Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)
1973-11-28 / 278. szám
Milliárd forint hasson újításokból és találmányokból CIO A kohó- és gépipari vállalatoknál befejezésükhöz közelednek az újító-feltaláló tanácskozások. Ezeken a megbeszéléseken készítik elő az ágazat jövő év elején tartandó országos tanácskozását az újí- tómozga lomról. Jó alap erre a Kohó- és Gépipari Minisztérium és a Vasas Szakszervezet most készült értékelése a kohó- és gépipari vállalatok 25 éves újító-feltaláló tevékenységéről. A tárca vállalatainál negyedszázad alatt 423 339 újítást és 2351 találmányt hasznosítottak: gazdasági eredményük 7 milliárd 848 millió forint volt Egy javaslat haszna átlagosan 26 028, míg a kifizetett díjak átlaga 1806 forint, vagyis az újítások, találmányok eredményének 6,9 százaléka. A találmányok száma, gazdasági eredménye és díjazása egyenletesen nőtt; az újításoknál a fejlődés hullámzó, különösen, a javaslatok száma reagált érzékenyen az idevágó jogszabályok módosítására és a gazdasági fejlődés hatásaira. Amíg a találmányok számának növekedése 1968 után sem torpant meg — sőt az utóbbi két évben újalbb lendületet kapott — addig az újítások száma a felére esett vissza, jórészt azért, mert az újítási díjak a nyereségrészesedést terhelik. Az anyagi ösztönzés korlátáit jelzi, hogy 1966-ban az újító az újítássál megtakarított minden. 100 forint után 9,7 forinttal részesedett, 1972-ben ez az összeg csak 6 forint volt, az összehasonlítás a tanulmányoknál sem kedvező, de a találmány hatalmas népgazdasági jelentősége és a feltaláló nagy ősz- szegű részesedése miatt kevésbé befolyásolja a résztvevők aktivitását. A találmányoknál 1949 óta az átlagos megtakarítás 132 ezer forintról csaknem 2 millió forintra, díjazásuk pedig több mint huezonihetszeresére, 5 ezer forintról 136 ezer forintra nőtt. Egy-egy alágazat előtétéibe kerülése, központi fejlesztése az újításokban is fellendülést hoz. A műszeripar újítási részesedési aránya az utóbbi másfélszeresére nőtt. A kohó- és gépipari tárca különböző eszközökkel segítette a mozgalom fejlődését. Irányelveket adtak ki az újítások és találmányok vállalati iparjogvédelméről, a tájékoztatást javították az utóbbi években megrendezett paten- tinform találmányi kiállítások. A szakszervezet az újítási felelősöket tovébbképezi, ösztönzi a vállalatokat a részletes újítási feladattervek kidolgozására. Ahhoz azonban, hogy ne csak az újítások hatékonysága, hanem száma is újra emelkedjék $ — a tárca vezetőinek véleménye szerint — nem elegendőek a -minisztérium, és a vasas szakszervezetek erőfeszítése. (MTI) Készül a brigádvezető „Hallgatnak rá az emberek...” A kis bódéjáról szürke füst- esdk árulkodik. Itt ütötte fel tanyáját Menus Mihály, a traktorosok szocialista brigádjának vezetője. Néhány hónap óta a gépkért „mának” vallhatja magát. — Hyenikor még kinin, a földeken lenne a helyem, a traktor nyergében. Az orvosok nem engedik, hogy gépre üljek. Ettől nagyobb büntetést nem kaphattam volna. Hiába, az egészség mindennél fontosabb — mondia keserűen a brigádvezető. Társai a gyöngyöspatan, aped, jobbágyi határban igyekeznek az őszi mélyszántással. Men,us Mihály, ha ideje engedi, kerékpárra ül, úgy látogatja a szurdokpüspöki traktorosokat. Mindenkihez van egy-két biztató szava. A metsző hideg pirosra csipkedi arcát. Megszokta már az évek során, mint ahogy megszokta a szűkszavúságot is. Nem hagyja el felesleges mondat a száját. A traktorosok csak a lényegre kíváncsiak. — Hét évé alakult a brigádunk. Engem 1970-bein bíztak meg a vezetésével. A Szocialista címet több ízben elnyertük — sorolja amikor arra kérem, hogy mutassa be brigádját. Előveszi a brigádnaplót is. Lapjain katonás rendben állnak a sorok. Néhol fényképek árulkodnak a Vöirös Csillag traktorosbrigád tetteiről. — Olvassa! Itt vannak a vállalásaink — mutat ujjával az égyik oldalra, és magyarázza. — Első, hogy a gazdaság előtt álló feladatokat ellássuk. A talajelőkészítéstől a betakarításig minden időben el iegyen végezve. Ennek előfeltétele a gépeink jó kihasználása, rendszeres karbantartása. Nem restellnek a gépről leszáll ni, ha kazlat kell rakni, va,gv a mákban van szükség segítő kezükre. A vasárnapi társadalmi munkák még tovább kovácsolják a közösséget. Tudják ezt ők is. Időnként miunka után össze-össze jön-, nak, meghányják-vetik a brigád dolgait. Előfordul az is, hogy Menus Mihály korholja őket. — Ninos baj a munkafegyelemmel. Egy-két kirívó eset akad ugyan, de a brigádtagok azonnal fellépnek az ilyen jelenségek ellen — jegyzi meg a brigádvezető. A közelmúltban megválasztották küldöttnek a termelő- szövetkezetek szocialista brigádvezetőinek II. országos tanácskozására. Arról kérdezem, ha szót kapna, mit mondana el a brigádmozgalomról. — Nagyon jó dolog ez a termelőszövetkezetnek. Az egészséges versengésnek az eredményeikben. van látszata. Közös érdekünk a gazdaság jó munkája, amit a brigádtagok példamutatóan segítenek. Vannak persze problémák is. A brigádokat többször kellene tájékoztatni a gazdaság helyzetéről. Arról1, hogy hol szorít a cipő. A termelési tanácskozásokat hiányoljuk. Az idén még egy sem volt. — Az értékelésről hogyan vélekednek a traktorosok? — Jónak tartják, reálisnak. Nem ártana azonban, ha negyedévenként ismertetnék a verseny állását. Ha látnánk, hogy a többiekhez képest elmaradtunk, jobb munkára ösztönözne. A brigádvezető saját kollektívájának eredményeit rendszeresen kiteszi a falitáblára. Ha a versenybizottság év közben ritkábban is, ők azért időről időre megtárgyalják, hol is állnak a brigádmozgalomban. — Kell ez, mert a gépműhely brigádjával nagy a versengés. Évről évré csak hajszálnyi a különbség kettőnk között. Hol az 8, hói pedig a m,i javunkra — jegyzi meg Menus Mihály. A gépműhely brigád vezetője Simon Péter. Ö így vélekedik a traktorosokról: — Szinte hihetetlen a munkabírásuk. Most a mélyszántás idején meg különösem :. — Milyen a két brigád kapcsolata? — Bánáti. Másképp nehéz elképzelni a munkát. Nem ve- télytémsak, inkább testvérek vagyunk. Ahol tudjuk, ott segítjük a másikat. — A traktorosok brigádvezetőjéről mi a véleménye?-r- Jól csinálja, hallgatnak rá az emberek. Büszkék vagyunk arra, hogy országos értekezletre mehet. Reméljük, utána bennünket is megismertet az ott elhangzottakkal. Menus Mihály készülődik. Azit tervezi, hogy sorra kérdezi brigádvezető társait, mit tolmácsoljon majd az ő nevükben a szocialista brigádvezetők országos tanácskozá,- sán. Sz. Gy. gazdasági munka pártellenorzcse A frnvrlaaáa területén végzett párt^dzudi dg munka sokoldalú tevékenység, amely a célok meghatározásában való részvételtől a végrehajtás segítéséig, ellenőrzéséig terjed. Igen fontos eleme a hatékony és rendszeres pártellenőrzés, ami az egyik legfontosabb serkentője a fegyelmezett végrehajtásnak. Az ellenőrzés konkrét tartalma és iránya helytől és időtől függően változhat, de mindig a párt és a kormány gazdaságpolitikai döntéseinek végrehajtását kell hogy szolgálja. Napjainkban a termelés mennyiségi mutatóiról a gazdasági teljesítmény minőségére és hatékonyságára helyeződik a hangsúly. Egy- egy vállalat megítélésében mindinkább előtérbe kerül termékeinek korszerűsége és működésének gazdaságossága. így a pártszervek és -alapszervezetek ellenőrző tevékenységében is alapvető feladattá vált e kérdések rendszeres elemzése, napirenden tartása. A gyártmányok korszerűbbé tétele és a termelés gazdaságosságának javítása a különböző munkahelyeken más-más igényeket támaszt. Az egyik vállalatnál a gyártmányfejlesztés szorgalmazását, a másiknál a technológiai fegyelem megszilárdítását, a harmadiknál a megmunkálás minőségének javítását teszi indokolttá. Ugyanígy igen összetett kérdés a gazdaságosság javítása is. A munka termelékenységének javításától a kapacitás minél teljesebb kihasználásán keresztül az anyagtakarékosságig sok-sok tényező befolyásolja. A pártszerveknek az ellenőrzés során mindig konkrétan kell megközelíteniük e kérdéseket. Igényelve és segítve, hogy a gazdasági vezetés tárja fel azokat a problémákat, amelyek megoldása jelentősen előreviszi az adott üzem munkájának hatékonyságát, javítja tel« jesítményének minőségét. Nagyon fontos területe napjainkban a párti ellenőrzésnek a munkafeltételek, a munka szervezettségének elemzése. A jól szervezett, folyamatos munkaellátás és az ehhez szükséges feltételek biztosítása minden üzemben, minden munkahelyen alapvető kérdés. Jelentékeny mértékben befolyásolja a gazdaságosságot és meghatározó az élőmunka tervszerű^ takarékos felhasználása szempontjából is. Ebben van a vállalati, üzemi munka egyik legjelentősebb belső tartaléka. Mindez indokolttá teszi, hogy a termelőheJyi pártalapszer- vezetek, üzemi és vállalati csúcsvezetőségek, partbizottságok, sajátos helyzetüknek megfelelően rendszeresen foglalkozzanak a munkaszervezés, az anyagellátás, az anyagmozgatás kérdéseivel. Szorosan összefügg az említettekkel a munkakörülmények alakulása, amit a pártszerve-, zetek nem tekinthetnek csupán „szakszervezeti“ feladatnak”. A pártellenőrzés erre éppúgy ki kell hogy terjedjen, mint ahogy szükséges a munkások szakképzettségének figyelemmel kísérése, az erre irányuló vállalati tevékenység ellenőrzése is. A pártellenőrzés természetesen a gazdaság területén is politikai jellegű. .A pártszerveknek azokkal a döntően fontos kérdésekkel kell kiemelten foglalkozniuk, amelyeket képesek áttekinteni, és amelyeken keresztül befolyást tudnak 'gyakorolni üzemük egész tevékenységére, vagy ennek legfontosabb részterületeire. Az ellenőrzés akkor jó, ha a figyelem az alapvető összefüggésekre, a fő tendenciákra irányul. A közvetlen tapasztalatokon, beszámoltatásokon és a vállalati, üzemi statisztikákon túl hasznosíthatják az ellenőrzés során az irányító gazdasági, állami szervek tapasztalatait is. A pártellenőrzés azonban nem épülhet csak a statisztikákra és beszámolókra. Támaszkodnia kell a dolgozók és vezetők, mindenekelőtt a kommunisták mindennapos tapasztálataira, véleményére. A rendszeres információs kapcsolatokon túl, egy-egy adott témakör vizsgálata, ellenőrzése során sokat nyújthatnak a jól szervezett csoportos beszélgetések, brigádvizsgálatok és a tömegszervezetek tapasztalatait) is. . A pártszervezetek ellenőrző munkájával szemben fontos követelmény, hogy a tapasztalatok összegezésénél, a következtetések levonásánál elemző és kritikus legyen. Ismerje el a jól végzett munkát, segítse elő a hasznos kezdeményezések általánosítását, és marasztalja el a fogyatékosságokat, kezdeményezze a felelősségre vonását ' mindazoknak, akik mulasztásaikkal, tehetetlenségükkel gátolták a kollektíva munkáját. A dolog jellegénél fogva a gazdasági tevékenység pártellenőrzése magában foglalja a gazdasági vezetők munkájának értékelését, megítélését is. Az érdemi ellenőrzés segíti a pártszervezeteket abban, hogy képesek legyenek aktív kezdeményező szerepet vállani a megfelelő gazdasági vezetők kiválasztásában, valamint a gyengének bizonyulok kicserélésében. Rendszeresen ellenőrizniük kell a gazdasági vezetők munkastílusát, a vezetői határozottság és a demokratikus módszerek egyidejű érvényesülését. Erősítve, bátorítva a jő törekvéseket, és időben fellépve a negatív jelenségekkel szemben. A narwA atnrrl vezetők nagy többsea gazaa, ági ge> felismerve íelen_ tőségét, igényli a pártszervezetek ellenőrző munkáját, hasznosítja tapasztalataikat, és szívesen fogadja javaslataikat. Ez azonban még nem vonatkozik minden gazdasági vezetőre. Vannak még, akik „jogkörük csorbítását” látják a pártellenőrzésben, különösen ha ez kellemetlen tapasztalatokat is felszínre hoz. Az ilyen vezetőknek fel kell hívni a figyelmét arra, hogy nincs és nem lehet egyetlen olyan terület a társadalomban, amelyre azt mondhatnánk, hogy az eleve nem tartozik a párt illetékességi körébe. Nincs olyan kérdés, amibe a párt nem szólhat bele, ámít nem ellenőrizhet, aményiben az indokolttá, szükségessé vált. Az más kérdés, hogy a párt- szervezetek sehol sem sajátíthatják ki a gazdasági vezető feladatkörét, nem sérthetik te* vékenységükkel az egyszemélyi felelős vezetés elvét, de joguk és kötelességük a pártpo-' litika megvalósulásának ellenőrzése. Pethes András, az MSZMP KB munkatársa Meddig jutottak az üzem- és munkaszervezésben? \ Alig két év telt el a munka- és üzemszervezés korszerűsítéséről szóló párthatározat megjelenése óta. A salgótarjáni öblösüveggyárban a párt- és szakszervezeti bizottság legutóbb együttes ülésen értékelte a határozat végrehajtását. Annak idején a határozatot ismertető értekezleteken kérték a vezetők és munkások javaslatait a hatékonyság fokozását elősegítő szervezési-fejlesztési feladatokra. Az üzemek és osztályok 126 javaslatot adtak, ezeket . a gyári tanács felülvizsgálta és hasznosította a hosszabb, illetve rövidebb távra szóló szervezési program kialakításakor. A -termelési folyamatok racionalizálása, kapacitásvizsgálatok mellett a munka programozásának korszerűsítése, az egységes kereskedelmi tevékenység megszervezése, a szállításszervezés és a TMK- munka korszerűsítése szerepelt a fő feladatok között. A termelési folyamatok racionalizálásához a kemencéknél és a hozzájuk tartozó feldolgozóüzemben a helyzet- vizsgálattal már végeztek. Az elemzés folyik. A korsók szájvágására célgépet állítottak be. Ennek megfelelő sorozatokat alakítottak ki. A ,.B” fazekaskemencén termelésszervezéssel növelték a gazdaságosan gyártható cikkek meny- nyiségéti A dobozcsomagolás technológiájának megváltozó tatásával csökkentették a ragasztószalag-felhasználást. A veszteséges termékek csökkentése érdekében bővítették a minőségi kölnisüveggyár- tást. Korszerűsítették a tölcsérfeldolgozás és -csomagolás technológiai sorát. A durva- csiszoló gépeknél műszaki szervezéssel csökkentették a veszteségidőt. Ezáltal mintegy 50—60 százalékkal növekedett a termelékenység. A festőüzemrészben gyártástechnológiai sort alakítottak ki kis- gépesítéssel, lágyvizes mosás, elektromos szárítás alakalma- zásávaL A csőpoharak lüszte- rezéséhez és aranycsíkozásához célgépeket alkalmaznak. Itt az automata csiszolással összehangolva, új gyártást alakítottak ki. A kapacitásvizsgálatok alapján több módosítást eszközöltek, ami mind a hatékonyság fokozását eredményezte. A termelésprogramo- zás korszerűsítése, az Üvegipari Művek közös kezdeményezésére a Számgép Vállalat közreműködésével elkezdődött. A programozás próbafeldolgozásának előkészítésében az öblösüveggyár is részt vett adatgyűjtésekkel és a befejezetlen termelésállomány számbavételi rendszerének kialakításával. A fenntartási költségek egységes bizonylati rendszerének kialakítása érdekében helyzetfelmérést végeztek. és ezt az Üvegipari Művek által létrehozott bizottság rendelkezéséire bocsátották. Ä festőüzem részben a technológiai folyamatok átszervezésével biztosították a nagyobb termelést nyújtó folyamatos gyártást. A kereskedelmi tevékenység helyzetvizsgálata, értékelése elkészült, döntés előtt áll. Ugyancsak elkészült a szállítási tevékenység átszervezésére szóló javaslat. Ez is megvalósulóban levő szervezési intézkedés. A belsőáru-mozgatásnál a rakodólapos. Illetve közteslapos szállítási rendszer bevezetésével csökkentették a veszteséget. Átszervezést hajtottak végre a készáruraktárban is. A TMK-munka korszerűsítésére is elkészült a javaslat, jelenleg ennek átdolgozása folyik. Varga Gyula igazgató arról is beszámolt, hogy a szervezési tevékenység hatása már érződik a gyár javuló eredményeiben. Egy sor intézkedés azonban még megvalósításra vár. Szólt a tapasztalatokról és a további feladatokról. Ezek között szerepel a magasabb színvonalú vezetés és szervezés kialakításához a számítógépes programozási rendszer előkészítése. A szervezési osztály megerősítésében, vagyis a munka- és üzemszervezés hatékonyságának fokozásához szükséges a személyi feltételek jobb biztosítása. Már megkezdték, és a jövőben még rendszeresebbé kívánják tenni a továbbképzést, az üzem-; osztály- és művezetők szervezeti ismerer teinek bővítését. A gyár belső mechanizmusának állandó tökéletesítése, a döntési hatáskörök további pontosítása is feladati Csökkenteni kívánják az anyag- és árumozgatásnál áz élőmunka-ráfordítást. Egyre inkább közüggyé kell tenni a munkaszervezést. A vitában sok érdekes kérdés vetődött fel, ezeket foglalta össze Vonsik László, a pártbizottság titkára. A munka- és üzemszervezési osztály a jövőben kevesebbet markoljon és tegye hatékonyabbá a munkát. A vizsgálatok hatását előre mérjék fel. és ezekről rendszeresen tájékoztassák a párt- és társadalmi szerveket, hogy azok is jobban segíthessék az intézkedések végrehajtását. Az elemzéseknél jobban támaszkodjanak az adott üzem vezetőinek, dolgozóinak véleményére, és őket is tájékoztassák a megteendő intézkedésekről. Ezzel a végrehajtásra is mozgósíthatnak. a munka- és üzemszervezési osztályt rövid határidőn belül meg kell erősíteni, hogy a személyi feltételek is javuljanak. A továbbképzést pedig folyamatosabbá tenni. Végül javasolta, hogy a közös tanácskozás tapasztalatait hasznosítsák a jövő évi programok kialakításában. B. J. NOGRÁD — 1973. november 28., szerda
