Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)

1973-11-04 / 259. szám

Élénk dipíom a közel-keleti békéért Folytatódik a közel-keleti válság megoldásával kapcsola­tos arab álláspontok egyezte­tése. Kairó legújabb vendége Bumedian algériai elnök. Szá­dat egyiptomi államfő, aki harmincórás látogatást tett ..oüajsaövetsé'ges-einél”. Kuvait- ban és Szaúd -Arábiában, s eközben Asszad szíriai elnök­kel is tárgyalt, pénteken fo­gadta először Bumedient és szombaton ismét eszmecsrét folytatott vele. Szadat elnök egyébként pén­teken ismét fogadta Vaszilij Kuznyecovot, a szovjet kül­ügyminiszter első helyettesét Közben az USA fővá­rosában — a lényeget tekint­ve — máris létrejött a közve- tett érintkezés egy formája Izrael. Egyiptom és Szíria kép­viselői között. A közvetítő sze­repét Kissinger amerikai kül­ügyminiszter vállalta. Pénte­ken este külön-külön találko­zott Fahmi egyiptomi külügy­miniszterrel és Mohamed Za- karia Iszmail szíriai külügymi- niszter-helyetteasel. Ezt meg­előzően Kissinger Golda Meir- rel, Izrael min 1 - ztereinökével tárgyalt Kettejük utolsó wa­shingtoni eszmecseréjét szom­baton tartották meg- Metr a tervek szerint hétfőn tesz je­lentést az izraeli parlament­nek washingtoni megbeszélé­séről­Pillanatnyilag négy európai ország: Ausztria, Írország Svédország és Finnország kép­viselődből tevődnek össze a békefenntartó erők. Kissinger amerikai külügy­miniszter pénteken magához kérette a NATO-országok wa­shingtoni nagyköveteit és 90 perces tájékoztatót tartott ne­kik a közel-keleti válságról különös tekintettel az ameri­kai lépésekre. Äs ÄF szerint a tájékoztató élébe kívánt vág­ná az európai NATO-szövetsé- gesek további panaszainak amiatt, hogy az Egyesült Álla­mok nem konzultál velük kel­lőképpen. Egyes források sze­rint Kissinger a nagykövetek nek „dinamikus konzultác;ó- kat” ígért a jövőre nézve. Ellentétben diplomatákkal tartott megbeszélés .kellemes” hangulatával, Schlesinget amerikai hadügyminiszter is­mét bírálta a NATO európai tagországainak a közel-keleti amerikai politikával kapcsola­tos magatartását, különöskép­pen az NSZK viselkedését, amit „érthetetlennek és kiáb­rándítónak” minősített. Schle­singer lemondta jövő hétre tervezett bonni látogatását (MTI) Europa biztonságáért Második szakasz: munkaszervek tanácskozáséi Az európai biztonsági és együttműködési * értekzelet második szakaszának munka- szervei folytatják tanácskozá­saikat Az első bizottság, amely az európai biztonság kérdéseivel foglalkozik az eu­rópai biztonság alapjairól és az államközi kapcsolatok el­veiről szóló általános nyilat­kozat szovjet tervezetét va­lamint az e kérdésekben elő­terjesztett francia és jugosz­láv nyilatkozattervezeteket vitatja meg. Az utóbbi időben nagy jelentőséget tulajdoní­tanak az első albizottság munkájának, amely tárgysze­rűen, és építő szellemben be­fejezte az egyik legfontosabb elv — a határok sérthetetlen­ségének elve — megvitatását. A második bizottság, amely a gazdaság, a tudomány és a technika, valamint a környe­zetvédelem területén való együttműködés kérdéseit vi­tatja meg; a hosszú lejáratú alapokon való Ipari együtt­működés fejlesztésének pers­pektíváival foglalkozott. A részvevők jelentős figyelmet szentelnek a köcsönös érdek­lődésre számot tartó, nagy­szabású gazdasági terveknek. A harmadik bizottságban folytatódik a vita a szuvere­nitás, a bel ügyekbe való be nem avatkozás, az államok tövényei és szokásai tisztelet­ben tartásának elveiről. (MTI) 4 Letartóztatások Bolíviában Ä bolíviai fővárosban letar­tóztatták Cesar Ruiz Velar­de t, a hadsereg titkosszolgá­latának vezetőjét, akit koráb­ban Hugo Banzer elnök egy­kori bizalmi emberének tar­tottak. Letartóztatása — az erről kiadott hivatalos köz­lemény szerint — összefüggés­ben áll a Banzer-elle­neg állítólagos puccskísérlet- tel, amelyről szerdán számol­tak be * bolíviai hatóságok. Egyidejűleg letartóztatták EH. as Belnvmtét, & „Bolivia! Szo­cialista Falanxából kivált egyik mozgalom vezetőjét is. Walter Caste® ezredes bel­ügyminiszter bejelentette, hogy nem 1« egy, hanem két Bsszesküvű csoport nyomára bukkantak. Az egyiket Jobb­oldalinak”, & másikat „balkö­zépnek” minősítette a belügy­miniszter. Állítólag mindkettő Banzer katonai rendszerét akarta megdöntenl. (AP) Sche&t Moszkvában Alekszej Koszig!», a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke szombaton fogadta Walter Scheelt, a Német Szö­vetségi Köztársaság alkancel- lárját és külügyminiszterét Szovjet részről Andrej Gromi- ko külügyminiszter vett részt a beszélgetésben. Scheel — mint jelentettük — a szovjet kormány meghívására hivata­los látogatáson van Moszkvá­ban. Az ott folyó tárgyalások­ról közös közleményt adtak ki Gyurhó Gésm SS libanoni e£drusok!öl az nkabai-öbölíg B) blo&i Ei Men alapította 9. Minuten nép a Jetem, <äe talán még inkább jövője, és egyben persze önmaga igazo­lására lelkesen és fáradságot nem kímélve gyűjti és óvja múltját- — ha ad önmagára. A Bejrúti Nemzeti Múzeum kincsei éppúgy ezt példázzák, mint azok a kitartó és meg nem szűnő ásatások, amelyek Tyrben, az ókori Tyrusban, Hadrianus császár egykori vá­rosában folynak, mind mé­lyebbre hatolva a talaj és az elmúlt évezredek titkaiba. Es egyáltalán nem tartom pro­fánnak, még kevésbé holmi szentségtörésnek, hogy a liba­noniak múltjuk feltárt értéke­lt nagyszerűen kamatoztatják az idegenforgalomban, sőt a műtárgy-kereskedelemben is. Ez a vidék az északi Tripoli- tól (nem azonos a líbiai és a második világháború nyomán Ismertebb Tripofival) le a dé­li Tyrig úgyszólván minden méterében ősi és egyben bib­liai is. A vallásalapító Jézus megjárta igéinek hirdetése közben Szidat, azaz Saidont és természetesen az egykori Ty- rcxst is, amely az egykori ró­mai tartomány kiemelkedően híres székhelye volt. A valós és a legendákban élt prófáték és természetesen ma­guk az istenek egykor oly idillikus, nyugalommal jártak­keltek a Ubanon-hegpaég lá­bainál, romboltak, vagy épí­tettek a késő korok archeoló­gusai és turistái legjobb ked­vére, hogy alattomban arra gyanakodik a rosszmájú em­ber: vajon nem-e a libanoni turistaminisztérium megbízá­sából dolgoztak ezek az egy­kori istenek halmi előrelátó távlati tervgazdálkodás tervei alapján? Byhloet EB isten alapította például — a monda szerint — időszámításunk előtt három­ezer évvel —, azaz éppen öt­ezer esztendeje. Akkor még nem tudhatta ez az isten, hogy voltaképpen a kaukázusi réz, meg a libanoni cédrus kedvé­ért alapította ezt a várost, bár az is lehet, hogy a város ala­pította „maga képére” El őis- banségét. A csendes kis kikötő, amelynek évezredes kőfal véd­te öblében most halászok kö­tegelik inkább csak a szájtáti idegenek kedvéért a soha nem használt hálóikat, nyugodtan ringatja tükrét a víznek a ma­gasba törő bástya tövében. Megálland látszik itt az idő, ha mozdul, oly korokról 6Uttog a vakolatot soha nem látott vastag falak repedésein fuvo- lázva, amikor El isten neve és a leszálló alkony bíbor színe, amelyet a bfborosigák szívtak be kagylóikba — félelmet keltett az isten szolgái és el­lenségei szívében egyaránt De vigyázz turista, id, ha majd az újra békében ismét arra jársz, át ne add magad csak Byblos varázsának. Mert varázslatot tart számodra az egykori Szidon is, a Biblis sze­rint a világ legrégibb városa, legalábbis itt, a Kánaán föld­jén. A történészek ugyan Ty- roszra esküsznek, az archeo­lógusok meg a már említett Bybloszra, dehát mint már ír­tam egy helyütt, ez a vidék soha sem volt a teljes és kö­zös megértés helye. Szidon, amely lovagvárával és 16. századbeli sikátoraival, gon­dosan őrzi ama kor levegőjét, amikor emírje Toscanát tá­mogatta még Velencével szemben, egyszóval, amikor Kelet még részt vett Európa politikájának formálásában. Éppen úgy, mint most! Különben is e városok és a mellettük, bennük feltárt mo­numentális romok mindig is meditációra késztetik az em­bert Az idő és az ember vi­szonyában az emberi múlan­dóság próbálkozik kishitűvé tenni a ma szemlélőjét, míg­nem felcsillan a meghunyász­kodni akaró értelem mélyén a felismerés: mindez, ami ma­radandó és mindaz, ami mara­dandót jelent az ember szá­mára, azt az ember teremtet­te, — az istenek helyett is Baalbeck hatalmas, város­nagyságú romjainál, a giganti­kus oszlopsorok tövében vi­szont már az ember nagysá­gán lehet tűnődni. Ném azon. hogyan és miként voltak ké­NÖGRAD — 1973, n«v«mbei 4n vasárnap Így látja a Séfét kommenfáterunk: Kereszty András I Fokozatoson szlfán^j'nak a békeerők pozíciói A nemzetközi imperializmus nem nyugszik Tűzszünet Közel-Keleten — Ígéretes arab egység kibontakozóban Moszkvai tárgyalások „A nemzetközi élet alapvető ás fő jellemzője a különböző társadalmi rendszerű államok politikai, gazdasági és egyéb kapcsolatainak erősödése” — mondja az MSZMP Központi Bizottságának csütörtöki ülé­séről kiadott közlemény. Egy héttel korábban Leonyid Brezsnyev így fogalmazott moszkvai beszédében: „Mély meggyőződésünk, hogy a nem­zetközi kapcsolatok jelenlegi fejlődésében a fő tendencia: a végbemenő fordulat a hi­degháborúból a feszültség eny­hülése, a katonai konfrontá­cióból a biztonság megszilár­dítása, a békés egymás mel­lett élés felé”. S mégis: ha ennek a hétnek krónikáját — vagy akár az előző kettőét — áttekintjük, a nemzetközi élet egyes ese­ményei legalábbis első pillan­tásra — e megállapításokkal látszólag ellenkező képet mu­tatnak. A Közel-Keleten a Biztonsági Tanács felhívása nyomán helyreállt ugyan a tűzszünet, de még messze va­gyunk a békétől, a konfliktus rendeződésétől. Chilében a katonai junta Is­mét terrortettekkél hallat magáról: október végén, ötven nappal a puccs után 71 em­bert — főleg bányászokat — gyilkoltak meg a katonák. Az Egyesült Államok egyes kö­reiben — a közel-keleti konf­liktus felhangjaként — ismét erősödtek a szovjetellenes, kommunistaellenes hangok. A fegyveres erők riadóké­szültsége — amelyet a hét közepén oldottak fel — az erővel való fenyegetés legrosz- szabb korszakait idézte fel. (Igaz, ® mostani lépésben sze­repet játszottak belpolitikai megfontolások, a Watergate- ügy nyomása alatt levő kor­mány saját szempontból hasz­nosnak érezhette ® válság- hangulatot). Mindez persze nem várat­lan jelenség. Már amikor a árgyalásos korszak, az eny- íülés politikája elkezdődött, nár akkor is tudtuk: léteznek jlyan erők, amelyek csak az alkalmas pillanatot lesik, hogy válsághangulat kirobbantásá­val megpróbálják visszafelé fordítani az eddig elérteket. pestek as «er Is kit«« ton nás kőkolosszusokat harminc, negyven méter magasba emel­ni, és egyáltalán hogyan vol­tak képesek a meglehetősen távoli hegyekből idáig elvon­szolni az építőköveket, ame­lyek háznagyságúak egyen­ként is. Végtére U ez techni­kai kérdés. A tűnődéi sokkal inkább azoknak szól, hogy az Anti Libanon és a Libanon között elhúzódó fennsík, a Baal-sik- ja, e templomcsodák megál­modóinak és kivitelezőinek a fővárosától. Rámától, légvo­nalban is vagy másfél ezer ki­lométerre terül ei Hogy idő­számításunk előtt két-háronv ezer évvel itt vonultak a Ka­ukázusból Marokkó felé a ka­ravánok, hogy Afrika nyugati csücskéből itt vezetett el az út Ázsia keleti feléig, ezer és tízezer kilométereken ét Mindennek ötezer esztende- deje. Baal szentélye, Jupiter temploma ma is áll és egy­kedvűen tűrt, hogy káráló amerikai öregasszonyok, pa­radicsommadár-kalapokban fényképezzék egymást oszlo­pai tövében, hogy méltóság- teljes léptű néger törzsfőnök harsogó színű köntösében és halk szavú fekete asszonyával lépkedje maga is ámulva kö­veit hogy franciák és lengye­lek. németek, olaszok és ma­gyarok ámulják meg fodron - gésekkel is megbíró falait Talán harmincfajta náció nyüzsög itt a világ minden tája felől, ugyanannyi nyelv, Szokás, szín és hangulat, —. — csak egy a közös: Baal­beck fenséges nyugalma és az ég kékje. Voltaképpen sémim! sem változott ötezer év alatt. Az emberek egymást meg csodáin' vannak itt és nem megölni. (Következik: Bell cl-Dine tanulsága) Már akkor is tudtuk: a nem­zetközi imperializmus nem nyugszik bele könnyen pozí­cióinak elvesztésébe. Azt is tudjuk, hogy a nemzetkört hely­zet tartós enyhüléséért küzd­ve, a jövőben is számolnunk kell megtorpanásokkal, a nemzetközi helyzet időnkénti éleződésével. Az imperialista erők ismételten megkísérlik majd a béke veszélyeztetését, de többé nincsenek már abba a helyzetbe, hogy megakadá­lyozzák a nemzetközi bizton­ság megszilárdulását, a népek béketörekvéseinek érvénye­sülését. Vegyük csak szemügyre ala­posabban a hét híreit: lát­nunk kell egyszersmind a nemzetközi enyhülés alapvető jeleit, a változó világ új je­lenségeit — az, hogy tűzszü- neti vonalak mentén elfoglal­ta helyét az ENSZ-haderő, hogy ezen a héten már meg­szűntek a katonai akciók, szovjet és amerikai polgári megfigyelők küldéséről hang­zott el mindkét részről nyi­latkozat, azt mutatja, hogy még az ennyire kiélezett hely­zetből is lehetséges kiút A hosszú távú rendezésnek — a szovjet—amerikai konzultá­ciókon és aktív szerepen kivül — még ígéretes fejleménye az arab egyseg erősödése. A mostani háború tapasztalatai, az olajbojkott tanulságai ta­lán elgondolkodtatják az ed­dig külön utakon járó — nyu­gatbarát — arab rezsimeket is. Hogy mit jelent ez az erő, ez az egységes fellépés azt bizonyítja a Kilencek brüssze­li tanácskozása, amelyen a nyugat-európai országok — féltve salát olajellátásukat, amelynek 80 százaléka az arab országokból származik — nem álltak ki egységesen szövetsé­gesük, Hollandia mellett, miu­tán több közel-keleti állam megtagadta az oda irányuló olajszállítást. A közel-keleti rendezés irá­nyába mutató jeleken kívül más is mutatta a héten az enyhülés irányzatának foly­tatódását. Bécsi jelentések szerint a kedden összeült had- erőcsökkentési konferencia kidolgozhatja azokat az elve­ket, amelyek 1975-ben már konkrét leszerelési intézkedé­seket eredményeznek Közép- Európ.ában... Gertiben folyta­tódnak az európai biztonsági értekezlet előkészítő tárgya­lásai. Scheel nyugatnémet külügyminiszter látogatása Moszkvában nyilván segít tisztázni azokat a problémá­kat, amelyek átmenetileg aka­dályozzák az NSZK és a szo­cialista országok közötti vi­szony teljes rendezését S gyakorlatilag ezzel el is Ju­tottunk napjaink leglényege­sebb tanulságához. A világon minden visszaesés, átmeneti nehézség ellenére folytatódik az enyhülés tendenciája. Lát­ni kell azonban: még koránt­sem visszafordíthatatlan fo­lyamatról van szó, tehát a tendencia védelmében a lehe­tő legszélesebb egységfrontot kell megterem tent Mint Moszkvában — a héten véget ért békekongresszuson — egy teremben ült a belga főpap és az angol munkáspárti képvise­lő, az indiai kongresszus párt’ főtitkára és a nyugatnémet szociáldemokrata vezető. S mindazok, akik számos kér­désben eltérő nézetet valla­nak ugyan, de a béke kérdésé­ben egyetértenek. A nemzet­közi erőviszonyokban végbe­ment pozitív változások és a néptömegek egységes fellépé­se kétségkívül elvezet! boly­gónkat a tartós és visszavon­hatatlan békéhez. Összeülnek a Kilencek Hétfőin BrüszeTben összeül a kilenc közöspiaci ország kül­ügyminisztere!. Bár a tanács­kozás eredeti napirendjére' eredetileg a Közös Piac úgy­nevezett fejlesztési segélyalap­jának megteremtését, illetve más, mindenekelőtt gazdasági kérdéseket tflzneSt, vojészí“ nfi. hogy a kétnapoa tanácar kásás túlnyomó részben g közel-keleti válsággal. Sietve az arab államok olajbojkottr Ja következtében előállított helyzettel foglalkozik. Kerékpáron a holland miniszterelnök. Az arab olajszálú tások leállítása «tán ünnepnapokon nem lehet autót hasi náli Hollandiában. Joop den U.ve hallaná miniszfe elnök saját kerékpárján mutat jó példát honfitársainak. (Tele fotó MII) «

Next

/
Thumbnails
Contents