban propagandatevékenységet folytat. — Az elmúlt évek tapasztalatait nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az üzemek, gyárak, vállalatok. hivatalok közönségszervezőivel állandó, rendszeres munkakapcsolatban vagyunk. Nem csak arra kérjük őket, hogy propagálják műsorainkat, hanem megkérdezzük azt is. egy-egy előadásunk hogyan tetszett, milyen hatást váltott ki az adott termelőegység, vagy hivatal közösségéből. Ezeket a véleményeket jövendő munkánkban kitűnően tudjuk hasznosítani. — Ezenkívül milyen visszacsatolási lehetőségeik vannak még? — A tájékozódásra, a gondolatok. vélemények kicserélésére egyszerű beszélgetések során adódik lehetőség. De ezen túlmenően, ami már tudatos szervezettségre utal, kikérjük a szakszervezeti bizottságok véleményét is. Ily módon nyílik lehetőség műsoraink hatásfokának felmérésére, valamint arra, hogy műsorainkat a valóságos igényeknek megfelelően tervezzük. Az elkövetkezendő néhány hónap bővelkedik kulturális programokban. A sor élére a színházi bemutatók kívánkoznak: november elején mutat-, ja be a debreceni Csokonai Színház társulata Taar Ferenc Láng és tövis című riportdrámáját. amelyet a színházigazgató író az 50 éves városi rangját tavaly ünnepelt megyeszékhely tiszteletére írt. Ebben az esztendőben kerül még a salgótarjáni ’színházbarátok elé Erkel Ferenc Hunyadi László-ja a debreceniek előadásában, valamint a Szerb Antal Írásából készült zenés vígjáték, az Éjféli lovas és Gorkij Éjjeli menedékhely című drámája a szolnoki Szigligeti Színház művészeinek tolmácsolásában. Valamennyi darabot ifjúsági előadásban is bemutatják. tfl általános iskolái gyerekek számára négy előadásból álló gyermeksorozatot terveznek. amelynek első előadásá-' ra október elején már sor került. További bemutatók ügyében a tárgyalások a színházakkal még tartanak. A legkisebbek. az óvodások szórakoztatását a Gyertek, mesélünk! sorozattal, amely november 5-én indul, komplex módon (báb- és élőszínház, film), az elmúlt évi tapasztalatok felhasználásával oldják Közérdekű tevékenység A díszpolgári cím sídományozásáról Napjainkban sok szó esik arról, hogy nagyobb megbecsülést, több elismerést kell kapnia a társadalmi munkának, mindannak a hasznos és fontos tevékenységnek, amelyet az emberek önzetlenül, energiájukat nem kímélve végeznek a*közös feladatok megvalósításáért. Éppen ezért kisérte nagy érdeklődés Salgótarján város Tanácsának rendeletét, a díszpolgári cím adományozásáról. A városi tanácson elhangzott egy olyan kitétel, hogy a város tanácsa különös tisztelettel viseltetik azok iránt, akik a varos érdekében kifejtett kiemelkedő társadalmi munkaiakkal kiérdemelték az emberek megbecsülését. Valljuk be, nem kis dolog ez. Salgótarján város Tanácsa úgy rendelkezett, hogy azok a? állampolgárok, akik a város érdekében kimagaslóan sokat dolgoznak, és ezáltal közmegbecsülésnek örvendenek. Salgótarján város díszpolgárává választhatók. A díszpolgárrá választás a fanács hatáskörébe tartozik, melynek tagjai döntenek ebben a' kérdésben. A díszpolgári rang különös megtiszteltetés, magas kitüntetés, így a díszpolgárok választására javaslatot tehetnek a különféle társadalmi szervek, illetve a tanács végrehajtó bizottsága. Akit Salgótarján város díszpolgárává választanak erről oklevelet, emlékplakettet és igazolványt kap. A rendelet külön hangsúlyozza, hogy azok az emberek, akik ezt a megtisztelő címet elnyerték, különös megbecsülést ’ élveméi? minden fórumon. A díszpolgári cím adományozásáról alkotott tanácsrendelet minden bizonnyal hozzájárul a közösségért évek óta sokat, rendszeresen és áldozatkészen dolgozó állampolgárok nagyobb megbecsüléséhez. A tanácsrendelet ezúttal arról is rendelkezik, hogy a díszpolgári címet ne csak Salgótarján város lakói, hanem olyanok is megkaphassák, akik esetleg másutt laknak, de ezért a városért sokat tettek. Mindez a tanács döntésétől függ. Hozzá kell tenni még azt. hogy már eddig is voltak díszpolgárai Salgótarjánnak. Hogy a tanács kiegészítette az illetékes rendeletet, azzal a céllal tette, hogy egységes, nyílt/ könnyen áttekinthető legyen a díszpolgári cím adományozására vonatkozó döntés. '.neg. A komoly zene kedvelői számára négy előadásból álló hangversenysorozatot hirdettek élvonalbeli, sőt világhírű magyar hangszerművészek és énekesek fellépésével. Mindkét — felnőtt és ifjúsági — sorozatot az eredeti elképzelésekkel ellentétben, objektív nehézségek folytán, előreláthatólag novemberben indítja., útjára. A filmklub — amely egyként szói a felnőttekhez és a KISZ korosztályú fiatalokhoz — a klubtagság véleményének figyelembevételével a mai olasz (filmművészet legszínvonalasabb filmjeiből ad értékes válogatást. A Moziüzemi Vállalat szervezésében működő Art Kino előadások Jancsó Miklós filmrendez/ művészetével Ismertetik meg a mozinézőket * . Az általános és középiskolás tanulók iskolamozija — amelynek műsora szorosan a tananyaghoz igazodik — november 15-én keAlödik, s még ebben az évben sor kerül egy diáknapi rendezvényre is. A kulturális programot könnyűzenei műsorok, valamint képzőművészeti és fotókiállítások egészítik ki. A város más művéiődési otthon jellegű intézményei — a Kohász Művelődési Központ, a Bányász és az öblösüveg- gyári Művelődési Ház — kisebb közösségekre építő, sajátos eszközeikkel, ha viszonylag szerényebben is, de nagyon hasznosan és érdekesen szervezik szűkebb környékük lakóinak közművelődését, és teszik színesebbé a megyeszékhely kulturális életét. Sulyok László A KERTBEN még színesek a virágok, a székeli is kint vannak. Két nénike söpröget, takarítják a lehullott leveleket. Közberí meg-megállnak, váltanak néhány szót Aztán folytatják tovább. Barátságos sárga ház a Május 1. úton. Rajta a tábla: öregek napközi otthona, Salgótarján. A kis irodában Sári Béláné fogad, ö az otthon vezetője és egyben az ide járó idős emberek kedvence. Csak Erzsikének szólítják. Mindent elintéz, megcsinál, rendbe tesz. Ha kell gyógyszert ad, bekötöz sebeket. Felolvas az újságból és jó zenét keres a rádióban. — Van nekünk kialakult napi programunk — meséli a vezetőnő. — Reggel nyolcra érkeznek az ide járó idős asz- szonyok. Fél ötig aztán bőven jut idő sok mindenre. Megreggelizünk, aztán, ha van délelőtt tévéműsor, bekapcsoljuk. Sokat szól a rádió és nemrégiben vettünk lemezjátszót. Az egyik Mária néni a sok közül — legalább nyolcukat hívják így —, közbeszól: — Nem unatkozunk, az biztos. Tudja kedveském, nekünk az is szórakozás már, ha csak beszélgetünk. Közben kötöget1 ■ —....— 1 —, ................ .................... Ö regek napközi otthona íz ajtó nyitva áll... ni, horgolni szoktunk. Margit néni a főhorgolómester, ö az. aki a névnapokra az ajándékba szánt terítőcskét meg- horgoija. Mert az otthon rendjéhez az is hozzátartozik, hogy meg- ünneplik a névnapokat. Legutóbb Mária- és RoZália-napot tartottak. Pontosan tíz ünnepelt volt. Mindegyikük egy doboz csokoládét, égy iy>rgolt terítőcskét, na és természetesen szép vörös szegfűt kapott. Kellemes a környezet. Az idős nénik kényelmes karos- székben üldögélnek. Van aki nyugágyban pihen. A fürdőszobában meleg víz, sőt már hajszárító is van. Az átlagos életkor hetvenöt év. Aranka néni a legfiatalabb a hatvankét évével, a legidősebb. Mária néni pedig már betöltötte a nyolcvanötöt... Kéthetenként jöri az orvos. Mindenkitől megkérdezi, hogyan érzi magát, jó-e a felírt gyógyszer, szúr-e, fáj-e valahol? Erzsiké ' pedig szorgalmasan v feljegyzi, kinek mit mondott az orvos. Az ablak alatt kézimunká- • zik egy másik Mária néni, Mráz Ignácné. Róla büszkén mondják a többiek, hogy szemüveg nélkül fűz a tűbe és a keze alól csodálatos minták kerülnek kL — Engem a magány hozott ide. Otthon csak a négy falat néztem, a fiatalok dolgoznak, Itt kényelmeseit elüldögélek, érzem, hogy vannak körülöttem, hallok „ hangokat. Én szeretek ide járni. A többiek helyeselnek. Ellenvélemény egy sem akadt. Még a kosztot is dicsérik. A Jóbarátbói hordják ide a reggelit. ebédet. Amikor ott jártunk, reggelire * szalámit, kenyeret és kávét, ebédre levest, rizst, pörköltét, almát kaptak. Sárinéval arról beszélgetünk. hogy az otthon huszonöt férőhelyes. Sok pénzébe került a tanácsnak, amíg létrehozták, ma is bőven áldoznak rá. Mégis csak tizenné. A lakato&szaKmunkás- oklevelet 1954-ben szerezte meg. Gyermekfejjel jegyezte el magát ezzel a foglalkozással. Nem bánta meg. — Két műszakban dolgozom. Nem messze lakom a bányagépgyártól. Igaz, hogy lakatos a szakmám, de 3—4 év óta hegesztőként dolgozom. Valahogy ott ragadtam. De nem tekintettem véglegesnek. A szívein mindig visszahúz a lakatosok közé. — Milyenek a kereseti lehetőségei ? — Nálunk csoportbérezést alkalmaznak. Az a véleményem. hogy a régi szakmunkásokat még jobban meg kellene becsülni. A bérezési módszerben az nem tetszik, hogy csak a hónap végén tudom meg, mennyit kapok a munkámért. A bányagépgyár szakmunkása 36 éves, Kiss Józsefnek hívják. Munka és család mellett közéleti szerepet is vállal. Egyike Salgótarján 85 tanácstagjának. Zagyvapálfalván, a 76-os körzetben bízták meg a lakók érdekeinek képviseletével. öt utca, kertes családi házak. Így emlékezik: — A kezdet még .az ifjúsági mozgalomra nyúlik vissza. Jól működő KISZ- szervezet vezetőségi tagja voltam a felső faluban. Ma is szívesen emlékszem arra, hogy milyen sok társadalmi munkát végeztünk. Utat javítottunk, hidat épí tettünk. A tanácstagi megbízással járó gondokról kérdezzük. — Minden héten járok a városi tanácson. Errefelé más jellegűek a problémák, mint a bérházak környékén. Jön az egyik választópolgár: lebontották a patakon átvezető hidat a Makarenko utcában. A másik szóvá teszi, hogy nincs ellátva korláttal a gyalog* járóhíd, beleeshetnek a patakba az arra járók. Régi gondunk volt, hogy az utcából hiányoztak a szemét- tárolók» A háztartási hulladékot az emberek kiöntötték a patakba. Sikerült a szeméttárolókat beszerezni. Hetente ürítik. Közérdekű panaszok. Kiss József, az újdonsült tanácstag már eddig ]ól vizsgázott. Megszerezte a bizalmat. A választópolgárok látják, hogy, az ígérgetésen túl a cselekvés mezejére lép. Munkájának van látszatja. — Egyik gond megoldódik. keletkezik egy másik. A vízkérdés sem egyszerű ebben az '„alvó városban”. Ásott kút akad, vezetékes víz nincs. Pedig kellene! .Érdeklődtem a tanácson. Elmondották, hogy néhány év múlva napirendre kerül a vezeték elkészítése. Addig várni kell. Megértettem, hogy csak addig nyújtózhatunk, ameddig a takarónk ér. És a lakók is megértették. Az észrevételek közül1 természetesen a járda sem maradhat ki. Nagy az építkezés a közeli Hársfa utcában, hatalmas zöld tehergépkocsik hordják errefelé az építőanyagot. Ezek összetörték a járdalapok egy részét. Hatvanméteres szakaszról van szó. Mátraiék már saját maguk megcsinálták. Egy kis anyag kellene, a többit társadalmi munkában elvégeznék. Szépülne az utca, sártól kímélhetnék' a cipőket. — Van még egy vessző- paripám. Az iskolánál új híd kellene a patakon át. Talán nincs is még egy ilyen hajtűkanyar a városban. A híd rettenetesen keskeny. A 11 méter hosz- szú Ikarus autóbuszok alig tudnak átmenni rajta. Már többször megjegyeztem, hogy a buszok kidöntik a híd korlátját. Bizakodom, hogy egyszer azért megfelelő h(don lehet megközelíteni a városrészt. — Hogyan tart kapcsolatot a választópolgárokkal? Munkásember, közöttük él. Ajtaja nyitva áll, ha valakinek valami gondja van. És elmennek hozzá. Elbeszélgetnek a világ dolgairól is. A i közéleti ember két szenvedélynek hódol. Szeret vadászni és galambokat tenyészteni. Mióta tanácstag lett, kevesebb alkalommal kerül le a puska a szögrőL U. 1. Közös munkával Salgótarján iskolásaiért * Mindannyian örülünk annak, hogy Salgótarjánban komoly hagyományai vannak a bársadalmi munkának, a közös összefogásnak. Emlékezzünk csak rá, hogy milyen nagy lelkesedéssel építették szocialista brigádok, szülők, óvó nénik az óvodákat, hogy minél több gyereket tudjanak elhelyezni. H fson loan nagyszerű összefogás tanúi lehettünk az elmúlt hónapokban. Most az iskolás tantermeit, illetőleg a napközik helyiségeit bővítették ugyancsak társadalmi munkával a megyeszékhelyen. Szinte nincs is iskola, ahol ne dolgoztak volna munkások a gyerekekért. A napokban avatták frl a Csizmadia úti iskolának — ahol a legtöbben dolgozlak — újonnan épült két tanerőiét, úttörőszobáját, tornatermi öltözőit és más, a jobb, kényelmesebb munkát. szolgáló helyiségeit A hangulatos ünnepségen ott voltak az építőle, hogy személyesen .kívánjanak jó tanulást a gyerekeknek. gyen vannak pillanatnyilag. — Miért? — Nehéz megfogalmazni. Sokan szégyenük, hogy ide járnak. Mert megszólják a szomszédok, ismerősök, hogy na, szegény, ez is ide jutott... Pedig a valóság nem ez. Aki itt van. annak rögtön megváltozik a véleménye. — Hogyan? — EZEKNEK AZ Idős asz- szonyoknak van lakásuk, legtöbbnek családja is. Csakhogy a fiatalok dolgoznak, mindenki a munkahelyén, vagy az iskolában eszik, 'nem érnek rá főzőcskéink Egyedül érzik magukat a lakásban, társaságra vágynak. Az öregek napközije arra szolgál, hogy itt kfellemesen töltsék el a napot. Hasonló korúak jönnek ösz- sze, tudnak beszélgetni, tenni- vennL Inkább öregek klubjának nevezném, azzal a különbséggel, hogy többet ad, mint egy klub. Emlékszem, amikor én kezdő védőnő voltam, alig tudtunk gyereketet találni a bölcsődébe. Ma meg már tülekednek a helyekért, ígv van ez valahogy az öregek napközijével is... Mindenesetre mindenkit szívesen látunk, nálunk az ajtó mindig nyitva áll... A PÉNZÜGYI és számviteli főiskola kihelyezett tagozata Salgótarjánban már második éve működik. Az ipari tagozaton indult meg az oktatás, amelynek színvonala, a tananyag felosztása,, a hallgatók által történő elsajátítása azonos az anyaiintézetével. A főiskola tagozata Salgótarjánban korszerű épületben működük, biztosítottak az oktatás kulturált főtételei. Amint azt dr. Lukács Lajos karigazgató a tanévnyitó ün- nességen is hangoztatta: fejlődő felsőoktatási intézményről van szó, amely társadalmi igényt elégít ki. A salgótarjáni tagozattal kapcsolatban pedig megjegyezte: minden elismerés megilleti a megyei és a városi párt-, állami szervek vezetőit, akik az oktató-nevelő munka korszerű körülményeit megteremtették itt a Karancs aljában. A tagozat oktatókara idén szintén tovább fejlődik, a személyi és a tárgyi feltételek az anyaíntézetével egyenrangú képzést tesznek lehetővé. A főiskola marxista—leninista világnézettel rendelkező vállalatgazdálkodási szakemberek, üzemgazdászok képzését végzi. A hallgatók a főiskolán nem csak szakmát tanulnak, hanem a közösségért tenni akaró és tudó, áldozatkész emberekké válnak, a szocialista gazdaság fontos posztokra kerülő szakembereivé. ★ A KISZ-vezetőségválasztás napján két csinos hallgatóval, Koszbrihán Évával és Qszvald Katalinnal beszélgettünk. Égj t őként, az ifjúsági szervezetben is felmerült mór az a gond, hogy több a leányhallgató a főiskolán, mint a fiú, így az ifjúsági, főleg szórakoztató jellegű rendezvények megszervezése gondot jelent. Ez azonban csupán» kisebb gond, s bizonyára nem áthidalhatatlan. Kosztrihán Éva a második évfolyam KISZ-titkára (még a vezetőségválasztás előtt zajlott a beszélgetés.) Oszvald Katalin elsőéves. Arról beszélgetünk: hogyan sikerült beilleszkedni a főiskolásoknak Salgótarján társadalmi, szellemi életébe? Megtalálták-e 'a városban a helyüket? Milyen lehetőségek állnak nyitva előttük a főiskolán kívül a kulturálódóéra, gólyabál szórakozásra, mozgalmi élet éléséra és így tovább. A főiskolai körülményekkel, a tárgyi ellátottsággal a hallgatók elégedettek. - Korszerű, világos épületben, modern felszereltség közepette gyarapítják ismereteiket. A diákotthoni ellátottság is jó, kielégíti az igényeket. A hallgatók a város szívében levő Karancs Szállóba» étkeznek, az étterem igényeiknek ugyancsak megfelel. Az ország különböző részéből Salgótarjánba került fiatalok, leányok és fiúk nap, mint nap tapasztalják a városszerte megnyilvánuló ro- konszenvet, gondoskodást. — Kapcsolatot szeretnénk teremteni mindenekelőtt néhány ipari üzem KlSZ-szerv.e- zetével — jegyzi meg Kosztri- hán Éva. S elmondja, tavaly már próbálkoztak a kohászat- üzemek KISZ-eseivel, ez a kapcsolat azonban még nem jött létre, újabb próbálkozá - sokra lenne szükség. Egyébként a főiskolások'' a középislcolák ifjúsági szervezeteivel már eredményesen működnek együtt, s ez főleg a középiskolák diákjai számára bd zonyulhat majd a . jövőben hasznosnak. A főiskola jőlen légi . épületében egyébként. KISZ-lklub működik, Lakatár Mária másodéves hallgató a klubtitkár. Itt kellemes környezetben zajlanak a szakma' programok., Hetente kétszer lemeaklub működik. Kosztrihán Éva őrömmel említi, hogy idén október 27-én gólyabált rendeztek. Tulajdonképpen ez volt Salgótarjánban az első igazi gólyabál,, Nyitótánc, gólyaavatás is szerepelt a programjában. A KISZ-szervezet kapcsolatot tart a budapesti anyailnté- zrt ifjúsági szervezetével is; 'továbbá a zalaegerszegi kihe lyezgtt meizőgszdaság! tagozat hallgatóival. E kancsó! a tokát a jövőben szorosabbra kívánják fonni. a főiskolásokat egyébként Salgótarján város szeretettel fogadta. E fiatalok rendszeres látogatói a városi színházi előadásoknak a megyei József Attila Művelődési Központban, s a filmklubnak is tagjai Színházbérlettel rendelkeznék. Megtalálták helyüket az égülő városban, amely otthont nyújt nekik. A t
