Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)

1973-11-06 / 260. szám

wVfiRaunTns ma Rövid m— Az életmód forradalma r f rr • •* ft igero jovo Nehéz megmondani, kit mi vonzott Ide, amlkor ügy dön- tött, hogy korábbi munkahe­lyet felcseréli a megye egyik új, jellegében teljesen saját­ságos gyárával, a Vegyépszer­rel, Ugyancsak nehéz meg­mondani, hogy az első mun­kahelyesek közül kinél ml colt a döntést kiváltó ok, Ta­lán az új Üzem varázsa, az új feladatok, az új munkaterü­let érdekessége és ismeretlen­sége, Ma már 470 főt, köztüs 350 munkást és 64 ipari tanu­lót számlál ez az új termelő­gazdálkodó egység, Múltja alig van. Ahogy épült, úgy foglalták el helyü­ket az uj honfoglalók. 1070- ben, a mostani irodaépület földszintjén —, ahol az öl­tözők és fürdők vannak a nagycsarnok melletti felvonu­lási épületben amely ma raktár — és a jelenlegi por­ta épületében láttak napvilá­got az első termékek! a mü- szerszekrények. Ezek egy ré­szét belföldre, más részét a Néniét Demokratikus Köztár­saságba és a Szovjetunióba szállították, Az előbb említett épületekből kerültek ki a komplett automata szinházvi- 1 agitáld berendezések és a kü­lönböző vázszerkezetek, Az első gyártmányok előállításá­tól egyidőben foglalták el he­lyüké t az irodaépület alsó ré­szen a levő szakmunkásai, az ifjú szákemberjeJÖltek, Autoklávokat gyártanak » Tiszámén« Vegylkombiiiit féstére, Ha nem is ügy, ahogy a be­ruházás elhatározásakor el­képzelték, de a termelés títe* A kiszállított termékek ml- me azért növekedett, üj meg r ősegei, elfogadhatónak tar­tották az első megrendelők, akiknek száma a rákövttke- rendő esztendőben tovább bő­vült. Szükség volt az újabb Megrendelőkre, mert az ide Seréglett szakembergárda, a v ozetőkkel egyetembeh bizo­nyítani akart. EZ Ifibbe kevés­bé sikerült. Ahogy fokozato­sán birtokukba Vették a nagy­csarnokot, úgy bővült a gyárt­mányskála. Elsőnek azt a ré­szét foglalták el, ahol ma, az ünnepélyes gyárávatas alkal­mából nagygyűlés lesz. rendelők iratkoztak fel a lis­tára. Az Április 4. Gépgyár megrendelők tetszését, bár a minőséggel kapcsolatban ese­tenként kisebb reklamációk is ' előfordultak, Az idei 65 milliós tervet jö­vőre 120—140 millióra akar vízelőkészítő berendezést ka- ják emelni. A kapacitás nyolc __r **___ .„A „...1 X1-.Í. mu imu u*. A p ott. Csőrendszereket készí­tettek román exportra, ^cél- szerkezeteket Pétre. Ebben a® évben tovább bő­vült a terméklista, a Tisza- menti Vegyi MÚVek darupá­lyát és épület acélszerkezetet rendelt, az Április 4. Gépgyár hőcserélőket, a tatabányai Vizdüsító Társaság vízelőké­szítő berendezéseket, a Tisza- menti Vegyi Kombinát pedig autóldávókat kért, Pétre, a A gyár dolgozói nemcsak műtrágyagyártáshoz keverős fiú Ír níiriíafYs f AárAlr/a-nircirs a termeltek, hanem tevékenyen részt vettek gyáruk építésé­ben. Ők végezték el a nagy­csarnokban a gépek alapozá­sát és üzembe helyezését. A végzett munka érteke eléri a 10 millió forintot. Az új léte­sítmény építésének üteme ak­kor kapott nagy lendületet, amikor a KISZ védnökséget Vállalt az építkezés felett. A félig elkészült helyiség­ben egymást váltogatták a be­ruházásban érdekeltek, és a gyár termelését Irányító szak­emberek tanácskozásai, mert bizony ezt az új szakmát —, amely a megye iparszerkezeté­nek előnyös megváltoztatásá­ba jó; beleillik — elölről kel­lett megtanulni, készüléket állítottak elő. A Gépexport Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével készülnek a konzervipari be­rendezések. Ez az első ilyen jellégű munka a gyár életében. Tizenkétmillió forint érték­ben gyártanak térolótartályo­Van százalékára Vön már meg­rendelés. Eddig is tudtak vol­na többet gyártani, dé kevés Volt á megrendelésük, Ugyan­akkor hallatlan nehézséget okozott és okoz ma is a kü­lönböző alapanyagok beszar* A jövő szempontjából sokat ígérő gyár gz eredeti 257 mil­lió forint helyett 301 millióba került, Generáltervezője a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium tervező irodája, az altér- Vező az Iparterv volt, A ter­vezők elképzeléséit megvaló­sító Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat 25 válla­lattal karöltve oldotta meg feladatát, Eredetileg az Or­szágos Bányagépgyartó Vál­lalat salgótarjáni gyáraként kát Csehszlovákiának, amelye- indult, később a szénbánya' két a helyszínen össze is sze­relnek. Ugyancsak Csehszlo­vákiába, ö Matador Gumigyár­ba két és fél millió forint ér­tékben küldtek silókat és acélszerkezeteket, Az elmúlt rövid két eszten­dő csupán arra volt elég, hogy eszrevétessék magukat a bél­és egyes külföldi piacokon. Ez Idő alatt elismerést szereztek gyártmányaik, elnyerték a Lakásátadások a síküveg- és as öblösüveggyár dolgosói réssére Aa új lakás birtokba vétele mindig nagy eseményt jelent egy-egv család életében. Eb- ben a nagy örömben részesült a salgótarjáni síküveggyár 22 dolgozója. Á gyár KlSíf-lakáisépítő alt* dója keretében vették át szombaton a zagyvápálfalví városrész brezinai lakótelepén a* A/5-ös jelű épület lakásait. Ezek kétszobásak, komforto­sak, gázfűtésesek, szinte min­den kényelmét biztosítanak. Mind a 22 dolgozó munkál" tatói kölcsönben részesült, ti­zenöten pedig munkáskedvez- menyt kaptáit. Az elszámolt állami engedmény kilencszáz- e*er forintot tett ki. Egymil­lió-kétszázezer forintot jelent az az összeg, amelyet szociál­politikai kedvezményként ad­tak az eltartott és a vállalt gyermekek után. A vételár többi részét az OTP kölcsön­ként biztosította a lakástulaj“ [ionosoknak. Végeredményben lakásonként 15—19 ezer form- tot kellett fizetni az új tulaj­donosoknak. Az akció kereté­ben a jövő hónapban újabb 22 lakás átadására kerül sor. Hétfőn ünnepélyes lakását* adás történt Breatnán. Az A '4-os jelű épületet vették birtokukba az öblösüveggyár azon. fiataljai, akik részt vet­tek a KlSZ-lakásépítési akció­ban. A lakáshoz jutott fiatal munkások, az öblösüveggyár! tömgftrda dolgozói, olyanok, akik a tömegszervezetekben, elsősorban a KISZ-ben ki­emelkedő munkát Végeztek. A Lakástulajdonosok mint fizikai dolgozók részesültek a párt és kormány lakásépítési kedvez­ményében. A gyártól 30 ezer. az államtól 60 ezer forint tá­mogatást kaptak. Valameny- nyien a legmagasabb szociál­politikai kedvezményt vették igénybe, ezért a vételár a la­kú« alapterületűtől függően 13—15 ezer forint között vál­takozott. A gyár vezetői a negyedik ötéves tervben két újabb £2 lakásos épület vásárlását ter­vezi. Folyik az a felmérés, amely a dolgozók lakásigényét kívánja megismerni. Elsősor­ban azoknak akarnak lakást biztosítani, akik a gyűri koló­niákban laknak, es vállallak a minimális befizetési költs é­szat visszafej lesz léié során versenytárgyalásos alapon nyerte el a beruházást a Vegy* épszer, A rövid múltból tengernyi epizódot, örökké emlékezetes emberi cselekedeteket, a jobb­ra, többre törekvés ezernyi példáját, a kollektív együttér­zés számos esetét lehetne fel­sorolni, Ezt az írást csupán emlékeztetőnek szántuk, mivel hivatalosan ma veszik végle­tesen birtokukba új, korsze­rű modern, világos, tiszta, szép gyárukat tulajdonosaik, a dolgozók. Nekik kívánunk sok sikert', jő egészséget és sok boldogságot. Azt kíván­juk, hogy Salgótarján muit- kástradíciójáhüz híven tovább öregbítsek megyénk munká­sainak jó hírét az ország kü­lönböző részein és a külföldi piacokon. V. K. VHA.Y V AA vagyunk, annyifelé az elletmő- diniik. Mégle, ásni lényeges, jellemző benne, az közi*. A társadalom haladása nem öncél, minden józan cselekedet egyén és közösség azonos Útját szilárdítja, s mély árkok, tág szakadékok fölött ver ludat. Marx azt írta; égy társadalom természetéé fejlődési szaka szokat sem át nem ugorhat, sem. paramcaszö- val él netn tüntethet, De megrövidítheti és ennyhítheti a szülési fájdalmakat”. Ez élet­módváltásunk esetében is így igaz. Bonyolult rajzolatú térkép kellene ahhoz, hogy foitüintetheMŰlt rajta, leolvashassuk ró­la mindazifc, ami életmódváliozásunkbea végbement, végbemegy. Nézzük a .messzi” — csupán négy évtizednyi —> múltba? 1930-ban ötszáz család földjén 490 OOO cseléd és nap­számos dolgozott, u&aládtegjaüklkial együtt 1.3 millió ember. Ezer él/ve»«ületettbő; 131,4 halt meg egyéves kara előtt — ma 33—, 75 (MM) munkás nem talált kenyéradóra, azaz tartó­sain muintairtélkÜW volt,.. Adatok. Kapaszko­dók, hogy e sötétségbe, feledésbe süllyedt vi­lág ábrázatát az egyént sorsok tömegén is fölfedezhessük, fölidézhessük, Mért hisz* akik átélték, nem szívesen emlékeznek rá; a ki- szsolgáltötottsá**, a megaléisattség fájó, mély sebeket szakított. S akiík nem élték át á kese­rű éveket, azoknak annyi, mint bármi ülés a tankönyvekben. beéke. M tildáig a múlt? Életmódunk ni égi tatarozott társadalmad viszonyok terméke. Ahhoz, hagy életmódúnk forradalma bekövetkezhesáék, a gazdasági, társadalmi berendezkedés alapvető forradalmi fulyaMatultiak kellett lezajlanla, EZwit nyitottak kapukat, döntöttek le áthág- hatatlannak tűnő falakat. Romboltak, hogy építhessen óik. 14 ez az építés étfönmálte, ál- tonndlja valamennyiühk ékrtmődját. Jögy-égy adatba örömök, ieenv®délyek. sike­rek, kudarcok Légiója fór. Jellemzi életmó­dunkat, hogy a húszas években a férfiak át­lagéletkora 41 ÓV VOlt, s irta 66,3. á nőké 43,1, ma 72,1 V Vagy inkább az, hogy lB30-ibáti száz keresőből 51-nak a mezőgazdaságban szelték, ha szelték a kenyeret, mert hetven százalé­kuk föld nélküli cseléd, napszám,js. egy ka- tasztrális holdnál többet nem birtokló eze- gánypanaBZt Volt. Ne ragadjunk flieg az anya­giaknál, Inkább htiw&tkazzunk a középiskolá­sok 342 ezres seregére —- iy38:52 000 — a fel­sőfokú tanfat*B#Wk 9io«i — 1038:12 oOö — hallgatójára? Bők minden keveredik a fenti bekezdésben. Mert életmódúnk ie ezerféle dolog keveréke, összegezése inutikArvk jellegé fiók, lakásviszo­nyainknak, a téleptillések közművesítésének, a fogyasztásnak, tanulásnak, a szórakozás le­hetőségeinek, a család belső állapotának. S inert nemcsak mennyiségüket nézve, hanem minőségűiket tekintve is gyökeresen megvál­toztak életmódunk fő meghatározói, a forra- -dalom kifejezés nem túlzás. Nem, mert gyorsuló tempóban tökéletesít­jük környezetünket, s bár messzebb még. mint karnyújiásnylra a szellemi, anyagi bő­ség kosara, de veeszőfonata már erű»; magunk ősim áljuk, magúinknak csinál juh. Ma nem kü lönleges, megcsodálni való ,,j öté tiélek” a kö­zösségért fáradozó ember, Mindenütt fellelhe­tő típusa az önmagát és környezetit újjáte- remtű tánBadatounlsnak. Igaz, ma száz magyar állampolgár közül 3D igényibe veheti a társadalom szociális ér egészségügyi gondoskodását, de arra nincs „búetosítása”, hogy az. életmód forradalma mindig és minden,ben csakis örömet ad szá­mára, Gazdag a munkavállalási lehetőség, de neífl okvetlenül helyben, azaz vonatra, busz­ra kell ülni, utazva órákat tölteni él, Több a kereső a családban, dé nem könnyű becézte ni, ki megy az óvodás gyerekért, ki felügyel u kisiskolás házi feladatának oJMMÍtésénél növekszik az ipart foglallkoíflbatottak száma de mlük szóké is, akik ingáznák, azsuz siet­nek, neun törődnek igazán a ntunJkahely dói galval, ment indul a vonat. Gyarapszik a ko­csi tulajdonosok tábora — lütíiMjsn 18 499. 1072-'b©n 814 321 magún,gépkocsi Völt forga­lomban —, s vele a túrt zni tie lehetősége, de gyarapszik a karbantartás, javítás, olykor még a tankolás gondja is.,. Életmódunk tü­kör, változó gazdasági,, társadalmi állapota­ink, viszonyaink tükre, amely visszaveri a fényeket és nem rejti el az árnyakat. VAJON anyagi javakkal dúsaiUban terített életasetaluftk körülülése ösztökéli bennünket" Minden bizonnyal ez is. Atrt köze van-e ar, anyagieteak ahhoz, hogy azíhházba megy a szocialista brigád, önzetlen Vöröskefasítes ak­tívák gondoznak magukra maradt öregékel. Szakszervezeti bizalmiak vitatkoznak társaik­ért, kummunlste szomibatot szervez a® Ifjúsá­gi szövetség? Ahogy az sem csupán a* anya­gink kÖ‘// besorolható gyarapodás, miszerint száz fölépülit lakásból 904>en ott a villany, s s/iuz/ból mindössze nyoLc — lOéB-'ben még 60: — az eigyszubas. Az emberibb, guadagiabb élet tora, eszsküae a tágabb laltás, a vlliannyihi táp- iálknao, de a világot kitáró radio, televízió, s m®rt nincs dolgunk, cselekedetünk, ami Iá,ne - (izemként ne kapcsolódna, 'végül igaz, összege- aődés, az életmód forradalma azt állítja kö nséppósitoft, ami a legfontosabb! az lumber. Ö a®, aki egyBzm-e út es cel, tettek és tervek formálója, aki mind jobban árai, érti a Marx rtteffogalmasta igazságot: „ÍUtriiikáltsnak lenni annyi, mint a dolgot gyökera.nél megfogni. Az ember gyökere azonban maga az ember.” ■ • . Üzemgazdász a fiatalokról Egyre inkáibb megfígyelliető tendcnola az élelmisaer-gaz,da- üágbftfi, hogy a döntésok elő* készítésének fontossága és ide“ je megnövekedőit, ugyanúkkor a végrehajtás terminusa lerö­vidült. E folyamat céltudatos befolyásolása érdekében egyre több termel őszövetkezet a Utah máz üzemgazdászt. Dej táron közel égy éve dolgozik Kriva- nek Kámlyné üzemgazdász. — Képzettségének megfele­lően megtalálta-e már a he­lyét a szó vetkezőiben ? — Azt hiszem igen. Legtöbb feladatom az elemzés, az ala­pok készítése, számok szolgál­tatása a tervekhez, a döntések­hez. Veszprém megyéből került Nógrádija, Zsámbékon végzett Férje Patakon született. Állat­tenyésztőként dolgozik, szin­tén Dejtáron. Fiatalok, otthon érzik magukat. Az üzemgaz­dásszal a fiatalokról cserél­tünk véleményt. — A szerelőműhelyben több­nyire fiatalok dolgoznak. Szakképzettek, értik a szak­májukat. Szerintem munkájúit megfelelő ellenértékét meg­kapják. Sok a fiatal a trakto­rosok között is. A fiatalok a gépekhez vonzódnak, A rmi nltakörüimények olya­nok Dejtáron, melyoltkel nem sok közös gazdaságban diese* kedhetnek. Hideg-meleg vizes fürdő, öltöző, üzemi konyna áll a rendelkezésükre. A szö­vetkezet dolgozói 6,50 forintért kapnak ebédet. Ebédidőben be­jönnek a földekről. A keresetre nem lehet pa­nasz. Erről mondja Krlvanek­né: — Normában dolgoznak. Több kerül a borítékba, ha többet teljesítenek, A gépi technika fejlődésével párhuza­mosan természetei*in a nor­mákat is kiigazítjuk. Egy har­minckét soros vatőgéppel nyil­vánvaló, hogy többet tehet teljesíteni, mint egy kisebbel. A Szovjetu­nió ipari nagy­hatalom, mely sohasem látott méretű, törté­nelmi jelentő. Bégfl társadal­mi és gazdasá­gi változáson ment keresztül. Területének mintegy fele tartalmaz ér­tékes szénhid­rogéneket, ki­vételesen gaz­dag földgáz­ban és kőolaj­ban. Fényké­pünkön: Vol. Itigrádi kő- ^iajfinomitő. a fiatal agrénértetotisági ItáZáis-pár HZámánt a legna­gyobb VöMSerőt a háramszo- bá», fürdőszobával, hldng-me- leg vízzel ellátott saolgálati lakás jelentette, Felsőfokú végzebieégú szakembert rtn- napaáig Baolgáiutl lakás nélkül egyre kevésbé tudnak alkal­mazni a szövetkezetek. Erről mondotta n* ÜzwngazdáR'.: — A jó munkakörülmény nem minden, Egy üzemmér­nök panaszolta, hogy szolgála­ti szoba nélkül, órákat utazva nehéz tudásának, képzettségé­nek maximumát nyújtani. Ezt temészetemtek tartom, *~ A falu közéletébe több­nyire a humán értelmiség kap­csolódik be. Ml az oka az ag- rárértelmiség ídögenkedése- uek? — Szart!életbéli gátak van - half. Lohet, Itogy egy pedagó- gua csalt éretteuglvel rendel­kezik, mégis magasabb „pol­con” Orz! magát, mint az egye- temet-főiskolát végzett agrár szakember. Nehéz a múlt örök­igét e téren leküzdeni. Más* riszt, hol kapcsolódjunk b° a közéletbe? Egy értelmiségi klubra lenne szükség, a kul- túrotthonlban kellene kialakí­tani. Humán, egészségügyi, agrár értelmiségiek itt köze­lebb kerülnének egymáshoz. Mert manapság jobbára Féri Jánosokkal jáirunk össze. Ö lsertészmérnök. Sok a közös témánk. — Véleménye szerint a fia­tal agrár szakemberek közül miiért távozik jó néhány a me - gyéből? — Lakáskörülmény, fizetés, szakmai elszigeteltség és sok más közrejátszhat abban, hogy valaki egy szövetkezet ben rosszul érzi magát. Az idő­sebb vezetőknek bízni kell a fiatalokban, mért szakmai fél­tékenységgel nehéz előbbre lépni, A koncentráció, a sza­kosodás, az üj termesztési rendszerek, a korszerű gépek megváltozott közgazdasági szemléletet kívánnak. R, £ 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents