Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)
1973-11-29 / 279. szám
Munka- cs üsemsxerrexés (T.) A korszerű vezetői munka követelményei A MŰSZAKI, technikai' haladás következtében a korábban helyes szervezési elvek és bevált szervezetek is .elavulttá válnak, új módszerek kellenek. Ezért szükség van időnként a vezetői munka, a vállalati szervezet értékelésére és továbbfejlesztésére. Egyaránt érvényes ez a korszerűen szervezett vállalatokra és a kevésbé jól szervezettekre azért, hogy fokozatosan felzárkózzanak az élenjárók mellé, A pártszervezeteik aktív segítségével sikerült elérni, hagy egyre -több fizikai és szellemi dolgozót vonnak be a szervezési feladatok megvalósításába. Jó gyakorlatot folytatnak azok az üzemek — pl. a Salgótarjáni Kohászati Üzemeik, ZIM salgótarjáni gyára 2. sz. Volán stb. — ahol a társadalmi bázis szélesítése érdekében . működtetik az úgynevezett szervezési tanácsokat, komplex brigádokat. Ezek tagjai részt vesznek a javaslatok kidolgozásában, az intézkedési programok folyamatos megvalósításában és ellenőrzésében. A Nógrád megye^ Állami Építőipari Vállalatnál az a helyes, gyakorlat kezd kialakulni, hogy fontos témák kidolgozására tervpályázatot írnak ki. Az egyszemélyi felelős vezetők egyre több támogatást kapnak a dolgozóktól a demokrácia különböző fórumain. A termelési tanácskozásokon, brigád- és művezetői értekezleteken számos javaslat hangzik el a szervezés korszerűsítésére. Ezek megfogalmazást kapnak az éves programokban is. Ezeket bedolgozták a fel- adattervbe. Az öblösüveggyárban. például a technológiai folyamatok ésszerű átszervezésére és az űj gyártási módszerek bevezetésére, a szurdokpüspöki, a pásztói és az ecsegi mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a korszerű termelési eljárások alkalmazására (repülőgépes növény- védelem) tettek javaslatot. Eddig még nem értük el mindenütt, .hogy a .vejzetők elsajátítsák a szervezéstudomány legújabb vívmányait, és olyan fontos feladatnak tekintsék a vezetési ismeretek gazdagítását, mint az általános műveltség, vagy a szakmai ismeretek bővítését. Minden vezetőnek tisztáiban kell lenni a vezetés funkcióival járó változó követelményekkel, a vezetési munka területeivel. a vezetés szerveivel és a dönbéselőkészítés módszereivel. A vezetési ismereteket elsősorban önképzéssel és továbbképzéssel kell fejleszteni, erre a lehetőségek mindenütt adottak. A minisztériumok és a felügyeleti szervek megkezdték az igazgatók és a helyettesek továbbképzését, a középkádereik, beosztottak oktatását viszont helyben kell megoldani. A Nógrád megyei Textilipari Vállalatnál, az Ipoly Bútorgyárnál, a Ma- gyamándori Állami Gazdaságnál már saját szervezésben megkezdődött a művezetők és részlegvezetők oktatása. Ez azonban még nem általános, nemegyszer felülről várják a megoldást. A KÖZPONTI Bizottság 1971. december 1-i határozatát csak úgy lehet eredmé-. nyesen végrehajtani, ha az ügyrendeket, a szervezeti és működési szabályzatokat, munkaköri leírásokat hozzáigazítjuk a változásokhoz. Erre azért van szükség, mert évek óta nem változtattak rajta. A vállalati ügyrend formáját. szervezeti felépítését nem írják elő kötelező jogszabályok. Ennél fogva igen változatos megoldások lehetségesek. Azok a szervezeti szabályzatok felelnek meg a céloknak, melyek tartalmazzák a vállalat legfontosabb adatait, a szervezeti felépítés változásait. az irányító egységek egymás közötti kapcsolatait, a függőségi viszonyokat. A működési szabályzatok pedig magukban foglalják a vezetői döntések előkészítésének módját, az információs rendszer követelményeit, a munkaviszonnyal kapcsolatos kérdéseket Egy-egy dolgozó akkor tud eredményes munkát végezni, akkor lehet felelőssé Bolgár együttműködéssel kaputelefon Rövid idő alatt műszaki karriert futott be a bolgár együttműködéssel gyártott pécsi kaputelefon. A Baranya megyei Szerelőipari és Szolgáltató Vállalat 1969-ben jelentkezett először a társashá- zak kapuibejárata és a lakások közötti hangos bebeszélgetésre alkalmas, igen praktikus berendezéssel. A kezdeti sikerre építve 1971-ben a KGST híradástechnikai csoportjának bolgár—magyar szekciója bevonta a pécsi vállalatot a híradástechnikai cikk kooperációs gyártásába. Bulgáriából, a belogradcsiki telefongyárból érkezik a berendezés Lakásban elhelyezendő tartozéka, míg a telefonkészüléket, az automat i kát és erősítőt Pécsett állítják elő. Az Elektroimpex Külkeres- ■ kedelmi Vállalat közreműködésiével kitűnő kapcsolat fejlődött a két gyártó cég között. Együttesen fejlesztették a készüléket, amely fontos szerepet kapott a hami lakásprogramban. 1969-től napjainkig 42 000 új otthont láttak el ilyen berendezéssel. 1974-ben 30 000 lakáshoz készül kaputelefon a két vállalat, kooperációjában. A tervidőszak utolsó esztendejében az évi kapacitást tpvábbi tízezerrel növelik, tekintettel a várható exportigényekre. A készülékcsaládnak ma mór tíz tagja van, azaz 1-től 192 lakásos házakba tudják felszerelni. Jövőre elkészül az első 240 lakásos kaputelefon- típus, amely Pécs toronyházába kerül. A jó műszaki együttműködés eredménye a választék bővítése is: jelenleg két, jövőre pedig már öt színben küldenek telefonkészüléket a bolgár partnerek. A pécsi vállalatnál a bolgár alapkészülék újabb felhasználási lehetőségével is foglalkoznak. Rövidesen elkészül az üzemi és utcai segélyhívók mintapéldánya. Szakmérnökképzés A MÉM közlése szerint az agrártudományi egyetemeken, valamint az erdészeti és faipari egyetemen 1974-ben kétéves tanulmányi idővel, levelező tagozaton, szakmérnök- képzés indul. A gödöllői egyetem mezőgazdaság-tudományi karán üzemgazdasági, szarvasmarha-tenyésztési, vízgazdálkodási, vetőmag-gazdálkodási, baromfitenyésztési. baromfi- ipari, környezetvédelmi, mezőgazdasági, számviteli-pénz- ’ügyi, valamint talajtani; a mezőigazdasági gépészmérnöki karon pedig munkavédelmi, anyagmozgatási, gépjavítói és agrárgépész-gazdasági oktatás kezdődik. A debreceni egyetemen mezőgazdasági, üzemgazdasági és vízgazdálkodási. a keszthelyi egyetemen sertéstenyésztési, az egyetem mosonmagyaróvári karán pedig tej gazdasági-tejipari képzés indul. Az erdészeti és faipari egyetemen erdészeti, növényvédelmi szakmérnöki oktatás kezdődik. A felvételi pályázatokat 1973. december 31-ig a munkaadón keresztül kell a jelentkezőknek /benyújtani ok. (Kivétel a gödöllői egyetem agrárgépésiz-tgazdasági, valamint a keszthelyi egyetem sertéstenyésztési és tejgazdasági-tejipari tagozata, ahol 1974. június 15. a határidő.) tenni, ha pontosan meghatározott a munkaköri kötelessége, a tevékenységi köre. E tekintetben figyelemre méltóak azok a kezdeményezések, melyek a ZIM-ben találhatók. Itt kidolgozták a gyári, döntési hatásköröket. A Pestvidéki Kőbánya Vállalatnál ‘ javították a közvetlen termelésirányítás színvonalát. A ludány- halászi termelőszövetkezetben bevezették az önálló ágazati elszámolási rendszert Árra is van azonban párna, hogy a szabályzatok ugyan korszerűek, de csak papíron vannak meg^ nem hajtják végre. Valójában minden a régi .módszer és vezetési gyakorlat szerint történik. Az a vezető, aki mindent maga akar intézni, a fő feladatok tekintetéiben nem eléggé magabiztos, ezért inkább elmerül a részfeladatokban. Lehetséges azonban, h-ogy a hiba a vállalati szervezetben van, mert túl sok részleg tartozik hozzá, sok beosztott vezetővel kell tárgyalni, és túl sok résiz- letdöntest kell hoznia. Nagyon fontos a vezetés de-i mokratizmusét mélyíteni. Ezt a célt szolgálja az igazgatói tanács. Tagjai a legjobb műszaki és közgazdasági szakemberek. Ez nem választott testület. A tanács egy-egy lényegesebb, hosszabb távra szóló kérdésben ad javaslatot az igazgatónak. Ezek köziott munkahelyén a kádertovábbképzésre, az éves és távlati tervekre, vállalati szervezetre, jelentősebb beruházásokra, a termelési szervezet nagyobb módosítására, új technológiák bevezetésére stb. E tanácsadó szervezet nem csorbítja az igazgató személyi felelősségét a döntési jogkörnél. A DEMOKRATIZMUST elősegítő tanácskozások helyes megszervezésére, tartalmának növelésére mindenütt nagyobb gopdot kell fordítani. A'tapasztalatok azt mutatják: ott jó az eredmény, ahol felhasználják a demokratizmus elemeit, igénylik a társadalmi szervek, a dolgozók véleményét, javaslatát. (Folytatjuk) M. L. S. I. Segítik a munkásfiatalok tanulását A munkásfiatalok közül megyénk üzemeiben csaknem 2100- nak nincs meg az általános iskolai végzettsége. Ez a 30 éven aluli fiatalok 10 százalékát teszi ki. Az alapműveltség megszerzése, valamint a magasabb iskolai végzettség elérése céljából a szakszervezeti bizottságok a meggyőző, felvilágosító munkán kívül javaslatokkal segítik a fiatalok tanulását. A Balassgyarmati Fémipari Vállalatnál a tanulmányi foglalkozások 50 százalékát például munkaidőben végzik. Másutt öt nap évi külön jutalomszabadságot kapnak. Van olyan üzem, ahol jutalomként 5—600 forintot adnak. A Balassagyarmati Húsipari Vállalatnál magasabb órabérben részesül az iskolát végzett fiatal. Mindig a hűsgyár a hibás?... A hús- és húskészítményeknél mutatkozó hiányos választék felemlítésekor a boltok vezetői gyakran hivatkoznak a központi lehetőségek szűkVe szabottságára és a húsipar dolgozóinak hiányos munkájára. Mi az igazság? Megyénkben szeptember 30-ig 48 százalék* kai több hús és húskészítmény került forgalomba, mint az elmúlt év azonos időszakában. Ezen belül a húskészítményekből 8,3 százalékkal több. Ennek ellenére a lakosság gyakran kifogásolja a töltelékáruknál jelentkező hiányosságokat, a szűk választékot. Kétségtelen, vannak termelési gondok is, mivel a balassagyarmati gyár kapacitása nem bírja a megnövekedett igények kielégítését. Ugyanakkor előfordulnak rendszertelen szállítások is. # Hiba volna csak az előbbiekkel magyarázni a hús- és húskészítmény-ellátásban jelentkező gondokat. Ugyanis: kettőn áll a vásár. A kereskedelem sem mentes a hibáktól. Az első és legfontosabb dolga, hogy a rendelkezésre álló árualappal helyesen és jól gazdálkodjon. Mi a helyzet e tekintetben? A vállalati és szövetkezeti központok nem irányítják eléggé a boltvezetők ez irányú tevékenységét. Valószínű ez is közrejátszik abban, hogy a boltvezetők egyes esetben óvatosak, s csak azokat az árukat rendelik megj amelyek pillanatok alatt elfogynak, amelyeket ismernek, megszoktak a vásárlók. Mulasztásukat tetézik megrendeléseik tervszerűtlen- ségével. Egyszer többet rendelnek — mondván —, a húsipar úgysem tudja leszállítani, máskor meg a leszállított mennyiséget sem veszik át. A megyei tanács kereskedelmi osztálya fontos feladatának tartja a folyamatos ellátás biztosítását, a hús és húskészítményekből Salgótarjánba, Balassagyarmaton és a mun- káslakta településeken. Megtehetik, mert lehetőség van arra, hogy a tőkehúskeret nagyobb hányadát töltelékáruban kérjék a húsipar dolgozóitól. Ha ennek a kívánságnak teljesítését j a termelési feltételek hiánya miatt a megyében nem tudják megoldani, akkor nem marad más hátra, mint hogy a szomszéd megyéből kell biztosítani a folyamatos ellátást. Érthető a megyei tanács kereskedelmi osztályának ez az állásfoglalása, mert a Belkereskedelmi Minisztérium — tekintettel a növekvő sertésállományra —, szeretné a lakosság töltelékáru-ellátását is a megnövekedett jövedelmekhez igazítani, illetve a kívánt szintre emelni. . Ezt a helyes törekvését pedig csak támogatni lehet. V. K, Csak anyagiasság? Megbecsülés - de nemcsak szóban IS — Ha a munkakörülmények olyanok lennének, mint a belső szervezés, és a bérfejlesztés. akikor többé nem lenne okunk panaszkodni — mondja Róza János, az Ipoly Bútorgyár balassagyarmati részlegének üzemvezetője. Valóban, azit nem lehet mondani, hogy külsőre tetszetőseik lennének ezek az épületek, amelyekben a munkások dolgoznak. Ennek ellenére siokan mondták, hogy szeretnek itt dolgozni. A munkás- vándorlás majdnem, teljesen megszűnt, és ami figyelemre méltó: női dolgozó az utóbbi időben egy sem hagyta ott az üzemet. — Inkább évek — a gyermekgondozási segély idejének letöltése — után is visszajönnek — mondja az üzemvezető. — Elbben márciustól valótnűleg a bérrendezés is szerepet játszik. Az összbéremel- kedés ebben az évben 7,5 százalékos vcflit, de a nők közül egyik sem kapott 11 százaléknál kevesebbet. Sőt! Volt néhány asszony, aki 22,5 százalékot kapott. Az üzem vezetői ugyanis messzemenöleg figyelembe vették azt az elvet, hogy az egyforma munkát végző nők. és férfiak között a bérezésiben se legyen semmilyen különbség. Pintér Istvánná az illesztő- brigádban dolgozik, furnérokat illesztenek össze, Ö egyike azoknak, akik hosszú kihagyás után visszajöttek ide. — Tíz éve dolgozom a vállalatnál, igaz, jó hosszú idő után jöttem vissza. Két kisgyerek van otthon, úgy, hogy egyvégtóben 5 évig voltam gyermekgondozási segélyen. — Ugyanoda került vissza, ahol azelőtt dolgozott? — Igen, ezt a munkát szeretem csinálni, ehhez értek, visszavettek. Most tízen vagyunk együtt teljesítménybérPinterné: öt év utón oda kerültem ugyanben. havonta általában megkeressük a kétezret Ezért nem is gondolkodtam, hogy talán más vállalatnál helyezkedjem él az öt év letelte után. Persze, az is igaz, hogy jóval többet keresünk, mint évekkel ezelőtt, amikor kezdő voltam. A beszélgetés során az is kiderül, hogy az itteni szakszervezeti bizottság is sokat foglalkozik a nőkkel, A gyerek- szülés után járó segélyen kívül mindenki 700 forintos szakszervezeti segélyt kap egy év letelte után, melyet otthon töltött Az elmúlt évben 18 sokgyerekes asszony kapott anyagi támogatást a vállalattól. A kép, amely a számadatok Szén* és bauxitkutatás Keresik a holnap bányáit A Központi Földtani Hivatal megbízásából jövőre megkétszerezi kutatófúrásait az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat, amely hazánk ásvány- és építőanyag-lelőhelyeinek készleteit és geológiai viszonyait határozza meg. A megnövekedett megrendelésnek köszönhető, hogy a több éves átcsoportosítás után ismét eredeti hivatásukat töltik be a korszerű fúróberendezések. Az utóbbi években ugyanis a széntermelés csökkentésével a régebbinek töredékére apadt a szénkutatás, ugyanakkor a többi ásvány- kutatás megrendelései is csökkentek. A berendezések egy részét ezért vízkutatásra, kutak fúrására állították 'át, más részük pedig külföldi megrendelésnek tett eleget.. Ebben az esztendőben ösz- szesen 68 millió forint értékű kutatófúrást hajtotta^: végre. Befejezték a Nagyegyháza, Csapd, Mány térségében elhelyezkedő, mintegy 300 négyzetkilométernyi szénlelőhely kutatását. A zárójelentés igen biztató: több méter vastagságú jó minőségű barnaszenet tártak feL Folytatták * dorogi mészkő és a börzsönyi gránit kutatását, Uzsa térségében pedig a kőbánya tartalékait határozták meg. A következő évben elsősorban a bauxif- éf a szénkutatást fokozzák. A már feltárt új szénlelőhelyen, Nagyegv- háza, Csapd és Mány környékén, bauxitot is leltek, s most ennek feltárásával folytatják a nagyszabású kutatómunkát. Tíz korszerű fúról*?rende- zés segítségével szereznek részletes információt a Bauxit mennyiségéről, elhelyezkedéséről. A munka értéke jövőre meghaladja a 30 rruúió forintot Új lendületet kap a szénkutatás is. Vas, Somogy és Zala megyében a lignitlelőhelyeket vizsgálják. Észak- Magyarországon Miskolc környékén kőszén- és lignitlelőhelyek készleteit kutatják. Újabb fúrógépeket állítanak fel a még feltáratlan kő- és más építőanyag-lelőhelyeken is. Az itt szerzett információk a Mész- és Cementművek távlati tervezéséhez adnak támpontot A megnövekedett feladatokhoz korszerűsítette gépparkját, fúróberendezéseit az Országos Földtaiti Kutató és Fúró Vállalat. A fúróberendezések 80 százalékát gyémánt- koronával látták el. Ugyanakkor négy új berendezést is munkába állítanak. (MTI) »Egy fiatalnak nem rossz fizetés. . felsorolása, és a beszélgetések után kialakul — igen kedvező. Ebben megerősít Dudás Mária is, aki egy éve segédmunkásként dolgozik itt, és elégedett a kereseti lehetőséggel, i — A szalagfűrészen dolgozom. Márciustól 80 fillérrel emelkedett az órabérem, azelőtt 7 forint volt. Azt hiszem* egy fiatal segédmunkásnak ez nem rossz kereset. | — Miért éppen ide jött dolgozni? — Többen jöttünk akkor ismerősök, otthoniak, hát jöttem velük. Vidékiről járok be, ezért alakult úgy, hogy kiléptem az itteni KlSZ-szervezet- ből. Ergy hónapig voltam tagja, s nem is azért hagytam itt, mintha a kollektíva nem tetszett volna, csak hát az idő. Úgy gondoltaim, itt dolgozom, és otthon leszek KISZ-tag. A bútorgyárban tehát nincs okuk panaszkodni az asszonyoknak. Nemcsak anyagiasság az, ha a nők egyforma bért szeretnének kapni, any- nyit, mint a férfiak. Ezt egyre több helyen meg is valósítják. A bútorgyár pedig ezek között is példa lehet. Nem könnyű munka ez, amit itt a dolgozók, végeznek, de az asszonyokra minden helyi intézkedésnél tekintettel vannak. Nem véletlen, hogy például a délutá- nos műszakiban alig lehet nőt találni. Majdnem mindegyikük kizárólag délelőtt dolgozik, külön kérés nélkül is, de ha valaki délutános volt, és szól, mindig megcserélik a műszakot. Idén egy női öltözőt is építettek, hogy valamelyest segítsenek az üzemi körülmények elhanyagoltságán. Csak még annyit: jelenleg 352 dolgozójuk van, év végéig — már csak egy hónap van hátra — mégis 365-ire számítanak. — o. — NÓGRÁD — 1973. november 29., csütörtök 3 \
