Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)

1973-11-04 / 259. szám

Hang­üveg A Mwsytswsffi «rtadwMÜt to­rában « sej b tok gcndrt okos m 20. század emberének. A munkahelyeken éppúgy egyr® erősödő tormába» van jelen, mint as Mteákon. »84 még a lakásokban Se. Talán as utóbbi a legveszélyesebb, hi­szen még ® pihenés éráiban sem engedi, hogy a sajhatá- sok kényszerű elviselése után kipihenj« magát as ember. Nyugatnémet kutatók most olyan ablaküveget kisérletes- tek ki, ami hőszigetelő, nem párásodlk és a felér« tompítja a zajt A különleges ablak­üveg rétege# sserkezetö. Se*, szesen 57 milliméter vastag, ennek ellenér« bármely ab­lakkeretbe beilleszthető. A közúti közlekedés aajözöné- ben is kipróbálták az ÚJ fajta üvegből készült «ükét. ás be. bizonyosodott, hogy » Mgyfor. galmű «teák — tromblt&szó- val la ^megtoldott” — 80 io­nos hanganejű saját 4® femra csökkenti Ax mát viszont más kérdés, hogy a «9 főne* hangerő mellett lehetne alud­ni,. Takarékkönyv a számítógépben &a Onaágui Tkkarekpéna. tért Siemens gépterme közötti használásán alapexft, asraeiy tár tervbe vette, hogy a jelen- kapcsolatban. Az OTP-fiók- a géppel kommunáié kezelő eg hagyományos középgéppel ban egy olasz gyártmányú sebessége és a gép műveleti vezetett takarékbetét-szám- Olivetti és egy Siemens bank- sebessége között áll fenn. Az ákkal kapcsolatos feldolgozd- terminálon keresztül lehet az egye# terminálokat ugyanis •li ; munkákat (forgalom, napi SZKI Siemens 4004/45-ös köz- egy »pecialia lllosztőegység árás, statisztikai Jelentések ponti számítógépével fargaL. fogja csatolni a számítógép- ■itb.) — kezdetben & budapesti, mázni. A terminálok speciáli- héz. amely mintegy kapcsoló \ jövőben nagyobb forgalmú san bankügyletek lebonyolító- működik. Bizonyos Időközön­fiókoknál — elektronikus adat- iára alkalmasak. Kettős bil- ként egymás után a gépre feldolgozással és az adatoknak len tyűzettel vannak ellátva, kapcsolja egy rövid ideiig a egy központi helyen, telepített Az egyik alfa-numerikus „kla- taminálokat Erről a sízámí- :iaásnitógépben._ való.. tároláaá- viatúrávaT végzi a takarók-- tógépben egy külön áuy, azer '.«1 oldják meg, betétkönyv azonosítását. Ez vaző program gondoskodik alatt a másik billentyűzet le Jegyezzük meg aast ás, hogy VEZETÉKES van tiltva, v^yfcs hiába pró- egy ilyen hálózat ssetnosak NYILVÁNTARTÁS bálna a kezelő bármit is be- banküzletek bonyolításéra ai­ütni. a berendezés nem fogad- talmas, hanem pL mérnöki Valójában itt egy elég fon- Ja csak az azonosítás után. számítások végzésére is. ezért! toe és meglehetősen új eljá- így elkerülhető a téves, netán az SZKI szolgáltatóhálózat rást, koncepciót próbál ki a a tudatosan hamis adatok be- aa IPARTERV lg előfizette. Számítástechnikai Koordiná- vitele. De a tervezők még ciós Intéziet. az Országos Ta- másféle védelmet is elhelyez- ÖRAK HELYETT carékpénz tárral együttmű- tek a terminálon: csak a ke- PILLANATOK köd ve. Ez az új rendszer az zelő azonosító kulcsának el- A g£p a kapott adattárat is ■«in. távadatíeldolgozás. amely- fordítása után üzemképes a megvizsgálja — helytelen ben a felhasználó nem rendel- berendezés, amely egyúttal adatközlés esetén, hibawálaszt | ! ezik saját számítógéppel, rögzíti is. hogy melyik azono- küld —, míg ha minden rend- : agalábbls a felhasználás he- sító kulcs hívására üzemek ben van, akkor megkezdi a I . /ének közelében nem. csupán így utólag is bármikor eile- kapott „utasítás” végrehajtó- [ *>gy speciális adatrögzítő vég- nőrizhető az ügylet, és felfed- sát, és azt nyugtázza is. A J fálomással. egy űn terminál- hető a tévedés» az esetleges műveletek befejezéseképpen laL Ennek segítségével veheti szabálytalanság. automatikusan beírja ex OTP igénybe a központi számító- betétkönyvbe ® tartalmi íá­líép szolgáltatásait. MINDENKI EGYEORMÄN telt. Á Számítástechnikai Koor- Természetesen a központi A számítógéppel való bsnk- dlnácíós intézet és az OTP számítógépre nemcsak egyet- betét-kezelés előnyeit első­közős kísérletet végzett egy lesi „bankterminál” kapcsol- sárban a hibamentes fcr®al- ? lankblzony latokat (betét- ható. Ellenkezőleg, összesen mi adminisztrációban, a napi könyv, deviza-számla) kezelő 30, amelyek párhuzamosan, zárás, a kamatszámítás, a be- 1 ávadatfddolgozási rendszer vagyis ugyanabban az idő- tétszámlák év végi zárása, a kidolgozására, amelyet a kö- pontban üzemelhetnek, keze- tőkésítés elvégzésének lehető­seimül tban mutattak be a lőjük mégsem veszi észre, Bégében láthatjuk, és legfő- szakembereknek, az OTP V. hogy a gép nemcsak vele fog- képpen az ügyfélforgalom je- kerületi, Deák Ferenc utcai lalkozik. Ez lényegileg annak lep tő# gyorsításában, fiókja és az SZKI Martinéin a sebességkülönbözetnek ki- H. (J, TUDOMÁNY TÖT it; ü? Vera műanyaggyárból MAROM étrwrt meeSm kfl­lönö# kísérletre került sor a Cincinnati Egyetemen, L. C. Clark professzor laboratóriu­mában. Szilikonolajjal töltöt­tek meg egy üvegedényt, majd oxigént áramoltattak át a folyadékon. Néhány perces előkészület után egy egeret dobtak a tartályba. Az állat azonnal elmerült a folyadék­ban — de nem fulladt meg. A szí ükön olaj ugyani# 20 tér- fogatszáraléknyl oxigént tar­talmazott — pontosan ugyan­annyit, mint a levegő. Elő­ször alaposan megijedt az egárke, de azután szaporán lélegezni kezdett összesen 15 percig maradt a folyadékban, és semmi baja sem volt. ami­kor kivették. A kísérlet azon­ban mégis kudarccal zárult: a kővetkező reggelre elpusz­tult *2 egér. Hárem év telt ét él » ku­darcba fulladt kísérlet lassan feledésbe merült, amikor Clark professzor egy másik folyadékra bukkant, amely ha­sonlóképpen képes oxigént felvenni. Ogy döntött, hogy ugyancsak egeret dob a tisz­ta állapotban a vízre hasonlí­tó. fluórSBénhldrogénbe. Ezút­tal azonban több szerencséje volt Amikor negyedóra múl­tán kiemelte az állatot a fo­lyadékból. ®s egér prüszkölt néh myat. & elégedetten tisz­togatni kezdte magát Szőre «sála #em görbült meg. Ké­sői- b patkányokkal, macskák­kal. kutyákkal ismételték meg a kísérletet — és egyikük sem fvlladi meg. Az egyik egér 24 6”án át élt a különös folya- ^ ékben. As egér olyan folyadékot lé­egex be, amely oxigént szál­lt. Éppígy oxigént szállít egy másik folyadék 1#, mégpedig i vér — okoskodott az ame­rikai kutató. Minden belég- ■éskoe gázcsere megy végbe a (Időben. A vér széndioxidot id te és oxigént vesz tel a be- égzett levegőből Vajon nem :mne képes erre a különös műanyag Is? Ml lenne, ha ez­zel a folyékony mfUpiyagg?.: cserélnék ki egy állat saját vérét? Clark professzor éü munka­társai újabb kísértetekbe kezd­tek. Olyan mőanyagkeveréket állítottak össze, amelynek oxigénfelvétele a véréhez ha­sonló. Hogy a műanyag pará­nyi gömböcskéi egyenletesen oszoljanak el a folyadékban és ne ülepedjenek le a tar­tály mélyén, különleges emul- gáló szert kevertek az oldat­hoz, így a keverék Inkább izappanoldatho# hasonlított, minisem a vérhez. De ponto­san azok voltak az alaptulaj­donságai. amit a kutatók vár­tak. Először is a mflvér ugyan­arra volt képes, mint a vörös vérsejtek, vagyis oxigént szál­lított a szervezetbe és elszál­lította a széndioxidot belőle. Ezenkívül befogadhatta magá­ba mindazokat az anyagokat, amelyek a vérben áramoltak, vagyis a hormonokat, globu- lint, vérlemezkéket. leukocitá- kat, a véralvadásgátló anya­gokat A mestersége* vért először egy kutyán próbálták ki. Mi* közben a szintetikus termé­ket bevezették ereibe, foko­zatosan lecsapolták saját vé­rét A tudományok történeté­ben először áramlott mester­séges készítmény a piros vér helyett egy élőlény ereiben. A műtét után az élaltatott állat felébredt, s néhány óra múltán újra a régi volt, fut- kánozott, csaholt táplálko­zott A kedvező hírék alapján más kutatók is bekapcsolód­tak a mesterséges vér kuta­tásába. Jelentős tudományos központ alakult ki a japán Nato professzor laboratóriu­mában, továbbá a bostoni Harvard Egyetemen. KfiT ALAPVETŐ kérdést kellett mindenekelőtt tisztáz­ni: ártalmas-e valamilyen for. mában a művér a szervezet­re? A válasz egyértelműen: nem. Másodszor: versenyez­het-e a művér a természetes vérrel? Nemcsak versenyez­het, hanem bizonyos mérték­ben felül is múlja A mester­séges vér részecskéi ugyanis százszor kisebbek, mint a vö­rös vérsejtek. így könnyebben áthatolhatnak & keringési rendellenességben szenvedők rosszul ellátott szövetein. Ám szembe kellett nézni egy másik problémával is, amely fenyegette az egész kí­sérlet sikerét. A kísérleti álla­tokba bevezetett művért ugyanis rövidesen saját vér­rel kezdte pótolni a szervezet Ebben semmi rendkívüli sincs: a természetes vér is állandóan megújul óránként a vörös vérsejtek milliárdjai pusztulnak el és pótlódnak újakkal. A művér hasonlóan viselkedik a szervereiben' lassanként új természetes vér pótolja, s így fokozatosan, ki- vomódik az érrendszerből, Négy héttél & művérátöm­lesztés után már nyoma sincs a művémek a kísérleti kutya szervezetében. ■— Eredményeink annyira újak, hogy még tudományos szaklapokban sem publikál­tuk őket — jelentette ki Clark professzor. fis a művér, ha a további kísérletek során is beválik, új távlatokat nyithat meg az or­vostudományban. A mesterséges vér alaposan megkönnyítheti a nehéz műté­teket A bonyolult szívműtét például két módon is szük­ségtelenül legyöngíti a bete­get Először Is idegen vért kell adni neki. s ez immun­biológiai védekező reakciókat vált ki. Másodszor: a szív­tüdő gép szétroncsolja saját vérének jelentős részét A jö­vőben a műtét során teljes egészében „lecsapolhatják” m beteg saját vérét és mestersé­ges vérrel helyettesíthetik, sí műtét után pedig újra Jfélu tölthetik” & beteg ereit #ajá9 — sértetlen — vérével. A mflvér használata esetéi ben nincs többé gond a vér-* csoportokkal Ezenkívül a mű­vért könnyeb csíramentes ál­lapotban tartani, mint a ter­mészetest —- az orvos biztos lehet benne, hogy a művérben nem rejtőzködik a rettegett sárgaság kórokozója Továb­bá: a művért könnyebb tárol­ni is és a modem kémia mód­szereivel nagy tömegben gyártható. — A LEGFONTOSABB kér­déseket már megoldottuk — Jelentette ki Clark professzor, — Minden remény megvan rá, hogy három-négy éven belül már emberek ereiben is ke­ringhet a művér. (A Delta legújabb számiból.) Kamcsatka állatvilága Egy régi hűti áru feltárása — magnet om éterrel Á mágneses térerősség vál­tozásait mérő magnetométert elsősorban a geofizikusok használják. Ez a műszer azon­ban egyre nagyobb szerepet játszik a régészet műszeres korszakában, amikor a kutató, árkokat a mérőszondák, a légi fényképező eljárások és a különféle „műszeres vallatá­sok” váltják fel Az archeológusok régóta áb­rándoznak olyan műszerekről, amelynek segítségével lelát­nak a föld és a végtelen ten­gerek mélységeibe. Áz a ma.g- netométer. amelyet a régész Használ, a kiégetett kő és agyag egyik tulajdonságát használja fel. Ezekben ugyan­is a kiégetés után gyenge mágnesesség marad meg és erre reagál a műszer. A régé­szeti magnetométert a máso­dik világháború óta élteit év­tizedek során több ízben töké­letesítették. Az egyik fajtája hangjelekkel jelzi a földben levő kő. és agyagmaradványo­kat. A különféle régészeti mérő­szondák közül eddig talán a magnetométer segítségével ér­ték el a legjobb eredménye­ket. Mágneses jelek segítsé­gével tárták fel a Földközi­tengeren, a szibariták egykori váébsát. Sybarist is. A mag- netométer azonban a preko- lombián-kultúrák feltárásánál bizonyított legjobban és váltot­ta be a hozzá fűzött remé­nyeket. Közép-Amerikában jó. val Kolumbusz előtt élt egy a rá nt. A bltnee rívitSzáefő 1. e. 1200 körül hirtelen fejlődött ki a mexikói partok mentén. Az olmec kultúra nyomainak zöme Veracruz és Tabasco dé­li részein található. Giganti­kus méretű kőemlékek, fejék, Istenségek valláso« jelképei maradtak fenn Itt az utókor számára. A legjelentősebb oütnec te­lepülést Veracruz déli részén, San Lorenzo-ban fedezte fel 1945-ben egy amerikai régész. Igen érdekes a lelőhely, amelynek vizsgálatánál kide­rült. hogy más területekről Is ide hurcolták az olmec kultúra emlékeit. 1966-tól folytatódtak itt a kutatások. mee kultúra kincsesbányáját A területet magnetométer se­gítségével bemérték és fel is térképezték. Egyetlen ásatási idény alatt tizenhét olmec emlékművet sikerült azonosítani a föld alatt. Esőisten, egy különleges sisakot viselő hatalmas kőfej. egy sztélén jaguár és ember alak és sorolhatnánk még a gazdag leleteket. A# amerikai földrész pre. kolomblán korszakának törté­netében még sok a nyitott kérdés. A kutatásokat tovább folytatják. A magnetométert azonban más kultúrák felku­tatásánál is használják. így Olaszországban és a Földközi- tenger térségében régi sírokat, föld alatti épületeket Igyekez­nek bemérni ezzel a műszer­rel. A pozitív mérési eredmé­nyek után jöhet az ásó, amely lassan másodlagos fegy. ver lesz a régész kezében. H. M. A Szovjetunió távol-keleti vidékein egyre Intenzívebben foglalkoznak a természeti ér­tékek feltárásával. Ilyen cél­ból tanulmányozzák most a tudósok Kamcsatka állat- és növényvilágát és természete­sen geológiai adottságait. Megállapították, hogy az óriás félszigeten Jelenleg több mint 200 különböző fajú állat él. Megtalálható itt a coboly, az északi szarvas, a süket fájd. az utóbbi időben pedig megho­nosodott a mókus, a vadmacs­ka és a jávorszarvas A kam- csatkni állatok védettek, szá­mos értékes madárfaj vadá­szatát például teljesen megtil­tották. Külön védelemben ré­szesítik az értékes prémes állatokat, a néhány évvel ez­előtt a félszigetre telepített oézsmapockot és vidranyestet A félsziget gazdag, faunájának egyik legnagyobb számú kép­viselői a medvék. Az előzetes felmérés szerint a félszigeten közel kétezer medve él. Noha a medvék tulajdonképpen ra­gadozók. a kamcsatkai med­vék vegetáriánusok: gyöke­rekkel. bogyókkal füvekkel táplálkoznak. Mint képünkön Is látható, az emberrel is szí­vesen megbarátkoznak. A geológusok pedig a gej­zíreket tanulmányozzák: le­hetne-e a gejzírek feltörő forró vizét energiatermelésre felhasználni Elkészült az el­ső kísérleti erőmű amely ki­csiny ugyan, csupán 5 ezer kW a kapacitása, de a termelt, elektromos áram rendkívül olcsó. A zord klimájú vidék mezőgazdasága számára is: előnyösek a gejzírek: meleg­ágyak fűtésére is felhasznál­ják meleg vizüket, s így meg­termelik a körnvék zöldség- szükségletét. amelyet nagy tá­volságokról kellene odavinni. titokzatos nép. amelynek vi-' amelynek során elsősorban a rágzó kultúrája érezhetően ha- magnetométer használatának tott a preko’ombión népekre, köszönhető, hogy a régészek- így a mayákra, inkákra egy- nek sikerült megnyitni az oi. 1 j NGűRAD — 1573. november 4., vasárnap 11

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents