Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)

1973-11-06 / 260. szám

A Uezöfaivi Állami Gazdaság tápüzemében évente 2500 vagon különféle állattáp ké- szül. A tápgyártáshoz szükséges termény tárolása sokáig gond volt. Most 100 vagonos fémsilót vásároltak a Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalattól. Az új tárolók szomszédságá­ban nagy teljesítményű szovjet szárítóberendezést is üzembe helyeztek. Képünkön: az új gabonatároló. (MTI-fotó — Jászai Csaba felv.) TeresJtei hétköznapok A termelőszövetkezet könyvelői A tereskei termei őszövetke- nek pontosnak kell lennie, elkészítették az ütemtervet. A set könyvelőcégének jó hire Tereskén a könyvelöaégben munkáit ezek szerint végzik, van. a megyében. Pontos idő- folyó gondos munka is hoz- Itt figyelmetlenséget, lázasá­ban fizeti a béreket. A bar- zájárult ahhoz, hogy ma már’ got nem engedhet meg magá­madik negyedévi mérleget is időben elkészítette. Fúrja Ká­roly* a főkönyvelő, kihasznál­va ezt a kis lehetőséget, a mérleg elkészítése után. né­hány nap szabadságra ment. Helyettese Vas Károlyné, aki teljes magabiztossággal vezeti a könyvelést. Ő volt az, aki egy közelmúltban Teresben tett látogatásunk alkalmával tájékoztatott bentiünket. — 'Nagy az örömünk. A harmadik negyedévi mérleg már azt igazolta: ezt az esz­a tsz gazdasági helyzete ki­egyensúlyozott. Pontos infor­mációikat szolgáltatnak a ve­zetésnek. amelynek segítségé­vel igazodni tudnak a piaci igényeikhez. A vezetők tisztá­ban vannak a költséggazdái­nak egyetlen, a könyvelőség- ben dolgozó ember sem. A munka összehangolására na­gyon, ügyelnek. Kevesen vám­nak, jói kell az erővel, gaz­dálkodniuk. Fúrja Károly főkönyvelő és Vas Károlyné kodással. A könyvelés ezek- könyvelő mellett Vigyinszki ben a napokban, a figyelem középpontjába került Teres- kén. is. — Készülünk a zárszáma­dásra — mondja Vas Károly­né. Szerteágazó munka ez a tendőt is eredményesen zarja könyvelők számára. Fúrja Ká- a gazdaság. Mint minden könyvelő, ő is óvatos, számokat nem mon­dott. Mentegetőzött. — A könyvelőnek nem il­lik dicsekednie, a realitások emberének kell lennie. A könyvelőass-zomy nagy szakértelemmel bemutatja a roly, a főkönyvelő nagyon ügyesen, már hétékkel ezelőtt hozzálátott a leltározáshoz. Muntotótsnoje mondfe el. A vezetésükben nincs — Az anyagleltaroizason mar a Mihályné a bérszámfejtő, Bos- kó Lászlómé az SZTK-ügyin- téző. — Egymásnak segítünk, ezért nincs lemaradásunk — mondta a könyvelőnő. Aldk olyan rendet tartanak az irodában, mint a tereskei- ek, azoknak nincs idejük a fölösleges beszélgetésre. Szé­pen sorakoznak a könyvelési tűi is vagyunk... A könyvelőség kötelessége a leltár előkészítése, lebonyo­lítása. A leltározásba bevont könyvelőséget. Gépkönyvelés., embereket korábban részlete­sei dolgoznak. A szöveget szá- sen kioktatták. mokkái helyettesítik. Példá­ul a szarvasma rharovatot egy bizonyos szám jelenti, amit ők értenek. Tereskén a közős gazdaság — Szükség van erre, mert például a leltári íveket rész­letesen kell, hogy ismerjék. A könyvelőségnek sem közöm­bös. hogy pontosan töltik-e nem tartozik a nagy termelő- azokat ká, vagy pontatlanul, szövetkezetek közé. Néhány mert akkor mindent elölről esztendővel ezelőtt rosszul is ment a gazdaságnak. A köny­velés szempontjából azonban lényegtelen, hogy kisebb, vagy nagyobb gazdaságról van-e szó, veszteségesről, vagy nyereségesről, a könyvelés­ben kezdeni. A mi főköny­velőnk nagy súlyt helyezett arra, hogy fölöslegesen senki se dolgozzék. Most következik Tereskén a termény és az állatok leltáro­zása. Ennek lebonyolítására elmaradás. Pontos a főkönyv vezetése. Minden kiadást, be­vételt dokumentumok bizo­nyítanak. Naprakészen áll­nak a gazdálkodási mutatók. A termelőszövetkezeti tagak nyugodtan végezhetik munká­jukat, a könyvelőség dolgo­zói lelkiismeretesen örködnek a tsz vagyon®, felett. Már délután volt, amikor a tsz elnöke meglátogatta a könyvelőket. Az elmúlt napok gazdálkodási mutatóit kérte. Rendelkezésére bocsátották. Aztán folytatták a munkát, mert megkezdték az idei gazdálkodás zárszámadásának elkészítését. B. Gy. Szocialista együttműködés az élelmiszer-gazdaságban A KÖLCSÖNÖS Gazdasági Segítség Taná­csa révén a szocialista országok kapcsolatai­nak fejlesztése, a szoros politikai és gazdasági együttműködés magas színvonalon valósul meg. A testvérországok életszínvonalának emelkedésében az egyik legjelentősebb ténye­ző a lakosság — megfelelő szinten, egyre ja­vuló minőségben és bővülő választékiban tör­ténő — élelmiszer-ellátása. A szocialista or­szágok az elmúlt években számottevő ered­ményeket értek el az életoiszer-igazdasági termelés fejlesztésében. A napjainkban le­játszódó tud oimány os -műszaki forradalom ugyanakkor indokolja, hogy a KGST orszá­gok közös erőfeszítéseket tegyenek a nemzet­közi együttműködésiben rejlő lehetőségek fo­kozottabb kihasználására az éleim iszer-igaz- dasági termelés fejlődésének meggyorsítása érdekében. Ismeretes, hogy mezőigazdaságunk ebben az évben is kiemelkedő gabonatermést ért el. Ez az eredmény nem születhetett volna meg, ha nem támaszkodunk a Szovjetun iával, való együttműködésre^ Sikereánk forrásai jelentős részben a kiváló tulajdonságú Bezosztaja, Auróra és Kawkáz őszi búzafajtáfc tömeges al­kalmazáséban rejlenek. Az intenzív termesz­tésre alkalmas fajták vetésterülete hazánkban éléri az összigalbonaivetés 80—83 százalékát. Hasonló a helyzet a napraforgó-termesztés­ben is. A nagy olajtartalmú és nagy hozamú szovjet napraforgófajtákat termesztik a ve­tésterület háromnegyed részén. Mindez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy hazánkban — most már éveik óta rendszere­sen — megterem a lakosság kenyér-ellátásá­hoz szükséges gabona, sőt exportra is gondol­hatunk. A magyar növónynemesítés hagyományai­nak megfelelően a nemzetközi fajtakísérletek­ben sikerrel vettek részt a magyar fajiak is. A Szovjetunióban körzetesítebték a BETA—40 és a BETA kétsoros őszi árpaüajtai, a kisvár- dal rozsot, a pannonibükkönyt, a badacsonyi fekete cseresznyét, a „Cegléd szépe” szőlő­fajtát. A Bolgár Népköztársaságban pedig a kompoilti kender és három eukiOtt-répahibri»- dü-nk honosodott: meg. Az itthon már elismert bábolnai kukorica­termesztési rendszert sikerrel próbálták ki Ukrajnában. Ennek hatására ezt a Szovjet­unió más köztársaságaiban is alkalmazni kí­vánják. Eredményes kooperációt alakítottak ki a bábolnaiak a szovjet partnereikkel a ba­romfitenyésztés területén is. Burgonyatermesztésünk stábflizálására és a hazai ellátás választékának bővítésére évente rendszeresen nagyabb mennyiségben importá­lunk étkezési- és vetőburgonyát a Lengyel Népköztársasaigból es a Német Demokratikus Köztársaságból. Eves átlagban 10 000, illetve 6000 tonna vetőlbuirgonyát hozunk be a két baráti országból. A mezőgazdasági termelés fejlesztésének: döntő tényezője a gépesítés korszerűsítése és elterjesztése. A szocialista országok együtt­működésével készült el a nemzetközi gép­rendszer, amely mintegy 750 gépet és 1S00 tí­pusméretet foglal magáiba. Ez a rendszer- szolgái alapul a tudományos-kutató és ter­vező-szerkesztő munkákhoz, és körvonalazza a tagországok mezőgazdasági gépgyártásának fejlesztési irányát. Mezőgazdaságunk gépi eszközeinek összeté­tele szépen példázza az együttműködés ered­ményeit. Hazánk ttaktorálloirnányának 40 szá­zaléka, gabonakombájnjaink 98 százaléka a Szovjetunióból származik. A Német Demok­ratikus Köztársaságból és a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaságból is sóik gépét kapunk, többek közt traktorokat, betakarító- és per­metezőgépeket, míg a tötoibi tagállamok első­sorban speciális célgépeket szállítanak szá­munkra. Hazai gépgyártásunk főként csává­zógépek és borsócséplő-gépek előállításával vesz részt az együttműködésben. A közös gé­pesítési gondok megoldására létrehoztuk az AGROMAS szervezetét. A korszerű, fehérjedús táplálkozás elősegí­tése érdekében fokozott erőfeszítéseket te­szünk az állattenyésztés fejlesztésére. A leg­jobb tulajdonságokkal bíró állatfajták cseréje és tenyésztésbe vétele módot nyújtott arra, •hogy a szocialista országokban bővüljön az állattenyésztés genetikai alapja és javuljon a tenyésztői miunka. Magyarország elsősorban a fésűs merino- juh genetikai alapjának előnyös alakításában érdekelt. Ebből a célból kaukázusi és sztaw- ropolS juhfajtákat hoztunk be a Szovjetunió­ból. A kedvező eredményt a gyapjú minősé­gének nagymértékű javulása mutatja. A szarvasmarha-fajitaváltás ütemének meg­gyorsítására tenyészállatcsere van folyamat­ban a Német Demokratikus Köztársasággal és Csehszlovákiával, főleg holsteiin-ifiriz véréé- gű állomány tekintetéiben. Hazánk távlatilag tenyészanyag szállítást tud vállalni a holsteirn- friiz, a fekete és vöröstarka lapály fajtákból. A meglevő állatállomány biztonsága érde­kében a szocialista országok együttes erőfe­szítéseket tesznek a fertőző és egyéb állatbe­tegségek megelőzésére, a továbbterjedés meg­akadályozására, illetve leküzdésére. A műtrágya-felhasználás növelése, szak­szerű alkalmazása előfeltétele a mezőgazda- sági termelés intenzívebbé tételének. A szo­cialista országokból — elsősorban a Szovjet­unióból és a Német Demokratikus Köztársa­ságból — történő műtrágyaimporton túl ha­zánk szoros együttműködést alakított M a műbrágyázásí módszerek fejlesztését, a fafej töpanyag-naérlegének meghatározását, a műitrágyaszállítás és -kiszórás gépesítésének megoldását célzó kutatásokban. Az agroké­miai központok kialakítása során az NDK. ilyen irányú tapasztalatait vesszük figyelem­be. Az éMmíszertemaékek eTöál 1 ításámak fejlő­dése a szocialista országok valamennyi élel­miszeripari ágazatában a termelés szakoso­dása és koncentrálódása közepette megy vég­be. Az élelmiszeripar egészére kiterjedő együttműködés eddigi eredményeiből kiemel­hető a technológiai vonalaik tipizálási terve, az aszeptikus konzervgyártásd technológia kidolgozása, a húskészítmények füstölés! technológiája, egyes élelmiszerek ionizációs besugárzással történő tartósítása, a bor hőke­zelése stb. Kiemelkedő sikert értünk el a cso­magolási technológia szabványosítása terén, amely a tagállamok köziti kereskedelmi forga­lomban több milliós nagyságrendű gazdaság: megtakarításit tett lehetővé. A KGST XXV. ülésszaka hagyta jóvá as együttműködés további elmélyítését és töké­letesítésiét, valamint a tagállamok szocíalíste gazdasági integrációjának fejlesztését célúi kitűző Komplex Programot. A programban foglalt további feladatok eredményeként a KGST országai az éielmisaergazdasági együtt­működés fejlesztésével megvalósítják a tag­államok nemzeti élelmiszergazdaságának op­timális szerkezetét, a termelés ésszerű kon­centrációját, a tudományos-műszaki színvonal további jelentős emelését. Kazareczki Kálmán miniszterhelyettes Indul a téli egyetem — Közel 1 hónap múlva — december másodikén — ötöd­ször nyitja meg kapuit a TIT téli egyeteme Harkányban. Hazánkban ez az egyetlen nemzetközi téli egyetem, s lá­togatottsága ma már vetekszik a nagy hírű nyári egyeteme- inkéveL Kpvpsebb a kukorica Búzából a nyáron 9 vagon­nal több termett a litkei ter­melőszövetkezetben, mint ter­vezték. Kukoricából viszont a száraz időjárás következtében 9 vagonnal kevesebb a termés a tervezettnél- A két tétel így ellensúlyozza egymást, a szö­vetkezet pénzügyi mérlege nem ad okot aggodalomra. A terv szerint idei termelési értéktervüket teljesíteni tud­ják. A hátralevő két hónap­ban eladásra váró szarvas­marhákból 450 ezer forint ár­bevételre számítanak. Kukori­cából 8 vagonnál átadtak a sertéshizlaló társulásnak, 8 vagon mennyiséget pedig a saját állatállomány takarmá­nyozására fordítanak. „Postás bácsi, van-c levelem?” Szécsémyben 1945-től napon- kon, hogy átadja a várt és ta többen teszik fel a kérdést nem várt küldeményeket. Szé- Hován Sándor kézbesítőnek, csényben mindenkit ismer és Ö naponta, akár esik. akár mindenki ismeri. Ha hiányos fúj, az újságokat, leveleket, s a cím, társai csak hozzá fo-r- egyéb postai küldeményeket dúlnak tanácsért. Érthető, hisz’ siet eljuttatni a címzetthez. legrégebben dolgozik. a pos- Reggei 6 óra után az újsá- V°K ideje megismerni a gokkal indul az első körútra- — Nagyon régi igazság, hogy az újság a legromlan- dóbb áru, meg aztán sokan vannak, akik már reggel sze­retnék átnézni a lapot — vé­lekedett Hován Sándor- Sietni kell azért is. mert le­velek és egyéb postai külde­mények várják, hogy eljussa­nak a címzetthez. Tíz óra után kezdi az újabb kört, s bizony nem egyszer már alkonyodik, amikor visz- szatér a postára. Naponta 25 kilométer utat tesz meg. Be­kopogtat az ajtókon, ablako­községet, — Mi a titka annak, hogy valaki jó és elismert postás legyen? — Pontosság, gyorsaság, ti­toktartás, az emberek megbe­csülése. Ismemi kell az embe­reket — summázza vélemé­nyét. — A postás sok titkot tud... — Nem. Mi nem ismerjük a levél tartalmát. Hogy ki a feladó, mi a tartalma, minket az nem érdekel. Fontos az. hogy mindig a címzett kapja meg a küldeményt. — Annak ellenére, gondo­lom, vol t egy-két nevezetes küldemény, melyet kézbesíte­nie kellett. — Egy 25 ezer forintos lot­tónyeremény. Hován Sándor fáradhatat­lan, pontos, lelkiismeretes, munkáját fölöttesel Is elisme­rik. Kiváló Dolgozó kitünte­tést kapott. Munkáját így ösz- szegezi: — Szeretem^ amit csinálok. Hivatásomnak tekintem­Hogy valóban szereti, mi sem igazolja jobban, mint az a tény, hogy leányából. Mari­kából is postai dolgozót ne­velt­Még öt éve van a nyugdíjig. — Addig is, úgy, mint ed­dig. szeretnék becsületesen dolgozni. Mint a szocialista brgiád vezetője, idősebb szak­ember, a tiatal, kezdő kézbesí­tőknek tapasztalataimat át­adni. szenográdi — Tét© alá kéne hozni Óvoda a tornateremben Nagybárkány közös községi Tanácsához tartozik Sámsonháza, s ezért éppen ezt a községet említjük, mert ott a legnagyobb a gond. A nemzetiségi óvodáról van szó. Még júniusban történt, hogy a régi óvodaépü­letet életveszélyessé nyilvánították, mert a tetőszerke­zet vészesen megroggyant. A- gyerekeket ki kellett onnan költöztetni, az általános iskola tornatermében kaptak ideiglenesen helyet. Csekme Ibolya, a nagybárkányi tanács titkára el­mondta, hogy a helyzet csak romlott június óta. Ugyan­is az iskolásoknak is szükségük lenne a tornateremre, az óvodások pedig még mindig kénytelenek ottmarad­ni. A tanácsnak ugyanis nem vált pénze a tetőszerke­zel megjavítására. Mire pedig valamilyen megoldást ki tudtak találni — beköszöntött a hideg, kár is lenne belefogni a munkába. A megoldás még mindig várat magára, bár a ta­nácsiak úgy vélik, hogy ha támogatást kérnének a megyei tanácstól, meg is kaphatnák. Csakhogy ehhez pontos költségvetési tervre volna szükség, hiszen sen­ki nem tudja még, mennyibe kerülne az óvoda tetejé­nek kijavítása. A Nagybátonyi Községgazdálkodási Vállalat külső kérésére — nem a helybeliek szava volt döntő — elvállalta a tervkészítést, ráadásul mindezt társadalmi munkában. Az elkészített, pontos költségvetés még nem érke­zett meg a nagybárkányi tanácsra. Így most már biz­tosra vehető, hogy az óvodások a telet a tornaterem­ben „vészelik át”, bár egyes vélemények szerint nincs is ott rossz dolguk! Még ha hirtelen kerülne is anyagi alap a javítási munka megkezdésére, már nem foghat­nának neki, mert többet ártana, mint használna. Azért az adminisztrációs munkával, az előkészítéssel is igye­kezni kellene, nehogy még a jövő nyarat is a torna­teremben töltsék az óvodások!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents