Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)

1973-11-30 / 280. szám

ES Ö Z L W (Folytatás az t. oldalról) Az országgyűlés megalkotta a tervtörvényt. A népgazdasági tervező munka szervezeti tel­tételeinek fejlesztésében fon­tos lépés volt az Állami Terv­bizottság létrehozása. A kor­mány döntést hozott az ország ipari termelésének jelentős ré­szét előállító kiemelt nagyvál­lalatok fokozottabb bevonásá­ra a tervező munkába, elsősor­ban a középtávú tervek készí­tésébe. Az ipar szerkezeti átalakítá­sa folytatódott. Ez alapvetően a központi fejlesztési progra­mok javuló végrehajtásának az eredménye. A kormány ki­jelölte azt a hat nagyvállala­tot, ahol a termelés korszerű­sítését központi segítséggel és pénzügyi támogatással oldják meg. Az Állami Tervbizottság értékelte a folyamatos megfi­gyelésre kijelölt ötven nagy- vállalat helyzetét. E vállalatok tevékenysége egészében össz­hangban van gazdaságpolitikai céljainkkal, eredményesen mű­ködnek. A közgazdasági szabályozók 1975-ben esedékes módosításá­nak előkészítése' tervszerűen halad. Az a cél, hogy a válla­latok ötödik ötéves tervüket- már a módosított népgazdasá­gi szabályozók ismeretében dolgozhassák ki. A vállalati nyereség és a bé­rek alakulásának szoros kap­csolata a szénbányászatban megszűnt, a villamosenergia­iparban mérséklődött. Tizen­négy ipari, építőipari vállalat­nál és két ipari szövetkezetnél a bérszínvonal-szabályozás he­lyett kísérletképpen bértömeg­szabályozást vezettek be. Az árhatóságok fokozták és hatékonyabbá tették az árel­lenőrzést. Érvénybe léptek az árkalkulációs rendszer új jog­szabályai. Az építőipari árak kalkulációját megszigorítot­ták: kötött árformába sorol­ták az építőipari munkák kö­rülbelül 90 százalékát. A Köz­ponti Bizottság határozatának megfelelően emelkedett né; hány fogyasztási cikk ára. Figyelembe véve a szabadáras termékek áremelkedését, va­lamint az árcsökkentő intézke­déseket is, a fogyasztói ár- szint a terv szerint alakul. Az üzem- és munkaszerve­zésről szóló határozatok végre­hajtása megkezdődött, a vál­lalatok egy része konkrét In­tézkedéseket tett. A végrehaj­tás ütemének gyorsítása érde­kében a vállalatok vezetőinek további erőfeszítéseket kell teriniök a munka- és üzem- szervezés, általában a szerve­zettség javítására. A, Az életszínvonal- és szo­ciálpolitikai intézkedések a • novemberi határozatnak megfelelően valósulnak meg. Az állami ipar és építőipar munkásai és művezetői köré­ben végrehajtott központi bér- politikai intézkedés következ­tében 1,3 miliő dolgozó kere­sete 9—10 százalékkal emelke­dett. 1973. 'Június 1-től csökkent az államigazgatási, valamint egyes állami és társadalmi szervek dolgozóinak a munka­ideje. A tanácsi dolgozók ju­talomkeretét a béralap 6 szá­zalékára emleték fel. A kormány módosította a lakásépítés pénzügyi és hitel- feltételeit. A tanácsi értéke- sítésű lakásoknál a három és ennél több gyermekről gon­doskodó munkások esetében egyedi elbírálás alapján a készpénz-előtörlesztés rész­ben vagy teljes egészében elengedhető. A munkásla­kás-építési akció keretében 1750 lakás építését kezdték meg. ^ Az ideológiai helyzetre ' az jellemző, hogy tovább erősödött társadalmunk egyet­értése szocialista céljainkkal. A tömegoropaganda jobban összpontosított az időszerű politikai és gazdasági felada­tokra és ezáltal hatékonyab­bá vált. A tudományos és kulturális területen a szocia­lizmus melletti elkötelezett­ség talaján újabb értékek és eredmények születtek. Az al­kotó műhelyek munkája ja­vult, a marxista kritika po­zíciói erősödtek. Tervszerűen folyik az okta­táspolitikai határozat végre­hajtása. Űjabb intézkedések történtek a munkások, vala­mint a fizikai dolgozók gyer­mekeinek tanulása és tovább­tanulása érdekében. A sajtó, a rádió, a televí­zió eredményesen propagál­ta a novemberi határozatot, felelősen mozgósított a fela­datok megoldására és ezzel hozzájárult a kedvező belpo­litikai légkör kialakításához. A Központi Bizottság 1972. novemberi határo­zatának végrehajtása megerő­sítette a párt vezető szerepét, eszmei, politikai, cselekvési egységét A párt belső hely­zete kedvező, tömegkapcsola­tai szilárdak. A pártmunká­ban előtérbe került a határo­zatok ellenőrzése, a végrehaj­tás helyszíni segítése. Az alapszervezetek többségében emelkedett a munka színvo­nala. A tagfelvételi munkában fokozdtt figyelmet fordítanak a felvételüket kérők eszmei, politikai és emberi tulajdon­ságainak alaposabb megisme­résére, a párt társadalmi ösz- szetételének tudatosabb ala­kítására. Az újonnan felvettek 71,7 százaléka fizikai dolgo­zó. Javult az összes felvettek között a nők és a 30 éven aluliak aránya. Fejlődött a társadalmi és tömeg* zervezetek pártlrányf- tása és ez lehetővé tette, hogy közös cél érdekében na­gyobb önállósággal lássák el sajátos feladataikat. A szak- szervezetek, a kommunista ifjúsági szervezetek, a Haza­fias Népfront bizottságai, a nőmozgalom és más fontos társadalmi szervezetek jő munkájukkal hozzájárultak a novemberi határozat végre­hajtásához. H A Központi Bizottság 4 • összefoglalóan megálla­pította: az 1972. november 14— 15-i ülés határidőhöz kötött ha­tározatait végrehajtottuk, a hosszabb távú feladatok meg­oldása megfelelő ütemben fo­lyik. A Központi Bizottság elis­merését fejezi ki a párt-, álla­mi és társadalmi szervezetek­nek, a párttagoknak és a pár­ton kívüli szövetségeseinek azért az odaadó munkáéit, amit az élet minden területén végeztek 9 novemberi határo­zat következetes végrehajtása érdekében. Szilárdan bízik ab­ban, hogy a párttagok és a szocializmus párton kívüli hí­veinek összefogásával, továb­bi áldozatos munkával elér­jük a párt X. kongresszusán kitűzött célokat. A Központi Bizottság meg­vitatta és jóváhagyta az 1974. évi népgazdasági terv és ál­lami költségvetés irányelvei­ről szóló előterjesztést. "I A nemzeti jövedelem * 1973-ban a tervezettnél gyorsabban, ö—7 százalékkal nő. Erősödtek a kiegyensúlyo­zott fejlődést biztosító tenden­ciák: a nemzeti jövedelem ter­melése meghaladja a belföldi felhasználást, tovább javul az ország külkereskedelmi mér­lege, és a számítottnál gyor­sabban növékszik a munka termelékenysége. Az ipar termelése 6—7 szá­zalékkal növekszik, ami túl­nyomó részben a termelé­kenység emelkedéséből szár­mazik. Az átlagosnál gyorsab­ban fejlődik a vegyipar, a könnyűipar és a villamosener- gia-ipar. A népgazdasági beruházás a tavalyi szintet 2 százalékkal haladja meg, de némileg el­marad a tervezettől. A terve­zettnek megfelelően alakul a termelő és a nem termelő, to­vábbá az állami és a vállala­ti beruházások aránya. Ezek közül kiemelkedik a Gagarin Hőerőmű, a Barátság II. kő- olajvezeték, a Tisza 2. víz­lépcső, az Ajkai Timföldgyár, a Beremendi Cementgyár, a Magyar Viscosa Gyár új mű­anyagüzemének megépítése, a Magyar Vagon- és Gépgyár acélöntödéjének, az Ózdi Ko­hászati Üzemek, a Dunai Vas­mű, a Lenin Kohászati Művek kapacitásainak modernizálása és bővítése. A mezőgazdasági termelés mintegy 5—6 százalékkal meg­haladja az elmúlt évit. Ke­nyér- és takarmánygabonából biztosított a belföldi igények kielégítése, búzából kivitelre is jut. A zöldség- és gyümölcs­termelés — főként a rendkí­vüli szárazság következtében — a tervezettnél kisebb, bur­gonyából importra van szük­ség. A szarvasmarha-tenyész­tés meggyorsult. A IV. ne­gyedévtől a sertéshústermelés is jelentősen növekszik. Az építőipari tevékenység az elmúlt év második felében felélénkült, és egész évre szá­mítva, a növekedés üteme 2,5—3 százalék lesz. A kapaci­tások és az igények összhang­ja a korábbinál jobb. Egyes munkáknál javult a koncent­ráció és kevesebb a minőségi kifogás. Ugyanakkor nem kielégítő a fejlődés a befejezé­si munkáknál. A lakásépítési tervet teljesítjük, mintegy 85 00Ó lakás épül. A közlekedés és a hírközlés a terveknek megfelelően fejlő­dik. A termelés szerkezete és az élénk külföldi kereslet a vál­lalatokat az export növelésére ösztönözte. Az export dinami­kusan, az import mérsékelten növekedett. A lakosság fogyasztása 4— 5 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 4—4.5 százalék- kai. az egy keresőre jutó reálbér 2,3 százalékkal emelkedik. A nagyüzemi munkások reálbé­rének növekedése eléri a ter­vezett 5,8 százalékot. Az áru­ellátás kiegyensúlyozott, bár év közben átmeneti ellátási ne­hézségek voltak húskészítmé­nyekből, zöldség- és gyümölcs- félékből. 2 A Központi Bizottság el- * focadta az 1974. évi nép- gazdasági terv és állami költ­ségvetés fő előirányzatait: a nemzeti jövedelem termelésének növekedése a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának növekedése az ipar bruttó termelésének növekedése az országos építés-szerelés teljesítményének növekedése a mezőgazdasági termelés növekedése az egy lakosra jutó reáljövedelem növekedése a munkások és az alkalmazottak egy keresőre jutó reálbérének növekedése 3,7 százalék a szocialista szektor beruházása 117—118 ind Ft. a kiskereskedelmi áruforgalomnövekedése 8—9 százalék lakásépítés 85 ezer ebből: állami lakás 36 ezer. 5 százalék 5—6 százalék 3,5—6 százalék 4 százalék 2—2,5 százalék 5—5,5 százalék A beruházások között 1974- ben kezdődjék meg az adriai kőolaj,vezeték, a paksi atom­erőmű I. ütemének, a Bélapát­falvi Cementgyár, a Borsodi Vegyi Kombinát új PVC-gyá- ránalk, a kiskunhalasi új kö­töttárugyár, a Gyulai Húskom­binát, a Magyar Viscosa Gyár új II. üzemének, az Ózdi Ko­hászati Üzemek acélgyártó-ka­pacitásának fejlesztése. Meg kell kezdeni az új nagy telje­sítményű Kossuth-adó építési munkáit. A munka termelékenysége NÓGRAQ - 1973. novembei 30., péntek „_l a IV. ötéves tervben tervezett­nél gyorsabban, több mint 5 százalékkal emelkedjen. Az ipari termelésen belül az át­lagosnál dinamikusabban fej­lődjön a villamosenergia­ipar, a vegyipar és az élelmi­szeripar termelése. Q A Központi Bizottság az életszínvonal növelése érdekében 1974-ben — az au­tomatikus bérnövekedésen fe­lül — olyan központi intézke­déseket tart szükségesnek, amelyek lehetővé teszik, hogy az egy főre jutó reáljövede­lem 5 százalékot - meghaladó mértékben, az egy keresőre jutó reálbér 3,7 százalékkal, a lakosság összes fogyasztása pedig közel 6 százalékkal emelkedjen. Ennek érdekében a Közpon­ti Bizottság szükségesnek tartja, hogy 1974-ben 1 mil­liárd 200 millió forint éves kihatással központi intézke­déssel emeljék — az állami szektorban 1973- ban központi béremelés­ben nem részesült ipari és építőipari tevékenységet foly­tató munkások, — az állami iparban és építőiparban a kisegítő állo- máAycsoportba tartozó dolgo­zók, — a tanácsok és szűkebb körben más helyi államigaz­gatási szervek dolgozóinak, — a gazdasági és igazgatási helyi költségvetésű szervek dolgozóinak, — a kutatóintézetek, — a színházak és színház- jel leg ű intézmények dolgozói­nak bérét. A béremelés mértékét, a végrehajtás időpontját a Mi­nisztertanács a SZOT bevoná­sával állapítsa meg. A népesedéspolitikai hatá­rozattal összefüggő szociálpo­litikai jellegű állami juttatá­sok (gyermekgondozási se­gély, egyszeri anyasági segély, babakelengye, anyák gyer­mekápolási táppénze, kétgyer­mekesek családi pótléka) 1974- től történő növelésére mintegy évi 1 milliárd 660 millió forintot kell biztosítani. A fegyveres erőik sorkato­náinak pénzbeni ellátmányát és az eltartásra szoruló hoz­zátartozóik családi segélyét 1974. január 1-től fel kell emelni 1974-ben a dolgozóik újabb kategóriáinál folytatjuk az át­térést a 44 órás munkahétre. A gyermekintézményi háló­zat fejlesztése és ellátottságá­nak javítása érdekében 2 400 bölcsődei és 12 000 óvodai fé­rőhelyet kell létesíteni. Az ok­tatáspolitikai feladatok meg­oldását összesen 720 általános, közép- és szakmunkásképző iskolai osztályterem, továbbá 6000 kollégiumi férőhely meg­építésével kell elősegíteni. Az egészségügyi ellátás to­vábbi javítására 1600-zal kell növelni a gyógyintézeti ágyak számát, a szociális otthoni ágyak számát pedig 1000-rel. A megyei kórházak bővítésé­nek és rekonstrukciójának folytatása mellett a járóbeteg­ellátást 50 új orvosi körzet és napi 650 szakorvosi rende- lőóra szervezésével is javítani kell. A fogyasztói árszínvonal emelkedése 1974-ben nem ha­ladhatja meg a 2 százalékot. A kiskereskedelmi áruforga­lom növelése mellett a terme­lő és kereskedelmi vállalatok együttműködésének fejleszté­sével javítani kell az áruvá­lasztékot és csökkentem az át­menetileg hiányzó cikkek kö­rét A kereskedelmi vállala­tok fordítsanak megkülönböz­tetett figyelmet arra. hogy a lakosság áruellátásában a munkaidő további csökkené­se esetén se legyen zavar. A Az 1974. évi népgazdasá­* * gi terv teljesítése megkö­veteli a gazdasági szervező, irányitó, ellenőrző munka to­vábbi javítását. Ennek érde­kében a pártszervezetek poli- , tikai munkájukkal támogas­sák a gazdasági vezetőket a gazdálkodás hatékonyságá­nak növelésében, kapacitások ésszerű kihasználásában. a termelési struktúra korszerű­sítésében, a termékek minő­ségének és a munka szerve­zettségének javításában, a munka-, technológiai, pénz­ügyi fegyelem további meg­szilárdításában, a takarékos gazdálkodásban­A politikai tömegmunká se­gítse elő olyan egységes szem­lélet kialakítását, amely hoz­zájárul a rendelkezésre álló eszközök minél célszerűbb fel- használásához. A pártszervezetek nyújtsa­nak segítséget a KlSZ-szerve- zeteknek ahhoz, hogy a fia­talok kezdeményezően és te­vékenyen vegyenek részt mun­kahelyük politikai, társadal­mi és gazdasági életének ala­kításában. A szakszervezetekben és a szövetkezeti szövetségekben dolgozó kommunisták segít­sék elő, hogy szervezeteik az érdekvédelmi tevékenység mellett következetesen támo­gassák a termelés hatékony­ságának további javítását, a racionális üzem- és munka- szervezést, a teljesítményhez igazodó bérezést, a szocialis­ta munkaverseny fellendíté­sét. ■ A tömegtájékoztatás terüle­tén dolgozó kommunisták gondoskodjanak arról, hogy a sajtóban, a rádióban és tele­vízióban kapjon megfelelő hangsúlyt a lelkiismeretes, és színvonalas termelőmunka. A Központi Bizottság fel­hívja a pártszervezeteket, a párt valamennyi tagját, hogy odaadó munkával és példamu­tató tettekkel vegyenek részt a párt gazdaságpolitikájának megvalósításában. Felkéri a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, a Szakszervezetek Országos Tanácsát, az Orszá­gos Szövetkezeti Tanácsot, a KISZ központi bizottságát és a tömegmozgalmak vezetőit, hogy a maguk területén se­gítsék elő az 1974. évi gazda­sági feladatok eredményes megoldását.. Á Központi Bizottság átte­kintette a párt káderpolitiká­ját, a káder- és személyzeti munka helyzetét, főbb felada­tait és az alábbiakat állapí­totta meg: 1 A káderpolitika össz­1 * hangban van a párt po­litikai fővonalával, célkitűzé­seivel. A politikai megbízha­tóság, a szakmai hozzáértés és a vezetői rátermettség hár­mas követelménye alapelvként bevált, egyre következteseb­ben érvényesül a-vezetők ki­választásában. A káderek a különböző te­rületeken és beosztásokban összességükben eredményesen dolgoznak. Döntő többségük a szocializmus odaadó híve, a reá bízott jogkörrel és hata­lommal helyesen él. aktív a közéletben, magatartása, élet­módja megfelel erkölcsi kö­vetelményeinknek. Fejlődött a káderek többsé­gének politikai képzettsége és szakmai felkészültsége. Kisebb részük nem tudja ismereteit megújítani, nem tart lépést a fejlődéssel, és hosszabb távon .nem tud eleget tenni a nö­vekvő igényeknek. Egyes vezetőknél tap^ztal- ható. hogy figyelmen kívül hagyják döntéseik társadalmi, politikai hatásait, nem foly­tatnak közéleti tevékenységet, nem fejlesztik kapcsolataikat a dolgozókkal. Helyenként előfordul vezetői gőg, a kol­lektíva véleményének semmi­be vevése, a jogos bírálat megtorlása. Az ilyen jelensé­gekkel szemben a párt vezető szerveinek ismételt figyelmez­tetése ellenére még mindig ta­pasztalható békülékenység, elvtelen engedmény, a felelős­ségre vonás elmulasztásai A vezetők megítélésénél to­vábbra is a politikai megbíz­hatóság, a szakmai hozzáértés és a vezetői rátermettség hár­mas követelményét kell alkal­mazni. de ezek tartalmát ille­tően magasabb mércét kell ál­lítani. 2 A szocialista építés egy- ■ re bonyolultabb, nagyobb hozzáértést, ügyszeretetét kí­vánó feladatai szükségessé te­szik, hogy emeljük a káder­munkával szemben támasztott követelményeket. A káder- és személyzeti munkában is fontos fe’ada­tunk a stabilitás, biztosítása. Emellett a vezetői állomány egészséges fejlődése és össze­tételének kedvező irányú vál; tozása érdekében szükség van az ésszerű és folyamatos cse­rélődésre. Következetesen ér­vényesíteni kell azt az elvet, hogy minden ember képessé­gének és adottságának megfe­lelő helyen dolgozzék. A Központi Bizottság to­vábbra is helyesnek és szük­ségesnek tartja, hogy társa ■ dalmunkban — párttisztséget kivéve — bármely beosztást pártonkívüli is bétől th essen, aki a szocializmus építésének programját elfogadja, és an­nak megvalósításáért aktívan dolgozik. A kádermunkát a vesoetök túlnyomó többsége fontos fel­adatának. munkája szerves ré­szének tekinti. Az állami sze­mélyzeti munkában tovább kell erősíteni az egyszemélyi felelősséget. Ugyanakkor a központi irányítás és ellenőr­zés erősítésével. a párt- és tár­sadalmi szervezetek bevoná­sával. a bizalom és nyíltság légkörével, elvszerű kritikával .el kell érni, hogy a szocialis­ta demokrácia fejlődéséből kö­vetkezően erősödjenek a ká­dermunka demokratikus vo­násai. Ez segíti a szubjekti­vizmus háttérbe szorítását és káderpolitikai elveink hatéko­nyabb érvényesülését. 5 A Központi Bizottság a kádermunka fejlesztésé­ben az egyik legfontosabb fel­adatnak tartja a gondoskodást a tervszerű káderutánpótlás­ról. Fontos politikai, 1 hatalmi kérdésnek kell tekinteni, hogy tehetséges munkások, terme­lőszövetkezeti parasztok terv­szerű előkészítéssel -fokozato­san és folyamatosan vezető beosztásokba kerüljenek. Az MSZMP Politikai Főiskoláján, a budapesti, megyei pártbi­zottságok oktatási igazgatósá­gain meg kell teremteni a fel­tételeit annak, hogy a fizika!, dolgozók az eddiginél nagyobb számban tanuljanak; az álla­mi felsőoktatásban is növelni kell annak lehetőségét, hogy a fizikai munkások felsőfokú ta­nulmányokat végezhessenek. A felsőoktatási intézmé­nyekben emelni kell az okta­tó- és nevelőmunka színvo­nalát, mert viszonyaink kö­zött a káderutánpótlás egyik legfonosabb forrása ma már az egyetemet és főiskolát végzettek köre. A vezető posztok betöltésé­nél jobban számításba kell venni az erre alkalmas nő­ket. Határozottan fel kell lép­ni az előítéletek, a pozícióiéi- tésbői eredő hátránvos meg­különböztetések ellen, és az ajánlásoknál, kinevezéseknél azonos feltételek esetén előny* ben kell részesíteni őket. A társadalmi érdek és a vezetés folyamatossága is megkívánja a követelmények­nek megfelelő fiatalok foko­zottabb bevonását, a vezetés* be. A párt- és KlSZ-szerveze- tek tekintsék fontos felada­tuknak, hogy adjanak lehető* séget a fiataloknak képessé­geik kipróbálására. A A Központi Bizottság el- fogadta és határozattá emelte a párt káderpolitiká­járól. a káder- és személyzeti munka helyzetéről, valamint főbb feladatairól beterjesztett jelentésit. A szakigazgatás, a kultúra, a tudomány és az egészség­ügy területén célszerű a be­vált pályázati rendszer kiter­jesztése. Az üzemi demokrá* eia fejlesztésével összhangban biztosítani kell, hogy az álla­mi üzemek, intézmények dol­gozói érdekképviseleti szerve*, ik útján nagyobb beleszólá­si lehetőséget kapjanak veze­tőik kiválasztásába és meg­ítélésébe. A Központi Bizottság java­solta a Minisztertanácsnak, hogy a határozat, valamint a tapasztalatok alapján módo­sítsa és egészítse ki a sze­mélyzeti munkáról szóló ren­deletéit. A Központi Bizottság to­vábbra is meghatározónak te­kinti a X. kongresszus útmuta­tását: „a pártmunka tovább- fejleszésének és az ország fejlődésének alapvető követel­ménye a kádermunka javítá­sa". A Központi B’zdttsáe elfo­gadta 1974. évi mun' ;> ’rvét, (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents